Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-29 / 125. szám
6 Heti gazdaság 1998. május 29., péntek Ha az ígéretek valósak, csak jobb lehet! AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS MŰSZAKI HÁTTERE A HÉTEZRESEK KLUBJÁBAN A feleimben szereplő megállapítást Rozsnyai Sándor, az AG- RO-M Rt. vezérigazgatója tette arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy mit vár az újonnan megalakuló kormánytól mint mezőgazdasági cégvezető. A beszélgetés apropója pedig az az 1997-es évet lezáró közgyűlés volt, amit a Tópart panzióban tartottak a napokban. Mivel a gazdaság földhiányát minél hamarabb szeretné megoldani (tavaly 3 ezer 639 hektár szántón — ebből 200 hektár saját, a többit bérelték -— gazdálkodtak, miközben 6 ezer hektárra lenne szükségük), olyan földbérleti konstrukciók kialakítását szorgalmazzák, amelyekkel a bérbeadó és a bérlő is jól jár. 1997-ben 40 millió forintot fizettek ki földbérleti díjként — tudtuk meg a beszámolóból. A növénytermesztési ágazaton belül a vezérigazgató kiemelte a 13 milliós költséggel megmentett lucemaszárító üzemet, ahol tavaly 18 ezer 885 mázsa lucemalisztet állítottak elő és 18 milliós árbevételt produkáltak. Az állattartás kapcsán felvetődött a tej előállításából adódó néhány ellentmondás. Az orosháziak bekerültek a hétezresek „klubjába” (egy tehén 7 ezer 147 liter tejet adott 1997- ben). Az extra minőségű tej literjét 1996-ban 31 forint 74 fillérért állították el, és 36 forint 61 fillérért adták el. Az idén 37 forint 15 fillérből lehetett a tej literjét előállítani, amiért 46 forint 4 fillért kaptak. Az egyelőre megválaszolatlan kérdés, miként lesz az orosháziak 3,46 százalékos zsírtartalmú és 3,12 százalékos fehérjetartalmú tejé* bői a boltban 2,2 százalékos és majdnem 100 forintos... Az AGRO-M Rt. Tópart panziójának tavalyi kihasználtsága 77,88 százalékos volt, a 23 milliós árbevétel mellett több mint 3 millió forint eredményt produkáltak az ott dolgozók. — 106 millió forintot fordítottunk beruházásokra, ebből 23 millió volt a saját erő, hitel 34 millió, állami támogatás pedig 24 millió. Szintén 23 milliót költöttünk új tárgyi eszközök beszerzésére — tájékoztatta az újságírókat Rozsnyai Sándor. A közgyűlésen az igazgatóság azzal a javaslattal élt, hogy az eredményt forgassák vissza a részvénytársaságba, az elsőbbségi részvényeseknek pedig 10 százalék osztalékot fizessenek. Csete Ilona Vágják a lucernát Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. főágazati igazgatója, Varga Ferenc nyitotta meg a szálastakarmány-beta- karító gépek idei szemléjét a műszaki főágazat központjában. A lucernabetakarítási kampánytervet Erdó'di Zoltán ágazatvezető ismertette, míg a szemlére való felkészülésről Szeder Pál ágazatvezető tájékoztatta a szemlebizottságot, illetve a meghívott vendégeket. Az erőgépek, a kapcsolt munkagépek, majd a gépműhelyek és a géppark megtekintése után következett a látottak értékelése. A szemlebizottság megállapította, hogy a ménesbirtokon biztosított az állattenyésztés műszaki háttere, a gépeket jól felkészítették a lucerna és a gyep betakarítására. A szemlét követő napokban el is kezdődött a lucernavágás. Az első kaszálást közvetlen etetésre, illetve szenázs- készítésre használják Mezőhegyesen; szénát a 2-3. és a 4. kaszálásból készítenek. M. Gy. A szemlebizottság tagjai aprólékosan ellenőrizték „a bevetésre váró” gépek műszaki állapotát A SZERZŐ FELVÉTELE Nyert Szarvas és Sarkadkeresztűr A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium között létrejött megállapodás alapján első alkalommal került sor közös kerékpárút-építési pályázat lebonyolítására. Ä 350 MFt keretösszegű pályázatra az önkormányzatok pályázhattak önállóan vagy társultan, elsődlegesen idegenforgalmi és területfejlesztési célokat szolgáló kerékpárutak építésének támogatására. A tárcaközi bizottság 1998. május 22-én döntött a pályázatokról. A pályázati felhívásra 32 pályázatot nyújtottak be az önkormányzatok, az összesen 832 MFt megvalósítási költségű tervezett építésekhez 586 MFt támogatást igényeltek. A tárcaközi bizottság döntése alapján a pályázati feltételeket minden tekintetben kielégítő 21 pályázat részesült — összesen 350 millió forint — támogatásban, amelynek eredményeként 42 kilométer hosszal növekedhet a magyarországi kerékpárút-hálózat. Ezzel a döntéssel az idei építéseket támogató összes (helyi közút, kerékpárút, járda, összekötő út) építési pályázat lezárult, amelyeket a KHVM az útalapból, illetve a KTM-mel és FM-mel, valamint KTM-mel és IKIM-mel közösen hirdetett meg. A beruházó önkormányzatok a kivitelezői versenyeztetéseket, közbeszerzési eljárásokat követően indíthatják az építéseket, amelyeknek — a jó minőség érdekében — a nyári és kora őszi időszakban kell megvalósulniuk. A második félévben meghirdetésre kerülő önkormányzati közút-, kerékpárút-, valamint járdaépítési pályázatok már az 1999. évi előkészítést szolgálják. Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó kerékpárutak építésének támogatására a Közlekedési, Hírközlési és ügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közös — a Belügyminisztériummal egyetértésben — meghirdetett 1998. évi pályázatán támogatást nyert Békés megyei települések jegyzéke: Támogatott Típus Mennyiség Támogatás összege önkormányzat (fm) (ezer Ft), 1998. év Sarkadkeresztűr kerékpárút 984 12 047 Szarvas kerékpárút 1223 10000 _____________________ÜGYELETES CSODASZEREK AZÉRT NINCSENEK_____________________ Ve gyszerek helyett biokészítmények — Mint ahogyan egyre nagyobb figyelem irányul a környezetkímélő gazdálkodásra, úgy a növényvédő szerek használata is gyökeres változásokat kíván — mondta dr. Halmágyi Tibor növényvédelmi szakmérnök legutóbb a Medgyesegyházán tartott termelői fórumon. Az utóbbi évek kutatásai is ezt célozzák, hisz a termelés egyik legfontosabb célja a költségkímélés. Mint kiemelte, a növénytermesztésben sem lehet kizárólag a vegyszerekre alapozva védekezni, ha a termelő nem a legmegfelelőbb fajtát választja, vagy nem jó technológiát alkalmaz és nem veszi figyelembe a környezeti tényezőket. Új lehetőségeket keresve a növényvédelem legutolsó fegyvertárából olyan lehetőségekre hívta fel a figyelmet, amelyek környezetkímélők és a biológiai növényvédelemben örömmel üdvözölhetjük az uborka, a dinnye termesztésében. Az egyik ilyen anyag, amelyet már a növényvédő tanfolyamokon is megismerhettek az érdekeltek, a Mycostop nevű talajlakó gombák elleni készítmény. Ez valójában nem vegyszer, hanem egyfajta talajlakó mikroorganizmus-tenyészet, amely már szabadon vásárolható. Intelemként elmondta: mivel „élőlény”-ről van szó, nem lehet feltenni a kamra polcára és két évig elfelejteni. Megfelelő hűtött közegben kell tárolni és a felbontott csomagot minél hamarabb felhasználni. Természetéből adódik — mondta — , hogy a kémiai talajfertőtlenítéssel együtt butaság alkalmazni. A készítmény palántanevelőkben a talajlakó gombák széles köre ellen véd és mivel élő — ha megfelelő a közeg —, nem pusztul ki a talajból, ezért szükségtelen megismételni a kezelést, illetve más szerek használatára sem kell költeni. Egy másik teljesen magyar fejlesztésű szabadalom, amelyet már egy éve kereskedelmi forgalomba hoztak, a KONI. A furcsa név onnan ered, hogy egy talajlakó gomba tenyészetéről van szó és ez is egyfajta biológiai védekezési mód. Bármilyen vegyszeres növényfertőtlení- tési módszert választunk, a talajban levő fehérpenész áttelelő alakjait nem tudjuk elpusztítani. Ebben látnak a szakemberek óriási lehetőséget és 100%-os hatást a KONI nevű biopreparátum alkalmazásával. Maga a készítmény por alakú, amit a tenyészet beszárítása után alakítottak ki és bedolgozva a talajba semmi további gondunk nincs. A készítmény gyakorlatilag csak fehérpenész ellen hatásos, ami például uborkánál gyakran előfordul. Akinek a termesztés során más kórokozó-problémája van, azt külön kell kezelni. A harmadik új, bemutatott készítmény, amely a növényi kórokozók elleni védelemben forradalmat jelentő nö- vényvédőszer-család egyik első tagja: az AMISTAR. Ez a szer a természet leutánzása útján született, nevezetesen a fenyőtoboz-gomba antibiotikuma szolgáltatta az alapot a kifejlesztésére. Emellett némi mesterséges anyagot tartalmaz és így rendelkezik mindazokkal a kedvező tulajdonságokkal, hogy rendkívül sok gomba ellen hatékony és abszolút veszélytelenül alkalmazható. Mint mondta, ez az anyag felborítja mindazokat a fejünkben létező kategóriákat, amelyeket a gombaölő szerekről eddig tudtunk. A szer ugyanis nem csak egyfajta betegségre hat, hanem azok csoportjára: lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész, sőt vannak képviselői, melyek még a fuzárium ellen is megfelelően hatékonyak. — Mindent azért egy csapásra nem tudunk megoldani — figyelmeztetett Halmágyi Tibor — és végül óva intett attól, hogy ügyeletes csodaszerként tekintsünk az említettekre. Minden esetben kérjük ki a szakember tanácsát és ügyeljünk a csomagoláson feltüntetett részletekre, mert ellenkező esetben odavész a kedvező, költségkímélő hatás. Halasi Mária Adózás Egyéni vállalkozók bevételei Békésben Megyénk egyéni vállalkozói az előző évinél négy százalékkal kevesebb (13 404 darab) bevallásban 36 százalékkal több (közel 60 milliárdos) bevételt mutattak ki. A bevétel tényleges emelkedése ennél kisebb mértékű, mivel a TA hatálya alól a személyi jövedelemadó hatálya alá átkerült vállalkozók adatai (6 milliárdos bevétel) az 1997. évi adatokban szerepelnek, de az 1996. éviekben nem. Az így korrigált bevételnövekedés 21,3 százalékos. A bevételből továbbra is a kereskedelem részesedik a legnagyobb (49 százalékos), bár csökkenő mértékben, míg az ipar a második legnagyobb (29 százalékos részarány) bevételt elérő főszakma. Az egy főre jutó megyei bevétel az 1996. évi 3,2 millió forintról 4,4 millió forintra nőtt. A bevételnövekedés (15,6 milliárd forint) döntő hányadát (több, mint 90 százalékát) a jövedelmet valló egyéni vállalkozók produkálták, hiszen közel 50 százalékkal nőtt a bevételük. A veszteségesek viszont bevételüket csupán 8 százalékkal tudták növelni. A jövedelmet kimutatók egy főre jutó bevétele (közel 4,7 millió forint) több, mint 20 százalékkal magasabb a veszteségesek egy főre jutó bevételénél. A bevételek eléréséhez szükséges költségek elszámolásában 1997-ben több ponton is jelentős változások következtek be. így lehetőség volt a vállalkozói kivét költségként történő elszámolására, ami valójában jövedelem, és összevonandó jövedelemként adózik. Megszűnt továbbá a tárgyi eszközbeszerzések egy összegben történő elszámolásának lehetősége. Valamint még növeli az összes költséget az előző évekről áthozott veszteség összegéből figyelembe vett rész. Az 1997. évi 58,7 milliárd forintos összes költség 34,2 százalékkal magasabb a bázisnál, de nem éri el a bevételnövekedés mértékét. A költségeken belül továbbra is az anyag- és árubeszerzés költsége a meghatározó, a szokásos 67 százalék körüli arányával. A közel 2 milliárdos vállalkozói kivét 3,3 százalékkal részesedett az összes költségből. Az egyéni vállalkozók összes bevétele és költsége alapján Békés megye egyenlegében 482 millió forint jövedelem keletkezett 1997. évben. Az előző évben még egyenlegében 128 millió forint veszteséget realizált ezen adózói kör. Ez a 482 milliós pozitív egyenleg azonban az előző évekből áthozott veszteségek egy részének elszámolása miatt átcsapott 653 milliós veszteségbe. Az 1997-ben jövedelmet kimutatók száma az előző évinek csupán 30 százaléka, míg a jövedelem is alig több, mint a fele a bázisnak. A vállalkozói kivéttel korrigált jövedelem összege azonban már 31 százalékkal meghaladja az 1996. évi 2,3 milliárdos jövedelmet. A vállalkozók fejenként 246 ezer forintot számoltak el kivétként. 1997-ben a 4159 fő veszteséges adóalany az előző évinek 83 százaléka, míg az általuk kimutatott 1,9 milliárdos veszteség is 80 százaléka a bázisnak. Az egyéni vállalkozók mindkét évben 200 millió forint körüli támogatási egyenleggel kapcsolódtak a költségvetéshez. 1997-ben 460 milliót meghaladó volt a támogatási igény, melynek 50 százalékát a mező- gazdasági gépek vásárlásához igényeltek. Saját jövedelmük után két ágon kellett adózniuk. A kivét utáni személyi jövedelemadót nem tudjuk még, de a vállalkozói jövedelem 1,3 milliárdos összege ismert, mely után a 18 százalékos adó 230 millió forint. Az egyéni vállalkozók gazdálkodását a növekvő készletszintek, a vevői és szállítói kintlévőségek növekedése jellemezte. Az alkalmazottak száma és a részükre kifizetett jövedelem növekedett, míg a segítő családtagok foglalkoztatása jelentősen visszaszorult. 1997-ben egy vállalkozó átlagban 2,6 főt foglalkoztatott és részükre fejenként 453 ezer forintot fizetett ki. Dobrocsiné dr. Czira Anna osztályvezető, Tervezési és Elemzési Osztály, APEH Békés Megyei Igazgatósága
