Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11-13 / 86. szám
Közelről Negyedik oldal SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK 1998. április 12.. vasárnap Hírek Útépítés ’99-ben. (e) Dobozon megmozdult a lakosság, és az utcák képviselői sorozatban jelzik az igényt útépítésre az önkormányzatnál. A helyi képviselő-testület legutóbb úgy döntött, hogy a portánkénti 25 ezer forintos önkéntes hozzájárulást 30 ezerre emeli. Az idén november 30-áig kell bejelenteni az útépítés szándékát, az önkormányzat pedig érkezési sorrendben jelöli ki a beruházásokat. Talentum, (cs) Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola a karácsonyi ünnepek előtt jelentette meg Saját iskolai újságját, annak is első számát, a Talentumot. A húsvét közeledtével látott napvilágot a lap második száma. Zsobrákné Horváth Enikő Sára szerkesztésében az újságban Jézus mennybemeneteléről, húsvéti praktikákról olvashatunk. Az iskola büszkeségeinek hosszú sorát is közli a Talentum, de a szerzők gondoltak már az anyák napi készülődésre is. Fatelepítés. (1) Kaszaperen az általános iskolások a hazánkban őshonos fafajtákat és díszcserjéket ültettek el a település különböző részein. A 60 ezer forintnyi értéket képviselő fákra pályázat útján tettek szert, így az összeg egyik felét a Független Ökológiai Központtól, a többi részét az Állami Erdészeti Szolgálattól kapták. A növények (kocsányos tölgy, ezüst hárs, korai juhar) bizonyos százaléka a tavaly létesített gyakorlókertet díszíti, de jutott bőven a parkokba és a közintézmények udvarára is. Bővítik, (i) A zsadányi mázsaházban évente mintegy háromezer sertést mérlegelnek. A mázsaház bővítése mára már elengedhetetlenné vált. A zsadányi képviselők a napokban úgy döntöttek, hogy a mázsaház bővítési költségeinek 30 százalékos támogatására pályázatot nyújtanak be a területfejlesztési tanácshoz. Háromszor vitték el Nagy Imre szemüvegét Lehet, hogy a múzsa ,,megihleti” a rombolókat is? Nem a hajdani miniszterelnök elleni felgoi* gyölítetlen bűntényről olvashatnak itt, a történet békéscsabai. A tettes valószínűleg nem olvasta Tóbiás Áron In memóriám Nagy Imre című válogatásából András Sándor versét, akkor nem vitte volna el a miniszterelnök szemüvegét, hisz a költeményből kiderül a hajdani kormányfő, akasztás előtti utolsó kívánsága az volt, hogy fenntarthassa a szemüvegét. Az országos napilapokban gyakran olvasni, televízióban látni, hallani szoborrongálásokról. Mi a helyzet szűkebb pátriánkban? — erről is faggattuk Kendra Jánost, a város közterületi szobrainak karbantartásával is megbízott Kendra Építőipari Szolgáltató Bt. üzletvezetőjét. — Mire terjed ki tevékenységük? — A város tulajdonában lévő közterületekre kihelyezett berendezési tárgyak karbantartásával vagyunk megbízva. Ide tartoznak a játszótéri berendezések, parkokban található padok, sőt a közúti jelzőtáblák is. Tavaly 10 millió forintot fordított az önkormányzat a köztéri játszóterek, sportpályák felújítására. A munkálatok befejezése után rögtön eltűnt harminc-egyné- hány lengőhinta-ülőke. A padok rongálása is nagy károkat okoz. — Mi a legkelendőbb portéka? — 1996 júliusa óta látjuk el feladatunkat, a legnagyobb „szakítás” tavaly év végén és az idén történt. Egy hét leforgása alatt a város összes buszmegállójában található 65 darab alumínium kézi szemét- gyűjtőnek lába kelt. Az okozott kár körülbelül egymillió forint volt. Ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem, a rendőrség már értesített sajnos a nyomozás megszüntetéséről. — Mi tetszik még a ..kerítőknek”? — Az idén már a hatodik KRESZ-táblát viszik el. Az elsőbbségadás kötelező tábla a legszimpatikusabb, és ebben az esetben a közlekedés biztonságának veszélyeztetéséről is szó van. — Ön szerint mi a sorsa az eltulajdonított színesfémnek? — Valószínű, hogy pár napon belül formát változtat az anyag, és a színesfémgyűjtők járnak jól. Az alumínium kilónkénti ára legálisan 140 forint körül mozog. — Mi a helyzet a szobrokkal? — Negyven köztéri szobor és emlékmű jellegű létesítmény képezi a város tulajdonát, ez a szám Borbás Tibor szobrát 1994-ben avatták nem tartalmazza az épületek falán elhelyezett emléktáblákat. A múzsát már háromszor kellett helyreállítani, a szoborsétányi talapzatokat két alkalommal teljesen letakarítottuk. Tavaly ősszel ho- mokfújásos módszerrel kellett dolgoznunk, az „alkotó kedvű fiatalok” kitettek magukért, falfirkák tömkelegé díszítette a posztamenseket. — Szoborlopások történtek-e?- Hál’ istennek nem, de különböző részeket már vittek el. Érdekességképpen említem meg, hogy a Borbás Tibor által készített, 1994- ben felavatott Nagy Imre-szobor szemüvege harmadjára tűnt el, ma anélkül látható a néhai miniszterelnök. Both Imre ,,A miniszterelnök akasztás előtti utolsó kívánsága az volt, hogy fenntarthassa szemüvegét. ” Újságok „védték” a megszállóktól A páncélszekrényen felejtették Erkel aranykoszorúját 1888. december 16-án, Budapesten, a Vigadó hangversenytermében fényes külsőségek között emlékeztek meg Erkel Ferencnek, a magyar nemzeti opera megteremtőjének 50 éves karnagyi jubileumáról. Sok daláregye- sület alkotta alkalmi kórus énekelte el Himnuszát, melyet a leírások szerint az agg mester könnyezve hallgatott. Az ajándékok között Erkel Ferencnek egy aranykoszorút is átadtak, amely nemzeti közadakozásból készült. Az ünnepi szónok Jókai Mór volt — mesélte el a koszorú történetét a gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaság titkára, D. Nagy András. Az aranykoszorút Erkel biztonsági okokból a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesületnél helyezte el, melynek vezérigazgatója Rudolf öccse volt. A koszorú 24 karátos aranyból készült, lantját 16 briliánssal díszítették, a súlya 550 gramm. Erkel Rudolf 1907- es végrendelkezésekor a koszorút a gyulai Erkel Ferenc Múzeumnak adományozta, de változatlanul a takarék pénztárnál őrizték. Gyuláról az intézményeket 1944. szeptember 22-én költöztették át Szarvasra, a kijelölt megyeközpontba. A menekülési lázban az aranykoszorú az egyik páncélszekrény tetejére került, véletlenül újságpapírokat dobáltak rá. Ott volt az aranyko- szorú egy kék színű bársonnyal bélelt tölgyfadobozban, az újságok alatt akkor is, amikor a megszálló csapatok pénzt és értéktárgyat keresve minden páncélszekrényt lángvágóval felhasítottak. A szekrények üresek voltak, nem találtak semmit. Szerencsére a szekrénytető elkerülte figyelmüket, így az aranykoszorú ott lapult mindaddig, míg a hadikórház meg nem szűnt a takarékpénztár épületében. Gyulán akkoriban 16 ezer sebesültet ápoltak városszerte az iskolák, a rendőrség, a bíróság épületeiben. Az intézmények 1945 tavaszán kapták vissza épületeiket, a kórház továbbvonult. Az újból berendezkedő takarékpénztár rátalált a nevezetes koszorúra, hivatalosan újra bevételezték. Erkel aranykoszorúja azóta is Gyulán van, az egyik pénzintézet őrzi „hét lakat alatt”. Jeles alkalmakkor biztonsági felügyelet mellett látható, így legutóbb a városi könyvtárban állították ki 1993-ban, a zeneszerző halálának 100. évfordulóján tartott emlékülésen. Szőke Margit 11 A több mint félkilós, 24 karátos aranyból készült koszorút 16 briliáns ékesíti. Erkel Ferenc 110 évvel ezelőtt kapta a nemzet tisztelete jeléül Biciklitolvajok rendőrkézen A papa mondta, szívesen csinálna a mamának egy triciklit... Románul beszélő irakiak Budapestre szerettek volna eljutni Közéleti lap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 12151068 Két csapat számlájára írható mintegy húsz kerékpárlopás Gyulán. Az ügyben a szülők is benne voltak, és van orgazda-gyanúsított is — tudtuk meg a Gyulai Rendőrkapitányságon. Az egyik fiatalember március 29-én, az esti órákban egy gyulai söröző előtt tulajdonított el egy kék színű MTB-t. Azon a napon az édesapjával sörözött az egyik kocsmában, apja hazament, ő még egy kicsit elindult kerékpározni. A sörözőhöz érve észrevette a lezáratlan MTB-t. Körözött egyet-kettőt, majd ő is beparkolt campingjével a meglátott kerékpár mellé. Bement a kocsmába egy kisfröccsre, majd újra biciklizett egy sort, ezután a saját kerékpárját az utca végén hagyta, és visszament az MTB-hez. A kocsmából egy magas férfi szüntelenül figyelt kifelé, ám egy óvatlan pillanatban fiatalemberünk felpattant a biciklire — és elhajtott. Aztán visszament a saját kerékpárjáért. Az MTB-t a temetőbe vitte, a sírok között kiszedte az első kereket, aztán a sajátjával hazakerekezett szerszámokért, hogy a hátsó kerékkel és a fékkel is elbánjon. Éppen végzett a hátsóval, amikor meggyulladtak a villanyok. Megijedt, de a két kerék már az övé volt. A rendőrségen elmondta, korábban is lopott MTB-t Gyulaváriban, sőt több kerékpárt is, leginkább a kocsmák elől. Mindegyiket lezáratlanul találta. Volt amit hazavitt, volt, amit orgazdához. Megesett, hogy a papa mondta, szívesen csinálna a mamának egy triciklit... Az apa tagadta, hogy kerékpárt lopni küldte volna az akkor még fiatalkorú fiát, ám kiderült, nemcsak fiatalkorú veszélyeztetése írható a számlájára, hanem társtettes is lopás vétségében: alkatrészek lapultak a padláson. A másik csapatnál ugyancsak fiatalkorút veszélyeztetett a szülő. Gyermeke még tizenhat sincs. Az orgazdaság vétsége szintén fennáll, a gyulai műhelytulajdonos alaposan gyanúsítható ezzel. —ö— Magyarországról lopott Opel Omega típusú személygépkocsival jelentkezett kilépésre a gyulai határátkelőhelyen egy román állampolgár április 7-én. Az útlevélkezelőnek az tűnt fel, hogy a szélvédőn elhelyezett országjelző matricát „felülragasztották”, azaz a „H” betűs jelzést elfedték egy „R” betűssel. Mint kiderült, az 1,25 millió Ft-ot érő Opelt idehaza körözték. Vezetője azt állította, hogy a kocsit Romániában vásárolta, s már ő a harmadik tulajdonosa. Mindezt valószínűleg okmányokkal is tudta igazolni, hiszen a határőrség nem tagadta meg a kiléptetését, az Opel Omegát viszont átadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság gépjármű-felderítési osztályának. Ugyanezen a napon Battonya központjában a helyi határőrizeti kirendeltség járőre két románul is jól beszélő iráni állampolgárt fogott el, akik az átkelőhely környékén, a zöldhatáron át jöttek Magyar- országra. A két férfi (egyikük 30, másikuk 32 éves) már több mint öt éve élt Romártiá; ban. Elmondásuk szerint Budapestre szerettek volna eljutni, mivel egy ott élő barátjuk munkát ajánlott nekik. Az Orosházi Határőr Igazgatóság munkatársai visszaadták őket a román határőrizeti szerveknek. (gh)
