Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

1998. március 26., csütörtök HAZAI TÜKÖR Kitüntetés a jószolgálatért. Hans Becknek, az Európai Bizottság budapesti misszi­ója vezetőjének hazánk EU-csatlakozása érdekében végzett tevékenységéért Göncz Árpád államfő a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét adományozta, fotó: feb/diósi imre • • Ugyfélcentrikus közigazgatás A belügyminiszter elégedett tárcája négyévi munkájával Sikeresen teljesítettük azt a négy évvel ezelőtti elhatározásun­kat, hogy a nyilvánosság számára is átláthatóvá váljék a Bel­ügyminisztérium működése, tevékenysége - mondta Kuncze Gábor, a tárca vezetője, a szabaddemokrata vezetésű miniszté­rium munkáját összegző szerdai sajtótájékoztatóján. A belügyminiszter elmondta, hogy az Országgyűlés az elmúlt ciklusban 499 törvényt fogadott el, amelyek kétharmada érinti tárcája feladatkörét. Közülük hatvanegyet éppen a miniszté­rium terjesztett elő. E jogszabályok közé tarto­zott a határőrizetről, a mene­kültügyről, az önkormányzati csődről és az útlevélről szóló törvény, a választási eljárást szabályozó csomag, a népsza­vazásról és a népi kezdeménye­zésről, valamint a fegyveres biztonsági őrzésről és magán- nyomozásról alkotott törvény. Kuncze Gábor a tárca mun­káját mindvégig meghatározó alapelvek közül az ügyfélcent­rikus, szolgáltató közigazgatás megteremtését, az önkormány­zatok döntéseinek tiszteletben tartását emelte ki. A rendvédelemről szólva le­szögezte: a közbiztonság meg­teremtése állami feladat, amelynek megvalósításában megkülönböztetett szerepet ját­szik a rendőrség és a Határőr­ség. Ez a szándék határozta meg az Országos Rendőr-főka­pitányság átszervezését, a Ha­tárőrség átalakításának ered­ményeképpen pedig rövid időn belül mindenütt hivatásos kato­nák váltják fel a sorállományú határőröket. A miniszter szerint az ország új, és egyben első menedékjogi törvénye teljes mértékben iga­zodik az európai integrációs tö­rekvésekhez. Előnyei közé so­rolta a menekültek, a menedé­kesek és a befogadottak katego­rikus megkülönböztetését, va­lamint azt, hogy a menedékjogi és a bevándorlási ügyek inté­zése a civil közigazgatás hatás­körébe került. A külföldre utazásról szóló törvény meghatározó vonásai között említette a kivándorlás jogintézményének megszünte­tését, a külföldi letelepedés ügyintézésének hazai meg­könnyítését is. VÁLASZTÁSI HÍREK Az ellenzéki pártok gazdaság- politikusai szerdán tanácsko­zásra gyűltek össze. Megállapí­tották, hogy az államnak egy átmeneti időszakra át kell vál­lalnia a kis- és középvállalko­zások közterheinek egy részét. A leértékelés inflációt gerjeszt A Fidesz, az FKGP, az MDF és az MDNP szakértőinek megbe­szélése után Raskó György néppárti országgyűlési képvi­selő elmondta: elsősorban a fe­kete- és a szürkegazdaság „ki­fehérítését” várnák egy ilyen lépéstől. Ugyanezen célból - a jövedéki termékek kivételével - csökkentenék az élelmiszerek általános forgalmi adóját. Az ellenzéki pártok elképzelései között szerepel az adó- és járu­lékterhek mérséklése is, külö­nösen a tb-járulék esetében lát­nak jó esélyt a gyors előrehala­dásra. Varga Mihály országgyűlési képviselő, a Fidesz gazdaság- politikusa úgy vélte: ma már semmi nem indokolja a csúszó forintleértékelés fenntartását, az országba érkezett annyi tőke, hogy megszüntethető legyen ez a gazdasági eszköz. Álláspontja szerint a csúszó árfolyam-poli­tika korábban valóban stabili­zálta az inflációs várakozáso­kat, ma már viszont éppen el­lenkezőleg, gerjeszti a pénz­romlást. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a csúszóleértékelést a fejlődő országokban is csak egy rövid, átmeneti időszakban alkalmazzák. Tar Pál, az egyeztetést kez­deményező Batthyány Fajos Alapítvány elnöke hangsú­lyozta: az óvatosabb kormány- párti előrejelzésekkel szemben az ellenzék komoly tartalékokat lát a magyar gazdaságban és optimistább a növekedést ille­tően. Reális célkitűzésnek tart­ják, hogy tíz éven belül meg­duplázódjon a magyar gazda­ság teljesítménye. Az elkövetkezendő időben az ellenzéki gazdaságpolitiku­sok rendszeresen kicserélik gondolataikat, a megbeszélé­sekről az alapítvány jegyző­könyvet készít. Könnyítések Európától Tor gyári József, a Független Kisgazdapárt elnöke szerint Magyarország európai uniós csatlakozása után kettős állam- polgárságot kaphatnának a ha­tárainkon túl élő magyarok. A pártelnök szerdán újságírók kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét, elképzeléseit a magyar külpolitikáról. A schengeni egyezményről szólva Torgyán József kifogá­solta, hogy a kormány nem próbálta meg elhárítani a meg­állapodásnak a magyarságra nézve kedvezőtlen hatásait. A pártelnök szerint diplomáciai offenzívát kell kezdeni „a vé­delmi vonal keletebbre helye­zése” érdekében. Az európai uniós csatlako­zási tárgyalásokon Torgyán Jó­zsef szerint számos területen, de mindenekelőtt a termőföldet, és a mezőgazdasági termékein­ket érintő kérdésekben kell könnyítéseket kérnie a magyar félnek. Az integráció érdekében a politikus fontosnak nevezte a vidék fejlesztését. Elmondta, hogy pártja ha kormányra ke­rül, csúcsminisztériumot hoz létre a Földművelésügyi Mi­nisztériumból. Torgyán hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szerződéseket tiszteletben kell tartani. Ugyan­akkor a közbiztonság érdeké­ben lehetségesnek tartja a ha­lálbüntetés ideiglenes vissza­állítását. Mint mondta, ennek lehetőségéről konzultálni kell a nemzetközi politika képvise­lőivel. Hozzáfűzte, hogy a ha­lálbüntetés kiszabását csak az emberölés minősített eseteiben tartja elfogadhatónak. Ä pártelnök szerint a kon­cessziós autópályák és a taszári támaszpont működtetésének kérdését ismét meg kellene vi­tatni a külföldi partnerekkel. A bősi vízierőművel kapcso­latban Torgyán József kifogá­solta, hogy a kormány előbb dokumentumban vállalt kötele­zettségeket, és csak ezután kí­vánja a szükséges hatásvizsgá­latokat elvégezni. Arra a kérdésre, hogy a kis­gazda frakció miért nem sza­vazta meg a kisebbségek par­lamenti képviseletére vonat­kozó előterjesztéseket, Torgyán kijelentette: pártja kétkamarás parlamentben képzeli el a ki­sebbségek, valamint az egyhá­zak és a civil szervezetek kép­viseletét. „Szakadás előtt a koalíció” „Szakadás, szakadék elé került mára a résztvevő pártok belső és egymás közötti vitái miatt a kormánykoalíció” - jelentette ki Csurka István, a MIÉP el­nöke. A politikus szerint a szo­cialista párton belül jelenleg a „pénzügyi lobby” áll szemben Horn Gyula vonalával, míg a szabaddemokratáknál a koalí­ciópártiak, illetve a szocialis­tákkal való szembenállás hívei között húzódik a törésvonal. E feszültség jelének nevezte Csurka, hogy az egyik, Soros György által támogatott heti­lapban hosszú írás jelent meg Szekeres Imre szocialista frak­cióvezető üzleteiről, és e riport szerzői vehették át a szintén Soroshoz kötődő Pulitzer-díjat. Draskovics szerint a választások évében sem osztogatnak a költségvetésből Antiinflációs gazdaságpolitika Az idén és a következő években szigorú összhangban kell tar­tani a keresetnövekedést a termelékenység javulásával és a GDP bővülésével - hangsúlyozta Draskovics Tibor, a Pénz­ügyminisztérium közigazgatási államtitkára a Gazdasági Kabinet szerdai ülése után. A testület foglalkozott a kere­setek tavalyi alakulásával és megállapította, hogy a reál­bérek az elmúlt évben mind a költségvetési szerveknél, mind a versenyszféra cégeinél 5 százalékkal nőttek. Draskovics szerint a ver­senyszféra és a közintézmé­nyek bérszínvonala közötti kü­lönbség is csökkent valame­lyest. Az államtitkár arról is szólt, hogy tavaly nem voltak elkülönített keretek, az ön- kormányzatok mégis többet költöttek bérekre, mint azt a költségvetési tervezés során feltételezték: a felsőoktatás­ban például 28 százalékos bérnövekedés volt. Az idén az államnak, mint tulajdonosnak is be kell tartania az Érdek­egyeztető Tanácsban elfoga­dott bérajánlásokat. Az államtitkár beszámolt arról, hogy az EU-csatlako- zással kapcsolatban a kor­mány várhatóan munkaszer­vezési határozatot fogad el. Eszerint az egyes tárcáknak ki kell dolgozniuk az uniós csat­lakozás gazdasági hatásairól, a felkészülési feladatokról és azok költségvetési kihatásairól szóló anyagaikat. Az Európai Unióhoz való csatlakozásig a követendő gazdaságpolitika ugyanaz, amit Magyarország egyébként is megvalósítana, azaz: egyen­súlyőrző növekedés, csökkenő infláció mellett. Növelni kell a magyar gazdaság tőkevonzó képességét, fejleszteni kell az infrastruktúrát, az oktatást, az egészségügyet, a közúthálóza­tot. Világos az is, hogy az ál­lamháztartás újraelosztó sze­repét a jövőben tovább kell csökkenteni. A Gazdasági Kabinet átte­kintette a központi költségve­tés általános tartalékának helyzetét is. A grémium olyan javaslatot tesz a kormány elé, hogy a tartalék első félévre tervezett részéből 300 millió forintot kifejezetten a nem várt eseményekre, természeti katasztrófákra tegyen félre. E célra a második féléves keret­ből 800 millió forintot szüksé­ges félrerakni. Az első féléves keretből 1,8 milliárd forintot még nem használtak fel. Az M3-as autópálya fize­tővé tételének elhalasztása miatt kieső mintegy 2 milliárd forint felét a költségvetés álta­lános tartalékából pótolnák, közölte Draskovics. A meg­szűnő kárpótlási hivatalt he­lyettesítő kárrendezési iroda működési költségeire 100 mil­lió forintot szintén az általános tartalékból különítenek el, to­vábbi 200 millió forintot pedig a földművelésügyi tárca ad erre a célra. A Gazdasági Kabinet meg­vitatta a kormány kis- és kö­zépvállalkozási programjának tapasztalatait, s arra a követ­keztetésre jutott, hogy tavaly már ezek a vállalkozások is növekedési pályára álltak. Kérdésre válaszolva Dras­kovics Tibor elmondta: bízik abban, hogy a kormány inflá­cióprognózisa teljesül és a költségvetési politikát a vá­lasztások ellenére az antiinflá­ciós program jellemzi majd. Szerencseposta Kettőszázötvenmillió forint nem kevés összeg, főként ha valakinek csak úgy az ölébe pottyan. Bárki is legyen az a szerencsés, aki ezen a héten megnyeri az ötös lottó ne- gyedmilliárd forintos főnye­reményét, biztos, hogy élete végéig nem lesznek anyagi gondjai, sőt gyerekei gyere­keinek sem. Milliók, milliók a 6-os kötésben 752-szeresére növelte tétjét. A ralirajongók ezen a héten a Forma-1-es futam Brazil Nagydíj győztesére tippelhet­nek. A labdarúgó-mérkőzések közül pedig igazi csemegének ígérkezik a Németor- szág-Brazília meccs, amelyen a jelenlegi Európa-bajnok és a között kisorsolt 200-200 ezer forintot ezen a héten Gulyás Istvánná (Gyöngyös) és Bakos Zoltán (Cegléd) nyerte. A Jackpot ezúttal rejtve ma­radt, ami jó hír a jövő héten sorra kerülő játékosok szá­mára, hiszen akkor már 7 mil­lió forinttal kacérkodhatnak. A hatos lottón 45 millió forint várakozik. Szerény, de eléggé csábító összeg, hogy Fortuna nyomába eredjünk. Ne feled­jük: bebizonyított tény, hogy ennél a szerencsejátéknál sok­kal nagyobb esély van a nye­résre, mint az idősebb lottó- testvérnél. A Joker is milliókat ígér: most 15 millióval csábít já­tékra. A totó 13+1 találata pedig kereken 5 millióval ke­csegtet. A Góltotó hívei, ha helyesen tippelnek, 130 ezer forint ütheti a markukat. Tippmixezzen! A múlt hét szenzációja annak a játékosnak a sikere volt, aki világbajnok mérkőzik meg egymással. Kis mázli, nagy mázli... A kedd esti televíziós Tele- mázli-showban a miskolci Hausel Józsefné bizonyult a legügyesebbnek: a Tüzesgo­lyó játékon megnyerte a ma­ximum összeget, 360 ezer fo­rintot. Dómján István Kere­kegyházáról a Locs-Pocs játé­kon tette kockára szerencséjét és lám 180 ezer forinttal gaz­dagította pénztárcáját. A Szentgálról érkezett Vincéné R. Mariannák ezúttal be kellett érnie a Szerencsefutamon nyert 60 ezer forinttal. Az otthon maradt játékosok Jótékony százezrek A „21-es Show” televíziós műsor legutóbbi, vasárnapi adásában a naganói téli olim­pián részt vett magyar sporto­lók játszottak jótékony céllal: különféle alapítványok részére gyűjtötték be nyereményeiket. A legnagyobb összeget - 805 500 forintot - Pintér Ber­talan „játszotta össze” a Heim Pál Gyermekkórház Atopiás Centrum javára. Vidrai Sza­bolcsnak 681 ezer forintot si­került nyernie a Corvinus Tri­ola Alapítvány számára, míg Panyik János 430 ezer forint­tal ajándékozta meg a Wágner Ring Alapítványt. (x) Utazás ’98 kiállitás. Az ez­redfordulóra Magyarország éves turisztikai bevételei várha­tóan elérik a hárommilliárd dol­lárt - hangoztatta Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerdán, az Utazás ’98 kiállítást megnyitó szakmai napon. A turizmusból tavaly Magyarországnak 2,6 milliárd dollár bevétele szár­mazott. A nagyközönség a ren­dezvényt csütörtöktől vasárna­pig látogathatja. Siker vagy nem. A privatizá­ciót nem nevezem sikerágazat­nak, egyaránt voltak ugyanis fény- és árnyoldalai. Elodázni viszont nem lehetett - jelentette ki Csiha Judit tárca nélküli mi­niszter szerdán egy szakmai konferencián. Egyszer talán azt is kijelenthetjük - mondta -, hogy végül is megérte. Bírót bírálni? A bíróság íté­leteit bírálhatják, azokról nyil­vánosan véleményt mondhat­nak a polgárok. A népjóléti tárca vezetőjének a Magyar Hírlapban kedden megjelent nyilatkozata azonban minden határon túllépő durva beavat­kozás volt a szuverén igazság­szolgáltatás életébe -jelentette ki tegnap Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke. Ha Ma­gyarországon egy téves ítélet valamiféle alkalmassági vizsgá­latot vonna maga után, az na­gyon rossz, több évtizeddel ez­előtti események emlékét idézné fel - mondotta az elnök. Abortuszügy. Az adatvédelmi biztos az Országos Rádió és Te­levízió Testület eljárását kez­deményezi, mert az MTV 1-es csatornájának híradója szemé­lyiségi jogokat sértett, amikor közzétette a Bács-Kiskun me­gyei 13 éves terhes kislány - személyes adatnak minősülő - teljes nevét és megnevezte lak­helyét is. Majtényi László ál­láspontja szerint ilyen és ha­sonló esetekben, az érintett til­takozásának esetleges hiányá­ban sincs joga a sajtónak ilyen személyes adatokat közzétenni. Nem nyert az írisz. Elsőfokú ítéletében elutasította a Fővá­rosi Bíróság az írisz TV néven pályázó Első Magyar Kereske­delmi Televízió Rt. keresetét, amelyet az ORTT és az orszá­gos kereskedelmi tévépályázat nyertesei ellen nyújtott be. A közlekedés tervei. Ahhoz, hogy a közlekedés területén is megfeleljünk az európai uniós normáknak, a következő tíz év­ben az ágazatnak 2000 milliárd forintra lenne szüksége - jelen­tette ki Gyurkovics Sándor, a KHVM államtitkára. Minden­képpen elviselhető állapotba kell hozni a vasúti pályák álla­potát, közúthálózatunk főútjait - mondotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom