Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

Dinnye, mag nélkül Aki mag nélküli dinnyét akar ter­melni, az a termesztés eddigi is­mereteit felejtse el. (8. oldal) A TÁRSASÁGI ÉS OSZTALÉKADÓRÓL 1998. május 31-éig kell benyújtani az illetékes első fokú állami adóhatósághoz az 1997. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségéről a bevallást. (9. oldal) Piaci hírek Szarvason az előző heti árak­hoz képest az újkrumplit majd’ száz forinttal olcsóbban mérték. (9. oldal) 1998. május 22., péntek Szerkeszti: Tóth Ibolya A Békés Megyei Hírlap Melléklete Családi öröksége a kosárfonó mesterség „Látni és érezni kell a minőséget” Takaros és erős vesszőkasok kerülnek ki Károly bácsi keze alól FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A kosárfonás mesterségét a régről fennmaradt ismeretek alap­ján csak néhányan művelik a gyakorlatban, sőt a mesterembe­rek többsége is az idősebb korosztályhoz tartozik. A nagy- bánhegyesi falunapon láthattuk azonban, hogy a helybéli Nagy Károly bácsit körbevevő gyerekek milyen érdeklődéssel és nagy igyekezettel próbálták megismerni a fűzfavesszőből készülő kaskötés tudományát. — Talán közülük is akad néhány, aki to­vábbviszi ezt a mesterséget — bizakodik Károly bácsi. — Feleségemmel a Vág folyó jobb partján születtünk és ha minden úgy alakul, akkor idén leszek 75 éves — meséli az idős mesterember. — Az indíttatást ott kezdem, hogy édesapám az I. világháborúban szakaszveze­tő volt és a keze alatt dolgozott 50 ukrán hadifogoly, akik az urasághoz jártak munkára. A közeli csatomapartról egyszer apám szedett egy kosárnak való fűzvesszőt és megfonta, majd odaadta az urasági birtok veze­tőjének. Úgy megtetszett, hogy attól kezdve becsülete lett a csoportnak és szabadon járhat­tak-kelhettek a birtokon. Töb­ben meg is tanulták a mestersé­get. Gyermekként gondoltam: milyen jó dolga van annak, aki tud kosarat fonni. Később az is­kolában is próbálgattam, majd 15 éves koromban, dinnyeőrzés közben, jó időtöltésnek bizo­nyult. (Folytatás a 8. oldalon) Hírháttér Zöld út az exporthiteleknek Az Eximbank és a Mehib Rt. a magyar export 4 százalékát fi­nanszírozza, s nemcsak hitele­zőként, hanem garanciaválla­lóként is segíti a kivitelt. A mintegy 10 milliárd forint jegyzett tőkével rendelkező két cég vezérigazgatóját, Nyíri Ivánt arról kérdeztük: ügyfele­ik között milyen arányt képvi­selnek a kis- és középvállalko­zók. — Mindössze az összfor­galom egyötödének részesei a kis- és középvállalkozások — mondja a vezérigazgató. — Vagyis jóval több lehető­ség kínálkozik' számukra, mint amennyit kihasznál­nak. Nyíri szerint az alacsony részarány egyik fő oka az, hogy az Eximbank és a keres­kedelmi bankok között nem alakult ki szoros együttműkö­dés. — Két évvel ezelőtt kezd­tük el kiépíteni közvetlen banki kapcsolatainkat. Ma már ennek köszönhetően az ország legtávolabbi részébe is el tudjuk juttatni ,,hiteltermékeinket”. Szándé­kaink szerint azonban még közelebb fogunk kerülni a kis- és középvállalkozói me­zőnyhöz. Ennek jegyében az ABM-Amro Bankkal már alá­írtuk a szerződést, s az 1TD Hungaryval is megállapod­tunk abban, hogy regionális irodái kínálni fogják szolgál­tatásainkat. Hasonló jellegű megállapodásról tárgyalunk az OTP-vel, a CIB Bankkal, a Magyar Külkereskedelmi Bankkal is — annak szelle­mében, hogy bármilyen ex­porttermék „zöld utat” kap­hat bankunknál. Félévenként közzétesszük úgynevezett országkockázati besorolásunkat, mert a kocká­zat mértékétől függően állapít­hatók meg hitelbiztosítási dí­jaink. A legkedvezőbb kategóriá­ban szerepel jelenleg az Egye­sült Államok, Ausztria, Finn­ország; a legnagyobb kocká­zattal járó „terep” többek kö­zött Albánia, Eszak-Korea és Örményország. Exporthitellimit nincs; bár­milyen alacsony hitelkérelem­mel fordulhatnak hozzánk a kis- és középvállalkozások. Csernyánszki Judit Kopcsák Mihály, a Hungarotel Rt. igazgatója 1953-ban született Békéscsabán. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett vezetékes távközlési üzemmérnöki diplomát 1975-ben. A Helyközi Távbe­szélő Igazgatóság békéscsabai üzemében helyezkedett el mérnök­ként, később üzemvezetőként ténykedett. 1988-tól a Szegedi Táv­közlési Igazgatóság Békés Megyei Távközlési Üzemének osztályve­zetője, 1991-től üzemvezető-helyettese. 1996. január 1-jétől — amikortól a Hungarotel nyerte el a megye hírközlésének biztosítá­sára a koncessziós jogot — az rt. igazgatóhelyettese, majd ’96 ok­tóberétől igazgatója. Nős, felesége szintén a Hungarotelnél dolgo­zik, díjelszámolási csoportvezetőként. Zoltán fiuk most érettségi­zik a Rózsában, Balázs pedig a Közgében tanul. Vezérállásban — A Hungarotel igen nagy lé­pésekkel vágott bele a telefon- fejlesztésbe. Ismertetné ennek adatait? — 42 ezer előfizetővel vet­tük át a szolgáltatást a Matávtól, és ez ’97 végére elér­te a 102 ezret. A nagyarányú gyarapodás együtt járt új köz­pontok üzembe léptetésével, új technikák megvalósításával is. Például 600 kilométernyi opti­kai kábelt fektettünk le a me­gyében. Összesen több, mint 10 milliárd forintot fordított a cég fejlesztésekre másfél év alatt. — Idén milyen tervek szere­pelnek elképzeléseikben? — Folytatódik a távbeszélő-állomások bekapcsolása. A ta­valyi év végén indult meg korszerűbb hangposta-szolgáltatá­sunk. Ennek igénybevevői körét bővíteni szeretnénk. Bevezet­jük az ISDN-szolgáltatást, és aki erre előfizet, annak a meg­rendelt csomagtól függően tudunk egy vonalon több szolgálta­tást biztosítani. Bővítjük a digitális bérelt vonali szolgáltatást, melynek látványos megjelenítése volt a Subnet. Ezenkívül be kívánunk lépni az alközponti szolgáltatók piacára, valamint az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében tovább korszerűsítjük a számlázási, nyilvántartási rendszerünket. — A Hungarotel Rt. vezérigazgatója, az amerikai Gary Carpenter, ön pedig az első számú magyar vezetője a cégnek. Milyen a munkamegosztás önök között? — Azt a munkamegosztást alkalmazzuk, hogy Carpenter úr viszi a gazdasági, marketing- és értékesítési vonalat, én pedig irányítom az üzemeltetési, vagyis a műszaki és a szolgáltatás jellegű munkákat. Mivel egyelőre két különböző épületben tartózkodunk, a személyes találkozások nem mindennaposak, de telefonon sűrűbben egyeztetünk. Várhatóan a közeljövőben ez a kétlakiság megszűnik, és a Szent István téri épületben lesz elérhető a Hungarotel teljes vezetése. —A Hungarotel amerikai többségi tulajdonú cég. Mennyi­ben követel ez más munkastílust önöktől? — Valóban át kellett állnunk egy más munkastílusra. Ez az önállóságra ösztönöz, arra, hogy merjünk dönteni, és vállaljuk is ennek a következményeit. Ügyanakkor nem a végzettség, hanem a szakmai tudás számít, ez a legfontosabb.-—Milyen az ön munkabeosztása? — Mivel Pécsett folytatok közgazdasági tanulmányokat, összesűrűsödnek a tennivalók, mert ez heti másfél nap távollé­tet jelent. Bár sokkal több időt szeretnék a munkatársak között tölteni, de ez nem mindig jön össze. Sokszor leragadok az iro­dámban, mert nagyon sok ügyfél csak az igazgatónak hajlan­dó panaszát, észrevételét elmondani. — Mik a legjellemzőbb előfizetői panaszok? — Általában kétirányúak, a szolgáltatás minőségére és a számla nagyságára vonatkoznak. Mindkettőnél vannak szub­jektív elemek az előfizetők részéről, de a bejelentést, észrevé­telt kivizsgáljuk, és ha jogos, megoldást keresünk a problémá­ra. — Ha mindent letelefonált, elintézett, mivel tölti legszíve­sebben szabadidejét? — Mivel rendszerint 9—10 órás ülőmunkát végzek, nagyon hiányzik a mozgás. De „elfutni” nem lehet otthon sem a tanul­mányoktól, illetve az angol nyelv tanulásától. Ha időm enge­di, szívesen focizok, teniszezek. Hobbim a horgászat is, ideg­nyugtató a vízparti csend, a nyugalom. A zene — melyet szin­tetizátoron magam is művelek — szintén kikapcsolódást nyújt. Emellett igyekszem minél több időt tölteni a családdal. —Az otthoni házimunkákba befogható? — A szombat délelőtt a családi nagybevásárlásoké, a vasár­napi ebéd elkészítésénél is besegítek, és a mosogatás sem ide­gen tőlem. Nyemcsok László

Next

/
Oldalképek
Tartalom