Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-05 / 104. szám

1998. május 5., kedd Családi magazin 7 A JÁRVÁNYOK BEKÖSZÖNTÉT, TERJEDÉSÉT NEHÉZ MEGJÓSOLNI Idén netán megűsszuk? Nátha ellen nincs pirula, az influenza elleni védekezésre azonban talán hamarosan lesz. A humán kísérletektől mindenesetre azt várják — ha minden az elképzelések sze­rint halad, és a szer beváltja a hozzá fűzött reményeket —, hogy a jelenlegi védőoltások mellett tabletták állnak majd rendelkezésre a tömegeket sújtó betegség ellen. A GS 4104 elnevezésű hatóanyag mind a megelőzésben, mind pedig a betegek kezelésében használható. Az új gyógyszer piacra dobásáig azonban még néhány évnek el kell telnie. Az amerikai kutatók elképzelé­se és szándéka szerint az „influ­enzaidényben” napi egy-két tabletta távol tartja majd a ví­rust. A szer az influenza több vírustörzse ellen is hatásos, a közönséges megfázást azonban nem kúrálja. Az influenzavíru­sok a bennük található fehérjék alapján sorolhatók az úgyneve­zett A, B, illetve C típusba. A legveszélyesebb közülük az A- vírus, amelynek rendkívül vál­tozékony a megjelenése. Amennyiben az A-vírus fehér­jeszerkezetében hirtelen jelen­tős változás alakul ki, akkor új vírus születik, melyre szinte minden ember fogékony. így könnyen és gyorsan okozhat vi­lágjárványokat. Minden szem­pontból megfelelő védelmet szinte lehetetlen biztosítani vele szemben. Az első A-vírust 1933-ban azonosították, ez „HlNI” altípusú volt. 1957- ben alakult ki a H2N2 nevű „ázsiai influenza”, majd 1968- ban a H3N2 altípusba sorolt hongkongi vírus. A szakembe­rek érdekességként említik azt a tényt, hogy 1977-ben visszatért az elsőként azonosított típus. A járványok beköszöntét, terjedését, méreteit nehéz meg­jósolni. A déli féltekén az otta­ni influenzaszezon végére nem jelentek meg olyan vírustör­zsek, amelyek szerkezetükben jelentősen eltértek volna a „szokásostól”. Ez megnyugtató tény. Egyébként ebben a sze­zonban is (mint eddig legtöbb­ször) az év végére várták, illet­ve az új év elejére jósolták az influenza megjelenését (szeren­csére ez idáig semmiféle jóslat nem vált be). Influenzajárvány­ra utaló jeleket mindeddig nem tapasztaltak, ami igazán meg­nyugtatóan hat mindannyiunk­ra. Szakemberek véleménye szerint szinte kizárható, hogy világméretű influenzajárvány előhírnökei lennének azok a megbetegedések, amelyeket a hongkongi szárnyasok okoztak az elmúlt év folyamán. Ehhez képest persze az orvosok ta­nácstalanul álltak az eset előtt, amikor az új év elején meghalt egy 6 éves kislány, akiről úgy látszott, hogy kezd fölgyógyul­ni a fertőzésből, s ezért kezelői további lábadozásra hazaen­gedték. Ami az ilyenkor több­nyire menetrendszerűen megér­kező influenzajárványt illeti, egyelőre jövetelének nincs semmi jele. Európában az inf­luenzavírusok általában a tél derekán, illetve végén aktivizá­lódnak. Az olyan világméretű influenzajárványok kialakulá­sában, mint amilyen az 1918- as, az 1957-es, illetve az 1968- as volt, alapvető szerepet ját­szott, hogy egy addig ismeret­len influenzavírus alakult ki, amely emberről emberre ter­jedt. A Hongkongban először 1977 májusában, majd az év végén is több emberéletet kiol­tó vírus nem új és nem ismeret­len: a baromfiak között koráb­ban is többször, több helyen izolálták az úgynevezett H5N1 vírust. A kórokozó többnyire állatról került az emberre, és csak néhány esetben fordult elő, hogy emberek közötti kon­taktus útján terjedt. De mert nem lehetett kizárni, hogy a kórral mégis megfertőzheti egyik ember a