Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-18-19 / 91. szám
HETEDHET HATÁRBÓL 1998. április 19., vasárnap Mozaik Kilencedik oldal A HÉT KARIKATÚRÁJA Híd a fjord fölött, avagy az úszó alagút Norvégia nem akármilyen műszaki szenzációval akar a világ színe elé lépni a jövő évezred elején. Nemrég parlamenti határozat döntött arról, hogy 1400 méter hosszú hidat létesítenek a Hogsfjord 155 méter mély vize fölött. A szerkezet szenzációja az, hogy valójában nem híd, hanem úszó alagút lesz. Egy 12 méter átmérőjű acélvagy betoncsövet kell elképzelnünk, amelynek belsejében kétsávos autópálya, kerékpárút, valamint gyalogosjárda vezet 25 méter mélyen a felszín alatt. A legnagyobb probléma az alagút rögzítése. Minthogy levegő tölti ki, nagy erővel törekszik felfelé, a felszínre. Ezenkívül állnia kell a fjordban uralkodó másodpercenként 60 centiméter sebességű folyamatos áramlás nyomását. A konstrukció elméletben ki lesz téve az esetleges földrengések keltette vízlökéseknek is. Jelenleg több tervvázlat van forgalomban, amely szakértői vizsgálatra, jóváhagyásra vár. Három pályamű pontonokhoz rögzített acéltartók segítségével biztosítaná az alagút stabilitását. A negyedik változat ezzel szemben a csöveket a tengerfenékhez kötözné, hasonlatosan az olajtávvezetékek építésénél alkalmazott technikához. Hagyományos alagutat azért nem építenek, mert az túl drága lenne; biztonsági okokból legalább 250 méter mélyen a tengerfenék alatt kellene vezetni. Hagyományos híd megépítése viszont szóba sem jöhet a fjord mélysége miatt. A mérnökök manapság a világ más pontjain is bátran röptetik a fantáziájukat. Az olaszok a Messinai-szorosban, Calabria és Szicília között egy némileg hasonló elven alapuló „alagúthidat” terveznek, a japánok pedig Hokkaido szigetén akarnak felépíteni valami ehhez hasonló konstrukciót. Maga az ötlet, a víz felszíne alatt úszó alagút nem új. Száz évvel ezelőtt Edward Reed brit képviselő már beterjesztette a parlamentbe javaslatát, de a honatyák akkor kinevették.- Odanézz, miket kitalálnak, csak te nem teszel semmit az emberiségért! Épülnek a jövő légikikötői A 2000. esztendő topmodelljei A lányok még kezdők - legalábbis a kifutón - , de már megszerezték a nagy divatházak bizalmát. A napokban úgy mutatkoztak be a nyilvánosság előtt, hogy tudták: ők lesznek az ezredforduló legtöbbet látható manökenjei. Az öt csinos hölgyben az a közös, hogy magasságuk 176-180 centiméter közötti, mellbőségük 86-89 centi között „mozog”, derekuk 59-62, mig csípőjük 88-90 centi átmérőjű. A legérdekesebb azonosság? A ki\ í lasztott sztárok - egy brazil lány kivételével - vala- mennyien^! oroszok. Kopogtat a XXI. század A brazil szépséget és orosz társnőit sokat látjuk majd az ezredfordulón Gyógyszergyártás japán módra Az automaták egyre nagyobb szerepet játszanak a gyógyszergyártásban is. A termelési folyamatok mindinkább kamerák „szeme előtt” zajlanak, s a szabályozást számítógépek végzik. A Takeda japán gyógyszer- gyártó-óriás 160 ezer négyzet- méter összterületű gyártó- csarnokaiban 1600 kutató és csupán 400 munkás dolgozik. 1965-ben még háromezren keresték kenyerüket az osakai nagyvállalatnál, ám azóta csak a tudományos munkatársak száma növekedett, ami azt jelenti, hogy magát a gyártási folyamatot egyre inkább az automatákra bízzák. A padlóba fektetett vezetősínek mentén haladva automata szállítórobotok juttatják el az anyagokat egyik helyről a másikra. Amikor a szállítóegység megérkezik a következő állomásra, megáll és jelzőlámpái villogni kezdenek. Mintegy figyelmeztetik az adott munka- állomás mellett tartózkodókat - már amennyiben van ott egyáltalán valaki, hiszen a legtöbb állomáson már csak az ellenőrző kamerák üvegszeme észleli a jeleket. A munkatársak, akik többnyire a gépek működését ellenőrzik, szkafanderre emlékeztető fehér védőruhát viselnek, az „üzemcsarnokba” csak egy speciális légzuhanyon keresztül juthatnak be, amely eltávolítja róluk az utolsó porszemcsét is. A cipőikre felvett fehér védőhuzatról is leszed minden szennyeződést egy ragacsos felületű lábtörlő. A rovaroknak sincs esélyük, hogy bejussanak a gyógyszergyártás e modern szentélyébe, mert fennakadnak az elektromos csapdákon. Mielőtt a tablettagyártó prések munkához látnának, automaták egész sora adagolja, őrli, méri, keveri az alapanyagokat, amelyek így emberi kéz érintése nélkül kerülnek be a percenként 6000 pirulát formázó gyorsprésekbe. A végellenőrzést két kamera végzi. A Takeda menedzsmentje 2000-ben már nem fog félni attól, hogy munkásai netán sztrájkba lépnek, béremelést vagy több szabadságot követelnek. És attól sem kell tartaniuk, hogy a szorgalmas robotok szakszervezetbe tömörülnek. Közhelyszámba megy, hogy a légiforgalom kezdi kinőni a repülőtereket. A világvárosok környékén több légikikötő már nemigen építhető, a hegyek koszorújában fekvő nagyvárosok számára ez már csak földrajzi okokból sem kínál meg- i oldást. A tengerpart közelsége azonban segíthet a gondon. Kalifornia déli részén, San Diego közelében például leszállópályát készülnek építeni a tengerre. A gépek fogadására alkalmas platform alsó végén nyitott, I felül zárt hengereken, tehát nem hagyományos hajótesten gSftyugodna. A számítások szerint a víz alá merülő óriáshengerekbe szoruló levegő hatásosan kiegyensúlyozná a hullámverést, ráadásul a hengerekbe zárt és a vízjárás által mozgatott légáram turbinát is hajthatna, áramot termelhetne. A jelenlegi elképzelések szerint a San Diegó-i úszó repülőtér a parttól 5 kilométer távolságra épülne fel. Kivitelezési költsége sokkal alacsonyabb, mint egy hasonló méretű szárazföldi leszállópályáé, a repülőtér zajterhelése nem sújtaná a közelben lakókat, és a forgalom éjjel-nappal egyforma intenzitással folyhatna. A tokiói agglomeráció 30 millió lakosa számára ugyancsak szükség van egy új repülőtérre. A japán fővárostól 60 kilométerre délre, Jokoszuka város közelében már el is készült egy 300 méter hosszú és 70 méter széles kísérleti sziget, amely kilenc úszó acélpontonon nyugszik. A mérnökök jelenleg azt vizsgálják, hogy mennyire veszélyeztetik a mesterséges sziget épségét a földrengések okozta szökőárhullámok, a rettegett cunamik, illetve a térségben gyakori tájfunok, továbbá a korrózió. Az amerikai hadsereg nemrég egyezményt kötött egy britnorvég konszernnel arról, hogy a vállalat jövő nyárra kifejleszt egy úszó katonai bázist. Az óriásplatformnak el kell viselnie a viharos tengerjárást, és hajtóművek segítségével hely- változtatásra is alkalmasnak kell lennie. A tervek szerint az úszó bázis 1,6 km hosszú és 180 méter széles elemekből épül fel, amelyeket rugalmas hidak kötnek majd össze egymással. Tízezer katonának és több száz repülőgépnek kell helyet biztosítania, leszállópályája pedig a legerősebb hullámverés közepette sem lenghetne ki 1 méternél jobban. Ez sokkal kisebb, mint az atommeghajtású anyahajók fedélzetének hullámverés okozta mozgása. A 2000. évre mindenki a maga módján készül. És mindenki úgy érzi; az ő megemlékezése lesz a fő attrakció. A londoniak például oly módon sajátítják ki maguknak az ezredfordulót, hogy millenniumi központot építenek Greenwichben. A technikai vívmányokkal alaposan megspékelt lát- ványcsarnokban minden lesz: „élő sziget”, évszak- és égtájtúra, meditá- ciós terem, s interaktív embermodell egyaránt. Végül, de nem utolsó sorban lesz - millenniumwich, ami nem más, mint a bemutatóközpontot ábrázoló, ámde ehető szendvics. Alkotója már bemutatta a nullszériát. Eszerint a millenniumwich hatalmas félbevágott zsemléből áll, amit megpakoltak kecskesajttal, fogyasztható virágokkal és különféle algákkal. Hogy miért épp ezekkel, arra az ezredforduló éjjelén adják meg a választ Hódító útra indul a műanyag ' Forradalmi újításnak tekintik a szakemberek azt, hogy néhány éven belül a hagyományos üvegnél harminc százalékkal könnyebb, de legalább annyira karcolásálló műanyag szélvédőket alkalmaznak az autógyártásban. Újfajta felületi kezelés teszi lehetővé, hogy a karosszériát körkörös műanyag burával zárják le, kiküszöbölve a hagyományos szélvédőket befoglaló fémkeretek látómező-csökkentő hatását. Az üvegpótló műanyag kifejlesztését Németországban állami alapokból évi 120 millió márkával támogatják. Az újfajta szélvédő polikarbonát, azaz már ma is széles körben használt műanyag. Az újítás lényege egy egészen vékony felületi bevonat, amely kerámiakeménységűre erősíti magát az alapanyagot. A jármű kisebb súlya igen jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményezhet, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy személygépkocsi esetében jelenleg 100 kiló hasznos terhelésre egy liter üzemanyag-fogyasztás jut. Forradalminak számító műszaki újítás a kerámia alapanyagú csapágy is, amelyet nem kell kenni, magasabb hőmérsékletnek is ellenáll, és nem tá madja meg a korrózió Egy hetven alkal mazottat foglalkoztató német cég jár az élen a fejlesztésben. Már a NASA-nak is szállítanak kerámia alap anyagú speciális csap ágyakat, amelyeket az űrsikló továbbfejlesztett változatának nagy nyomású üzemanyag- tápszivattyúiba építenek be. A XXI. század technológiáját vetíti előre a titánium-aluminid alapanyagú szelep, amely sokkal magasabb hőmérsékleteket is kibír, mint a hagyományos termékek, Az ezredforduló Mitsubishije ugyanakkor azoknál sokkal könnyebb. Alkalmazása nyomán jelentősen csökkenhet a motorok súlya, következésképpen üzemanyag-fogyasztása és légszennyező- anvaa-kihnrsáfása is
