Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04-05 / 80. szám

Közelről Negyedik oldal SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK 1998. április 5., vasárnap Hírek Két keréken, (r) A 44-es főút Szarvast átszelő sza­kaszának rehabilitációjával egyidőben a főútra felfes­tett kerékpársávot kiváltan­dó a Wesselényi úttól a Kö­rös-holtágon átvezető fahí- dig kerékpárutat épít a he­lyi önkormányzat. Ezzel Csabacsűdtől Békésszent- andrásig folyamatos lesz a kerékpárút. A tervezett 1200 méter hosszú szarva­si szakasz építési költsége 11 millió forint. Ennek húsz százalékát saját erő­ként vállalja az önkor­mányzat, a fennmaradó pénzre pályázatot nyújtott be a közlekedési miniszté­riumhoz. Hősök emlékére. (1) Vég­egyháza község önkor­mányzata az I. és II. világ­háborúban elesett katonák és polgári áldozatok emlé­kére szeretné összeállítani a Hősök könyve kiadványt, amelyben az elhunytak adatai szerepelnének, illet­ve lehetőség szerint a hoz­zátartozóknál fellelhető fényképek. Az adatok összegyűjtése érdekében felhívással fordultak a la­kossághoz, illetve kérik a faluból elköltözöttek segít­ségét is, hogy minden érin­tett személy adata bekerül­hessen az emlékkönyvbe, megőrizve azt az utókor számára. Vésztői Újság, (i) Megje­lent a vésztői önkormányzat lapjának, a Vésztői Újság­nak legújabb száma. Az is­meretlen ismerős rovatban a lap ezúttal Komáromi Gáborral, a vésztő-mágori történelmi emlékhely veze­tőjével készített beszélge­tést. Az újság számtalan he­lyi hír mellett képes riport­ban számol be a nemrég megtartott részfalugyűlé­sekről. Ladányi lóerők, (i) Három­millió forint saját erővel és pályázati támogatás remé­nyében kommunális gépbe­szerzést tervez a körösladányi önkormány­zat. A nagyközség elsősor­ban egy kis, 32 lóerős trak­torban gondolkodik, amely után mind fűkasza, mind hótoló csatlakoztatható. A célra Ladány pályázatot nyújtott be a területkiegyen­lítő alaphoz. Baby-sitterként Svédországban Erzsiké története azért tanulságos, mert akiknél dolgozott magyarok voltak ugyan, de így sem tudott velük egy nyelven be­szélni, már ami a nevelési elveket illeti. Tisztességgel ledolgozta a három hóna­pot, de az istenért sem menne ki újra. — Tanítói diplomával és gyógype­dagógiai végzettséggel rendel­kezik. Hogyan támadt az ötle­te, hogy külföldre menjen dol­gozni? — Világéletemben szerettem utazni. Főiskolás éveim alatt bejártam Európát, voltam Spa nyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Finnország­ban, de még Marokkóban is. Nem vet fel a pénz, hol utazási irodával, hol ma- £ gánúton utaztam, ahogy olcsóbban kijött. Egy kicsit tudok angolul, sajnos más nyelvet nem beszélek. — Mennyit tudott Svéd­országról? — Svéd acél, Abba együttes. Azt hittem olyan lesz, mint Finnország. Egy ismerősöm szólt, hogy ő ismer kint egy ro­konszenves családot, ahol szükség lenne se­gítségre, és még a své­det sem kell beszélni. Mert magyar családról áhított játékra. Mónika so­ha nem játszhatott egye­dül egy sarokban, még ha én jelen voltam a szo- ^ bábán akkor sem. Alig mozogtak. Amikor odakerültem a kisfiú nyolc hónapos kora ellenére még nem tudott mászni. Hangsúlyozni szeretném, ezek nem értelmi fogya­tékos Csatasorba kell állnom reggel fel nyolctól egész estig, amíg a gyerekek le nem fekszenek (Képünk illusztráció) van szó. Az iskolában sza- <5181 badságot vettem ki, és kiutaztam. István és Éva, két erdélyi fiatal már Svédországban ismerked­tek meg, és kötöttek házasságot, gyerekeik is ott születtek. István pszichiáterfőorvosként dolgo­zott a yönsöpingi kórházban, felesége, Éva gye­sen levő pedagógus. Két pici gyerekük volt, Mó­nika két és fél éves, Peti nyolc hónapos volt. — Ilyen korú gyerekek alig, illetve egyáltalán nem tudnak még beszélni, Önnel a szülőknek hosszabb távú terveik lehetnek. Miben határoz­ták meg a munkakörét? Nem tudtam, magamat sajnáljam vagy a gyereket — Amikor az édesapa elmegy dolgozni, nekem csatasorba kell állnom reggel fél nyolctól egész estig, amíg a gyerekek le nem fekszenek. Yönsö- ping kertvárosában lak­tak egy kétszintes ház- ban. Amikor az apa éj­szakai ügyeletben volt, nekem is fent kellett alud­nom velük. Az édesanyát egy pillanatra sem volt szabad magára hagynom a két gyerekkel. Ha vécére kellett mennem, az egyik gyereket még oda is vin­nem kellett. Nem kaptam tőlük szabadnapot sem. — Sajátos nevelési elveket vallottak, mondta előzetes megbeszélésünkkor a telefonban. Ez mi­ben nyilvánult meg? — Szerintük a gyerekeknek hároméves koru­kig mindent meg kell engedni. Azt viszont, hogy sírjon, nem szabad hagyni. Egy percre nem mozdulhattam el mellőlük, ezt azt jelentette, ha játszottam a kislánnyal, az ölemben kellett, hogy üljön, a játékait nekem kellet odanyújtani, nem ő ment érte, a gyerek csak rámutatott az gyerekek, csak nem voltak rákényszerítve a mozgásra. — Az édesapa pszichológusként hogyan viszo­nyult a gyerekekhez? — Hm. Gyakran leült a tv híradója elé Petivel, a nyolc hónapos gyerekkel. Csendet parancsolt rá, és azt várta, hogy vele nézze. A gyereket persze nem érdekelte, és mindig elkezdett sírni. Ő meg, a pszi­chológus mindig értetlenkedett, hogy miért sír. Me­sét a gyerekek nem nézhettek, akkor volt a vacsora. ____________________ -Ön ma is iskolában tanít, méghozzá értelmi fogyatékos gyerekeket. Nem a gyermeknevelés­re mondott nemet, ami­kor hazajött. — Arra a nevelési stílusra mondtam ne- met, amit ők képvisel­tek. Mondok egy esetet. A kisfiút minden délelőtt és délután, évszaktól függetlenül, kirakták babakocsiban aludni a kert­be, egy órára. Megkövetelték tőlem, hogy ezalatt az idő alatt álljak mellette. Mínusz húsz fokban is, mert amikor kiutaztam, ott még olyan hidegek is voltak. Nem tudtam kit sajnáljak jobban, maga­mat vagy a gyereket. Ők egyébként meg voltak ve­lem elégedve. Nem nálam borult ki a bili...- Fél éve fiatal házas. Terveznek gyereket?- Igen, kettőt. Egy fiút és egy lányt. Többet reálisan megfontolva nem lehet, anyagilag nem engedhetjük meg.- Őket hogy akarja nevelni?- Szeretettel, de önállóságra is nevelve. Pánics Szabó Ferenc A gyalogló balladaénekes Álma, hogy elénekelhesse! Mérges kígyó dalát A „Sala” név hallatán Végegyházán a legki­sebbektől a legidőseb­bekig mindenki tudja, kiről van szó. Furcsa fi­gura, aki megjelenésé­ben hóbortos, gyermeki viselkedésével bárkit megszólít és könnye­dén elfogadtatja ma­gát. A falu szülötte, . írástudatlan, iskolába soha nem járt, de ugyanúgy hozzátartozik a településhez, mint az első tanító vagy az első postamester. Gyakran látni színes sapká­ban, madzaggal átkötött szürke kabátban, vagy régi öltönyben, tornacipőben Mezőkovácsháza felé ballag­ni az úton. Naponta kétszer, háromszor is megteszi a fa­luból a városba vezető utat, de soha, a világ minden kin­cséért sem ülne be egy autó­ba. Egyéni világát nem érin­tik a mindennapok gondjai, sajátos — ám meglepően érzelemgazdag — megnyil­vánulásai egyszerűek, tisz­ták. Titkos vágya: ballada­énekes szeretne lenni. — A maga szintjén jellem, egy jámbor lélek, aki nem erőszakosan zavaró, más­részt jól irányítható — mondta róla a község jegyzője. Igazi nevét sokan nem is tudják, mert min­denki csak Salának szólítja. A faluban született 1946- ban két lány- és egy fiútest­vér után. Édesanyjuk és két testvére meghalt, jelenleg egyedül él. Nővére főz neki és segíti. Cigány származá­sú, de nem kötődik a tele­pülésen élő csoportokhoz, a magyarokhoz igyekszik kö­zelebb kerülni. Nagyon örül, ha kap valamit, és sze­reti, ha figyelnek rá. Istenfélő és templomjáró. Gyermekkorában édesany­jától tanult eredeti cigány énekeket, érdekes hiedel­meket, amelyek mára talán feledésbe merültek. — Ismeri Marika néni a,.Mérges kígyó dalt”? Kár, mert ez a legszebb, amit a klubban előadtam — látoga­tott meg egyik reggel Sala és szegezte a kérdést e sorok írójának a maga legtermé­szetesebb módján. — A hivatalban aranyosak, mert ők is meghallgatták — 1 agyon örül, ha kap valamit, és sareti, ha figyelnek rá. Isten­félő s templomjáró madta és máris énekelni kedte a hosszú strófák egyi­ké Azt is feltétlen frja az új- sápa — figyelmeztetett —, hoy megígérték, felvesszük sziagra és a kovácsházi bú- csm műsorestet tartunk. Hcszú, fekete parókám lesz és gitározom. Ugye eljön? Va:egy „Epton” nevű együt­tesni és ott énekelek. Nem hisi? Pedig igazságot mon­dó, még inget is varrattam hozá — húzott elő zsebéből néhny fotót. . faluban mesélték, hogy elhnyt nővérének is szép hágj a volt, akit hallottak énselni a rádióban, ám öcce férfiasabb, hajlított haqzású dala is elgondol- kochtó. Az iskolaigazgató­tól cég azt is megtudtuk, hogykdeklődik a kulturális és a alu dolgai iránt, na­pontabejár az iskolába be- szélgtni és szívesen láto­gatja cigányklubot. Rend­szerien segítik ruhával, cipőid, amivel később örörmel dicsekszik. Mivel minenáron gitározni és fellépi akar, ezért kifizet­ték Is felhúroztatták a hangzerét. Vágya, hogy a dalt • egy lány és fiú tragi­kus zerelméről — valahol bemtathassa. Szeretne fel­lépni tévében és örül a ró­la kszült fényképeknek. Lény, megjelenése oly- annya a településhez nőtt, ha nai lenne, hiányozna! H. M. Közéleti lap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 12151068 Kis cigaretta, valódi finom, füstje, mint rózsaszirom... még ha szivar akkor is. Valószínűleg ez lehet a véleménye Pap Já­nosnak, Békéscsaba polgármesterének, aki felesége társaságában egy, a kép tanúsága szerint érdekfeszítő rendezvényen szivarfüst-karikákkal kísérletezik. Van még mit gyakorolni... fotó: such tamás Veszélyes „süllőfcszkek” a holtágban Balesetet okozhatnak az ehjtett karók A békésszentandrási duz­zasztót egy hete helyez­ték üzembe. Hétfőtől megkezdődik a Szarvas— Békésszentandrás holtág átöblítése, majd feltölté­se. A téli 2,1 méteres víz­szintet, a nyári 3,6 méte­res szintre emelik. Mint azt Megyeri Mihálytól, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgató­ság Szarvasi Szakaszmérnök­ségének vezetőjétől megtud­tuk, hétfőn tartják a szivor- nyák üzempróbáját. A hét da­rab, 800 milliméteres acélcső másodpercenként együttesen hét köbméter vizet juttat a holtágba. A nyári vízszint egy­másfél hét alatt áll be. A part menti kertek gazdái hamaro­san hczáláthatnak az öntö­zéshez^ a haltelepítés is el­kezdődet. A btzélgetéskor Megyeri Mihály gy nyugtalanító dolog­ra is felívta a figyelmet. Mint mondta pecások a holtág egyes pntjain „süllőfészke­ket” épettek. A cselekedet szabályéenes. A télen még látszó kert karókat hamaro­san eltalrja a víz. Ezek a víz alatt megúzódó tárgyak a für- dőzőkre.vízi járművel közle­kedőkre balesetveszélyesek, sőt, életrszélyesek. Jó lenne, ha a gazdik még most felszed­nék ezek a karókat! Sajnos az elmúltívekben másutt már volt péld arra, hogy az ott felejtett lcók súlyos sérülése­ket okozta (r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom