Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-18-19 / 91. szám

Az embergyártás ma még ördöngösség, holnap ki tudja, mi lesz... Milyen világ az, amelyben nincs szex és szerelem? Az idén már egy bika és két üsző jött világra klónozással A kísérletek, úgy tűnik, felgyorsultak. Hogyan ítélik meg ná­lunk tudósok és szakemberek a klónozást? Elfogadják-e az embermásolás lehetőségét? Az új tudományos módszerrel csodaszer kerülhet az emberiség kezébe, ha okosan él vele. Ám a fordítottja is elképzelhető. Vesztébe rohan, ha nem is­mer emberi, etikai, erkölcsi és jogi határokat. szágon. A szabályozást azonban úgy kell kordában tartani, hogy szabad kezet kapjanak például a molekuláris biológia terén dolgozó tudósok. Lát­tam olyan tervezetet is, amely az em­beri sejttel való minden manipulációt meg akart tiltani. Ez a tudomány szempontjából teljes mértékben elfo­gadhatatlan!- Ki tudja megmondani, mit sza­bad és mit nem e téren?- A józan ész. A génsebészet mód­szerével például az emlőrák vagy kü­lönböző, gyógyszerekkel még nem tartás ösztönétől. Én e problémának egy másik oldalát látom - mondja dr. Kulin Sándor, a lombikbébiprogram­ról ismert Kaáli Intézet szülész-nő­gyógyásza. - Napról napra fejlődik a lombikbébi-technológia, akiknek öt évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy nem lehet gyerekük, ma már azok is szü­lőkké válhatnak. Ami korábban utó­piának számított, ma már az is való­ság. A fejlődés pedig nem áll meg. Re­ménytelen esetek természetesen még mindig vannak, de számuk egyre ke­vesebb. Szenzációhajhászás, ami e riségre kiterjedő veszélyeket rejt ma­gában a módszer.- Ikertestvére vagy gyereke az anyá­nak a másolt ember?- Ez a kérdés valóban számtalan értelmezési problémát vet fel. Mivel genetikailag azonos azzal, akiből a szöveti sejtmintát vették, lehetne an­nak ikertestvére. Ugyanakkor egy ge­nerációval később született, tehát ne­vezhetjük a gyerekének is.- Beindulhat-e a klónozásnak kö­szönhetően a béranyasági üzletág?- Ha valakinek nincs ivarsejtje (mert műtétileg eltávolították mindkét pete­fészkét vagy heréjét, illetve kromoszó­ma-rendellenesség áll fenn), akkor me­rülhet fel a klónozási eljárás kapcsán a béranyaság kérdése. Véleményem sze­rint a betegeknek kimondottan szűk csoportját érinti ez a probléma. A két skót bika idén februárban született 'lIMMlllllMlllllBIMIIIiMlilliilWII FOTÓ: FEB/GAMMA 1 Richard Seed a meddőség kezelésére szeretné használni a géntechnológiát kezelhető megbetegedések gyógyítá­sa is elképzelhető. Humán eredetű sejtkutatáson ma gyakorlatilag min­den biokémiai laboratórium dolgo­zik, már csak ezért sem szabad a ku­tatások fejlesztésének gátat szabni.- Ha jól értem, az új. egészségügyi törvény most kivételesen a tudomány gyakorlati megvalósulása előtt jár...- Kivételesen igen. Ez többek kö­zött a lombikbébiprogram beindulá­sának is köszönhető, hisz azóta az embrión végzett sejtkutatásokat pon­tosan lehet szabályozni.- Ha elhatároznám, hogy létesítek egy Dolly-farmot, falakba ütköznék?- Biztosan. Nem beszélve az elvi buktatókról! Dolly léte nem más, mint egy technika alkalmazása, azt is mondhatnám, hogy egy élőlény gyár­tása praktikus géntechnológiai esz­közökkel.- Van-e realitása az embermáso­lásnak?- A hazai tudósok szerint ma nincs. Több ezer kísérlet sikerétől függ egy-egy újabb élőlény megszü­letése, másrészt maga a folyamat sincs kidolgozva lépésről lépésre.- A Büntető Törvénykönyvet is mó­dosítják?- Igen, a módosítás már elkezdődött, várhatóan szankciót helyez kilátásba. A szakma megosztott abban, vajon he­lyes-e először a Btk.-t módosítani, s csak-utána szabályozni törvényben a klónozást. Egyébként az e területen el­követett különböző vétségekért már most is 1-3 évet szabhat ki a bíróság. A meddőség ellenszere- Pillanatnyilag nem tudjuk, hogy emberen kivitelezhető-e a klónozás. A tudományos akadályon túl, persze etikai, politikai kifogások is felmerül­nek. A klónozás alapvetően idegen az emberi gondolkodástól és a fajfenn­körül zajlik. A valóság másképp fest.- Ha mégis megvalósulna az em­bermásolás, fenyeget-e a túlnépese­dés veszélye?- A népesség ugrásszerű növeke­dése miatt nem aggódom, mert a klónozás séta jelenti azt, hogy kém­csövekben embert lehetne gyártani. Petesejtre és anyaméhre ugyanúgy szükség lesz, mint ma.- Tudtommal több olyan felszerelt laboratórium is van ma Magyarorszá­gon, ahol ilyen jellegű kísérleteket le­hetne folytatni.- így van. Engedélyezésük, illetve következményeik szankcionálása poli­tikai döntés kérdése. Egy tévéműsor kapcsán felmerült, hogy ami a tudo­mány eredményeiből átültethető az üzleti életbe, s mögötte komoly haszon sejthető, annak nem tud sem a politi­ka, sem az etika tudománya gátat szab­ni. Ezt a véleményt én nem osztom.- Orvosként korlátozottak a lehető­ségei, de mit mond a tudós-kutató?- Mint tudományosan gondolkodó embert, természetesen izgat az em­bermásolás lehetősége. Gyakorlati oldalról nézve a klónozás útján szü­letett példány mindaddig csak kísér­leti alany lesz, amíg fel nem nő. Tehát 20-25 évet biztosan várni kell a géntechni­kai eljárás teljes bizonyos­ságára, hogy ki­derüljön, milyen képességekkel, reproduktív tu­lajdonsággal rendelkezik. S akkor nyilván­valóan arra is fény derül, mi­lyen komoly, az egész embe­(Gen) Etikai buktatók Ha egyszer majd sor kerül az ember másolására és valóság lesz a ma még távolinak tűnő elképzelés, vajon tud-e majd szeretni a létrejött „lény”? Kit ne­vez édesanyának? Ki lesz a testvére, is­meri-e majd a nagyszüleit? A családfa minden bizonnyal darabjaira hul­lik. Ha pedig a vérrokonság szálai összekuszálódnak, az érzelmi kötődés is megszűnik. Lehet, hogy ebben a futuriszti­kus világban min­denki mindenkinek a rokona lesz? Netán épp ellenkezőleg: sen­ki senkihez nem tarto­zik majd igazán? Csernyánszki Judit Klonológia Az ember jövőjére vonatkozó hor- rorisztikus látomásoknak se szeri se száma, s ezek között már ma is vannak reális kedvező lehetősége­ket és félelmet keltők egyaránt. Lássunk hát néhányat. Szervraktár. A vese- vagy szívát­ültetésre szoruló betegek gyógyulási esélyei ugrásszerűen megnőnének, ha saját génállomá­nyukból klónozott szerveket kap­hatnának. Avagy: leukémiás gye­rek saját kiónja szolgáltathatna át­ültethető, egészséges csontvelőt a halálos beteg testvérének. Olcsó gyógyszerek. Klónozott álla­tokkal olcsón lehetne ma még drá­ga gyógyszereket gyártani. Férfiak nélküli szaporodás. Ha tö­kéletesedik a klónozás, hímivar­sejtekre nem lesz szükség. A szűz lányok szülte gyermekek nemét is előre meghatározhatják majd ge­netikai eszközökkel. Genetikai fajtavédelem. A kihalás­sal fenyegetett állatok megmenthe­tők a kipusztulástól klónozással. Emberklónok. Ilyenek - a maguk módján - máris vannak. Az egype­téjű ikrek minden tekintetben egy­más kiónjai. Pótolható ember.A klinikai halál­ban konzervált sejtek még alkal­masak klónozásra, így „feltámaszt­hatok” lehetnek a holtak. Ha egy kisgyerek meghal, a szülők meg­rendelhetnék tökéletesen azonos klónmását. Az élőlény-másolási - klónozási - kí­sérletek a gyógyászatban kecsegtet­nek forradalmi változásokkal, mert a kutatók szerint elméletileg már nem elképzelhetetlen, hogy a gyógyítha­tatlan genetikai eredetű betegségek belátható időn belül kezelhetőek lesznek. Mit jelent mindez? A tudó­sok - anélkül, hogy biológiai fejtege­tésekbe bonyolódnának -, csak a lé­nyegét vázolják: a szedercsíra-állapo- tú embriók beteg sejtjei, akár a mag­netofonszalagok, „felülírhatok”. A bejelentés szenzációt és egyben megdöbbenést keltett. Clinton ameri­kai elnök még tavaly márciusban rög­tön elfogadtatta a szenátussal a humánklónozásra vonatkozó, öt évre szóló tilalmat. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet is azonnal hallatta hangját: etikátlannak minősítette az embermásolást. II. János Pál pápa is nyilatkozott ez ügyben, de ő minden élőlény klónozását tévútra vezető el­járásnak nevezte. Az Európa Tanács 40 tagállama közül 19 máris aláírta az ember másolását tiltó egyez­ményt. Klónozástörténelem 1952: ekkor alkalmazták elő­ször, egy békaembrió sejtmagját másik petéjébe ültették át. Két évtizeddel később testi szövet sejtmagját „oltották be” embrióba, s tulajdonképpen ez volt a ma szen­zációnak számító, tudománnyá érett sejtmagklónozás közvetlen előzménye. 1996: a skót csodabirkának, Dollynak - „aki” 1996 júliusában született - nem kevesebb, mint há­rom anyukája van. 1997: az USA-beli Oregon állam­ban két rhesusmajmot „kopíroz- tak". Neti és Ditto azonban nem egypetéjű ikerpár, mert sejtmagju­kat több majomból „rakták össze”. 1988: az első klónozott bika megszületett a skóciai Edinburgh- ben. Holstein fajta, 44 kilogrammo­sán jött a világra. Az utolsó pillanatban, mert Richard Seed amerikai kutató máris világgá kürtölte, hogy a meddőség kezelésé­re alkalmazni kívánja az új géntech­nológiát. Évi 200 ezer „példányban” húzta meg az embermásolás határát. Fantazmagóriák- Korszakos tudományos eredmény­nek tartom a skót Wilmut professzor kísérletét, mert Dolly teje olyan em­beri fehérjét termel, amely létfontos­ságú a véralvadás befolyásolása szempontjából - mondja Vizi E. Szil­veszter professzor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnöke. - Hason­ló célt szolgáló gyógyszert korábban csak emberi vérből tudtak előállítani.- Ön szerint képes a tudomány a homo sapiens hasonmását is létre­hozni?- Elméletileg talán igen, de a ma­gam részéről tiltandó és megenged­hetetlen beavatkozásnak tartom az emberklónozást. Gondoljon csak Ma­dách Imre falanszterére! Az írókat, a gondolkodókat jó ideje foglalkoztatja ez a probléma, de talán Verne sem hitte, hogy álmai egyszer életre kel­nek. És miért pont a falanszter ma­radna örök álom?- Talán nem Hitlereket, de lehetne például Einsteineket klónozni...- Akkor is az a válaszom: nem hoz­ható létre az ember tökéletes hason­mása. Hisz jellemét, tulajdonságait nevelése és környezete határozza meg. Ez kizárja, hogy az ember rep­rodukálható legyen.- Ha mégis reprodukálható volna, mi maradna a szerelemből?- Az embermásolás technikailag alighanem lehetséges, de az emberi élet legszebb ajándékát, a szerelmet és a szexuális kapcsolatot valóban ki­zárja a fajfenntartásból. Az Évától vett testi, szomatikus sejt génállomár nyát át lehet ültetni a petesejtbe, de így kimarad Ádám, azaz a férfi az új egyed megteremtéséből. Új törvény, új fogalmak Dr. Mandl József professzor, a SOTE tanszékvezető tanára, a Népjóléti Mi­nisztérium Egészségügyi Tudomá­nyos Tanácsának a titkára:- A július 1-jével életbe lépő új egészségügyi törvényben a klónozás szó nem szerepel, viszont az embri­ón való kísérletezést - ami végső so­ron klónozást is jelenthet - tiltják a jogszabályok. Olyannyira szigorú a kutatás feltételeinek a szabályozása, hogy gyakorlatilag kizárják az em­bermásolás lehetőségét. Minden egyes géntechnológiai kutatás mos­tantól engedélyhez kötött Magyaror­„Az Évától vett sejt génállományát át lehet ültetni petesejtbe, de akkor kimarad a teremtésből Adám... ” I A birkafarmokon már nem ritkaság a klontestverség

Next

/
Oldalképek
Tartalom