Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-18 / 115. szám

1998. május 18., hétfő VILAGTUKOR kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Iraki vendég a pápánál Támogatást keres a Bagdadot sújtó ENSZ-embargó feloldá­sához az iraki miniszterelnök­helyettes. Tárik Aziz hétfőn Dini olasz külügyminiszterrel, majd holnapután Prodi minisz­terelnökkel tárgyal. Sajtóérte­sülés szerint várható, hogy II. János Pál pápa magánkihallga­táson fogadja Azizt. A politikusnak már Párizs­ban is azt hangsúlyozták ven­déglátói, hogy Irak mindenkép­pen köteles teljesíteni az ENSZ határozatait. Ugyanezt fogja hallani most Rómában, majd Madridban. Ugyanakkor mind­három európai fővárosban azon a 'véleményen vannak, hogy Bagdad „jó magaviseletét” azonnal jutalmazni kell, míg az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia továbbra is azt vallja, hogy Szaddám Húszé innék na­gyon sokat kellene tennie ah­hoz, hogy bármit el lehessen hinni neki. „Lelkiismereti” gyújtogatok A görög Lelkiismereti Gyújto­gatok vasárnap Athénban me­gint lángba borítottak két dip­lomáciai gépkocsit. A rosszhíréi csoport maga közölte két rádió- állomással, hogy tagjai gyújtot­ták föl házilag készített bom­bákkal egy török diplomata au­tóját Halandri elővárosban, va­lamint az Európai Unió képvi­seletének egyik gépkocsiját a belvárosban. Hírügynökségek rámutatnak: nemrég történt, hogy vandál módon megrongál­tak diplomáciai, hivatalos és külföldi rendszámú autókat, így a magyar külképviselet egyik gépkocsiját is. Görögországban évente mintegy háromszáz au­tót gyújtanak föl ilyen módon. A romáit államfő a felekezeti türelemről. Emil Constantinescu elnök egy ba- lázsfalvai (Blaj), 1848-as évfordulós ünnepségen megbékélésre és türelemre intette az orto­dox és a görög katolikus egyház első számú vezetőit. fotó: feb/reuters A Nyolcak a bűnözés ellen Könnyítések a súlyosan eladósodott fejló'dő országoknak Tegnap Birminghamben véget ért a nyolc vezető ipari hata­lom csúcstalálkozója. Záróközleményük ajánlásokat fogal­maz meg a szervezett bűnözés, a világ legszegényebb orszá­gait sújtó adósságválság, az ázsiai pénzügyi viharok, a fenn­tartható növekedés és a környezetvédelem témájában. A nyolc állam- és kormányfő szerint a szervezett bűnözés „drámai ütemben” válik nem­zetközivé, s ma már a társa­dalmak demokratikus és gaz­dasági alapjait is veszélyezteti. Egyetértésre jutottak olyan törvénymódosítások szüksé­gességéről, amelyek lehetővé tennék a bűnözésből eredő va­gyonok elkobzását. A legveszélyesebb bűnözési formákat a G8-csúcs résztve­vői - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Japán, Franciaország, Német­ország, Kanada és Olaszor­szág állam- és kormányfői - a kábítószer-, fegyver- és em­berkereskedelemben, a fejlett technológiákat kihasználó számítógépes pénzügyi bűnö­zésben és a bűncselekmé­nyekből származó haszon tisz­tára mosásában jelölték meg. Az értekezlet szerint külön ENSZ-határozatra lenne szük­ség, amelynek alapján az egyes országok bűnüldözési hatóságai megkaphatják „a szükséges pótlólagos eszkö­zöket”. Ez azt fogja jelenteni, hogy a bűnüldözés átlépheti majd az akadályként előtte álló nemzeti határokat. A súlyosan eladósodott fej­lődő országoknak a G8-csúcs részvevői együttműködést ígértek a törlesztési terhek csökkentésében. A záróköz­lemény ezeknek az országok­nak adósságkönnyítéseket he­lyezett kilátásba. A Nyolcak tanácskozása el­ítélte az indiai atomkísérlete­ket. A zárónyilatkozat azon­ban nem tartalmaz megszorító lépéseket. Egyik legerősebb kitétele az, hogy az atomkísér­letek „hatással voltak India és a Nyolcak kapcsolataira”. Olvasmányos kézikönyv a magyar tagjelöltséget megelőző eseményekről A NATO kapujáig vezető út Térségünk - és benne hazánk - tíz év óta lélegzetelállító vál­tozások részese. Pietsch Lajos külpolitikai újságíró könyve, Magyarország és a NATO címmel, olvasmányos áttekintést nyújt szövetségi rendszerünk átalakulásáról. 1988 őszén a NATO fennál­lása óta első ízben történt meg, hogy a nyugati szövetség köz­gyűlése meghívta tanácskozá­sára a Varsói Szerződés egyik tagállamának képviselőjét, Horn Gyula külügyminisztéri- umi államtitkárt. Pietsch Lajos szerint logikus volt, hogy az észak-atlanti szervezet ha­zánkkal kereste a kapcsolatot, mert a berlini fal leomlásáig Magyarország nyugati orien­tációja volt a legmerészebb. Arra azonban sokáig senki sem gondolt, hogy bármely ke- let-közép-európai ország NATO-tagsága valaha is idő­szerű lehet. Általános volt a vélekedés, hogy a kétpólusú világ megszűntével nem lesz szükség katonai szövetsé­gekre. Időközben a Szovjet­unió is fölbomlott. A több mint hetvenéves bi­rodalom szétesését éppen azon a napon jelentették be, amikor megalakult az Észak-atlanti Együttműködési Tanács. A római tanácskozáson, amelyen a NATO-tagállamok mellett a földrész csaknem valamennyi országának képviselője részt vett, mindenki szeme láttára távolították el a sarlós-kalapá­csos zászlót. Pietsch úgy véli: sokan ki­egyeztek volna azzal, ha sike­rül megállapodni az európai biztonsági rendszer alapelvei­ről - a NATO bővítése helyett. A történelem azonban közbe­szólt. 1990 novemberében Pá­rizsban a Varsói Szerződés és a NATO tagországai aláírták a megállapodást, hogy nem te­kintik többé ellenségnek egy­mást. ; Beszédében Antall Jó­zsef rámutatott: térségünkben nagy veszélyt jelentenek a po­litikai ellenőrzés nélkül ma­radó hadseregek. Jazov szúrós szemmel nézett a miniszterel­nökre, ám a szovjet tábornok egy év múlva, a sikertelen puccs után már - tréningruhá­ban - börtönben ült. Az 1991. évi moszkvai események és az elmélyülő délszláv válság meghatározó tényezői a szövetséghez való közeledésünknek. Kiderült, hogy az európai stabilitásnak nincs más záloga az észak-at­lanti szervezeten kívül - írja a kötet szerzője. (toronyi) A Valutaalap programja okozta a zavargásokat? Suharto nem akar távozni Indonézia államfője a refor­mokról szóló párbeszéd bein­dítására és a kormányalakí­tásra vonatkozó ígérettel igyekszik elejét venni a to­vábbi lázadásoknak. Suharto a múlt heti lázadások kirobbanása óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, csak poli­tikai híveivel találkozott; ők idézték szavait. Eszerint az ál­lamfő hajlandó ugyan megvi­tatni a reformok kérdését, ám a legtöbb ügyben változtatásokra csak ötéves elnöki megbízatása lejártával, 2003-ban hajlandó. Suharto elutasítja a lemondá­sára vonatkozó felhívásokat, melyeket már nemcsak a tünte­tők, de a kormányzópárt egyes vezetői is megfogalmaztak. Az elnök eddig csak a május elején elrendelt áremelések visszavo­násával tett engedményt. A négy napja tartó lázadás után az ország nagyobb váro­saiban helyreállt a nyugalom, a fővárosban páncélozott szállító- járművek cirkálnak, a katonák pedig hangosbeszélőkön kérik az embereket, hogy ne hagyják el otthonukat. A halálos áldoza­tok száma ugyanakkor tovább emelkedik, mert a leégett épüle­tek, boltok romjai alól újabb holttestek kerültek elő. A japán légitársaságok va­sárnaptól sűrűbben indították járataikat, hogy hazaszállíthas­sák honfitársaikat. A tokiói kormány jelenleg „közepes­nek” minősíti a külföldiekre Indonéziában leselkedő veszé­lyeket. Magyarország jakartai nagykövete szerint az ázsiai or­szágban a magyarok biztonság­ban vannak, s nem látja indo­koltnak, hogy azonnal elhagy­ják Indonéziát. Egyelőre helye­sebb, ha lakhelyükön, vagy a szállodákban maradnak. A Nemzetközi Valutaalap at­tól tart, hogy a zavargások le­lassíthatják az országban folyó gazdasági reformot és késlel­tethetik a beruházók bizalmá­nak visszatérését. Az ázsiai pénzügyi válság kirobbanása óta az indonéz fizetőeszköz, a rúpia hetven százalékot veszí­tett értékéből a dollárral szem­ben, és a beruházók kezdtek ki­vonulni a világ negyedik leg­népesebb országából. Egyes elemzők szerint a lá­zadást az IMF programja vál­totta ki, amely előírta az élelmi­szer- és üzemanyagárak ártá­mogatásának csökkentését, il­letve teljes megszüntetését. Mások a zavargásokat a 32 éve hatalmon lévő Suharto távozá­sát követelők erők fokozódó nyomásával magyarázzák. Az Egyesült Államok kül­ügyi szóvivője szerint a kirob­bant zavargások forrása nem a Valutalap programja. Mint mondotta, a gazdasági növeke­dés visszaállítására csak olyan határozott gazdasági reform- program alkalmas, amelyet az IMF is javasolt. ARAK ES UTAK Ausztriában 182,60Ft Csehországban 132,40Ft Magyarországon 156,00Ft Németországban 179,40 Ft Olaszországban 201,50Ft Svájcban 175,70Ft Szlovéniában 125,20Ft Ausztriában 142,40Ft Csehországban 115,40 Ft Magyarországon 137,00 Ft Németországban 129,80Ft Olaszországban 158,40Ft Svájcban 182,40Ft Szlovéniában 121,50 Ft Forrás: ARBÖ osztrák autóklub / MTI 100 kilométerenként MMUi 8 liter fogyasztást számítva Ú 'jft 69 km 0. jQÁ»» 95 km ... " k rx-70 km 63km jír»*-. . á -0 ** 71 km á ' jQ. 100 km 100 kilométerenként 6 liter fogyasztást számítva a 'Jfc-q 117 km á'-O 145 km 120 km 128 km a mmá WmSS1°5km Űf£a3í 90 km a '-Q -*• 137 km 196 980424 Állóképesség! próba. Nehéz ügyességi számokban mérték össze erejüket a belarusz belügyminisztérium különleges alakulatának katonái vasárnap, a „Fizikai erő napján”. Egyi­kük éppen betontömböt üt szét kalapáccsal társa hasán. fotó: feb/reuters Hírek röviden Gazdasági blokád Koszovóban Belgrád zárlatot léptetett életbe Koszovó ellen a rendezést célzó tárgyalássorozat első napján, s nem engedi meg, hogy bejussanak az albán több­ségű tartományba az alapvető élelmiszer-ipari termékeket szállító kamionok. A szerb vezetők állítólag azért akarják kiéheztetni az albán lakos­ságot a még pénteken bevezetett embargóval, hogy rákényszerítsék a válság szerbek számára kedvező megoldásának elfogadására. Pakisztán mégsem robbantott? Iszlámábád cáfolja, hogy máris végrehajtotta volna az indiai atomtesztekre válaszul kilátásba helyezett nukleáris robbantást. Helmut Kohl né­met kancellár vetette fel a Nyolcak birminghami csúcstalálkozóján, hogy híresztelések szerint Pa­kisztán már be is váltotta fenyegetését. Útmutató terroristáknak A spanyol antiterrorista erők lefoglaltak egy ké­zikönyvet, amelyet a baszk szakadár terrorszer­vezet, az ETA vezetősége adott ki. A kiadvány nemcsak fegyverek és robbanóanyagok használa­tára és a terroristák általános kiképzésére oktatja ki az olvasót, hanem arra is, hogyan viselkedjék adott esetben a letartóztatott. Baráti Társaság Izraelben Izraelben magyar-izraeli-palesztin baráti társa­ság alakult. Létrehozói Magyarországon tanult palesztin diákok, akik hazatérésük után ápolni akarják kapcsolatukat Magyarországgal. Sokan közülük magyar feleséggel érkeztek, gyerekeik is jól beszélnek magyaml. Szibériai vonatát - kerülővel A Szibéria középső vidékén sztrájkoló szénbá­nyászok vasárnap már harmadik napja nem en­gedtek át egyetlen vonatot sem a transzszibériai vasútvonal egyik szakaszán. A közlekedés nem állt le, de a szerelvények jókora, több száz kilo­méteres kerülőre kényszerülnek. A bányászok akciójukkal szeretnék elérni, hogy megkapják végre 20 millió rubelnyi elmaradt fizetésüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom