Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-27 / 98. szám
8 Sportmagazin 1998. április 27., hétfő Történelmi nomádíjász Békés megyei bajnokság Suhogtak a nyílvesszők Békéscsabán Tegnap rendezték, meg első alkalommal a történelmi nomádíjász Békés megyei bajnokság nyitóviadalát Békéscsabán, amelynek a Ruhaipari íjász Kör adott otthont az árnyas fenyők alján kijelölt terepen. A tizenkét fordulós versenysorozat nyitóján négy íjászkor 27 képviselője korahű viseletben célzott a kihelyezett lőtáblákra a különböző távolságokról. A viadalon csaknem három órán át suhogtak a nyílvesszők, s több mint kétezerszer fúródtak a célkörökbe. Immár tízéves múltra tekint vissza a Békés megyei történelmi nomádíjászat, s ami korábban csak kevesek hobbija volt, mára több csapatot is alkot az elődeink harcművészetét képviselők száma. Az első Békés megyei bajnokság gondolatát máris egy több fordulóból álló versenysorozat testesíti meg, amelyet próbaévnek tekintenek a szervezők. Nos, a nyitóviadal sikere, a május elsejei vésztő- mágori bemutató és verseny, valamint a május 17-ei, gyulai folytatás a remetei lődombnál bizonyára vonzza majd a hívek táborát. Ebbéli reményét fejtette ki Kovács József, a Csaba Lovas-Íjász Kör vezetője is: — A történelmi nomádíjászatban ez az első megyei szintű bajnokság, s bízunk abban, hogy más megyékben is követésre talál majd. Sehol Európában ilyen íjakkal, ilyen módon nem versenyeznek, s ezért is törekszünk arra, hogy nemzeti sportunk része legyen ez a verseny. Örvendetes számunkra, hogy egyre nő az érdeklődők száma, s reméljük, hogy előbb-utóbb Békés megyében minden faluszélen lesz egy kisgyerek, aki nem csak focizik, hanem íjászik is. Eredmények. Férfiak, felnőttek: 1. Horváth István (Gyulai Lovas Klub) 123, 2. Vozár (Csaba Lovas-Íjász Kör) 122, 3. Novak Pál (Békéscsabai Történelmi íjász Kör) 121 köregységgel. Gyermek: 1. Kovács Gergely (Csaba Lovasíjász Kör) 33. Nők: 1. Kovács Józsefné 84, 2. Kovács E. (mindkettő Csaba Lovas-Íjász Kör) 53, 3. Domokos (Békéscsabai Ruhaipari íjász Kör) 52 körrel. (gyurkó) gY !M< gtr | II i h Az árnyas fenyők alján kihelyezett céltáblákra huszonhét nomádíjász tüzelt a megyei bajnokság nyitóversenyén FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET IX. id. Bacsur Imre sakk-emlékverseny Az Orosházi MTK sakkszakosztálya immáron kilencedik alkalommal rendezi meg május 2—3-án Orosházán, a Pártok Házában (Pacsirta u. 8.) az id. Bacsur Imre aktív sakk-emlékversenyt, amellyel az egykori kiváló orosházi versenyzőre emlékeznek. A 9 fordulós, svájci rendszerű, 2x30 perces játékidővel lebonyolított viadalra május 2-án, szombaton 9 óráig nevezhetnek a helyszínen az érdeklődök. A kétnapos verseny május 2-án 9 órakor kezdődik az első öt forduló küzdelmeivel, majd másnap 9 órától folytatódik a 6—9. fordulóval. AZ EGYKORI GYULAI GYALOGLÓ TOLDI MlKLÓS-DÍJAT KAPOTT „Játsszunk az egészségért!” A közelmúltban Csorváson megrendezett megyei népijáték- és sportfesztiválon vette át több évtizedes munkájáért a belügyminiszter által adományozott Toldi Miklós-díjat Bertalan Sándor, a Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsának titkára. A hatvanadik életévét tavaly betöltő sportemberrel eddigi pályafutásáról beszélgettünk. — Mikor került közelebbi kapcsolatba a sporttal? —■ Középiskolás koromban Gyulán az Erkel Ferenc Gimnáziumban Kovács István testnevelő tanár szerettette meg velem a sportot. Az ötvenes évek közepén gyaloglásban több alkalommal értem el dobogós helyezést a megyei versenyeken. Az edzőm a kiváló pedagógus, a feledhetetlen Christ ián Laci bácsi volt, akitől mi fiatalok nagyon sokat tanultunk. A forradalom évében, 1956-ban érettségiztem, majd Sarkadra kerültem, ahol megalakítottuk az asztalitenisz-szakosztályt. Olyan, később a megyében nevet szerzett versenyzők ütötték itt a kaucsuklab- dát, mint Lőrincz Feri, Baracsi Lajos. Létrehoztuk Sarkadon a férfi röplabdacsapatot is, amely a következő években sorra.nyer- te a falusi dolgozók megyei spartakiádját, s az országos döntőkön is jól helytállt. — Aztán Sarkadról a megye- székhelyre vezetett az útja... — Békéscsabán a gabonaforgalmihoz kerültem, ahol női kézilabdacsapatot alapítottunk, amelynek én lettem az edzője. Ez a tehetséges gárda többször nyerte meg a megyei bajnokságot. Közben a megyei asztalitenisz-szövetség főtitkárának választottak, s a békési Molnár Sanyi bácsi elnöksége idején pezsgő asztaliteniszélet volt a megyében. Tizenhét évig voltam főtitkár, majd 1970-ben a Szakszervezetek Megyei Tanácsának sportfelelőse lettem, s egy évtizeden át szerveztem az ágazati versenyeket. Munkám elismeréseképpen több kitüntetést is kaptam, 1979-ben a szakszervezetben végzett tevékenységemért a Sportérdemérem ezüst fokozatát vettem át. Visszakerültem 1980-ban a megyei sporthivatalba, ahol á tömeg- és szabadidősporttal foglalkozom azóta is. — Mi jellemezte az elmúlt idő'szakban Békés megye szabadidősportját? — A mi célunk: felkarolni azokat, akik nem vesznek részt az aktív sportban, de szeretnek mozogni. Egyébként gondjaink 1990-ben kezdődtek, azóta egyre kevesebb pénz jut erre a területre. Be kellett ismét bizonyítanunk, hogy szükség van ránk. Ez sikerült, így napjainkban a klubtanács mintegy hárommillió forinttal gazdálkodik és szervezi a megye szabadidő- sportját. Több mint negyven klubunkban mintegy háromezer-ötszáz tagunk dolgozik. A megyei önkormányzat is figyelemmel kíséri munkánkat és évente mintegy egymillióval támogatja rendezvényeinket az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően. A működéshez szükséges többi pénzt a pályázatok és a szponzorok révén tudjuk megszerezni. Az idén a Wesselényi Alapítványtól több mint félmilliós támogatáshoz jutottunk. A megyei sportintézet és a klubtanács elnöksége is mindenben segít bennünket. — Befejezésül még egy kérdés. Mi az Ón hitvallása a szabadidősporttal kacsolatban ? — Azt szoktam mondani, hogy a szabadidősport lényege: játsszunk az egészségért! Mi felkarolunk minden olyan tevékenységet, amely a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja. Tavaly például Szarvason megszerveztük az első országos női sportnapot, amelynek nagy sikere volt. Ha erőm és az egészségem engedi, még szeretnék sokáig ezért a szép ügyért dolgozni — mondta befejezésül Bertalan Sándor. (verasztó) Egyetemi-főiskolás országos röplabdadöntő, Szombathely Harmadszor is bajnokok a békéscsabaiak Igaz, a szombathelyi tanárképzősöket az Egri TK kiverte az előcsatározások során, mégis a vasi megyeszékhely adott otthont az idei országos egyetemi-főiskolás röplabdabajnokság döntőjének, ahová viszont bejutott — a korábbi eredményei alapján — a békéscsabai főiskolás női gárda. S nemcsak bejutott, hanem igencsak kitettek magukért a lányok. Az első napon, szombaton az első találkozón könnyedén nyertek az egriek ellen 3:0 arányban. Aztán következett a legnehezebb mérkőzés, a mindent eldöntő találkozó a TFSE csapata ellen. Ezen drámai csatában 3:2-re nyertek a csabaiak úgy, hogy két szettben is 17:16-ra győztek, s az ötödik játékban 15:6- ra nyerték az óriási küzdelmet. Hallatlanul vitte a szívük előre a lányokat, ennek köszönhető a siker. Vasárnapra már csak egy „laza” mérkőzés jutott a Közgáz ellen, amely az első szettben még meglepte az álmosan mozgó békéscsabai lányokat, de aztán könnyen fordítottak Somogy váriék, s 3:1-re nyertek. Ezzel nemcsak az országos döntőt nyerték meg, hanem harmadszor lettek az ország legjobb egyetemi-főiskolás bajnokai. A sikert a következők harcolták ki: Bajkó Judit, Barna Diána, Guj Diána, Makovics Éva, Matics Katalin, Lengyel Lívia, Somogyvári Bea, Tóth Éva. Edző: Oroszi László. Vereség LECSAPTAK A VILLÁMOK BEAC—Békéscsabai Előre TK 6:3. OB I-es tenisz csapatbajnoki mérkőzés. Márkus— Csanádi 6:4, 6:3, Szántai— Sziklai 1:6, 6:3, 7:6, Fehér— Hankó 6:2,6:2, Székely Doby— Melczer 4:6, 1:6, Kökény— Gödry Zs. 3:6, 6:3, 4:6, Vad- Salát 6:2, 6:1. Páros: Márkus, Székely Doby—Mihály, Csanádi 0:6, 6:4, 6:2, Vad, Fehér— Hankó, Sziklai 6:3, 3:6, 4:6, Szántai, Kántor—Melczer, Gödry Cs. 7:5, 6:3. A rájátszásban Borsos Csaba nélkül játszottak a vendégek. —gy— Békéscsabai Villámok—Vác 17—7. II. ligás baseballmérkőzés, Békéscsaba. V.: Szegheő, Rakonczai. Villámok: Papp 3, Bíró 4, Jacomino 3, Bozó 2, Mészáros 2, Surinás, Siling 1, Szelcsányi 1, Miklós 1 (Laurincz). Játékos edző: Eduardo Jacomino. A teljes csapattal érkező Vác a mérkőzés első felében 6—2-es vezetésre tett szert a kissé elalvó hazaiakkal szemben. A későbbiek folyamán a Vác első három dobója elfáradt, így a Villámok előbb kiegyenlítettek, majd a folytatásban átvették a vezetést a kissé összetört vendégekkel szemben. Mindkét csapat dobót cserélt. A hazaiaknál Pappot Bozó váltotta fel, aki ellen a váci csapat már csak egy pontot tudott hozni. A mérkőzést teljesen megérdemelten nyerte a hazai csapat. Az összecsapás 2 óra 40 percig tartott. Május 3-án Cinkotára utaznak a Villámok, eddig már találkozott a két csapat, ahol a Villámok 34—5-re győztek. _______________Marik Mihály gyémántkoszorút teljesített_______________ A felhők hátán, ötezer méter felett Ritkán adatik meg a bátrak sportjában az a lehetőség, egy olyan szerencsés egybeesés, mint amilyen kijutott a békéscsabai Marik Mihálynak. A repülőtér közelségében születni, felnőni már sugallta is a sors, hogy más nem is lehet ebből a gyerekből, mint vitorlázó, ejtőernyős, sárkányrepülő vagy bármilyen, ehhez a területhez kötődő foglalkozás. Nos, riportalanyunk a modellezés mellett az előbbi három minden változatában csaknem tizenöt esztendeje „lovagolja” a felhőket versenyzőként, oktatóként. Az ezüst- és az aranykoszorú után a közelmúltban teljesítette az ötezer méteres magasságot Pirat típusú vitorlázóval Gyöngyös Pipis-hegy felett, amivel kiérdemelte a Magyar Repülő és Ejtőernyős Szövetség által adományozott gyémántkoszorús jelvényt és oklevelet, amely csak keveseknek adatik meg. — Több mint tíz évig szerepelt vágyaimban ennek a teljesítménynek az elérése, amit a Mátra csúcsai felett értem el. Persze ehhez sok-sok mindennek össze kell jönnie, legfőbbképpen a megfelelő időjárási körülményeknek, légáramlatoknak. A békéscsabai meteorológus barátaim tájékoztatásának köszönhetően készültem egy- egy ilyen alkalomra. A legtöbbször már éjszaka vagy hajnalban a tett színhelyén voltam, s mind ez idáig hiába, mert nem voltak megfelelőek a légi körülmények. Ez így ment hosszú éveken át, s bizony, a házasságom is ráment a célom eléréséhez. — Hogyan élted át a légritka levegő kellemetlen hatásait? — Az abszolút magasságot, a hatezer-ötven métert elérve kínozott a magassági betegség, ami azzal járt, hogy lelassult a beszédem, gyengült a színlátásom, vagyis nemigazán tudtam magam kontrollálni, s szükség volt az oxigénkészülékre is. A kabin szélvédőjén megjelentek a jégvirágok, tehát jószerivel csak a műszerekre hagyatkozhattam. — Meglehet, naiv a kérdés, de mégis hogyan tudtad, hogy elérted a szükséges magasságot és mit éreztél akkor? — A gépben van egy úgynevezett barográf, ami a légnyomás elvén működik, s regisztrálja az időt, a magasságot. Amikor megvolt, eszembe jutott az elmúlt tíz év szenvedése, a rengeteg lemondás. És persze mindazok, akik végig segítettek, bátorítottak, mellettem álltak. Nem tudom eléggé megköszönni barátnőmnek, Mező Enikőnek, a Békéscsabai Főiskola DSE röplabdázójának sem, aki a legnehezebb napokon is kitartott, segített. — Mi az, amit még el szeretnél érni a vitorlázó repülésben? — Teljesíteni az ötezer méteres magasságot, s ezzel kiérdemelni a gyémántkoszorút, ez a csúcsot jelenti. Nincs tovább! Aztán természetesen versenyezni szeretnék, oktatni a fiatalokat és persze ott van még a többi szakág, a sárkányrepülés és az ejtőernyőzés is, s jönnek a feladatok, a versenyek. Itt vagyok, itt élek, s ez az életem! Gyurkó Mihály Marik Mihály támogatói voltak: Zengő Gumiszerviz, Csaba Honvéd Kulturális Egyesület, „VB” Söröző, Barna János teherfuvarozó, Simon Zoltán bútorasztalos, dr. Lenkefi Vilmos ügyvéd, dr. Lenkefiné Huszár Katalin vállalkozó, Csapda Söröző, Békéscsabai Meteorológiai Állomás kollektívája. Megvan, sikerült!... mutatja öt ujjával Marik Mihály, néhány pillanattal a földet érés után a Gyöngyös Pipis-hegyi reptéren
