Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-09 / 133. szám

1998. június 9., kedd VILAGTUKOR Gazdasági akadályokba üt­között az Európai Unió a keleti bővítés politikai elhatározása után. Ahhoz, hogy a tíz tagje­lölt felvétele akadálymentes le­gyen, a jelenlegi tagállamoknak jövőre dönteniük kellene a kö­zös pénzügyek, a belső felzár­kóztatási politika és a közös mezőgazdaság-politika 2000 utáni alakulásáról - állapították meg a közösség külügyminisz­terei Luxemburgban. Nagyobb beleszólást akar a jövőben kapni a kijevi kor­mányszervek kisebbségekre vonatkozó döntéseinek előké­szítésébe a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, mint az ukrajnai magyarok legfonto­sabb érdekvédelmi szervezete. Tál van a válságon az orosz gazdaság - jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök, aki tegnap hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. A német-orosz gazda­sági kapcsolatokról szólva el­ismeréssel nyilatkozott arról, hogy Németország egyik leg­fontosabb gazdasági partnere Moszkvának. Kártérítést követel a máso­dik világháború után kény­szermunkára fogott lengyel polgárok számára a Len­gyel-Német Megbékélés Ala­pítvány, amelynek adatai sze­rint a nácik mintegy 3 millió lengyelt vittek kényszermun­kára Németországba. Erőszakkal vettek birtokukba zsidó telepesek négy épületet hétfőre virradóra Kelet-Jeruzsá- lemben. Állításuk szerint szabá­lyosan kiállított adásvételi szerződésük van az ingatla­nokra. Az arabok lakta negyed­ben a helybéli palesztinok azonban kétségbe vonták a tranzakciók érvényességét. A vita torzsalkodásba torkollott, a két közösség kőzáport zúdított egymásra. A később a hely­színre vonult izraeli rendőrök a telepesek védelmére keltek. Összeütközött két MÍG va­dászrepülőgép hétfőn a dél- csehországi Ceské Budejovice felett. A pilóták ejtőernyővel kiugrottak, és bár sérülésekkel, de túlélték a katasztrófát. Mielőbb tárgyalni akar In­dia Pakisztánnal. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök hétfőn hangsúlyozta hazája el­kötelezettségét a Pakisztánnal való „közvetlen kétoldalú pár­beszéd” mellett, és megismé­telte, mennyire „óhajtja a hiva­talos tárgyalások mielőbbi új­rakezdését.” Újabb kilenc embert vett őri­zetbe a francia rendőrség hét­főn. Az elfogottak alapos gyanú szerint az iszlámista algériai GIA (Iszlám Fegyveres Cso­port) hálózatához tartoznak. Az Európai Unió és a NATO készen áll Koszovó megvédésére Szankciók Szerbiával szemben A Szerbia ellen korábban már elhatározott, de elhalasztott beruházási tilalomról döntöttek hétfőn Luxemburgban az Európai Unió külügyminiszterei, akik késznek mutatkoztak további szankciókra is a koszovói válság megfékezésére. Albán szeparatistáktól lefoglalt fegyverek fotó: feb/reuters Az Európai Unió mélységesen élítélte Belgrádot, amely Brüsszel álláspontja szerint erőszakos akcióival túlmegy a terroristaellenes műveletek igazolható határain. A kül­ügyminiszterek ugyanakkor azt is leszögezték: készek megakadályozni, hogy a ko­szovói fegyveresek hadieszkö­zökhöz és pénzhez jussanak. A miniszterek szerint Szlo- bodan Milosevics jugoszláv el­nöknek kiemelt felelőssége van a koszovói probléma bé­kés rendezésében, ezért felszó­lították Belgrádot a tarto­mányban uralkodó feszültség azonnali csökkentésére, és a politikai párbeszéd mielőbbi folytatására. Robin Cook brit külügymi­niszter hétfőn többször is úgy nyilatkozott, hogy a nemzet­közi intézmények komolyan foglalkoznak a katonai fellépés gondolatával. A NATO meg­bízottjai vasárnap Albánia északkeleti térségében a jugo­szláv határnál tanulmányozták a koszovói válság nyomán ki­alakult helyzetet. Az Észak-at­lanti Szerződés Szervezete a közelmúltban döntött úgy, hogy felméri: milyen segítsé­get tud nyújtani az albán had­seregnek, és mire van szüksége Albániának a koszovói mene­kültek ellátásához. Koszovói albán fegyveresek hétfő hajnalban támadást intéz­tek a közép-koszovói Srbica közelében lévő Banje és Suvo Grlo falvak ellen. A pristinai szerb médiaközpont jelentése szerint a településeket szerve­zetten védő szerbek kétórás harcban visszaverték az auto­mata fegyverekkel, valamint akna- és gránátvetőkkel fel­fegyverzett albán támadókat. A szerbek közül senki sem se­besült meg. Kilenc balkáni ország kül­ügyminiszterei ültek össze hét­főn Isztambulban, hogy megvi­tassák a regionális együttmű­ködéssel és a koszovói helyzet­tel kapcsolatos kérdéseket. „Nem engedhetjük meg, hogy a legutóbbi tragikus koszovói fejlemények megkérdőjelez­zék a délszláv rendezést szol­gáló daytoni konferencia óta elért eredményeket” - nyilat­kozta a megfigyelőként jelen lévő Vlagyimir Petrovszkij, az ENSZ-főtitkár helyettese. Mohiban megkezdődött az aktivizálás Az osztrák kancellár a pozsonyi nagykövet visszahívását fontolgatja Hétfőn a kora reggeli órákban aktiválták a fűtőelemeket, és ezzel üzembe helyezték a mohi atomerőmű egyes blokkját. A Szlovák Atomenergetikai Felügyelet igazgatója, Miroslav Li- pár vasárnap adta át az erőmű igazgatójának, Jozef Valach- nak a felfütéshez az engedélyt. Egyelőre nem lehet tudni, va­jon az indításnál jelen volt-e Vladimír Meciar szlovák kor­mányfő, aki a múlt hét végén Kassán kijelentette: ha kell, maga nyomja meg az atom­erőmű „startgombját”, hogy ezzel is bizonyítsa, mennyire határozottan megbízik annak biztonságában. A szlovák lépést „felelőtlen és igen barátságtalan cseleke­detnek” minősítette Viktor Kiima osztrák kancellár. Beje­lentette: fontolóra veszi Auszt­ria pozsonyi nagykövetének hazarendelését. Kiima nemré­giben azt nyilatkozta: Ausztria, mint július 1-jétől az Európai Unió soros elnöke, akár óvást is emelhet Szlovákia jövendő­beli felvétele ellen. Alexander van der Bellen, az osztrák zöldek szóvivője „egész Közép-Európa számára fekete hétfőnek” nevezte a mohi aktiválás napját. Véle­ménye szerint ezzel Szlovákia A mohi kapcsolóterem FOTÓ: FEB/REUTERS „túlságosan messzire ment” és „megsértette Ausztriát és az Európai Uniót.” Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés mozga­lom alelnöke és parlamenti képviselője (eredeti hivatása szerint atomfizikus), a Pozso­nyi Komensky Egyetem mag­fizikai tanszékének tanára in­dokolatlannak tartja a mohi atomerőmű biztonsága miatt kialakult szenvedélyes, politi­kai színezetű aggodalmakat. Szepes Károly, a magyar Országos Atomenergia Hivatal főosztályvezető-helyettese szerint hivatalának nem fel­adata a mohi atomerőmű biz­tonságát vizsgálni. „Biztonsági ellenőrzéseket a nemzeti ható­ság, illetve az üzemeltető fel­kérésére a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség szokott végezni” - tette hozzá a ma­gyarországi szakember. A külföldi tőke értékeli az euro-atlanti elkötelezettséget Bizalom a bővítésért cserébe Amióta hazánk Madridban meghívást kapott a NATO bőví­tésének első körébe, és tart a ratifikációs folyamat, érezhe­tően megnőtt a külföldi beruházók bizalma az ország iránt. A bécsi Nemzetközi Gazda­sági Összehasonlító Intézet szakértőjének, Hunya Gábor­nak minap megjelent tanulmá­nya szerint az egykori keleti blokk 7 országába 1995-ben a beruházásra szánt külföldi tőke 10, 1996-ban 9, 1997-ben 12 százaléka áramlott be. Tel­jes összege ezekben az orszá­gokban együttesen megha­ladja az 50,5 milliárd dollárt. Ä pénz fele az állami válla­latok privatizálására, 10-12 százaléka zöldmezős beruhá­zásokra, a maradék rész pedig a már folyamatban lévő üzle­tek bővítésére fordítódott. A világon mindössze 30 or­szág dicsekedhet azzal, hogy a külföldi tőke beáramlása leg­alább 20 százalékkal megha­ladja vagy megkétszerezi az összberuházások világátlagá­nak értékét. Magyarország 1992 és 1997 között folyama­tosan, Csehország 1995-ben, Lengyelország pedig először tavaly érte el ezt a küszöböt. A nemzetközi beruházások először főként a kereskede­lemben és a feldolgozóipar­ban, majd a bankszektorban jelentkeztek. Később Csehor­szágban a távközlésben, ha­zánkban pedig az energiaága­zatban értek el sikereket, fő­ként 1995-ben. Eközben a ré­szesedésük negyven százalék alá esett a gépiparban. Brüsszeli körökben azt hangsúlyozzák, hogy az euro- atlanti bővítés sikerei nyomán a nemzetközi közösség egyre inkább nemcsak úgy tekint hazánkra, mint fontos part­nerre, hanem megbízható szö­vetségesre is. Az észak-atlanti szervezet értékelése szerint Magyarország stabilizáló té­nyező a térségben. (gyulay) Folytatódik a pilótasztrájk A labdarúgó-vb nézői eljutnak a meccsekre A labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt a francia nem­zeti légitársaság vezetése, csakúgy mint az egy hete sztrájkoló pilóták megkemé­nyítették álláspontjukat. Az Air France felső vezetésé­ből és a személyzet képviselői­ből álló rendkívüli bizottság ülése után Pierre-Henri Gou- geon, az Air France vezérigaz­gatója megerősítette: szóba sem jöhet, hogy engedjenek a piló­ták követeléseinek. Ugyanakkor Jean-Charles Corbet, a pilóták legnagyobb szakszervezete, az SNPL el­nöke kijelentette, hogy nem hátrálnak meg, a végsőkig ki­tartanak. A francia légitársasá­got az utóbbi egy hét alatt va­lamivel több mint egymilliárd frankos kár érte a pilóták sztrájkja miatt. Több vezető po­litikus, köztük Jacques Chirac államfő is a konfliktus megol­dását sürgette Az SNPL szóvivője, Chris­tian Paris azt közölte, hogy a szakszervezet javaslatot fog tenni, hogyan oldják meg a lab­darúgó-világbajnokság nézői­nek szállítását. Az indítvány ér­telmében különjáratokat szer­veznének, amelyeken kizárólag a belépőjeggyel rendelkező szurkolók utazhatnának. A re­pülőgépeket francia pilóták ve­zetnék, méghozzá ingyen. Elaknásított tengerpart Holland-belga vita a nyolcvanéves mustárgáz miatt Veszélyesek is lehetnek az egyébként vonzóan gyönyörű belga fürdőhelyek. Miközben Knokke, Heist és Zeebrugge a nyara­lókat várja, halál lapít strandjaiktól pár száz méternyire. Az első világháború győztes hatalmai nyolc évtizeddel ez­előtt Belgium partvidékén sül­lyesztették a tengerbe a sok millió áldozatot követelt csaták ..hulladékát", a fel nem használt különböző fegyverzetet. Alig méternyi homok fedi a 35 ton­nányi német muníciót, közte öt­száz tonna mérges gázt. legna­gyobbrészt a rettegett gránátok formájában. Legutóbb harminc évvel ez­előtt készítettek felmérést a tö­megpusztító eszközök állapotá­ról. s akkor azzal zárult a vizs­gálat. hogy nincs szükség rend­kívüli intézkedésekre. Azóta csak víz- és iszappróbát vesz­nek a három négyzetkilométer­nyi területről, az eredményt azonban hétpecsétes titokként kezeli a brüsszeli kormányzat. Sárga-fekete bóják figyel­meztetnek az életveszélyre, a hajózási térképeken tiltott öve­zetként jelzik. Azt viszont nem, hogy ott mérges gáz és robba­nóanyag lapul. A nyaralók fi­gyelmét sem hívja föl egyetlen tábla sem arra. hogy valójában hadianyagraktár körül sétál vagy szörfözik. „Struccpolitika" - összegzi véleményét Michiel Maertens, a belga zöldek egyik aktivis­tája. „Lehet, hogy csekély a ve­szély, ám ha megcsúszik a talaj, az egymásnak súrlódó. bizony­nyal jócskán rozsdás halálosz­tók kilyukadhatnak.” Aggódnak a holland tör­vényhozók is a bármelyik pil­lanatban tömegkatasztrófát okozható víz alatti lőszerraktár miatt. Cselekvésre akarják sar­kallni a hágai kormányt: járjon el Brüsszelnél a vegyi bomba­raktár fölszámolásáért Európa legsűrűbben lakott térségében. A belga kabinet az együk nemzetközi szakértői csoport 1991. évi jelentésére hivatko­zik: semmihez se nyúljanak hozzá, mert komoly robbanás- veszély fenyeget, mihelyt a nyolcvanéves muníció levegőt kap. Kulcsár László • Egy ágyban a gyengédséggel • Jobban csókol a nő • Nem kell mindjárt odavágni • Férfi is lehet, nem csak férj Kishegyed- a legolvasottabb női magazin Ha kedd, akkor Kishegyed!

Next

/
Oldalképek
Tartalom