Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. április 1., szerda Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. „Szellemek, más értelmezésben A lapban Miki Ottó úr ,,A pszi mesterei” című sorozat keretében sok spiritiszta eseményt jelentetett meg. Lapjuk olvasójaként ezek­kel kapcsolatban írok más és tágabb értelmezésben. A világ, a valóság szétszakíthatatlan egész, nem pedig különálló, egymástól független jelenségek halmaza. Ha egy természeti jelenséget a többi folyamattól és jelenségtől elszakítva, összefüggéseiből kiragad­va szemléljük, nem érthetjük meg. Önmagában, elszigetelten rejtélyes­nek, érthetetlennek, következésképp csodálatosnak tűnik. így vagyunk a spiritizmussal is, vagyis azzal a hiedelemmel, „hogy az élők a halot­tak leikével, a szellemekkel közvetítők, úgynevezett médiumok segítsé­gével érintkezésbe léphetnek.” Ez lehetetlen. Ez a gondolkodásnak az anomáliája csakúgy, mint feltételezése annak, hogy van túlvilág, más­világ, természetfeletti világ. Azóta, hogy kialakult az elvont gondolko­dás, az írott és mondott beszéd képessége — vagyis a második jelző- rendszer, az emberi evolúció legszebb, legcsodálatosabb átmenetének „terméke” —, megjelent gondolkodásunkban a képzelgések, a képze­tek, a káprázatok és a hallucinációk képessége is. Vagyis a gondolko­dásbeli helytelenség, rendellenesség, a szabályostól, az általános tör­vényszerűségektől való eltérés lehetősége is. Itt van mindjárt a külvilág érzékelésének természeti törvények szabta visszatükröződésének me­chanizmusa. Ha ismerjük ezt a törvényt, elvetjük a spiritizmust is. A magasabb rendű idegtevékenység világhírűfiziológusai már a múlt század utolsó harmadában számos kísérleti munkásságaikkal bebizonyították, hogy a ,,tudatos és tudat nélküli élet összes aktu­sai, eredetüknél fogva — reflexek”. Ez azt jelenti, hogy érzékszer­veink — látás, hallás stb. — csak a külső világból származó inger­forrás ingereire képesek reagálni. Ha ugyanis nincs külső ingerfor­rás (tárgy, jelenség, ember stb.), például a médiumban sem kelet­kezhet ingerület, s nem jöhet létre látható vagy hallható tudatkép sem. A szellem, a kísértet ugyebár nem létező ingerforrás. Követke­zésképpen a szellem visszatükröződése sem lehetséges, vagyis a mé­dium nem láthat, nem hallhat semmit. Ez az egyik ellenérv a spiritizmussal szemben. A másik pedig a következő. Testtől elkülönült szellem (lélek) nem lehetséges. Az, amit szokványosán léleknek nevezünk, nem más, mint az élet, az ér­zelem és a gondolat, vagyis a legmagasabb szervezettségű anyag­nak, az agynak, az idegrendszerünknek a származéka, melynek el­pusztulása (halála) szükségszerűen a lélek „létezésének” végét, el­pusztulását is eredményezi. Akkor hát mit „lát és hall" a médium? A módosult tudatállapot, transzállapot, vagyis a hallucináció ad választ erre a kérdésre. A hallucináció ugyanis nem más, mint külső inger nélküli érzékelése olyasminek, ami a valóságban nincs. Ennek az állapotnak sokféle kiváltó oka lehetséges, érzékeny lelki alkat, idegbaj, gyógyszer, ká­bítószer, alkohol, méreg, hipnózis, sőt elektromágneses erőtér is, aminek lélek- és élettani hatásait a tudomány még kevésbé ismeri. Ha valakitől elvettem valamit, messzemenően elnézést kérek. Szándékom szerint adtam is helyette: Dr. Nagy László, Orosháza Közös lónak túrós a háta Már évszázadokkal ezelőtt Békés megye fontos élelmiszer-termelő­ként egyik legnagyobb éléskamrája volt az országnak. Ugyanakkor valahogy ez a megye mindig lejjebb csúszott a területfejlesztésben, különösen a dunántúli megyékhez képest. Most, amikor tovább sorvad a megye iparszerkezete a két cukor­gyár megszűnésével, ismét szegényebbnek érezhetjük magunkat, s egyre távolabb Európától. Vannak ötletek, miszerint több vidéki megye összefogásával, régiókba tömörülve kellene döngetni a ka­put a nagyobb felzárkózásra. Van egy jó közmondás: közös lónak túrós a háta. Nehogy félregombolják azt a mellényt, amit ránk akarnak adni megint. Szűcs László, Murony Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a választások végéig politi­kai tartalmú leveleket nem közlünk. Megkérdeztük olvasóinkat Megállítható-e hazánkban a népesség csökkenése? Szekeres Sándor, 46 éves, me- zőberényi traktoros: — Megfelelő szociális in­tézkedésekkel szerintem igen, csak támogatni kellene a fia­talokat, a gyermeket nevelő családokat. A mostani családi pótlék úgymond alamizsna, nem elég a gyerekek iskoláz­tatására, sokba kerülnek a tanszerek, a ruházati cikkek, az óvodai térítések... A támo­gatásokat sem mindig azok kapják, akik rászorulnának, vannak olyan rétegek, me­lyeknek egy fillér segélyt sem adnék. Tímár Teréz, 42 éves, csárda­szállási ügyintéző: — Szerintem támogatások­kal, megfelelő ösztönzéssel meg lehetne állítani a népesség csökkenését. A fiatalok hogyan kezdjék az életüket, amikor ka­tasztrofális a lakáshoz jutási le­hetőségük? S akkor még nem szóltam a legalapvetőbb élelmi­szerek, mint a tej, a kenyér ma­gas áráról. Tisztességes anyagi támogatással lehetővé kellene tenni az édesanyáknak, hogy legalább négyéves korig otthon maradhassanak a gyermekük­kel. Suba Mária, 41 éves, szolnoki laboráns: — Az új gyes nem kedvez a kisgyermekes anyukáknak, a régi minden tekintetben humánusabb volt. Két gyermekem van, sajnos mindegyikkel csak két évet tud­tam otthon maradni, mert nagyon kellett a pénz. A munkanélküli­ség a népesség alakulására is rá­nyomja bélyegét, mert szülés után nem biztos, hogy megtart­hatja állását a kismama, aztán a cégeknek egy kisgyermekes anyuka csak nyűg, mert a gyerek beteg lesz, a bölcsődét, az óvodát felújítják, s otthon kell maradni. Nagy Ilona, 22 éves, köröstar- csai létesítményvezető: — Úgy vélem, a nagy munka- nélküliség az oka a népesség csök­kenésének. S akinek van állása, azt a magas árak teszik lehetetlenné, ezért nem vállalnak gyereket. A gyermeket nevelő szülők az állam­tól kevés támogatást kapnak, nehéz az önálló lakáshoz jutásuk, maga­sak a hitelkamatok. A gyerekneve­léshez nem elég az áldozatvállalás, hasonló gondokkal nézek én is szembe. A családok támogatásra szorulnak, s ebben minden pártnak egyet kell értenie. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Áprilisi tréfái?) Sarkadon Jól „megtréfálják” Sarkadon az embereket április 1-jén — nyilatkozta keserűen Tóth Im­re, a város polgármestere arra utalva, hogy ekkorra több mint 200 ember veszíti el munka­helyét a Sarkadi Cukorgyár­ban. Velük együtt a városban 1500-at közelíti majd a munka- nélküliek száma. A kistérség­ben átlagosan a 20 százalékot már most is meghaladja a mun­kanélküliségi ráta, de ez egyes településeken a 30-at vagy an­nál többet is eléri. A munkából kikerült cukorgyári dolgozók tömege tovább növeli ezeket a számokat. A fenti adatok miatt is kezde­ményezte újra a helybéli önkor­mányzat, hogy a Békés Megyei Polgári védelem, A közelmúltban rendezte meg az 1998. évi országos polgári védelmi ifjúsági verseny körze­ti fordulóját a gyomaendrődi Polgári Védelmi Kirendeltség. A versenyen Gyomaendrőd, Körösladány és Szarvas csapa­tai vetélkedtek a megyei döntő­be jutásért. A hatfős csapatok elméleti és gyakorlati ismere­tekből — védőruházat időre va­ló felvétele, gázálarc használa­Munkaügyi Központ létesítsen önálló munkaügyi kirendeltsé­get Sarkadon. A sarkadiak hi­szik, a jelentős számú munka- nélküli, és az állam számára is olcsóbb és hatékonyabb, ha az ügyintézés helyben vagy 15 ki­lométerrel közelebb zajlik. Ez­zel párhuzamosan úgy vélik, mivel Gyula és térsége övezeté­ben a munkanélküliségi ráta 10 százalékos vagy ennél kisebb, innen jóval kevesebb az ügyfél is. A sarkadi munkaügyi kiren­deltséget sürgető levél március 20-án került postára dr. Nagy Ágnesnek, a munkaügyi köz­pont igazgatónőjének címez­ve. M. M. körzeti forduló ta, közlekedésbiztonsági és elsősegélynyújtási feladatok végrehajtása — mérték össze tudásukat. Eredmények: I. 2. számú általános iskola, Gyoma­endrőd, II. Tüköry Lajos Általá­nos Iskola, Körösladány, III. Fő Téri Általános Iskola, Szarvas. A megyei döntőbe az első és második helyezett csapat jutott tovább. (y) A civil szervezetek közelebb állnak az emberekhez Megyénkben 70 millió osztható Van, akinek remek ötlete van, de nem tudja megva­lósítani. Aki viszont képes a megvalósításra, kapja el ezeket az ötleteket, s tegyen értük! — mondta Dávidné B. Hídvégi Julianna, a békési székhelyű Phare Regionális Szellemi Forrásközpont ügyvezető- je a tegnap Dévaványán tartott tájékoztatón. A ren­dezvényen a megye különböző' településeiről önkor­mányzatok és civil szervezetek képviselői vettek részt. Mint az előadó hangsúlyozta: a civil szervezetek még nem szokták meg, hogy együtt dolgozzanak az önkormány­zatokkal. Pedig ebből az együttműködésből kiváló dol­gok ötvöződhetnek, hisz mindegyik más-más szem­üvegen át nézi a világot. Az innovatív programok­nál fontos meghatározni, hogy ki a célcsoport, hogy ki­ért cselekszenek. Hisz a cél­csoportok a projekt kedvez­ményezettjei. A projekt fel­építésében nagyon fontos az érintettek véleménye. Utób­biak így saját szülöttüknek tekintik a projektet. Ha ez nem így működik, az érintet­tek nem fogadják el. Hisz senkinek sem lehet úgy segí­teni, ha ő nem akarja. Ez pszichológiai törvényszerű­ség. A civil szervezetek köze­lebb állnak az emberekhez, mint az önkormányzat. Ebből eredően a civil szervezetek és a szociálpolitikai alany (la­kosság) között közvetlenebb a kapcsolat. Ezért az a jó, ha az önkormányzat egyre több feladatot ad át a civil szerve­zeteknek. Ám ahhoz, hogy ez hatékonyan működjön, való­ban innovatív civil szerveze­tekre van szükség. Dávidné B. Hídvégi Juli­anna megemlítette azt is: megyénkben idén a célra összességében 70 millió fo­rint a szétosztható összeg. A pályázatok meghívásos ala­pon kerülnek kiírásra. (Magyari) Városi versmondó verseny A LEGOLCSÓBB MTZ a bolgár összeszerelésű 82-es, 2 110 000 Ft + áfa. 317 000f. befizetéssel ELVIHETŐ! CSABAAGRO Kft., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103. (A vasúti híd külső lábánál.) g Telefon: (66) 453-543. | Betörés fényes nappal Mezőhegyesen március 10-én délelőtt 9 óra tájban egy eddig ismeretlen tettes ablakbetörés módszerével behatolt T. B. helyi lakos otthonába. Az elkö­vető a háziak egyórás távollétét használta fel a lakás kifosztásá­ra: mintegy 700 ezer Ft érték­ben vitt magával német márkát, osztrák schiliinget és különböző arany ékszereket. A rendőrség a helyszíni szemle során megálla­pította, hogy a tettes a lakásban jó helyismerettel rendelkező személy biztonságával tevé­kenykedett. A nyomozás eddig nem vezetett eredményre, ezért a rendőrség kéri a lakosság se­gítségét. A segítők személyét a rendőrség megfelelő diszkréci­óval kezeli, a nyomraveze- tő(k)nek 20 ezer Ft pénzjutal­mat ajánl fel — tudtuk meg Kiss László századostól, a mezőhegyesi őrs parancsnoká­tól. (gh) Hagyományosan ilyenkor ta­vasz kezdetén, József Attila születési évfordulója táján rendezik megyeszerte a kü­lönböző korosztályok szavaló­versenyét. Az ünnepi esemé­nyek jelentőségét most az 1848. márciusi forradalom 150 éves jubileuma is emelte. A hét végén rendezték Békés­csabán, a József Attila Általá­nos Iskolában közel száz diák részvételével négy korcsoport­ban a városi József Attila vers­mondó versenyt. A feltételeket a városi önkormányzat és a ren­dező iskola biztosította, ünnepi megnyitót Banner Zoltán művé­szettörténész mondott. A lelkesen izguló diáksereg megér­demli, hogy a helyezettek nevét ismer­tessük meg a közvéleménnyel. Az 1- 2. osztályosok között első Szegedi Margit, második Knyihár Viktória, a 11. számú általános iskola diákjai, harmadik Muszka Aliz, a 10. számú iskolából, különdíjazottak Bognár Vi­vien, a Madách utcai általánosból és Pátkai Lilla, a 2. számú iskolából. A 3- 4. osztályosok sorában első lett Szécsi Lili Flóra (9. sz iskola), második Nagy Barbara (József Attila iskola), harma­dik Vidovenyecz Éva (3. sz iskola), különdíjazottak: Zahorán Éva (József Attila iskola), Miklián Anikó (Ma­dách utcai iskola), Mihálka György (11. sz. iskola), Kovács Attila (Szabó Pál téri iskola). A hannadik korcso­portban (5-6. osztály) első: Nagy Szil­via (József Attila iskola), második: Plavecz Janka (1. számú iskola), har­madik: Bozó Csenge (9. számú isko­la), különdíjas Gál Krisztina (Szabó Pál téri iskola) és Aranykő Éva (felké­szítő tanár: Pallagi Györgyné). A leg­idősebbeknél a 7-8. osztályosoknál, első helyezett: Farkas Éva (József At­tila iskola), második: Békefalvi Geor­gina (József Attila iskola), harmadik: Dyés Andrea (11. számú iskola), kü­löndíjas: Gulácsi Tamás (Szabó Pál téri iskola). A legszebben elmondott József Attila versért a Szent László ut­cai iskola diákja: Orosz Emília része­sült elismerésben. B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom