Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-04 / 103. szám
REKES MEGYEI HÍRLAP1 GAZDASÁG 1998. május 4., hétfő £ \ \ Az adóhatóság kettős feladata a felszámolási eljárásokban Magyarországon a piacgazdaság kereteit meghatározó jogszabályok közül kiemelkedő' jelentőségű volt az 1991. IL. törvény az ún. Csődtörvény elfogadása, amely a csődeljárásokat, a fel- számolási eljárásokat és a végelszámolásokat szabályozza. Az említett alaptörvény 1992. január 1-jén lépett hatályba, jelentősebb módosítására két ízben került sor: az 1993. szeptember 2- től hatályos 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. augusztus 6-tól érvényes 1997. évi XXVII. törvénnyel. Hatálya csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki, tehát pl. nonprofit szervezetekre és egyéni vállalkozásokra nem. A csődtörvény által szabályozott eljárások közül cikkünkben a felszámolási eljárásokat emeljük ki, mint a törvény által is legrészletesebben taglalt és minden szempontból a legsokszínűbb eljárást. Az APEH kettős minőségben: mint hitelező és mint hatóság jelenik meg a felszámolási eljárásokban. E kettősségből adódó feladatait a felszámolási eljárás ismertetésére kerülő egyes lépéseinél emeljük ki. Az eljárás menete A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás, amely az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező, vagy a végelszámoló kérelmére indul. Az APEH — mint hitelező — akkor kezdeményezi az adós ellen a felszámolási eljárás megindítását, ha az adótartozás végrehajtás útján történő beszedése nem járt eredménnyel. A bíróság a beérkezett kérelem alapján megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét, és amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak, végzéssel elrendeli az adós felszámolását és a kormány által jóváhagyott felszámolók köréből kijelöli a felszámolót. Az adós fizetésképtelenségét a bíróság akkor állapítja meg, ha nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy a fizetési kötlezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után a bíróság elrendeli annak a Cégközlönyben való közzétételét. E végzés megjelenése fontos dátum, hiszen a hitelezőknek ezen időponttól számított 40 napon belül kell ismert követelésüket a felszámolónak bejelenteni. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének az eljárás megindításával kapcsolatos kötelezettsége, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záró leltárt, a számviteli törvény előírásainak megfelelő beszámolót, valamint ún. tevékenységzáró adóbevallást készítsen és mindezeket a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül átadja a felszámolónak és az adóhatóságnak. Az APEH hatósági feladata, hogy az említett dokumentumoknak a hivatalhoz határidőben történő beérkezését figyelemmel kísérje, az adóbevallás be nem nyújtása, vagy késedelmes benyújtása esetén az ART szerint mulasztási bírságot szabjon ki. Az APEH további hatósági feladata a tevékenységzáró adóbevalláshoz kapcsolódóan, hogy a bevallás benyújtásától számított egy éven belül átfogó ellenőrzés keretében le kell vizsgálnia a felszámolást megelőző időszakot. Az APEH Békés Megyei Igazgatósága az illetékességi területén induló felszámolási eljárások szinte mindegyikében hitelezőként jelenik meg, ezért a jogvesztő határidőre tekintettel a felszámolási és végrehajtási szervezeti egység fontos feladata a hetente megjelenő Cégközlöny folyamatos figyelemmel kísérése, az új felszámolási eljárások nyilvántartásba vétele és a hitelezői igény határidőben történő bejelentése a felszámolónak. A Csődtörvény 1997. augusztus 6-tól hatályos módosítása szerint a hitelezői követelések nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező követelése 1%-át, de legalább 1000,— Ft, és legfeljebb 100 000,— Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. Ennek megfelelően az APEH- nak is hitelezői igényének bejelentését megelőzően intézkednie kell a követelés 1%-ának megfelelő ún. regisztrációs díj átutalásáról. Zárómérleg, zárójelentés A felszámolás kezdő időpontjától a korábbi ügyvezetés szerepét a felszámoló veszi át, a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot is csak ő tehet. A felszámolónak a törvényben részletesen szabályozott feladatait röviden így foglalhatjuk össze: az eljárás szabályszerű lefolytatása során törekednie kell arra, hogy az adós vagyonának értékesítéséből, követeléseinek behajtásából származó bevételekből a hitelezők minél nagyobb arányú kielégítést nyerjenek. A hitelezők érdekeik védelmére hitelezői választmányt alakíthatnak. A felszámolónak a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül kell a nyilvántartásba vett hitelezőket választmány alakítása céljából összehívni. Az APEH hitelezőként rendszeresen részt vesz ezeken a tárgyalásokon, amelyeken választmány általában nem alakul, de a hitelezők legalább tájékoztatást kapnak a felszámolótól a felszámolási eljárás menetéről, követeléseik várható kielégítéséről. A felszámoló az adós követeléseit behajtja, vagyontárgyait értékesíti. Ha a hitelezői igények kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyik be, a felszámoló közbenső felszámolási mérleget készíthet, amelyben számot ad addigi tevékenységéről, a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonáról. A közbenső mérleget a felszámoló a hitelezőknek véleményezésére megküldi, majd a véleményeket is csatolva jóváhagyás végett bemutatja a bíróságnak, amely azt végzéssel jóváhagyja és elutasítja. Az APEH- nak a közbenső mérleggel kapcsolatban is kettős feladata van: egyrészt hitelezői érdekeinek szem előtt tartásával véleményeznie kell a mérleget, másrészt ellenőrizni kell, hogy a felszámoló teljesíti-e az ART-ben előírt adókötelezettségeit. A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén szankcionálásra az APEH hitelezőként a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet, hatóságként pedig az ART szerinti mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot szabhat ki. A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, zárójelentést, és vagyonfelosztási javaslatot készít, s mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak. Az APEH-nek hitelezőként véleményeznie kell a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot, valamint költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzése keretében le kell vizsgálnia a felszámolás alatti időszakot. A tartozások kielégítése Az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a Csődtörvény szerinti sorrendben kell kielégíteni, amely a következő: a. / a felszámolás költségei b. / zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések c. / a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék d. / magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése e. / társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajható köztartozások, valamint a víz- és csatornadíjak f. / egyéb követelések g. / késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás. Tekintettel az adótartozásoknak a kielégítési rangsorban elfoglalt helyére, valamint arra, hogy sok esetben az adós kötelezettségei többszörösen meghaladják a felszámolás körébe vonható vagyon nagyságát, az APEH követeléseinek felszámolásából való megtérülése igen csekély mértékű. A Csődtörvény 1992. január 1-ji hatályba lépése óta Békés megyében indult 419 eljárásból eddig 185 fejeződött be jogerősen, amelyben a követelés megtérülése 5-10% körüli. Igen jelentős azon esetek száma, ahol a vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, illetve a könyvvezetés hiányosságai miatt az eljárás technikailag le- bonyolíthatatlan, ezért a felszámoló ún. egyszerűsített felszámolást kezdeményez a bíróságnál. Egyszerűsített felszámolás esetén a hitelezői igények kielégítésére egyáltalán nincs mód. A Csődtörvényt módosító 1996. évi LX. törvény alapján 1996. július 25-től a felszámolási eljárásokban az APEH-nek lehetősége van követelésének engedményezésére. Tekintettel az APEH hitelezői igényeinek felszámolásból való igen alacsony mértékű megtérülésére, az adóhatóság fokozottan kíván élni ezzel a lehetőséggel. Az APEH követelés értékesítésére vonatkozó döntés meghozatalához — mivel köztartozásról van szó — alapos és körültekintő előkészítő munkára van szükség. Az APEH a követelés megvásárlására tett ajánlott gazdaságossági számítás alapján összeveti a felszámolásból való várható megtérüléssel és dönt a követelés engedményezéséről. Kertész Eszter, APEH Békés Megyei Igazgatósága Csődeljárási és Végrehajtási Osztály (NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP) Adókedvezmény. A részvényeknél kisebb kockázat. Szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7. Tel.: (66) 454-293 kJUS 4ifOL A CIB BANK FIÓKJAIBAN BANK A BANCA COMMERCIALE ITALIANÍ^CSOF'ORTTAGJA