másikat, a hong­kongiak úgy döntöttek: kiirtják a veszély fő forrását jelentő ba­romfiállományt. Mivel az utób­bi időszakban alapos vizsgála­tokat végeztek a WHO szakem­berei Kína azon részén, ahon­nan a szárnyasokat exportálták, arra a következtetésre jutottak, hogy a fertőzést nem innen hur­colták be Hongkongba. Nem valószínű, hogy az em­lített megbetegedések egy vi­lágméretű járvány kezdetét je­lezték volna. Az influenza-fi­gyelőszolgálatok Hongkongban sem regisztrálnak nagyobb számban előforduló esetet, míg a világjárványokban eddig min­den esetben hirtelen, szinte rob­banásszerűen nagyon sokan fer­tőződtek meg. Nincsen lakás konyha nélkül A konyha otthonunk nélkü­lözhetetlen kiszolgáló része, amelynek hiányában nem is beszélhetünk lakásról, de még hétvégi házról sem. Hogy egy konyha korszerű vagy korszerűtlen, azt nem a konyhabútor formája, felülete, hanem a család számára megfe­lelő konyhatér elrendezése és az igénybevételt szolgáló felsze­reltség határozza meg. Egy kis fantáziával bármi megoldható, ugyanis ne felejtsük, hogy a konyha és az étkező kialakítása kínálja a legnagyobb variációs lehetőséget a lakberendezésben. A konyhabútor. A hagyo­mányos konyhabútorok modul jellegűek, a gyártók általában bútorcsaládokat készítenek, ezek elemeiből ki-ki tetszése és helyi adottságai szerint választ­hat. A polcos, a fiókos, a külön­böző tárolásfajtáknak megfelelő belső rácsos elemek minden ha­gyományos konyhabútornál ha­sonlóak, csupán az ajtók, a frontfelületek kialakítása külön­böző. Ettől válik modernné, rusztikussá, esetleg stíl jellegű­vé a bútor. A beépített bútorokat fordíthatjuk pozitív, illetve ne­gatív sarkokba, csatlakoztatha­tunk hozzájuk étkezőpultot vagy akár normál magasságú (85—70 cm) asztallapot is. Tö­rekedjünk arra, hogy minél több szabad munkafelületünk marad­jon. A mai konyhákban ezt az érzetet erősíti, hogy a mosoga­tótálcát, a tűzhelyet nem önálló elemként helyezik a bútorok mellé, hanem az összefüggő munkapultba vágják bele. Az északi mediterrán kony­ha. Az úgynevezett német típu­sú konyhákban szinte minden négyzetmillimétert kihasznál­nak. A magas, zárt szekrények oszlopokként állnak egymás mellett. Mostanában azonban egyre többen választják a jóval barátságosabb, mozgalmasabb, mediterrán stílusú látványkony­hákat. Ez nagy étkezővel, hang­súlyozott tűzhellyel — a családi élet színtere — rendelkezik, ahol nyitott polcokon szabadon tárolják az edényeket, porcelá­nokat. A falon körbefutó víz­szintes sínekre pedig a minden­napi élet, a főzés eszközeit, bög­réket, kancsókat, sütőformákat, merőkanalakat függesztenek, amelyek hangulatossá, meleggé teszik a helyiséget. A ma diva­tos konyhákban e két irányzat ötvöződik. A hagyományos, egy síkba tervezett, egyenes vonal­lal, párkánnyal lezárt felső szek­rénysor helyett előszeretettel al­kalmaznak lazább kontúrú, kü­lönböző magasságú és mélysé­gű, nyitott polcokat, amelyek­ben a fa, a fém és az üveg kom­binációja az irányadó. Jellemző az anyagok változatossága mel­lett a színek játéka is. A jelek szerint — egy időre — vége az egyszínű bútorok divatjának. Kiegészítő elemek. Számtalan kisebb kiegészítő darab tartozhat a konyhabútorhoz. Ezek nem csupán praktikusak, hanem han­gulatosabbá is teszik az összké­pet, és segítik az áttekinthetősé­get. Beépíthetünk például üveg­tartó rácsot, különböző méretű és formájú fűszertartó polcokat vagy olyan apró fiókokat, me­lyeknek előlapjában kis üvegab­lak van. Igazán szép látvány, ha színes, szárított tésztákat, lencsét, babot, sárgaborsót, diót, különfé­le magvakat tartunk az ilyen fió­kokban. Hasznos lehet egy sza­kácskönyvtartó állvány is. A tűzhely. A konyha legalap­vetőbb háztartási gépe a tűzhely, amely lehet gázzal vagy villany­árammal működő. Mindkettő­nek megvannak a maga előnyei: a gázláng gyorsabb energiaát­adó, ami főzésnél lényeges, a villanysütő azonban tovább tart­ja a hőt, ami sütés közben elő­nyös. Éppen ezért kombinált gé­pek is kaphatók, amelyek főző­lapja gázzal, sütőrésze vil­lannyal működik. Szinte a tűz­hely tartozékának tekinthető a föléje szerelt pára- és szagelszí­vó készülék is, amelyben saját fényforrás van, így a főzőterület világítását is megoldhatjuk vele. A szagelszívó az amerikai típu­sú, a nappalival egylégterű konyhákban különösen fontos. A hűtőszekrény. A nagy felü­letű hűtőszekrények nem mindig a legszebb részei a konyhának. Ha nem tudjuk a kamrában elhe­lyezni, érdemes beépíthető típust választani. Ajtajukat így ugyan­olyan frontfelülettel burkolhat­juk, amilyennel a konyhabútor többi darabját, de gondoljunk ar­ra, hogy így is a legnagyobb tö­mör felület lesz a helyiségben. A mosogató és a mosogató­gép. A mosogatótálcát a munka­lapba vágják, a szifonokat szek­rénybe rejtik. A tálca kör vagy négyzet alakú. A mosogató lehet egy-, kettő- vagy háromtálcás, és csöpögtetőtálcával ellátott is, il­letve ezek kombinációi. A mo­sogatógép legtöbbször a moso­gató alá kerül, a fedőlap leszere­lésével beépíthetjük a csöpögte- tőtálca vagy a pult alá. Egyes tí­pusok lenyitható ajtajára a front­felülettel megegyező burkolat szerelhető. Előfordul, hogy a konyhába kerül a mosógép is, amelyet a mosogatógéphez ha­sonlóan tehetünk láthatatlanná. Műszaki tárgyak, háztartá­si kisgépek a konyhában. A legfontosabb, hogy mindegyik háztartási gépnek meglegyen a maga gondosan megtervezett helye, és hogy könnyen hozzá­férhető legyen. Pirítónak, tur­mixgépnek, fritőznek, kávéfő­zőnek, gyümölcscentrifugának találjunk egy-egy szabad, állan­dó sarkot, helyet, természetesen konnektor közelében. Világítás. Kevés az olyan he­lyiség a lakásban, amelyben ennyire fontos lenne a jó világítás. Lámpatesteket a bútorba is elrejt­hetünk. Divatos megoldás például a párkányzat, amely fölül formai­lag befejezi, lezárja a szekrény­sort, és alkalmas arra, hogy a pult­ra irányított spotlámpákat, halo­génizzókat bújtassunk el rajta. Burkolatok, színek. Min­denképpen víz- és kopásálló, jól tisztítható, higiénikus burkolato­kat válasszunk. A padlóra leg­célszerűbb a hidegburkolat: kő, kerámia, linóleum, de lehet fa, parafa vagy gumi is. Nehéz álta­lános tanácsot adni a konyha szín- és formavilágának kivá­lasztásához, hiszen ez kinek-ki- nek az ízlésétől, lakásától függ. Érdemes talán a világosabb szí­nek felé törekedni, amelyek ki­emelik az ételek látványát, de bármely anyag vagy árnyalat megfelelő lehet, amit hosszú tá­von el tudunk viselni. Ne felejt­sük el. hogy konyhabútort nem egy-két évre, hanem hosszú táv­ra vásárolunk, ezért érdemes ala­posan átgondolni a színvilágot. LELKI POSTA ß) Gyógyító szavak - Angelika rovata ll Március 21-i számunkban egy kétgyermekes anya dilemmája jelent meg, akinek azzal kell szembenéznie: férjének házassá­gon kívül gyermeke fog születni. Olvasóink tapasztalatait, ja­vaslatát kértük, az alábbiakban ,,Egy 45 éves nő” jeligével ér­kezett reakciót jelentetünk meg. Férjem házasságon kívül született fia ma már 10 éves. Ne­kem nem volt szerencsém időben megtudni a dolgot, akkor ér­tesültem az egészről, amikor megindult az apasági per. Gyaní­tottam, hogy