Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

■RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEl KÖRKÉP 1998. március 16., hétfő Méltó tiszteletadás megyeszerte az ünnepen Kitüntetések átadása Békéscsabán, a városháza előtt fotó: kovács ERZSÉBET Kitüntetettek a tévében, (cs) Az Orosházi Városi Televízió hétfőn 19 órakor kezdődő adá­sában a hét témájaként a már­cius 15-ei ünnepség részleteit villantják fel a szerkesztők. A kutyatulajdonosoknak is ked­veznek a tévések, bemutatják a gyopárosi tó vízminőség­javító programját és megemlé­keznek a 40 éves orosházi au­tóbusz-közlekedésről. A kék hírek után ezen az estén sor­solják ki a tévé március idusá­ra meghirdetett játékának bol­dog nyertesét is. Emlékkiállítás, (y) „Rabok legyünk vagy szaba­dok” címmel nyílt szomba­ton kiállítás az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója alkal­mából Békéscsabán, a Mun­kácsy Mihály Múzeumban. A kiállítást az Arad Megyei Múzeumi Komplexummal közösen rendezték. A tárlat május 31-éig látható. Ünnepi közgyűlés, (y) Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékez­ve, szombaton tartotta ünne­pi közgyűlését Békéscsaba Megyei Jogú Város képvise- lő-testülete. A Bartók Béla Leánykar műsora után dr. Fabiny Tibor, az Evangéli­kus Hittudományi Egyetem professzora idézte fel a már­ciusi eseményeket, a forra­dalom és szabadságharc me­gyei vonatkozásait és hőseit. Nyugdíjasklub. (y) Zenés műsorral, ünnepi összejövetellel emlékeztek március 15-ére a békéscsabai Jaminai Nyugdíjas Klubban. Az ünnepségen vendégként részt vett Végh László alpol­gármester, aki köszöntőjé­ben elmondta, a nyugdíjas­klub közössége méltó márci­us 15-e szelleméhez, hiszen magukért tenni akaró és tudó emberek alkotják. Első az országban. (e) A 38. Országos Szakma Ki­váló Tanulója Versenyen a sütő szakmában 30 fiatal mérte össze tudását, s közü­lük első helyezést ért el Ancsin Rodák Attila, a szabadkígyósi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szak­képző Iskola tanulója. Baleset, (y) Vasárnap egy sze­mély könnyebb sérülésével végző­dött egy baleset Gyula és Békéscsa­ba között a 44-es főúton. A két sze­mélygépkocsi ütközését az okozta, hogy az elöl haladó Trabant sofőrje kanyarodáskor nem vette figyelembe, hogy a mögötte jövő gépkocsi már előzésbe kezdett. „HA ISTENNEK FIA LE­HETETT, AKKOR VA­LAMENNYIEN AZ Ő FI­AI VAGYUNK.” (Mahatma Gandhi) (Folytatás az 1. oldalról) Domborműavatás, zászló­adományozás Gyulán Az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfor­dulóján a gyulai ünnepségso­rozat szombaton délután kezdődött, amikoris a helyi Er­kel Ferenc Múzeum Barátai­nak Egyesülete elhelyezte a városban fogolyként elszállá­solt honvédtábornokok emlék­tábláin koszorúit. Ezen a na­pon délután avatták a Gyulán született Pálffy Albert író, új­ságíró, a Tízek Társasága alapító tagja, a Márczius Ti­zenötödike című lap szer­kesztője domborművét is a Pálffy utcában. Széri-Varga Géza alkotását Lebenszky Atti­la polgármester leplezte le, avatóbeszédet, melyről vasár­napi lapszámunkban beszá­moltunk, Liska András, az Er­kel múzeum munkatársa mon­dott. Pálffy korábbi dombor­művét, Kallós Ede alkotását megrongálták, az újat a Békés­vármegyei Közművelődési Egyesület által állított eredeti emléktáblán helyezték el az önkormányzat, lapunk, az Er­kel múzeum és a Wenckheim Krisztina Közalapítvány támo­gatásával. Március 14-e esté­jén a gyulai fiatalok fáklyás felvonulással tisztelegtek Kos­suth és Petőfi emléke előtt. Tegnap délelőtt a Petőfi té­ren, a Petőfi-szobornál emlé­kezett a város, ünnepi beszé­det dr. Pintér Miklós egyete­mi tanár, Gyula díszpolgára mondott. Lebenszky Attila polgármester Gyula zászlaját adományozta a hódmezővá­sárhelyi alegységnek, a Ma­gyar Honvédség 62. számú Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár felderítő száza­dának. A zászló egyik oldalát a város címere ékesíti, a má­sik oldalán a felderítők jelké­pe áll karddal, gyíkkal és ba­bérlevéllel, rajta a latin fel­irattal: óvatos vagyok, de nem félek... Az alegység 1995 ka­rácsonya és szilvesztere kö­zött részt vett Gyula árvízvé­delmében. Zászlajukat Nagy László református főjegyző és Kovács József római katolikus plébános áldotta meg, szala­got tűzött rá az önkormány­zat, a honvédtiszti emlék­helyalapítvány, a hadigondo­zottak és hadiárvák helyi szervezete, a Kövizig. A városháza dísztermében ünnepi ülésen adta át Le­benszky Attila polgármester a Kiváló polgár kitüntetést Domokos György tanárnak és Kovács Lajos színművésznek. A Közszolgálatért kitüntetést Illés Józsefné, a polgármesteri hivatal főelőadója, Budai János, a Nicolae Balcescu Gimnázium és Általános Is­kola igazgatója és Felczán Béla táncpedagógus vehette át. Ugyancsak a városháza díszterme adott otthont az Er­kel Ferenc Társaság és a Fil­harmónia Kht. történelmi hangversenyének is. A forradalmi elődökről Békésen Békésen, a ’48—49-es forra­dalom és szabadságharc kez­detének 150. évfordulója elő­estéjén a helyi diákszövetség felhívására és szervezésében fáklyás felvonulást rendeztek. Ugyancsak erre az időpontra, március 14-re tervezték a Tiltott ellenállás elnevezésű alternatív együttes koncertjét, amire a hatóságok nem adtak engedélyt, így az elmaradt. Az ünnep a katolikus temp­lomban ünnepi szentmisével, a református templomban és a baptista imaházban ünnepi is­tentisztelettel kezdődött. Tíz órakor a forradalmi emlékmű­nél több százan vettek részt a megemlékezésen. A '48-as lo­vas huszárok megérkezése után Pataki István, Békés pol­gármestere köszöntötte a meg­jelenteket, majd Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, em­lékezett a forradalmi elődök­re, majd az emlékműnél a me­gye, a város vezetői, a pártok és társadalmi szervezetek kép­viselői elhelyezték a megem­lékezés koszorúit, virágait. Ezután a tömeg átvonult a Vá­rosháza elé, ahol az épület fa­lán lévő szoborfülkében fel­avatták Irányi Dániel, a város hajdani országgyűlési képvi­selőjének, a márciusi ifjak egyikének, az 1848-as Párt — később Függetlenségi Párt — titkárának szobrát, Veres Kál­mán, a városhoz szoros szá­lakkal kötődő szobrászművész alkotását. Irányi Dániel politi­kai életútját Jároli József, a megyei levéltár főlevéltárosa, két évtizedes képviselői munkásságát Koltay Zsoltné, a település országgyűlési képvi­selője méltatta. Harangzúgás Orosházán Harangzúgás jelezte az oros­háziaknak, hogy 10 óra van, kezdődhet a városi ünnepség március 15-e 150. évforduló­ján. A Békés Megyei Jókai Színház művészeinek ünnepi műsora után dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter, ország- gyűlési képviselő emlékezett 1848-ra, annak orosházi to­vábbélésére is utalva. — Különösen ezen a vidé­ken érezzük az újkori magyar történelmet meghatározó for­radalom és szabadságharc ha­tását, ahol nem csak a falusi szobákban, de az olvasókö­rökben is megőrizték annak emlékét, eszmeiségét. Nem véletlenül lett Orosháza or­szággyűlési képviselője 1869- ben Táncsics, majd választot­ta Orosháza díszpolgárává 1899-ben Kossuth Lajost. Az sem véletlen, hogy közintéz­mények viselik városunkban mindkettőjük nevét — mond­ta a.szónok, majd Göncz Ár­pád köztársasági elnök meg­bízásából állami elismerést adott át az orosházi születésű, évtizedek óta Spanyolország­ban élő Müller Miklós fotó­művésznek e szavak kíséreté­ben: — Választani lehetett, hogy mi lenne a legméltóbb hely egy ilyen megtisztelő feladat­hoz: állami ceremónia a Par­lamentben, vagy az ünneplő orosháziakkal találkozva. Ez utóbbit választottuk, hogy a szülőhelyétől soha el nem szakadó művésznek átadhas­suk az Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét — mondta az ünnepség végén dr. Vastagh Pál. Új jelképek avatása Sarkadon A térség legkiemelkedőbb ün­nepi programjait Sarkadon és Sarkadkeresztúron tartották. Keresztúron szombaton dél­előtt avatták fel Illicit Ferenc helybéli fafaragó művész munkáját, a ’48-as forradalom 150. évfordulója tiszteletére készített kopjafát. Ekkor mu­tatták hivatalosan először a község új jelképeit, a címert, a zászlót és pecsétet is. A cí­mer pajzsa döntően kék és vö­rös színű, négy részre tagolt. Az első mezőben látható val­lási jelképek arra utalnak, hogy itt évszázadok óta több felekezet is békében él egy­mással. A második mezőben elhelyezett kalász a döntően mezőgazdaságból élő lakossá­got jelképezi. Az alsó Árpád­sáv a falu Árpád-korig vissza­nyúló gyökereire utal, míg a negyedik mező jelzi, hogy Keresztúrhoz két külterületi lakott hely is tartozik. Sarkadon a Körös-vidéki Baptista Zenekar térzenéjével kezdték ünnepelni a tegnapi napot. A belvárosi református templomban tartott ökumeni­kus istentisztelet után a Kos- suth-kerti városi ünnepséggel folytatódott a nap, ahol a hód­mezővásárhelyi 62. Bercsényi Miklós Lövészdandár díszme­netét is megcsodálhatta az egybegyűlt tömeg. Az ünnep­ség a városból elszármazott Leel-Ossy Lóránt „ Bihar, Sarkad és a Leel-Ossyek” könyvének bemutatójával ért véget. Az összeállítást készítették: K. A.— Sz. A. — Sz. M. — Cs. I. — Sz. K. — M. M. Mind Kossuth Lajos, mind gróf Széchenyi István szobrának talapzatára koszorút helyezett el az adományozó, Kökéndy József is FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Műszer- és korszerűsítési pályázatok Gyuláról Lejár a családipótlék-igénylés határideje Az egészségügyi intézmények röntgengépparkjának re­konstrukciójára nyújt lehető­séget a Népjóléti Minisztéri­um nemrégiben közzétett pá­lyázati felhívása. A pénzalapra a megyei önkor­mányzat intézményei közül a Pándy Kálmán kórház nyújt be pályázatot, melynek keretében 2 kétmunkahelyes röntgenátvi­lágítóval, illetve 3 egymun- kahelyes felvételezővel bővíte­né berendezéseit. A teljes pá- yázati összeg 120 millió forint. Ebből a megyei önkormányzat inrésze 36 millió, ezt hitelfel­vétellel kívánják biztosítani az érintett kormányhatározatban megjelölt kamattámogatással együtt. A Pándy kórház további szakmai pályázatokra is jelent­kezett, így célja a gyermek- gyógyászati alap- és szakellá­tás, a sürgősségi betegellátás, a kórházi aktív ellátást kiváltó szakellátási formák feltétel- rendszerének fejlesztése, kor­szerűsítése. Igényli az anesz- teziológiai és intenzív terápia körében a 15 évesnél idősebb altatógépek cseréjének, vala­mint az endoszkópos eszközök fertőtlenítésére szolgáló beren­dezések beszerzésének támo­gatását. A 20 milliós saját erőt az intézmény az idei felhalmo­zási előirányzatai terhére vál­lalja. A Békés Megyei Mentálhigi­énés Programirodával közösen nyújt be pályázatot a Pándy kórház a szenvedély- és drogbe­tegeket ellátó gyermek- és felnőttambulanciák feltétel- rendszerének a megteremtésére. A pályázat — melynek benyúj­tását a megyei képviselő-testü­let támogatja — bekerülési összege 15 millió, ebből 5 milliót biztosít a kórház. (e) A személyi jövedelemadó beval­lásával egyezően 1998. március 20-án lejár a családi pótlék to­vábbi folyósításához szükséges „Jövedelemnyilatkozat”-ok és az „Egyszerűsített jövedelemnyilat- kozaf’-ok benyújtási Határideje. Amennyiben a családi pótlé­kot igénylő személy vagy csa­ládtagjainak valamelyike adó­köteles jövedelemmel rendelke­zik, úgy a 3 példányos „Jöve- delemnyilatkozat”-ot kell kitöl­teniük. Annak az igénylőnek, aki nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel és családjában sincs adóköteles jövedelemmel rendelkező személy, 2 példá­nyos, „Egyszerűsített jövede- lemnyilatkozat”-ot kell kitölte­nie. A családi pótlék, a gyer­mekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás összege a családi pótlék igény­lésénél nem minősül jövede­lemnek, ezért ezek összegét a családi jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni. A kitöltött és az igénylő, vala­mint házastársa (élettársa) által aláírt „Jövedelemnyilatkozat” megfelelő példányát a családi pót­lékot folyósító szerv részére kell eljuttatni. A nyomtatvány harma­dik példányát az szja-bevallással együtt kell az APEH részére meg­küldeni. Abban az esetben, ha az igénylő vagy családtagja adóbe­vallási kötelezettségének munkál­tatói elszámolás útján tesz eleget, a „Jövedelemnyilatkozat” harma­dik példányát is munkáltatójánál kell leadni, aki továbbítja azt az APEH-nek. Jövedelemtől függetlenül jár továbbra is a családi pótlék a három és több gyermeket, a tar­tósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családoknak, továbbá annak a nevelőszülőnek, aki háztartásában a gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermeket nevel. (d)

Next

/
Oldalképek
Tartalom