Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-04 / 103. szám

tREKES MEGYEI HIRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1998. május 4., hétfő o Megkérdeztük olvasóinkat Fontosnak tartják-e a tavaszi szépségápolást? Dr. Herczegfalvi Lászlóné, orosházi gyógyszerész: — Ilyenkor a káros suga­rakkal szembeni védekezésre helyezem a hangsúlyt, olyan nappali krémet használok, amiben fényvédő is van. Ha­vonta eljutok a kozmetikus­hoz, és tennészetesen köve­tem a szakember ajánlásait, tanácsait a bőrápolásban és a sminkelésnél is. Tavasszal a vidámabb, élénkebb színeket használom. Egyébként is: sze­retem kipróbálni az újdonsá­gokat. Szent György napján Oroshá­zán az evangélikus templom­ban az ünnepi fanfár után is­tentiszteletet tartottak az újra­telepítés 254. évfordulójának tiszteletére. Másnap konfir­mandus vizsgát rendeztek a 12. életévüket betöltött fiatalok ré­szére, akik november óta kü­lönórákon készültek erre az al­kalomra. A 36 konfirmandus Lévai Nóra, orosházi asszisz­tens: . — Minden nő fontosnak tartja a személyre szóló szép­ségápolást, amit időben el is kell kezdeni, hogy az évek mú­lásával ne legyen komolyabb gond. Én könnyen felszívódó hidratáló krémet használok, szerencsére mást még nem igényel a bőröm. A szempillá­mat és a szemöldökömet fes­tem, ritkán komolyabb smin­ket is felteszek, de mindig ügyelek arra, hogy az diszkrét legyen. közül az Orosházi Evangélikus Általános Iskolából 32 gyerek tett vallást hitéről. Isten házá­ban ez egyszerre volt egyházi és családi ünnep is, hiszen kö­zel 200 hívő vett részt a konfir­máción. Az istentisztelet után az 1994-ben elkezdett hagyomá­nyokhoz híven a templom kert­jében az idén is emléket, ponto­Kersmájer Éva, orosházi asszisztens: — Minden évszaknak meg­van a maga terméke, amit nem csak nekünk, nőknek kell(ene) használnunk. Tavasszal példá­ul a szél viseli meg az arcbőrt. Én ez ellen nappali krémet használok, ami táplálja a bőrt. Nem szívesen sminkelek, ha mégis rászánom magamat, ak­kor szinte észrevétlen módon teszem ezt. Egyébként ta­vasszal a kedvenc színeim: a barack és annak minden árnya­lata. sabban emlékkövet állítottak egy orosházi pedagógusnak, Kovács Timóteusnak, és egy lelkésznek, Szigeti Andrásnak. A múlt században élt közéleti emberek munkásságát Koszo­rús Oszkár helytörténész mél­tatta. Az ünnepség á konfir­mandusok szeretetvendégségé- vel ért véget. Gsete Ilona Szűcs Lászlóné, orosházi vál­lalkozó: — Ha itt a tavasz, számomra az erős napsugárzást juttatja eszembe. Vigyáznom kell a káros sugarakkal szemben, ezért időben beszerzőn a fényvédős krémet. Egyébként rendszeresen járok kozmetikushoz, habár a tavaszi nagykezelés még hátra van. A sminkemet magam készítem el, általában az alkalom­hoz illőt. Munkába diszkréten fes­tem ki az arcomat, ha társaságba megyünk, akkor erősebb színeket is használok. Csete Ilona FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Vízműs sikerek A békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola diák­jai rendszeresen eredményesen szerepelnek országos szakmai tanulmányi versenyeken. Nem volt ez másként a múlt héten sem. A Zalaegerszegen meg­rendezett magas- és mélyépítő technikusi Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) Tóth Andor az iskola diákja a második helyen vég­zett. A versenyen az ország valemennyi magas- és mélyépí­tőket képző középiskolája részt vett. Az útépítési és fentartási technikusok országos szakmai versenyén Nagy Terézia 3., Mucsi Sándor hetedik lett. A földmérők közül Krcsmárik Ro­land 3., a vízügyi szakon tanuló Dalmadi Zsolt hetedik helye­zést szerzett a szakok részére indított tanulmányi versenye­ken. Az OSZTV első tíz helye­zettje eredményével technikusi oklevelet kap, az első három közé jutottak pedig felvételi nélkül kerülhetnek be szakirá­nyú felsőoktatási intézménybe. K. A. Kisállattenyésztésből országos első Mentesül a szakmai tantárgyak érettségi vizsgája alól és felvé­teli vizsga nélkül kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szakirá­nyú intézményben Kovács Mó­nika, a gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola 4/a osztályos tanulója, aki a közelmúltban el­ső helyen végzett az Országos Szakmai Tanulmányi Verse­nyen (OSZTV), kisállattenyész­tő kategóriában. A dévaványai diáklány Gál Imre, Pfeiffer György és Lichteinstein Katalin tanárok segítségével készült fel a ver­senyre. Az idén újdonság volt, hogy vállalkozási ismereteket is kérdeztek, többek között ismer­ni kellett a profit, a hitel és a lí­zing fogalmát. A kiválóan sze­repelt Kovács Mónika ősztől a Debreceni Agrártudományi Egyetemen folytatja a tanulmá­nyait. Osztálytársa a lökösházi Sáfri Attila a tizenkettedik he­lyen végzett. A gyomaendrődi tanintézetben technikusi szakon tanuló Vadász András az OSZTV általános mezőgazda- sági kategóriájában vállalta a megmérettetést, tizenharmadik lett. —r— AMIT VÁLLALUNK, TELJESÍTJÜK. Az SZDSZ az egészségesebb, Az elmúlt négy évben újabb 297 települést kapcsoltunk be a vezetékes Ivóvízellátásba, így mára az ország 98,7 száza­lékában egészséges vizet Ihatunk. Ezzel elértük az európai uniós átlagot. 1994 óta szennyvízprogramunk keretében 480Ö km csatorna épült. Ehhez kellett az SZDSZ. A következő négy évben:- 4500 km csatorna,- napi300000 nf szennyvíz tisztítására alkalmas berendezés,- 70 települést tehermentesítő út,- 400 km autópálya és gyorsforgalmi út épül 2000-re 2000 km-re bővül a kerékpárút-hálózat. Ehhez kell az SZDSZ. 1994-ben több mint 700 ezren vártak telefonra. 1998-ra a várakozók száma 17500-ra csökkent. Ehhez kellett az SZDSZ. Legkésőbb 2002-re minden igénylő telefonhoz jut, és az új szolgáltatok megjelenésével a telefondíjak csökkennek. Ehhez kell az SZDSZ. aíróndi SZDSZ Ehhez kell az Ön szavazata is! A templomkertben emlékkövet állítottak Konfirmandus vizsga Orosházán Gyula város címere őrzi az emlékét 120 éve született Molnár Al­bert városi építészeti műszaki tanácsos (Zilah, 1878. V. 3— Gyula, 1952. IX. 12.) Szülei: Molnár Mihály ácsmester és Méhész Róza. Elemi- és kö­zépiskoláit szülővárosában járta, a Wesselényi Gimnázi­umban érettségizett a millen­nium évében, 1896-ban. Isko­latársa volt Ady Endre költő is. Ezután a Budapesti Királyi József Műegyetemre jelent­kezett, ahol 1901-ben építész­mérnöki oklevelet kapott. Megpályázta az építész ta­nácsnok mérnöki állást Gyu­lán, melyre dr. Fábry Sándor alispán elnökletével — nagy szótöbbséggel — meg is vá­lasztották 1902. február 3-án. 1908. október 28-án feleségül vette Schmidt Gyula vas­nagykereskedő és Góg Mária Blanka nevű leányát (1888— 1963). Molnár Albert házasságá­ból öt gyermek született: Blanka (1911—1989) Knizs Jánosné tanítónő, akinek üzemmérnök leánya családjá­val ma is Gyulán él, ő az egyetlen unoka. Albert (1913—1941) m. kir. honvéd főhadnagy, városunk első hő­si halottja volt Galíciában. Andor (1917—1918) kisgyer­mekkorában meghalt. Zoltán (1920—1990) 1942-ben va­dászpilótaként megsebesült, hadirokkant lett, az Áram- szolgáltató Vállalat tisztvise­lője volt. Géza 1924-ben szü­letett, Budapesten él, nyugal­mazott statikus mérnök. A Molnár család összes elhunyt tagja a Szentháromság teme­tőben nyugszik. A család a Népkert mellett lakott, a br. Wenckheim út (ma Béke sugárút) 33. és a Göndöcs u. 1. sz. alatti sarok­házban. Jó anyagi körülmé­nyek között, kiegyensúlyozott életet éltek. A gondok 1941- ben Albert fiuk hősi halálával kezdődtek, ezt követte Zoltán sebesülése 1942-ben. 1950- ben az Eszperantó tér 1. szá­mú Schmidt családi ház álla­mosítása következett, végül a Béke sugárúti házuk kisajátí­tása és lebontása 1965-ben, amit a családfő már nem élt meg. Molnár Albert a XX. szá­zad kezdetén a gazdaságilag fejlődő Békés megye székhe­lyén jelentős hatósági és vá­rosépítő tevékenységet foly­tatott. Az akkori — egyéni kezdeményezéstől és lelkiis­meretes munkától függő — közigazgatási irányítással maradandó nyomot hagyott Gyula ma is esztétikus város­képének kialakításában. Szolgálata első éveiben folytak a kórházi építkezések, majd 1905—1907 között a József Szanatórium, 1906- ban a Békésmegyei Kaszinó épült fel (ma a várszínház iro dái és kamaraterme), ebben Molnár Albert az évben indult a Gyula— Simonyifalva helyi érdekű vasút is. 1911-ben megvaló­sult a Gyulai Bőriparosok Szövetkezetének Bakancs­gyára, 1912-ben pedig a Komló Szálloda, a Gyulai Földművelők Gőzmalma (amely ma is üzemel), vala­mint az I. sz. Iskola (Leány- polgári). Ezen építkezések műszaki ellenőrzése az ő fel­adata volt. Emellett építési engedélyek kiadása, szakvé­lemények készítése, bírósági ügyekben szakértői tevékeny­ség is a feladatköréhez tarto­zott. 1906 júliusában elkészítet­te a rendezett tanácsú város címerét, amelyet Gyula város XIII. századi és a Maróthy család címerének egyesítésé­vel alakított ki. A címertervet Bécsben Ferenc József király hagyta jóvá 1906. november 3-án. Ez a címer van érvény­ben 1991. január 14-től ismét. 1907-ben javaslatára indult meg Gyula fásítása, azóta dí­szítik városunkat a Béke su­gárúti gesztenyefák, a Kos­suth téri platánok és az Árva­ház (ma Don Boscó kollégi­um) előtti park. Az 1920-as évekre új területeket kellett biztosítani további lakóházak építéséhez. Gr. Almásy Kál­mán és neje Wenckheim Má­ria birtokából kialakult 1920- ban Máriafalva 332, 1921- ben Krinolinkert (tisztviselő- telep) 328, 1922-ben Galbácskert 103 telekkel, ezt követte 1927-ben az Arany­ágban 44, az Ajtóssy utcában 73 telekosztás. A városrészek parcellázása, ezek precíz fel- térképezése komoly munká­val járt, amelyet Molnár Al­bert készített el. Gyula száza­dunkban tisztviselő és iskola­várossá fejlődött, ami megha­tározta arculatát. Molnár Albert e szerteága­zó, nehéz munkát derűs ter­mészetével, nagy szorgalom­mal és hozzáértéssel végezte nyugalomba vonulásáig. Úgy gondolom, hogy városunk cí­mere, fasorai és parkjai hosszú időre megőrzik Gyula város egykori főmérnökének emlékét. D. Nagy András, Gyula „Da capo” a zeneiskolában Dallamosan játszott, csak nem a kottából az a tolvaj, aki leg­utóbb a mezőkovácsházi zene­iskolába látogatott el. A rendőr­ség berkeiben ismert „ügyfél” zenei nyelven szólva da capo, azaz élőiről akarta kezdeni a korábbi tevékenységét, de ezút­tal nem maradt hatástalan a mű­ve. Lebukott. A karácsony előttre vissza­nyúló ügyre a napokban tettek pontot a mezőkovácsházi kapi­tányságon és a már „ismertté vált zenekedvelő” ellen vád­emelési javaslattal éltek a Battonyai Városi Ügyészségen. A történetben szereplő egyén — a korábbi, intézményekben tett látogatásain felbuzdulva — most a zeneiskolát nézte ki ma­gának, ahová az éj leple alatt a hátsó nagykapu tetején át jutott be. Az udvar felől nyitva talált egy keskeny ablakot, majd fel­kapaszkodott és bemászott az épületbe. A felfeszített irodák­ból műszaki cikkeket, különbö­ző felszereléseket, és néhány személyes dolgot vitt el. Még az egyik pedagógus, gyermeke­inek vett, karácsonyi ajándékát sem kímélte. A rendőrség a szo­kásos elkövetői kör ellenőrzése­kor fedezte fel a helybéli tettest, és a tárgyak jelentős részét is si­került lefoglalni. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom