Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-06 / 55. szám
Bemutatkozunk Számítástechnika... „Az őstermelői kör teljes adminisztrációját is fölvállalta a ménesbirtok. A vetőmagüzemi mérlegházba is telepítettünk számítógépet.” (6. oldal) i A nevünk: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Békés megyei helyi csoportja. Az ország területén 35 helyi csoport működik. (7. oldal) Piaci hírek Csak az nem tudott vásárolni Orosházán a csütörtöki heti piacon, aki üres zsebbel érkezett, vagy nem is volt szándékában megtölteni a kosarát. (7. oldal) ________________________A MEGYEI AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS SZÍNE ÉS FONÁKJA______________________________ Ki lométer-milliók a Volán mögött A békéscsabai buszpályaudvar, felülnézetben A Körös Volánnak a ’80-as évek derekán csaknem 3 ezer dolgozója volt, napjainkban 770-en találnak munkát a részvénytársaságnál. Másfél évtized alatt igencsak megváltozott a közlekedési vállalat profilja: a belföldi és a nemzetközi fuvarozást felszámolták, s ma már kizárólag a tömegközlekedés, egészen pontosan a helyi és a helyközi autóbusz-közlekedés, valamint néhány szabadáras tevékenység jelenti feladataikat. Az elmúlt évben a Körös Volán Rt. autóbuszai összesen 14 millió 350 ezer kilométert futottak, helyközi forgalomban több mint 12 millió, helyi viszonylatban mintegy 20 millió utast szállítottak. — Hogyan lehet ebből megélni? Korábban a személyszállítás ráfizetéses volt — kérdeztük Kneifel István vezérigazgatótól. — Ez egy érdekes kérdés... Ez jelen pillanatban is közelítőleg igaz, némi fedezettermelő képessége mégis van e tevékenységünknek, de összességében a helyi tömegközlekedés napjainkban is veszteséges. Ez sok dologból tevődik össze. Szinte minden területen csökkent az utasok létszáma, ami a kihasználatlan járművekhez vezetett. Néhány önkormányzat támogat ugyan bennünket, de ez csupán arra elegendő, hogy tevékenységünk nullszaldós legyen. A Volán-társaságok az ország településeinek mintegy 95 százalékán biztosítják az autóbusz-közlekedést, Békés megye hetvenöt településéből FOTÓ LF.HOCZKY PÉTER egyetlen község maradt ki ezen ellátásból, egy falut nem érintenek autóbuszaink. A helyközi közlekedés azzal együtt, hogy nem tartalmazza a járműpótlás költségeit, de fenntartását biztosítja, ezáltal nem veszteséges. A nagy gondok egy-két éven belül jelentkeznek, ha addigra a járműpark rekonstrukciója nem oldódik meg, ugyanis ez esetben nem lesz mivel közlekednünk. (Folytatás a 6. oldalon) Hírháttér Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás első percétől kezdve csorbítatlanul élveznie kell a Közösségi Agrárpolitika (CAP) előnyeit. Olyan átmeneti szabályozást még ideiglenes jelleggel sem szabad elfogadni, amely hátrányosan megkülönböztetné a termelőket a többi európai gazdálkodótól — nyilatkozta lapunknak Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a küszöbönálló csatlakozási tárgyalások kapcsán elmondta: a mezőgazdaság nem lehet vesztese az integrációnak. A tárgyalások során — amikor a nemzeti kvótákat és a jövedelempótló támogatások mértékét határozNagyüzem zák meg—nem engedhet a magyarfél annak az erőteljes nyomásnak, amelyet az Európai Unió képviselői saját termelőik érdekében próbálnak majd kifejteni. Arra kell törekedni, hogy az 1986—90 közötti időszak mezőgazdasági teljesítményét vegyék alapul. Európai agrármodell egyébként sem létezik, de hogy a kelet-európai milyen lesz, azt az érinteti országoknak kell meghatározniuk. A csatlakozásig hátralévő években minden lehetséges eszközzel javítani kell az agrártermelők versenyképességét. Ehhez meg kell szüntetni a fejlődést gátló tényezőket, mint például az alacsony támogatottsági szintet, a tulajdonviszonyok rendezetlenségét vagy — KIS GOND a birtokszerkezet elaprózottságát. Az integráció időpontjától kezdve hazánknak azonnal át kell vennie az Unió tagállamaival azonos eszközrendszert, különös tekintettel a piaci árak, valamint az exportimport szabályozására és a jövedelempótló, kompenzációs támogatásokra. Bármelyiknek az elhagyása ugyanis csorbítaná az egységes piac és az esélyegyenlőség elvét. A jövedelempótló támogatások területén azért sem szabad komp- romiszumokba belemenni — hangsúlyozta a szakember —, mert a jövőben várhatóan ez a támogatási forma egyre fontosabbá válik az Európai Unión belül. Az üzemméretekről szólva Nagy Tamás kifejtette: az Európai Unió nem várja el hazánktól a hatékony nagyüzemi gazdálkodás felváltását kisméretűfarmokkal. Már csak azért sem, mert az Unió tagállamaiban folyamatosan és jelentős mértékben nő a farmok mérete és csökken a mezőgazdaságban a foglalkoztatottság. Az EU bizottságának 1997 nyarán megjelent tanulmánya ki is mondja, hogy a Közösségi Agrárpolitikához történő alkalmazkodás során a felvételre váró kelet—európai országok közül a nagyobb átlagos üzemméretekkel rendelkezők kevesebb problémával néznek szembe. (újvári) Észak-Dakota államban született 1944. október 5-én Gary Carpenter, a Hungarotel Rt. vezérigazgatója. Szülőhelyétől kissé távolabb, Montana államban nőtt fel, ott végezte általános és középiskoláit. Eredetileg tanári diplomát szerzett, 1966-ban került kapcsolatba a távközléssel — Kaliforniában alközpont-szerelőként dolgozott, majd 1982- ben projektmenedzser lett. Néhány évig próbálkozott az olajiparral is, ám immár 30 éve a távközlésnél találja meg számítását. Vezérállásban — Mikor érkezett Magyarországra? — Két éve jöttem Salgótarjánba, ahol a Kelet-Nógrád COM-nál dolgoztam, majd Budapestre kerültem, ahol tagja voltam a projektmenedzsmentnek. — Kihívásnak, szakmai megmérettetésnek tekintette a magyarországi megbízatását? — Amikor ide jöttem, hálózatépítés, bővítés volt a legnagyobb feladat. Ez már az Amerikai Egyesült Államokban régen lecsengett. Tudtam, mi vár rám, ezért is adtam fel otthoni munkámat, reméltem, hogy izgalmas feladatokat kapok itt is. — Voltak-e ismeretei az európai, sőt a kelet-európai országokról? — Az egyetemen középkori történelmet tanultam. Az akkori Magyarországról tehát voltak ismereteim, ám a mairól nagyon kevés. Meg is leptek az itteni viszonyok, mert balkánibb állapotokra számítottam. — Milyen benyomásokat szerzett az első napokban? — Mivel az ország történelméről volt fogalmam, nagyon megragadott a sok műemlék, a szép templomok. A második benyomást a szupermodem benzinkutaknál szereztem. És ami a legmeghökkentőbb volt: nem tudtam magamat megértetni... — A családjával érkezett? — Van két felnőtt fiam, én a feleségemmel és a 8 éves kisfiámmal jöttem Európába. El kell mondanom, ők is nagy várakozással néztek az utazás elé. Budapesten könnyen átálltak a magyar életformára, ám amikor megtudták, hogy Békéscsabára költözünk, már nem voltak olyan lelkesek. De megszerették ezt a várost is, sőt felfedezték az előnyeit: úgy ítélik meg, itt könnyebb tájékozódni, egyszerűbb az élet. — A fia hogyan éli meg ezeket a váltásokat? — Magyar iskolába jár 2 éve, neki már nem probléma az, hogy megértesse magát a kortársaival. A tanulás sikere érdekében viszont egy angolul beszélő magántanár is tanítja— Mikor nevezték ki a Hungarotel Rt. élére és mennyi időre szól ez a munkakör? — 1997 augusztusában és a mindennapi munkát szeptembertől végzem. A kinevezés időtartama a fejlesztés sikerétől függ. — Tudja-e, miért éppen Önre esett a választás? — Csak sejtem: több évtizedes távközlési múltammal, a tapasztalataimmal, azzal, hogy a munka minden területén otthonosan mozgok, vívtam ki a vezetői posztot. — Erős kezű főnöknek tartja magát? — Azt nem mondanám. Sokkal inkább úgy fogalmazok: szeretek olyan emberekre támaszkodni a munkám során, akik tapasztaltak, megbízhatók, akikre számítani lehet és kölcsönös a bizalom. — Emlékszik-e, mi volt első vezérigazgatói intézkedése? — Meghosszabbítottam az ügyfélfogadási időt Békéscsabán és Orosházán az irodáinkban. — Elégedett-e magyar munkatársaival? — Napi kapcsolatom a magyar menedzserekkel van. Róluk elmondhatom, hogy szakismeretük kifogástalan, készek arra, hogy a problémákkal szembesüljenek és amit nagyon értékelek: a tanulás elkötelezettjei. — Köszönöm a beszélgetést! Csete Hona FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