beosztottjai közül egy-egy nővel alkalmi kapcso­lata van, soha nem csináltam ügyet belőle. A férjem elhitette velem: csak egyszer volt azzal a nővel, aki a könnyűvérűek közé tartozik, elmegy a vérvételre, és kész, vége lesz az ügynek. A vizsgálat alapján mégis a lehetséges apa kategó­riába tartozott, fellebbezett azzal, hogy a nő egyéb kapcsolatai kö­zül is hívjanak be férfiakat, és javaslatot is tett személyekre. A nő viszont makacsul kitartott amellett: csak és kizárólag a férjem az apa. A gyerek megkapta a férjem nevét, a nő a tartásdíjat, a férjem pedig fortyogott: igazságtalan pech, hogy neki éppen olyan vércso­portja van, mint a gyerek valódi apjának, kapcsolatuk idejéhez nem is stimmel a gyerek születésnapja, neki valaki helyett kell fi­zetni. Sem a gyerekkel, sem az anyjával nem tartott kapcsolatot, a gyes után a nő máshová ment dolgozni. Én teljesen átvettem a fér­jem szövegét, haragudtam arra a nőre, aki jól kereső férjemet szúr­ta ki tejelésre. Hat évvel később történt, hogy 16 éves lányom meg­kérdezte: tudom-e, hogy az apja évek óta egy nővel közlekedik or­szág-világ szeme láttára, ő pár napja tudta meg. Nem tudtam. Rög­tön azt hittem: a nyakába varrt gyerek anyjáról van szó, és mivel tudtam a címét, megkerestem. Kiderült, hogy annak a nőnek évek óta élettársa van, láttam a kisfiút, aki tele volt a féljem vonásaival, és megtudtam azt is: nem alkalmi kapcsolat volt, hanem majdnem másfél évig tartó szoros barátság. A nő elvált volt, így berendez­kedtek egy kétlaki életre, mivel gyereke az első házasságból nem volt, megállapodtak abban, hogy most lesz egy közös. A terhessé­ge 6. hónapjában a férjem lecserélte őt egy huszonévesre, hallani sem akart apaságról, tartásdíjról. A hölgy azt mondta: ezért nem is kért belőle többet, mint nevet a fiának és egy kis tartásdíjat, ami 10 éve ugyanannyi, mint amennyit akkor megítéltek. Huszonéve úgy élek a férjemmel, hogy másodhegedűs va­gyok, mégcsak nem is tudtam róla, hogy folyamatosan tartós kapcsolatai vannak. Ifjú asszonyoknak azt ajánlom: egyetlen félrelépést se hagyjanak szó nélkül! Hetente legalább egyszer Kézápolás 1. A körömházról való gondoskodás fontos. Az ujjak meleg vizes áztatása után a körömágyat zsíros krémmel kenjük be, majd speciális eszközzel, enyhe nyomással nyomjuk fel a bőrt. Vigyázat: soha ne vágjuk le ezt a bőrt! ___i 3. A mikor nem tetszik a lakk. Nem minden nő szereti a színes lakkot. Aki a természetességet ked­veli, speciális, több funkciójú ecse­tet használjon: az egyik fele továb­bi ecsetekkel van ellátva, a másik felén pedig körömfényesítő van. 2. Legalább két lakkot használjunk! Lakkozás előtt a körmöt szárítsuk meg és acetonmentes szerrel zsírtalanítsuk. Fon­tos a tápláló alapozó lakk használata. A köröm teljes száradása után visszük fel a transzparens lakkot. Vé­gül használjunk speciális védőlakkot! 5. Hetente egyszer kézpakolás. A kéz ilyenkor, tél végén különösen szenved. Száraz, viszket. A rendsze­res ápolás mellett hetente egyszer bőrtápláló pakolást kell rátenni. Na­gyon fontos, hogy zsíros krémmel kenjük be a kezet minden alkalom­mal, amikor vízzel dolgozunk. 4. A reszeléssel kezdődik. Még mielőtt a kezet belehe­lyezzük a speciális bőrpuhító anyaggal ellátott meleg vízbe, a körömnek meg kell adni a megfelelő formát. Ehhez a kö­römreszelő a legmegfelelőbb. I ..........................................amafe_____________■■ ----­A rossz közérzetet még a szerető kezek simogatása sem enyhíti igazán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom