Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

6 Heti gazdaság 1998. március 6., péntek Apad a tó. (cs) Orosháza-Gyopárosfürdőn a tórendszer vízminőség-javító program részeként elkezdődött a tómeder vizének a leeresztése. Amikor fotós kolléganőnk a helyszínen járt, már 60 centiméterrel apadt a víz szintje. Várhatóan 2 hét múlva befejezik ezt a munkát, miközben folyamatosan végzik a nád tövestől való irtását fotó: kovács Erzsébet Meddig érvényesek A TASAKOS VETŐMAGOK? Levelet kapott a szerkesztő­ségünk egy mezőkovácsházi vásárlótól, aki egy olyan paradicsom-vetőmag tasakját küldte el hozzánk, amelyen az eredeti nyomdai érvényesítési időpont egy egyszerű felülbé­lyegzéssel meghosszabbodott. Jogosan járt-e el a kereskedő és meddig lehet a „lejárt” vető­magot újra érvényesíteni? — kérdezte a levélíró. Mivel más kereskedelmi egységekben is tapasztaltunk már hasonlót, igyekeztünk utánajárni a kér­désnek. Mint megtudtuk, a vetőmag forgalmazását szigorú vető­mag-törvény szabályozza. Eb­ben pontosan meghatározzák, hogy milyen vetőmag hozható forgalomba, amelyre megfelelő paraméterek vannak, ami növé­nyi fajtánként különböző. Ezek között az is szerepel, hogy a ta­sakos vetőmagok mennyi ideig érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a tasakban levő mag csírázóké­pessége mennyi ideig garantál­ható. Amikor lejár a megjelölt idő, akkor — kérésre — újból zárják, újból minősítik és új zárjeggyel forgalombahozatali engedélyt kapnak a kereskedők. Az „újraminősítéskor” termé­szetesen nem a boltban levő több száz vagy ezer tasakot kül­dik be, hanem a raktári mennyi­ségből néhányat. Az eredeti csomagolóanyagon — amely egyébként nem olcsó! — ezért látható az elsőként beütött dá­tum, ami az engedély után átír­ható a meghosszabbított idő­pontra. Elmondták azt is, hogy ezek a duplafalú úgynevezett csíravédő csomagolások általá­ban „két évesek”, míg a vető­magnak — éppen a jó csomago­lás miatt — szinte 4—5 évig nincs jelentős csíraromlása. A vevőt tehát nem csapják be, csupán átcsomagolás helyett a költségkímélőbb átdátomozási eljárást alkalmazzák. Kiemel­ték, hogy erről maga a vásárló is meggyőződhet otthon egy próbacsíráztatás során. Ha a le­vélíró pedig mégsem nyugodott meg, úgy a levelében említett boltban ígéretet tettek, hogy jel­zése, igénye szerint plusz vetőmagot küldenek számára. H. M. Kilométer-milliók a Volán mögött (Folytatás a 5. oldalról) — Milyen a Körös Volán Rt. gépjárműparkja? —A helyi járatokon közleke­dő járműveink életkora közelíti a 12,5 évet, a helyközi for­galomban részt vevő autóbusza­ink átlagos életkora 9 esztendő. A távolsági vonalakon közleke­dő autóbuszok cseréje megtör­tént, ezen járatokon többnyire korszerű autóbuszok közleked­nek. A helyi járatokon viszont közlekednek 19 éves, a leg­szebb leánykorban lévő jármű­vek is. — Tavaly áprilisban kapta meg kinevezését. Tudta, hogy mit vesz a vállára? — Természetesen mindennel tisztában voltam, ugyanis kine­vezésem előtt fél évig megbí­zott vezérigazgatóként dolgoz­tam a Körös Volán Rt.-nél. Au­tóbuszparkunk 218 járműből áll, ennek többségét a ’90-es évek előtti beszerzésből szár­mazó Ikarus 200-as család tag­jai adják. Azóta szép számban hoztunk be buszokat az egykori NDK területéről, ahonnan vi­szonylag jó feltétellel, elfogad­ható korú és állapotú járműve­ket vásároltunk, melyek között van néhány MAN típusú, német területen futott korosabb autó­buszunk is. Vásároltunk még néhány autóbuszt az Ikarus 400-as, az E 95-ös és 94-es csa­ládjából. — Az utóbbi évek emelkedő tarifáival sem tudják enyhíteni gondjaikat? — Ez egy kétélű kérdés. A tarifaemelésre az infláció miatt van szükség. A szakmát ezzel egyidőben olyan inflációs hatá­sok is érték, melyek nagyobbak a tarifaemelkedés mértékénél. Vegyük például a ’98-as eszten­dőt: az üzemanyagárak január elsejétől több mint 11 százalék­kal nőttek. Minden jel arra mu­tat, hogy az év végére az üzem- anyagár-emelkedés nem marad 20 százalék alatt, ezzel szem­ben a tarifaemelés átlagosan 15 százalékos. S akkor még nem beszéltünk az alkatrészek árai­ról, a nyomott béreinkről, amit nekünk is emelnünk kell. Mind­ehhez hozzájön még a 65 év fe­lettiek ingyenes utazása, ami csak részben kerül kompenzá­lásra. így aztán gazdálkodásunk feltételei egyre nehezülnek. — Tényleg nincsenek könnyű helyzetben... — így igaz. Sajnos elég sok racionalizást kell végrehajta­nunk, hogy ilyen feltételek mellett a nullszaldós gazdálko­dás feltételei biztosítottak le­gyenek. Kinevezésem óta a Vo­lánról és a feladatokról alkotott képem nem változott, változat­lanul azt teszem, amit vállal­tam, sok munkával, problémá­val. Gondolom, hogy az utazó- közönség úgy érzi, hogy nem feltétlenül rossz irányban válto­zik minden esetben a Volán te­vékenysége. — S mi várható? — Az idén várhatóan nem lesz újabb díjváltozás, de a tari­fa felülvizsgálatára minden év­ben vissza kell majd térnünk, ugyanis minket is érnek infláci­ós hatások, melyek nagyobb mértékűek, mint ami országos átlagban a fogyasztási cikkekre értendő — mondotta Kneifel István. Szekeres András ________AZ ISKOLAI ÉS A JÁTÉKPROGRAMOK JELENTŐS RÉSZE VÍRUSSAL FERTŐZÖTT_________ Sz ámítástechnika a mezőgazdaságban — Az Intranet tulajdonkép­pen helyi Internetnek nevezhe­tő, amely esetünkben ménes­birtokon belüli hálózatot jelent. Tulajdonosunk, az ÁPV Rt. is tervezi egy Intranet-hálózat ki­építését vállalatai és a saját köz­pontja között. Nyilvánvaló ugyanis, hogy bizonyos adatok nem nyilvánosak, nem kerül­hetnek föl az Internetre.-—Eddig a gép-, illetve a há­lózatfejlesztésről esett szó. Mi a helyzet a programokkal? ta a ménesbirtok. Örömmel mondhatom, hogy az e célra rendszeresített programok szinte az első pillanattól fogva kiválóan üzemelnek. Hasonlóan jó ered­ménnyel használja a birtok szoft­vereit a Ménesbirtoki Integrációs Kft. is. A szerződések nyilván­tartására, kezelésére írtunk egy speciális programcsomagot a kft. részére. Á vetőmagüzemi mér­legházba telepített számítógé­pünkkel a szállítólevél-nyilván­tartást, illetve -összesítést köny­Ábrándi Tamás: ÍTA vezetékesnél sokkal biztonságosabb a műholdas adatforgalmazás” a szerző felvétele A Mezőhegyesi Állami Mé­nesbirtok Rt. központi iroda­házát 1997-ben felújította a vállalat építészeti üzeme. A fel­újítás keretében került sor az irodaház belső, kommunális hálózatainak a korszerűsítésé­re, az informatikai hálózatnak a falba való beépítésére. A hálózatépítés strukturált ká­belezési megoldással történt. — Ennek az a lényege — mondja Abrándi Tamás, a szá­mítástechnikai osztály vezetője —, hogy az épület minden egyes helyiségében (a tárgya­lókban és az irodákban) adottak a csatlakozási lehetőségek, munkatársaink számítógépei azonnal rákapcsolhatok a háló­zatra. Ez a hálózat, melynek a telefonközpontban található a szíve-lelke, méretezés szem­pontjából úgy lett kialakítva, hogy változtatás nélkül megfe­leljen a jövőbeli igényeknek is. — Kérem, szóljon ezekről! — Ugyanezeken a kábeleken telefonforgalmazás is lehetséges, sőt riasztórendszer is üzemeltet­hető róluk. De ami még ezeknél is fontosabb: egy később beállí­tandó Internet-szerver segítségé­vel a világháló is azonnal és kor­látozás nélkül elérhető minden irodából. Megjegyzem, hogy az Internet-forgalmazás hamarosan nem telefonon, hanem műholdon keresztül történik. Miért? Gon­doljunk csak bele! A telefonká­belt leszakíthatja a vihar, elvág­hatja egy munkagép. A műhold viszont „időjárásfüggetlen”, rá­adásul egyéb földi „balesetek” sem veszélyeztetik. — Mostanában barátkozunk egy új számítástechnikai foga­lommal, az Intranet-tel. — A közelmúlban lecseréltük a teljes bér- és személyi nyilván­tartó programcsomagot egy IV. generációs, korszerű nyelven megírt programcsomagra. Eze­ken a területeken (tb, szja, bér- és munkaügy) gyakoriak a jogsza­bály-változások; nyilván napra készen kell követnünk őket. Mint ismeretes, az őstermelői kör tel­jes adminisztrációját is fölvállal­nyítettük meg. Az építészeti üze­münkbe két új programot is tele­pítettünk. A „Viking” költségve­tés-készítő és számlázó program negyedévente kap új adatbázist. Ez teszi lehetővé, hogy az árvál­tozások közepette is megfelelő költségvetést lehessen készíteni. A Home Designé 3D elnevezésű építéstervező programcsomag szintén nagyban segíti az üzem munkáját. 1997 májusától műkö­dik a számítógépes telefonos számlázási program; ez a köz­pont és egy számítógép össze­kapcsolása révén regisztrálja az egyes beszélgetések paramétere­it. Ebből az adatbázisból szám­lázza aztán a program partnere­inknek, a portfolióba tartozó kft.- knek a beszélgetések díjait, és természetesen a magánbeszélge­tésekét is. Kiemelném, hogy a ménesbirtoknál üzemelő operá­ciós rendszerek, szerviz- és fel­használói programok a vállalat tulajdonában vannak. A ménesbirtok minden egyes szá­mítógépre megvásárolta a rajta futó programcsomago(ka)t, azaz kizárólag jogtiszta szoftverekkel dolgozunk. — Köztudott, hogy a vírusok akár a hálózaton, akár egy loká­lis számítógépen nagyon komoly károkat okozhatnak; a teljes ál­lományvesztésen kívül még a winchester is használhatatlanná válik olykor. Mit tesznek önök azért, hogy elkerüljék a bajt? — Minden beérkező prog­ramcsomagot megvizsgálunk vírusellenőrző programmal. Megkérjük a számítástechnikát, illetve informatikát üzemeltető munkatársainkat, ne töltsenek be semmiféle új, főleg ne isko­lákból származó játék- vagy ok­tatóprogramot a számítástech­nikai osztály bevizsgálása nél­kül. Hogy mennyire valós ve­szélyről van szó, azt az is bizo­nyítja, hogy hivatalos közületi programszállítónktól több eset­ben vírussal fertőzött adatbázist kaptunk —- mondja Ábrándi Ta­más, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. számítástech­nikai osztályának vezetője. Ménesi György Aktuális Emberarcú és természetközeli gazdálkodás a biotermesztésben A közelmúltban Mezőkovácshá- zán járt dr. Győrffy Sándor professszor, a Biokultúra Egyesü­let elnöke, a televízió Gazdatévé műsorának egyik ismert, állandó szereplője. A megyében több he­lyen is találkozunk biogazdálko­dással, ám magát az egyesületet sokan nem ismerik, ezért erről kérdeztük a professzort. — 1983-ban egy olyan társa­ság, akiknek már részben infor­mációi voltak a bio-, biodi­namikus, alternatív, ökológiai, or­ganikus gazdálkodásról és külföl­di tapasztalatokkal rendelkeztek, másrészt olyan filozófiai elméleti rendszerekkel kerültek kapcsolat­ba, amelyek elszakadtak a mate­rialista szemlélettől, egyszerűen „összeálltak”, ami az akkori évek­ben „különös” szervezkedés volt. Meghívták azokat az embereket, akik érdeklődtek a reformélet iránt és szerettek volna vegyszer- mentesen élni. Engem pedig töb- bedmagammal szaktanácsadónak kértek fel — mondta Győrffy pro­fesszor. Valamikor Magyarorszá­gon a „bio” szót nem kellett hang­súlyozni, mert azt a szerves- trágya-mennyiséget, amivel ren­delkeztünk, felhasználtuk a nö­vénytermesztésben. A kemé­nyebb növényvédő szerek a hábo­rú után a DDT-vel jelentkeztek. A bordói levet, a rezet, a ként, a kén­port máig is használhatjuk korlá­tozott mennyiségben. Nálunk a biogazdálkodási szemlélet hono­suk meg, ami az angolszász elmé­letben „organik”, a németeknél „ökológia”. Ma már elmondha­tom, ha mást nem is tettem, de megalkottam egy hatszögletű .jelet”, ami egybefogja a biogaz­dálkodás lényegét, amely nem más, mint élő talajon az állatvi­lág teljes közreműködésével (a szarvasmarhatrágyától az énekes­madarakig), a vetésforgóval, a növénytársítással környezetkí­mélőén, természetes anyagok használatával valósul meg ak­kor, ha mértékkel, mértéklete­sen és időben, az időjárással számolva gazdálkodunk. Ezt követően elindult a munka. 1986- ban a hollandok az ismert jó adottságú és még nem fertőzött földterületekről szerettek volna biotermékeket, elsősorban alap­anyagot szállítani. Békés megyé­ben például búzát, babot, máriatö­vist, zabot és még sorolhatnánk. Megkezdődött a szervezés, fóru­mok, kereskedőcégek alakultak és az egész ország területére szét­szóródtak. A fizetőképes kereslet mindig jelen volt a magyar piacon ezen termékek iránt, amit viszont ellenőrizni kellett. A hollandok és a németek természetesen hozták a saját minőségellenőrüket. Ma­gam, mint szaktanácsadó állandó­an részt vettem ezeken a vizsgála­tokon és miután ’90-ben megelé­geltem a sok utazást, úgy gondol­tam — mivel a munka 70%-át úgyis mi végezzük —, alakítsunk egy magyar minősítő szervezetet. 1991-ben a Kertészeti Egyetem­mel karöltve indítottuk az első felkészítő foglalkozásokat. Jelen­leg az ellenőrzés az FM felügye­letével működik. Most éppen fel­újítás alatt áll a feltételrendszer, amelyben tételesen meghatároz­zák többek között, hogy milyen követelmények vannak vetésfor­góban, emberben és milyen szere­ket lehet használni. A nemzetközi szervek mellett ezután Brüsszel is ellenőrzést végez, amelynek igen kemény a követelményrendszere és szigorú a bürokráciája — emelte ki a professzor. Mint mondta, a szakmát, a gazdálkodást 3 tényezőre vezet­hetjük vissza: az egyik a hagyo­mányos magyar paraszti gazdál­kodás, a másik a külföldi írott ta­pasztalatok, a harmadik az a munka, ami itt születik a kisker­tekben, vagy a több száz hektá­ros gazdaságokban nagy-nagy odafigyeléssel. A biogazdálko­dás lényege — mondta —, hogy azzal az emberi szándékkal kö­zelítek, hogy nem akar a másik rosszat. Sokan mondják, hogy jó a társaságnak, mert emberarcú, mindenütt ott vannak a barátok és bizalommal fogadnak. Ez a szaktanácsadás egyik fontos mozgató rugója is, mivel az or­szág minden táján a mostanihoz hasonló fórumokat szervezünk, ahol egy sikeres vagy éppen kár­vallott gazdálkodó mondja el ta­pasztalatait és a helyiek hozzáte­szik a maguk javaslatait. így kö­zösen formálódik, alakul egy- egy alkalmazási módszer. Van, aki kipróbálja, mások elvetik, de mindenki maga dönthet a hasz­nálandó módszerekről. A termé­szetközeli termelés igényét mu­tatja, hogy évente 60—80 gazda­ságot járunk be és körülbelül 40 helyi szervezetünk van. Halasi Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom