Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-11 / 109. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. május 11., hétfő Országgyűlési képviselőválasztás ’98 Az első voksoló hitelesített A 6. számú választókerületben 81 szavazókörben adhatták le voksaikat a polgárok (Orosházán és a környező 9 településen erre 53 ezer 472-en voltak jogosultak). Orosházán az 1. számú szavazókört látogattuk meg reggel 6 órakor (III. számú általános iskolában). Az ajtóban futottunk össze Nyusti Sándornéval, aki ezen a napon férjével együtt korán kelt és indult el szavazni. Iduska néni felkészült, mint mondta, tudja, kire adja szavazatát. A szavazókörben őt kérte meg idős Albert János, all tagú bizottság elnöke, hogy hitelesítse első szavazóként az urnákat (2 nagy és egy kisebb, mozgó urnát) is. Míg ő a dokumentumokat aláírta, már sorakoztak az ajtóban a polgárok. Reggel háromnegyed hétkor érkezett be a szavazókörökből az első jelentés a városházára, ami ezúttal választási irodaként is működött. Szinte óránként érkeztek arra vonatkozó adatok, mekkora a lakosság választási kedve. A déli órákban például a gerendásiak vezettek 32,72 százalékos részvételi aránnyal. A délutáni finistől mindenki nagyobb sikereket várt. Cs. I. A békéscsabai Radnai Tibor életében először szavazott Hajnali ötkor kezdték A gyulai polgármesteri hivatalban székelő, megyénk 2-es számú választókerületének választási bizottsága úgy döntött, csoportokat alkotva ellátogatnak a 11 település szavazóköreibe, szabályosan folyik-e a választások menete. Kárpáti Elemérhez, a bizottság választott tagjához, Kontor Judithoz, a Fidesz— MDF delegáltjához és Réti Bélához, a KDNP megbízottjához csatlakoztunk. Lökösházán a választási bizottság engedélyével már 5 órakor megkezdődött a szavazás a szolgálatba induló vasutasok miatt. Egy fiatal házaspártól megkérdeztük a művelődési ház előtt, ők hogyan voksoltak. A sok pártígéret között a szimpátia és a realizmus érveit figyelembe véve az SZDSZ jelöltjére mondtak igent — válaszolták a fiatalok.. Az eleki polgármesteri hivatalban romániai delegációval találkoztunk, Kovászna, Arad és Bihar megyék küldötteivel. A testvér- megyei kapcsolatok együttműködési megállapodásának értelmében egymás választásain megfigyelőként részt vehetnek. Kétegyházán a szavazáson túl ■ lévő házaspár egybehangzóan mondta: jó úgy, ahogy van. A Fi- deszre voksoltak volna, de elvette a kedvüket a koalíció, az MDF 4 évéből elegük volt. Sz. M. Nemzetközi megfigyelők A 3. számú választókerületet több nemzetközi megfigyelő csoport kereste fel. Orbán Árpád, Kovászna Megye Tanácsa Elnöke, megyénk erdélyi testvérmegyéjéből egy négy tagú delegáció élén érkezett a választásokra. — Békéscsabán, Eleken, Kétegyházán, Dobozon és Békésen jártunk. Azt tapasztaltuk, hogy mindenütt rendben zajlik a választás, a jegyzők jól felkészülten, felelősségteljesen végzik munkájukat. Ami meglep: gyenge a választásokon a résztvevők aránya, nálunk sokkal aktívabbak a polgárok -— mondotta Orbán Árpád. * Molnárné dr. Tarkovács Mártának nincs igazán szerencséje a választásokkal. Négy esztendővel ezelőtt egy női focimeccs után begipszelt lábbal, sántikál- va irányította a 3. számú választókerületben a munkát. Most sem járt sokkal jobban: bekötött kézzel dolgozott, ugyanis szombaton ebédfőzés közben alaposan elvágta á kezét, s egyébként kecses mozgásán a két tetanusz injekció nyomokat hagyott. —sz— Házhoz mentek Szendi Horváth Antalnéhoz, a 87 éves orosházi asszonyhoz a mozgóurnát hívták ki a hozzátartozók. A Szabó Dezső utcán már várták a mikrobusz érkezését, a mama pedig ujjongott a vendégek érkezése láttán. — Jé! Szavazhatok! — mondta boldogan. Mint kiderült, eddig is járt voksolni, de most combnyaktöréssel fekszik sok hete otthon. Az ágyánál tartott rádiót hallgatva tájékozódott az eseményekről: — Még a héten is vitáztak a pártok, én mindenről tudok. S mivel én egy igazi parasztasszony vagyok, a kisgazdák a szimpatikusak — újságolta vidáman, miután menyével megbeszélték a tennivalókat, majd egyedül kitöltötte és az urnába dobta szavazatát. (cs) Elérkezett a pillanat: a szavazóládából az asztalra kerültek a borítékok. Felvételünk néhány perccel 19 óra után készült a békéscsabai belvárosi iskolában fotók: such tamás Érdeklődő tekintetek szegeződnek a számítógépre Békéscsabán FOTÓ: SUCH TAMÁS Jancsika, gyerünk szavazni! A délkelet-békési térség településein a kora délutáni órákban a részvételi arány megfelelt az országos átlagnak. Battonyán és Dombiratoson a választásra első alkalommal jogosult fiatalok döntő többsége leadta a voksát. (Délelőtt — igaz, más helyiségekben — ezzel ellentétes tapasztalatokat szereztünk: meglehetősen nehezen tudtak gazdára találni a legifjabb választóknak szánt emléklapok és golyóstollak.) Mezőhegyesen arra voltunk kíváncsiak, hogyan tudták gyakorolni választójogukat a külterületen élők, azaz a majori lakosok. Tudósítónk útitársául szegődött Kassai Béla polgármesternek, aki végiglátogatta mind a hét szavazókört. Ellentétben a korábbi évek gyakorlatával — mondotta — most csak Pereg-pusztán van majori szavazókor. Ehhez tartozik a 47-es és az 52-es major is. Az ott élők számára autóbuszt biztosítottak az oda- és a visszautazáshoz. Máshonnan (a 73-as, a 21-es, a 81-es, a 6-os, valamint a 28-as majorból és a kendergyártól) a belterületi szavazókörökbe szállították a választókat Mezőhegyesen. Az elnéptelenedő, ingázó délkeleti „csücsökben” más településen is szerephez jutottak az autóbuszok: lévén vasárnap, déltől mindenütt a városba visszautazó helybeliek csoportjait láttuk a megállókban. Magyardombegyházon éppen a szavazókor előtt várakoztak. Megpillantván egy „bliccelő” fiatalembert, Rácz Mihályné polgármester kedvesen odaszólt neki: „Jancsika, gyerünk szavazni!” És a megszólított évődve, jókedvűen eleget tett a kérésnek. M. Gy. A Sárrétén a humor is jelen volt A fővárosban ellopott szavazólapok híre vidékre is eljutott. Biharugrán például egy helyi polgár határozottan kérte, hogy a szavazólapját írja alá a bizottság egyik tagja. Ám a férfit sikerült szép szóval meggyőzni, hogy aláírásra csak Budapesten van szükség. Hasonló helyzet Füzesgyarmaton is lejátszódott, s ott is konfliktus nélkül rendezték a problémát. Okányban az okozta a legnagyobb „gondot”, hogy az egyik közvéleménykutató cég által kiküldött három személy közül csak egy volt nő. A miniszoknyás hölgy öltözetével igencsak meg voltak elégedve a helybéliek. Ezért nehezen tudták eldönteni, hogy a hölgy a három szavazókor közül melyikhez menjen, ugyanis attól tartottak, hogy ott ugrásszerűen megnő a szavazók száma. Mások azon meditáltak: ha ilyen csinos hölgy lenne a szavazás fődíja, akkor azt vajon az első szavazók, vagy az egészségügyi állapotuk miatt Ebédmeghívás Meg akarta vendégelni a helyi szavazókörben feladatot ellátókat egy telekgerendási választópolgár. Letett az asztalra ezer forintot, hogy abból ebédeljenek meg a szavazatszámláló bizottság tagjai. A telekgerendási polgár akkor sem volt hajlandó a pénzét visszavenni, amikor erre kérte a testület elnöke. Kijelentette: ő ezt az összeget a bizottság megvendégelésére szánta, ebédeljenek meg belőle. A szavazatszámláló bizottság ezt követően úgy döntött: az ezer forintot eljuttatja a helyi választási irodának, hogy onnan a pénzt vissza- küldhessék a “gáláns" választópolgárnak. valószínűleg utoljára voksolók között sorsolnák-e ki?! Körösladányban nyugalom honolt. A szavazatszámláló bizottság egyhangú munkáját az egyik szavazókörben a szomszédasszony süteménye tette változatosabbá. Ecsegfalván jó hangulatban telt a szavazás. Volt aki nyalókát, golyó alakú édességet osztott, ami nagy derültséget váltott ki. Zsadányban minden csendesen zajlott. Az eredeti programot némiképp csak a helyi vadásztársaság „borította fel” azzal, hogy ebéden látta vendégül a választási iroda és a szavazat- számláló bizottság tagjait. Szeghalmon, a 2-es számú szavazókörben elmondták: az utóbbi két szavazáskor egy nyugdíjas hölgy hozott virágot a bizottság tagjainak. Ám tegnap a délutáni órákig a néni még nem adta le sem szavazatát, sem virágcsokrát. M. B. • Hunyán vasárnap is korán ébred a falunépe. Tegnap még hat óra sem volt, a napköziotthonban berendezett 2. számú szavazókörben már megjelent az első állampolgár, hogy megtudakolja, ott vették-e nyilvántartásba? Itt az első voksot néhány perccel hat óra után Dinya Imréné adta le. A férje lehetett volna a második, ha nem hagyja otthon a személyi igazolványát. A Dinya házaspár a napköziotthon kertjében szívesen vállalkozott egy kis beszélgetésre. Mint mondták, náluk nem újság a korán kelés. Sok a munka, fél ötkor már rendszerint talpon vannak. Annyit elárultak, a két korábbi országgyűlési választáson is éltek választói jogukkal. — Hazamegyek az igazolványért és visszajövök szavazni Szigorú „kapuőr” Mezőkovácsháza 20 települést összefogó 7. számú választó- körzetében működő választási bizottság elnöke Bajusz György szerint 17 óráig semmilyen incidens, szabálytalanság nem történt, csupán egy — a szavazást nem befolyásoló — érdekességet említett. Délelőtt a bizottság elnökhelyettese és egy tagja Battonyán ellenőrizte a szavazóköröket, amikor egyik helyen nem akarták őket beengedni. Mint kiderült az ottani munkatárs először végzett ilyen feladatot és — mint mondta — „neki az elnök szigorúan meghagyta, hogy csak azt engedheti be, aki szavazni jön”. A szabályokhoz ragaszkodó „kapuőrt” végül a megbízólevél felmutatása és az éppen megérkező jegyző győzte meg az ellenőrzés hitelességéről. H. M. — mondta búcsúzáskor Dinya Imre. Volt aki kevésbé megértőén vette tudomásul, hogy csak igazolvány bemutatásával szavazhat. Egy férfi az épületből kilépve indulatosan kijelentette, ő bizony nem jön vissza újra. — Városban érthető a személyazonosság igazolása, de egy kis faluban, ahol mindenki ismer mindenkit?! — méltatlankodott. Soczóné Farkasinszki Ildikó, Hunya jegyzője kérdésünkre elmondta, a személyi igazolvány, illetve a személyazonosságot igazoló más okmány, például útlevél, vagy jogosítvány bemutatását törvény írja elő. Erre egyébként a faluban hangosbemondón is felhívták a lakosság figyelmét. Cs. R. Faluhelyen is kellett az igazolvány
