Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-25 / 147. szám
EURÓPA-KRÓNIKA 1998. június 25., csütörtök Regionális vizsgaközpont lesz a Gyulai Welcome Nyelviskola Magyarul az Európai Unióban A Gyulai Welcome Nyelviskola vendége volt dr. Háry László, a Janus Pannonius Tudományegyetem Továbbképző Központ Idegennyelvi Titkárságának vezetője, akit a gyulai iskolával korábban elkezdődött együttműködésükről kérdeztünk. A Welcome az egészségügyi főiskolán működik, EU-s nyelvvizsgákra készít fel, amelyek államilag elismert vizsgák Magyarországon és nemcsak itt. — A gyulai nyelviskola az európai uniós, az ECL nyelvvizsgák ismeretében azzal kereste meg titkárságunkat, hogy szeretnék az érdeklődőknek helyben biztosítani a vizsgatematikát, felkészítő kurzusokat indítani a követelmények elsajátítására és a vizsgákat szervezni megfelelő számú jelentkező esetén — mondta. — Békés megyében egyedül a Welcome nyelviskolával tárgyaltunk a megvalósításról. A látogatás bizonyította, biztosítottak a feltételek Gyulán ahhoz, hogy a nyelviskolával olyan vizsga- szervező központot építsünk ki, amely gondoskodik az érdeklődők szakszerű felkészítéséről az egyes nyelvvizsgaszintekre, és meg tudja valósítani az ECL nyelvvizsgák itteni lebonyolítását. A nyelviskola és a DOTE kihelyezett tagozatának együttműködése erre kiváló lehetőséget nyújt. — Mióta létezik az európai uniós nyelvvizsga Magyarországon? — A ’90-es évek elején alapítottuk az országban, egy folyamat erdményeként. Pécsett, az 1989-ben megalakult továbbképző központ idegennyelvi titkárságán idegennyelvi szolgáltató központot építettünk ki. A kezdetkor is tevékenységi körünkbe tartozott az idegennyelvi képzés a kezdőtől a felső fokig. Annak idején az elsők között mi szerveztük meg Magyarországon az orosz szakos tanárok átképzését, amely több nyelven folyt, és több megyében a Dél-Dunántúlon. Akkor már az állami nyelvvizsga- központ területi tagozataként működtünk. Profilbővítésként számos nemzetközi nyelvvizsgát honosítottunk meg Pécsett. Kapcsolatba kerülve a Londoni Egyetem (University of London) Nyelvvizsgaközpontjával, behoztuk és lehetővé tettük Pécsett az egyetem ULEAC elnevezésű, hatszintű angol nyelvvizsgáját. A londoni egyetemen keresztül kerültünk kapcsolatba az európai uniós konzorciummal — hivatalos nevén European Consortium for the Certficate of Attainment in Modern Languages, innen a nyelvizsgák elnevezésének rövidítése: ECL —, ezzel az egyetemekből álló szövetséggel, amely azt a célt tűzte ki, hogy egységes elvekre építve az EU tagállamainak nyelveiből vizsgalehetőséget biztosít. A tagállamokat egy-egy egyetem képviseli a konzorciumban, a feladatuk, hogy saját nyelvükből vizsgaanyagokat készítsenek, a vizsgadolgozatokat javítsák, a vizsgákat megszervezzék. A vizsgarendszer nemzetül konzorcium 199U-es grana- dai ülésén a nyelvvizsgáztatásban elért sikerei elismeréséül Magyarország hivatalos képviselőjeként felvette a tudományegyetem idegen nyelvi titkárságát tagjai sorába — mondta dr. Háry László titkárságvezető FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET közi, mivel azonosak az alapelvek, a követelmények, összefüggésben az EU egységesítési törekvéseivel. A nyelvvizsga nemcsak Európában folyik azonos módon, hanem Argentínától az Uraiig számos országban. Magyarországon 1993-ban szerveztük az első ECL- vizsgákat, akkor még külsősként. 1994-ben kéréssel fordultunk a konzorciumhoz, bár Magyarország még nem tagállama, csak társult tagja az uniónak, felvételt nyertünk. Ezzel közvetlenül részt vehetünk a nyelvvizsgarendszer működtetésében, továbbfejlesztésében és nagy fegyvertényként sikerült elfogadtatnunk a magyart, mint idegen nyelvet az EU-s vizsga- rendszerben. Most, a csatlakozásra felkészülésben ez nagy kommunikációs előnyt jelent az országnak. — Hány nyelvből lehet ma letenni az ECL nyelvvizsgát? — A világnyelvekből, az angol, a német mellett az olaszból, a spanyolból, a franciából, unikumként a görögből és a magyarból. A nyelvvizsgahely-há- lózat Magyarországon meglehetősen jól kiépült már, a vizsgákhoz szeretnénk regionális lehetőséget biztosítani minél többeknek. Gyula a délkeletmagyarországi régió központja lehet Debrecen és Szeged egyetemei között. A Gyulai Welcome Nyelviskola készül a partnerségre a pécsiekkel — tájékoztatta lapunkat Fodorné Horváth Anett, a nyelviskola vezetője. Minden nyelvből készek ECL-nyelv- vizsgát szervezni célirányos felkészítéssel. Diplomás nyelvtanáraik felkészítő kurzuson vesznek részt hamarosan. Minden korosztályt oktatnak különböző szinteken a kívánt célnak megfelelően. Számos cégnél kihelyezett szakmai nyelvi képzést tartanak, például bankban. A nyelviskola vezetője szerint az ECL-vizsgát nemcsak azért érdemes letenni, mert a hazai felsőfokú oktatásban egyre több helyen fogadják el az állami nyelvvizsgával azonos feltételekkel és honorálják többletpontokkal, hanem külországi tanulmányokhoz is jó „útlevél”. Szőke Margit Meglátták Békés megye szebbik arcát, majd bepillantottak a kirakat mögé Hogyan lesz 1+1-ből három? A kapcsolaterősítés példája. Felvételünkön balról Russell Clayton, Varga Zoltán és Rob Sykes fotó: kovács Erzsébet Nem tipikus angol személyiség Russell Clayton, az angliai Worcestershire elnöke. Sehol a zárkózottság, a hűvös távolságtartás, testvérmegyénk első embere bekopogtatott a köröstarcsai házakba, megkérdezte a helybélieket, mi a gondjuk, örömük. El volt ragadtatva az ökörsütés „szertartásától”, meg a házipálinkától a helyi falunapon. Mindkét élményben először volt része, hiszen soha nem járt még Magyarországon. Azzal kellene kezdenünk, hogyan került közénk Russell. Ügy hírlik, lassan két hónapja, hogy megválasztották őt Worcester megye elnökévé. Az angliai megye Hereford and Worcester néven ismerős számunkra is, hiszen 1994-ben együttműködési megállapodást írt alá Békés és Hereford, majd ígéretes kapcsolatépítés kezdődött főleg az oktatás és az egészségügy terén. Aztán Hereford és Worcester külön vált, jöttek a választások, és Russell Claytont az elnöki székbe emelte a közakarat. Békés megyei debütálásához szükségeltetett egy apropó, jól jött tehát a térség egyik legkiemelkedőbb rendezvénye, a Csaba Expo. A vásár közeledtével erősödött a remény, hogy az angliai kapcsolat a gazdasági együttműködés felé terjeszkedhet. Russell először lelkendezett Varga Zoltánnak, Békés megye közgyűlése elnökének. Fejlődő, virágzó megyét látott, amint az autó szelte a kilométereket a 44-esen. Alkalom adtán azonban váratlan utazásra hívta a vendéget Pelcsinszki Boleszláv alelnök. Észak-Békésbe kalauzolták az angolokat — merthogy többen jöttek —, s akkor helyére tették a képet. Láttak elmaradottságot, szegénységet, de azt is, hogy az emberekben megvan a tenni akarás — mondták. Hogyan is vonhatnánk meg a bemutatkozás mérlegét? Sokat segít ebben a vendégek — Russellt elkísérte Rob Sykes főjegyző és Margaret Gray, Worcestershire gazdaságfejlesztési osztályának munkatársa — és vendéglátóik közelmúltbeli sajtótájékoztatója. Ott hangzott el, hogy élénkíteni kívánják a gazdasági kapcsolatokat, a kölcsönös előnyök kapcsán. A megbeszéléseken máris előtérbe került az élelmiszer-feldolgozás. Az együttműködés alapelve a partnerség — nyomatékosította Clayton elnök. Ennek szellemében könnyebb együtt pályázni uniós támogatásért, hiszen az összefogás megsokszorozza az erőket. Az 1+1 így lehet három. Kérdésünkre a vendégek elmondták, hogy a worcesteriek támogatják, ösztönzik, bátorítják Magyarországot az uniós csatlakozásra. Úgy gondolják, a kelet-európai országok közül hazánkat várják legjobban a közösségbe. A két megye közötti kapcsolatokban hozhat változást Magyarország uniós tagsága, de a csatlakozás után is a partnerség szellemében képzelik el az együttműködést. Russellben mély benyomást keltettek a Békés megyében látottak. Dicsérte az emberek ambícióit, törekvéseit. Ez utóbbiak pontosan nyomon követhetők két hivatalos dokumentumban, Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójában és az európai uniós fejlesztési stratégiai tervben. Mindkettőt átnyújtották Békés megye vezetői a vendégeknek, ily’ módon lehetővé válik, hogy a jövőben együttesen használják ki az uniós csatlakozás előnyeit. László Erzsébet Gyér szándék és készség A minőségügy, a minőségbiztosítási rendszerek, a minőségfejlesztés egyre elfogadottabb és fontosabb a vállalatok, gazdálkodó szervek életében. Békés megyében is több cég, vállalkozás az ISO- szabvány szerint működik. Kormány Tamás, a Controll Rt. — a cég 10 éve foglalkozik minőségfejlesztéssel, tanácsadással, felkészítéssel, a tanúsítványok megszerzésének előkészítésével — vezérigazgatójaként rendszeresen tart előadásokat a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szervezésében minőségbiztosításról, az ISO-rendszerekről. Legutóbbi, békéscsabai előadásán arról kérdeztük, milyennek látja a magyar esélyeket az uniós csatlakozással kapcsolatban? — A cseh és a lengyel konkurencia nagyon erős — mondta Kormány Tamás. — A csatlakozás előkészítésében ipar- politikailag profibbnak tűnnek a két ország lépései. Az ország különböző pontjain előadásokat tartva úgy látom, a vállalkozások szintjén sokan még az uniós alapfogalmakkal sincsenek tisztában. A csatlakozási szándék, a készség sincs magas szinten. Nem gondolják végig, hogy a csatlakozással milyen — többek között szabvány-, minőség- biztosítási — normák lépnek majd életbe. Egy helyi üzletembernek, ha hosszabb távra tervez, a négy, öt év múlva várható uniós belépésünket már figyelembe kellene vennie. Sok gazdálkodó például nincs tisztában azzal, hogy az agrárszférában milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás. K. A. Hit szói hozzá? A csatlakozásról a békési határban Szakemberek részéről pro és kontra hangzottak, hangzanak el érvek az európai uniós csatlakozásról. Az ellenzők, illetve a túlzott elvárásoktól, reményektől óva intők szerint főleg a mezőgazdaság lesz az, ahol sokan elvérezhetnek a csatlakozással. Egyes vélemények szerint időben, jóval a csatlakozás várható éve előtt már meg kellett volna tenni azokat a lépéseket, melyek a belépésből fakadó esetleges hátrányokat csökkenthetik. A kistermelők, néhány holdas gazdák nem biztos, hogy minden esetben tudják, milyen előnyeik, hátrányaik származhatnak az európai uniós tagságból. Tény, hogy ilyenkor, nyár elején nem az Európai Unió a gazdák mindennapi beszédtémája, de véleménye, mint azt a békési határban tapasztaltuk, mindenkinek van. Beszélgetőtársaink ezúttal: Fábián Imre, Szabó Sándor és Medgyesi Zoltán. Utoléijük-e magunkat? Fábián Imre- egy hektáron kezdett gazdálkodni Békéscsaba és Csabaszabadi között. Emellett két növendék marhát és két anyakocát tart. A föld és az állatok jelenleg családja megélhetését jelentik, hiszen a családfő munkanélküli, a gyerekek pedig most próbálnak elhelyezkedni. A 48 éves férfi 25 évig volt az egyik megyei termelőszövetkezet gépkocsivezetője. A tsz megszűnése után maszekoknál próbált elhelyezkedni, de mint mondja, 180 forintos órabérért éjjel, nappal, hétvégenként nem érte meg. A legszomorúbb, tartja, hogy nem volt választási lehetősége: Vagy elfogadta a felajánlott munkát annyiért, amennyit kínáltak, vagy nem, de akkor volt helyette tíz másik jelentkező. Végül úgy döntött, a földből próbál megélni. — Muszáj úgy dolgozni, hogy megéljünk —' mondja. — Az árakban már csatlakoztunk az unióhoz, de a fizetések, keresetek nem követik az árakat. Hogy mikor éri magát utol az ország, az a jövő titka. A rendszerváltás előtt a megélhetést jobban biztosították, most a munkavállalók, a két kezükből élők kiszolgáltatottak lettek. A termelők bizonytalanok. A felvásárlási árakat egyszer felemelik, másszor leviszik. A kistáblás termelés pedig mindig többe kerül, mint a nagy. A termelők rizikóznak, miközben az átvevők monopolhelyzetbe kerültek. A termelők akkor éreznék magukat biztonságban, ha szabott árral kalkulálhatnának. Remélem, ez az unióban megvalósul. minőségben megfelelünk Szabó Sándor harmincéves kertész. Munkája mellett másfél hektáron termel paprikát Sarkadtól nem messze. A megtermelt fehér Biok és Táltos fajtájú paprikát nagybani piacon, állandó kereskedőknél értékesíti. A felvásárlásra nem szerződik. — Két éve voltam ismerősömmel Németországban. A hazai paprikából vittünk ki mintát. A felvásárló, amikor megmutattuk neki a portékát, azonnal rendelni akart. Azt mondta, a minőség megfelel. Akkor itthon 50 forintért vették át a paprikát, kint 200-ért. Nem tudtuk vállalni a szállítást, mert nálunk három hónap a szezon, a német kereskedőnek pedig folyamatosan, egész évben kellett volna szállítani. Igaz, a szabadföld mellett termesztek fólia alatt is, de túl sok mindent már nem lehet felvállalni. Aki minőséget termel, az unión belül is boldogul majd. Próbálkozni kell, van, amikor nagyon rossz a termés, van, amikor nagyon jó. A jó minőségre azonban biztos, hogy szükség lesz, akkor is, ha csatlakozunk az Európai Unióhoz. Kicsiben kezdte Medgyesi Zoltán 21 éves sarkadi fiatalembert három lovával a Gerla és Sarkad közötti határban találtuk. Éppen ismerősének segített. Zoltán kicsiben kezdte. Egy ismerős lótartóhoz állt be dolgozni. Először felesben tartottak lovat, majd megvehette első, saját lovát. Most már hat saját lova van, de reméli, még innen is tovább tud lépni. — Sokan sok helyre hívnak besegíteni. Ilyenkor, szezonban hirtelen, egyszerre jön a munka, nem is tudok mindent elvállalni. Hívnak szántani, vetni, boronálni. Télen • azonban a lovak csak viszik a pénzt. Fuvarozni már nem nagyon lehet, mindenki teherautóval szállíttat. Az uniós csatlakozásról nem sokat tudok, ilyenkor dologidőben nincs időm tévét nézni vagy újságot olvasni. Az biztos, hogy ilyen felszereltséggel, amilyen a kisebb gazdáknak van, nem lehet az unióhoz csatlakozni. Ha be is lépünk, nem lesz itt hirtelen olyan nagy változás. Hiába gépesít majd a gazda, nem félek, hogy munka nélkül maradok, mert vannak munkák, melyeket kis parcellán nem lehet másképp elvégezni. Ha vizes a föld, a lovakkal egy héttel hamarabb rá lehet menni, mint a gépekkel. Kovács Attila FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET