Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-30 / 75. szám

\ 1998. március 30., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 1 US1] BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Megkérdeztük olvasóinkat Hány évesen vállaljunk gyereket? Bartyik Istvánná, 59 éves, szeg­halmi nyugdíjas: — Szerintem a gyermekvál­lalást nem szabad elsietni. Aki nagyon fiatalon szül, az később megbánhatja. Márpedig, ha a gyermek megszületett, az már megmásíthatatlan döntés. Sze­rintem nem jó, ha a fiatalok 23 éves koruk alatt gyermeket vál­lalnak. De az sem baj, ha csak 25 éves korban érkezik az első gyermek. Még akkor is van idő másodikra. Kettőnél többet pe­dig a mai társadalomban már nem lehet vállalni. Macskin Sándor, 35 éves, szeg­halmi tűzoltó: — Úgy vélem, csak a 25. élet­év betöltése után érdemes gyer­meket vállalni. Az ember általá­ban 22-23 évesen házasodik. Utána még mindenképpen kell néhány évet hagyni, hogy eldől­jön, együtt élve is valóban össze- illik-e a pár. Hisz az az ideállis, ha jó és tartós házasságba érke­zik a gyermek. A fordított sor­rend nagyon rossz. Ne a gyermek érkezése házasítson össze páro­kat, hanem éveket együtt élve jöjjön a gyermek igénye. Lele Istvánná, 32 éves, szeghal­mi, gyesen levő anyuka: — Egy nő számára a 20-25 év közötti időszak a legideál- lisabb a szülésre. Ez a kor talán még néhány évvel kitolható, de a kései szülés nem jó, mert az megviseli a nő szervezetét. A korai szülés szintén veszélyes. Ráadásul egy tizenéves lány még sem testileg, sem lelkileg nem érett meg a gyermekválla­lásra. Gyermek pedig ne vállal­jon gyermeket. Arról nem is be­szélve, hogy a tizenévesek még képtelenek eltartani a kicsit. Túri János, 33 éves, szeghalmi tűzoltó: — Szerintem az első gyerme­ket úgy a 25. életév betöltése után, de még a 30. év elérése előtt érdemes felvállalni. Elsietni nem szabad ezt a fontos döntést. Ám nagyon messzire sem lehet kitol­ni. Hisz egy családban legalább két gyermek kell. Egy biztos, a gyermekvállaláshoz feltételeket kell teremteni, hisz a gyerekek megélhetését biztosítani kell. Ha ez nincs meg nem érdemes világ­ra hozni őket. M. B. . FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A kígyósi grófi szérűn született A sok cipőkötözés, öltöztetés adta életem értelmét „Szeretnék kollégiumba jutni, hogy tanulhassak és szorgal­mammal igyekszem meghálálni, ha felvesznek” — vallotta Szalóczi Piroska 12 éves általános iskolai tanuló ötven év­vel ezeló'tt a Viharsarok akkori zsurnalisztájának. Nemré­giben életéről, fél évszázad történéseiről mesélt akkori ri­portalanyunk. — Tudja, az a tény, hogy a „grófi szérűn”, a cselédsoron születtem, meghatározta vi­lágnézetemet, az egész élete­met. Kígyóson láttam meg a napvilágot, a nagyapám ju­hász, az apám lovász volt a grófnál. Később Póstelekre költöztünk, itt már parádés ko­csis lett az apám, ez akkor rang volt. Állítom, minket fel­szabadítottak az oroszok, azu­tán adódott meg a lehetőség, hogy tanulhattunk. A szüleim mindig azt szerették volna, hogy többre vigyük, mint ne­kik sikerült — emlékezett a 62 éves Piroska néni. A „méltó- ságos” világ megszűnése után, apám az ötvenen túl fejezte be a nyolc általánost, épületlaka­tos lett a MÁV-nál. — Teljesült egykori vágya, felvették kollégiumba? — Igen. A négy elemi el­végzése után Békéscsabára kerültem általános iskolába. NÉKOSZ-os (Népi Kollégi­umok Országos Szövetsége) voltam. 1951-ben kerültem a gyomaendrődi óvónőképző­be, 1954-ben a békéscsabai Kolozsvári úti óvodában kezdtem el dolgozni. 1981- ig Békéscsaba számos óvo­dájában megfordultam. 1981 —1995 között a fővárosban tevékenykedtem. Első házas­ságomból született két lá­nyom négy unokával ajándé­kozott meg, nagyon szere­tem őket. — Elégedett az életével? — Nagyon mélyről jöttem, de ezt soha nem felejtettem el. Összességében elégedett va­gyok, mert ugyan rengeteg sze- retetet adtam a gyerekeknek, de kaptam is tőlük. Jóleső érzés, hogy vannak visszajáró egykori óvodásaim még ma is. Mindig a rossz gyerekeket szerettem, gyerekkoromban nagyon moz­gékony, játékos kislány voltam, részben ezért választottam az óvónői életformát. — Pedagógusként mit tar­tott szem előtt? — Leginkább a gyerekek­kel való személyes kapcsolat kiépítésére törekedtem. A gyerekeket szeretette nevel­tem, nálam mindig elsőbbsé­get élvezett a nevelés, az okta­tás másodlagos volt. A sok ci­pőkötözés, öltöztetés adta éle­tem értelmét. Ma is meghatot­Szalóczi Piroska: „Mindig is óvónő szerettem volna len­ni...” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER tan gondolok vissza arra az idősebb kolléganőmre, aki mindig azt hangsúlyozta: a kö­penyünk piszkossága elárulja, mennyire szeretnek minket a gyerekek. Később rájöttünk, igaza volt, minél több kéz­nyom látszott a köpenyünkön, ez annál több simogatást je­lentett. Both Imre A Békéscsabai AGROKER Rt., mint a NEW HOLLAND termékek területi márkakereskedője, ezúton tisztelettel meghívja Önt és munkatársait az 1998. április í-jén (szerdán) 10 órakor Telekgerendáson rendezendő NEW HOLLAND tavaszi gyakorlati gépbemutatójára. GYÜLEKEZÉS A TELEKGERENDASI MŰVELŐDÉSI HAZBAN (TELEKGERENDÁS, DÓZSA GY. U.) A gyakorlati gépbemutató helve: a telekgerendási FOR- MILK Kft. telephelye (Telekgerendás, Külterület 86. — a volt Békéscsabai Állami Gazdaság tehenészeti telepe). NEW HOLLAND FORD, MTZ, ZETOR, RAU, KVERNELAND, RAUCH gépek. Megjelenésére feltétlen számítunk! Jk BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. Gépkereskedelmi Osztály, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 14. Telefon: (66) 443-143, fax: (66) 441-583. Telex: 83-329. HÚSVÉTI MEGLEPETÉS FŐNYEREMÉNY: egy aranyszóYű bárány (no, lehet, hogy nem aranyszőrű, de bárány). És még sok húsvéti nyeremény... NY EKE ME NY SZEL VE NY Név:. Cím: 4 % A nyereményszelvény március 27-étől a mai napig minden­nap megjelent, vasárnap is. A lapból kivágott szelvények le­velezőlapra ragasztva, korlátlan Számban beküldhetők. Beküldési határidő': 1998. április 3. Címünk: Békés Me­gyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Mely újságok tartoznak a Békés Megyei Hírlap lapcsalád­hoz? Napilap:.......................................................................... ..................... H etilap:................................................................................................. H irdetési újság:.................................................................................. Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Lopás Dombegyházon, minden áron Már megszokottá, sőt mindennapivá vált, hogy rablásról, gyilkos­ságról és egyéb terrorcselekményekről értesülünk. Ezek a tények! De mi, károsultak hová forduljunk orvoslásért? Mi, mikor, hogyan és honnan várhatjuk ezt? Ez felesleges kérdés volt! Itt már nem szá­mít se ember, se tulajdonjog, sem erkölcs, a gyeplő el van engedve és nincs megoldás. Példaképpen hozom fel kis községünket, ahol egyszerű há­zakba betörnek, üzleteket kifosztanak, birkákat, aprójószágo­kat tulajdonítanak el, és pénzért még gyilkosságtól sem riad­nak vissza. Utalok a legutóbbi magyardombegyházi esetre, ahol egy idős asszonyt vertek agyon a kis nyugdíjáért (de csak 2000 forintot találtak). Itt meglettek a tettesek, de vannak még többen, akik szabadon garázdálkodnak és teszik ezt addig, amíg lakat alá nem kerülnek, hiszen munkavállalás helyett ez az ő megélhetési forrásuk. Ma kis házakat, holnap a tehető­sebbet veszik célba, tehát senki sincs biztonságban. Február elején a Dugonics utca 35. és 36. alá törtek be, vandál módon kifeszítve a masszív ajtókat, és nyilván nem távoztak üres kéz­zel. A tavalyi szomorú eset is mélyen elgondolkodtató, amikor egy idős beteg emberhez törtek be, meglopták. Ez a tény úgy felizgatta a károsultat, hogy a sírba vitte. Hát ilyen módon is el lehet venni a másik életét? Ki felel ezért? Ezért nekünk kell hangot adnunk és til­takozni azon bűncselekményt elkövetők ellen, akik ilyesmire vete­mednek, és akik dacára a rábizonyításnak, még mindig szabadon garázdálkodnak. Lopás minden áron, amíg rács mögé nem jutnak, ez a mottójuk. Jó lenne, ha a lakosság átérezné, hogy mennyire fontos az összefogás, és ha kell, egy kis odafigyeléssel segíthetné a rend őre­inek munkáját. A községben tavaly megalakult a polgárőrség. Sze­rintem nagyobb, több segítségre szorulnak a lakosság részéről, mert közreműködésükkel sokat tehetnének. Hiszen itt, faluhelyen szinte mindenki ismeri a szomszédait, így nem nehéz a gyanús ele­meket kiszűrni. Vessük el a közömbösséget, nemtörődömséget, mert ily módon meg tudnánk szabadulni a sok hívatlan vendégtől! Egy kárvallott: dr. Bisztray Tamásné, Békéscsaba Volt egyszer egy „beatkorszak”... A beatkorszak zenészeinek, rajongóinak a hitvallása az amatőrség hitvallása. Az volt az életérzés, hogy a képzettség, a szakemberség a modern társadalom hazugsága. Korlátokat emel emberek közé, osztálykülönbségeket szerkeszt egyforma képességűek elválasztá­sára. A kispolgári elszürküléstől iszonyodott a fiatalság, mely a rock sztárjait pajzsra emelte. Sikert akart korrupció és megalkuvás nélkül. Tudást a nagyképűség egyetemi műhelyei nélkül. A szak­szerűtlen boldogságot. Illúziót, melynek magva igaz, s ha megol­dást nem is, életérzésben a tisztességet ígéri. Zenére aludta át ben­ne serdülő éveit az a fiatalság, melynek a társadalom nem kínált megváltást. Ezt képviselte a Beatles, Rolling Stones stb., és az én legna­gyobb kedvencem, a Deep Purple is, a minden idők legnagyobb hatású hard rock zenekara. Richie Blackmore, lan Gillan gyötrő­désekkel teli esztendő alatt átírta a rock történelemkönyvét. Ez a csapat újfajta zenével ajándékozta meg a világot. Zenei stílusuk is­kolává lett, követők tucatjai eredtek a nyomukba. A hard rock ze­ne előadói ma is' ehhez a zenekarhoz mérik magukat. Ma is imá­dom őket. De ezt képviselték a magyar rock legnagyobbjai is: P Mobil, Edda, Beatriche, Illés, Omega, Locomotív GT stb. zeneka­rok is. Itt lent, a „végeken”, a világtól távol, Békés megyében, Bé­késcsabán sem volt más a helyzet. Igaz, gyötrelmes körülmények között, de itt is töretlenül „aratott” a rock. Tehetségekben itt sem volt hiány. Illik megemlékezni a „legnagyobbjainkról": óriási te­hetségű zeneszerző, billentyűs Csák Géza, fantasztikus ütemérzékű Botyánszki dobosok (báró és kisbáró). Kisbáróról az volt a véle­mény, hogy jobb, mint Ringó Starr. A népszerű és nagy tehetségű Csécsey (Csicskás), az őstehetség Kovács (Cuver), a ,,nagyszájú” Varga Péter. A népszerű Sigma együttes, a nagyszerű gyulai ze­nész, Tabajdi. Mazi, Köles, Jámbor és még néhányon. Ok ha nem abban a kádári érában, nem ebben az országban, megyében, vá­rosban születtek volna, akkor sokukat talán már az egész ország, de néhányukat akár az egész világ is ismerné. De az a társadalom nem tűrte el a tehetségeket. A fiatalság bálványait éppen hogy el­viselte. Az élet kegyetlen volt velük, sorsuk „örökre” meg lett pe­csételve. Botyánszki György, volt heatdobos A A A ^AKATESZ tagja Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Arpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős Iriadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax: (66) 441- 020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon: (66) 446-552, fax: (66) 441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba. Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 745 Ft, negyedévre 2235 Ft. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Kner Nyomda, Békéscsaba, Baross út 9—21. Nyomdaigazgató: Péter István. HU ISSN 12151068

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom