Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-26 / 72. szám
1998. március 26., csütörtök HAZAI TÜKÖR Kitüntetés a jószolgálatért. Hans Becknek, az Európai Bizottság budapesti missziója vezetőjének hazánk EU-csatlakozása érdekében végzett tevékenységéért Göncz Árpád államfő a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét adományozta, fotó: feb/diósi imre • • Ugyfélcentrikus közigazgatás A belügyminiszter elégedett tárcája négyévi munkájával Sikeresen teljesítettük azt a négy évvel ezelőtti elhatározásunkat, hogy a nyilvánosság számára is átláthatóvá váljék a Belügyminisztérium működése, tevékenysége - mondta Kuncze Gábor, a tárca vezetője, a szabaddemokrata vezetésű minisztérium munkáját összegző szerdai sajtótájékoztatóján. A belügyminiszter elmondta, hogy az Országgyűlés az elmúlt ciklusban 499 törvényt fogadott el, amelyek kétharmada érinti tárcája feladatkörét. Közülük hatvanegyet éppen a minisztérium terjesztett elő. E jogszabályok közé tartozott a határőrizetről, a menekültügyről, az önkormányzati csődről és az útlevélről szóló törvény, a választási eljárást szabályozó csomag, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről, valamint a fegyveres biztonsági őrzésről és magán- nyomozásról alkotott törvény. Kuncze Gábor a tárca munkáját mindvégig meghatározó alapelvek közül az ügyfélcentrikus, szolgáltató közigazgatás megteremtését, az önkormányzatok döntéseinek tiszteletben tartását emelte ki. A rendvédelemről szólva leszögezte: a közbiztonság megteremtése állami feladat, amelynek megvalósításában megkülönböztetett szerepet játszik a rendőrség és a Határőrség. Ez a szándék határozta meg az Országos Rendőr-főkapitányság átszervezését, a Határőrség átalakításának eredményeképpen pedig rövid időn belül mindenütt hivatásos katonák váltják fel a sorállományú határőröket. A miniszter szerint az ország új, és egyben első menedékjogi törvénye teljes mértékben igazodik az európai integrációs törekvésekhez. Előnyei közé sorolta a menekültek, a menedékesek és a befogadottak kategorikus megkülönböztetését, valamint azt, hogy a menedékjogi és a bevándorlási ügyek intézése a civil közigazgatás hatáskörébe került. A külföldre utazásról szóló törvény meghatározó vonásai között említette a kivándorlás jogintézményének megszüntetését, a külföldi letelepedés ügyintézésének hazai megkönnyítését is. VÁLASZTÁSI HÍREK Az ellenzéki pártok gazdaság- politikusai szerdán tanácskozásra gyűltek össze. Megállapították, hogy az államnak egy átmeneti időszakra át kell vállalnia a kis- és középvállalkozások közterheinek egy részét. A leértékelés inflációt gerjeszt A Fidesz, az FKGP, az MDF és az MDNP szakértőinek megbeszélése után Raskó György néppárti országgyűlési képviselő elmondta: elsősorban a fekete- és a szürkegazdaság „kifehérítését” várnák egy ilyen lépéstől. Ugyanezen célból - a jövedéki termékek kivételével - csökkentenék az élelmiszerek általános forgalmi adóját. Az ellenzéki pártok elképzelései között szerepel az adó- és járulékterhek mérséklése is, különösen a tb-járulék esetében látnak jó esélyt a gyors előrehaladásra. Varga Mihály országgyűlési képviselő, a Fidesz gazdaság- politikusa úgy vélte: ma már semmi nem indokolja a csúszó forintleértékelés fenntartását, az országba érkezett annyi tőke, hogy megszüntethető legyen ez a gazdasági eszköz. Álláspontja szerint a csúszó árfolyam-politika korábban valóban stabilizálta az inflációs várakozásokat, ma már viszont éppen ellenkezőleg, gerjeszti a pénzromlást. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a csúszóleértékelést a fejlődő országokban is csak egy rövid, átmeneti időszakban alkalmazzák. Tar Pál, az egyeztetést kezdeményező Batthyány Fajos Alapítvány elnöke hangsúlyozta: az óvatosabb kormány- párti előrejelzésekkel szemben az ellenzék komoly tartalékokat lát a magyar gazdaságban és optimistább a növekedést illetően. Reális célkitűzésnek tartják, hogy tíz éven belül megduplázódjon a magyar gazdaság teljesítménye. Az elkövetkezendő időben az ellenzéki gazdaságpolitikusok rendszeresen kicserélik gondolataikat, a megbeszélésekről az alapítvány jegyzőkönyvet készít. Könnyítések Európától Tor gyári József, a Független Kisgazdapárt elnöke szerint Magyarország európai uniós csatlakozása után kettős állam- polgárságot kaphatnának a határainkon túl élő magyarok. A pártelnök szerdán újságírók kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét, elképzeléseit a magyar külpolitikáról. A schengeni egyezményről szólva Torgyán József kifogásolta, hogy a kormány nem próbálta meg elhárítani a megállapodásnak a magyarságra nézve kedvezőtlen hatásait. A pártelnök szerint diplomáciai offenzívát kell kezdeni „a védelmi vonal keletebbre helyezése” érdekében. Az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon Torgyán József szerint számos területen, de mindenekelőtt a termőföldet, és a mezőgazdasági termékeinket érintő kérdésekben kell könnyítéseket kérnie a magyar félnek. Az integráció érdekében a politikus fontosnak nevezte a vidék fejlesztését. Elmondta, hogy pártja ha kormányra kerül, csúcsminisztériumot hoz létre a Földművelésügyi Minisztériumból. Torgyán hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szerződéseket tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor a közbiztonság érdekében lehetségesnek tartja a halálbüntetés ideiglenes visszaállítását. Mint mondta, ennek lehetőségéről konzultálni kell a nemzetközi politika képviselőivel. Hozzáfűzte, hogy a halálbüntetés kiszabását csak az emberölés minősített eseteiben tartja elfogadhatónak. Ä pártelnök szerint a koncessziós autópályák és a taszári támaszpont működtetésének kérdését ismét meg kellene vitatni a külföldi partnerekkel. A bősi vízierőművel kapcsolatban Torgyán József kifogásolta, hogy a kormány előbb dokumentumban vállalt kötelezettségeket, és csak ezután kívánja a szükséges hatásvizsgálatokat elvégezni. Arra a kérdésre, hogy a kisgazda frakció miért nem szavazta meg a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó előterjesztéseket, Torgyán kijelentette: pártja kétkamarás parlamentben képzeli el a kisebbségek, valamint az egyházak és a civil szervezetek képviseletét. „Szakadás előtt a koalíció” „Szakadás, szakadék elé került mára a résztvevő pártok belső és egymás közötti vitái miatt a kormánykoalíció” - jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. A politikus szerint a szocialista párton belül jelenleg a „pénzügyi lobby” áll szemben Horn Gyula vonalával, míg a szabaddemokratáknál a koalíciópártiak, illetve a szocialistákkal való szembenállás hívei között húzódik a törésvonal. E feszültség jelének nevezte Csurka, hogy az egyik, Soros György által támogatott hetilapban hosszú írás jelent meg Szekeres Imre szocialista frakcióvezető üzleteiről, és e riport szerzői vehették át a szintén Soroshoz kötődő Pulitzer-díjat. Draskovics szerint a választások évében sem osztogatnak a költségvetésből Antiinflációs gazdaságpolitika Az idén és a következő években szigorú összhangban kell tartani a keresetnövekedést a termelékenység javulásával és a GDP bővülésével - hangsúlyozta Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára a Gazdasági Kabinet szerdai ülése után. A testület foglalkozott a keresetek tavalyi alakulásával és megállapította, hogy a reálbérek az elmúlt évben mind a költségvetési szerveknél, mind a versenyszféra cégeinél 5 százalékkal nőttek. Draskovics szerint a versenyszféra és a közintézmények bérszínvonala közötti különbség is csökkent valamelyest. Az államtitkár arról is szólt, hogy tavaly nem voltak elkülönített keretek, az ön- kormányzatok mégis többet költöttek bérekre, mint azt a költségvetési tervezés során feltételezték: a felsőoktatásban például 28 százalékos bérnövekedés volt. Az idén az államnak, mint tulajdonosnak is be kell tartania az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott bérajánlásokat. Az államtitkár beszámolt arról, hogy az EU-csatlako- zással kapcsolatban a kormány várhatóan munkaszervezési határozatot fogad el. Eszerint az egyes tárcáknak ki kell dolgozniuk az uniós csatlakozás gazdasági hatásairól, a felkészülési feladatokról és azok költségvetési kihatásairól szóló anyagaikat. Az Európai Unióhoz való csatlakozásig a követendő gazdaságpolitika ugyanaz, amit Magyarország egyébként is megvalósítana, azaz: egyensúlyőrző növekedés, csökkenő infláció mellett. Növelni kell a magyar gazdaság tőkevonzó képességét, fejleszteni kell az infrastruktúrát, az oktatást, az egészségügyet, a közúthálózatot. Világos az is, hogy az államháztartás újraelosztó szerepét a jövőben tovább kell csökkenteni. A Gazdasági Kabinet áttekintette a központi költségvetés általános tartalékának helyzetét is. A grémium olyan javaslatot tesz a kormány elé, hogy a tartalék első félévre tervezett részéből 300 millió forintot kifejezetten a nem várt eseményekre, természeti katasztrófákra tegyen félre. E célra a második féléves keretből 800 millió forintot szükséges félrerakni. Az első féléves keretből 1,8 milliárd forintot még nem használtak fel. Az M3-as autópálya fizetővé tételének elhalasztása miatt kieső mintegy 2 milliárd forint felét a költségvetés általános tartalékából pótolnák, közölte Draskovics. A megszűnő kárpótlási hivatalt helyettesítő kárrendezési iroda működési költségeire 100 millió forintot szintén az általános tartalékból különítenek el, további 200 millió forintot pedig a földművelésügyi tárca ad erre a célra. A Gazdasági Kabinet megvitatta a kormány kis- és középvállalkozási programjának tapasztalatait, s arra a következtetésre jutott, hogy tavaly már ezek a vállalkozások is növekedési pályára álltak. Kérdésre válaszolva Draskovics Tibor elmondta: bízik abban, hogy a kormány inflációprognózisa teljesül és a költségvetési politikát a választások ellenére az antiinflációs program jellemzi majd. Szerencseposta Kettőszázötvenmillió forint nem kevés összeg, főként ha valakinek csak úgy az ölébe pottyan. Bárki is legyen az a szerencsés, aki ezen a héten megnyeri az ötös lottó ne- gyedmilliárd forintos főnyereményét, biztos, hogy élete végéig nem lesznek anyagi gondjai, sőt gyerekei gyerekeinek sem. Milliók, milliók a 6-os kötésben 752-szeresére növelte tétjét. A ralirajongók ezen a héten a Forma-1-es futam Brazil Nagydíj győztesére tippelhetnek. A labdarúgó-mérkőzések közül pedig igazi csemegének ígérkezik a Németor- szág-Brazília meccs, amelyen a jelenlegi Európa-bajnok és a között kisorsolt 200-200 ezer forintot ezen a héten Gulyás Istvánná (Gyöngyös) és Bakos Zoltán (Cegléd) nyerte. A Jackpot ezúttal rejtve maradt, ami jó hír a jövő héten sorra kerülő játékosok számára, hiszen akkor már 7 millió forinttal kacérkodhatnak. A hatos lottón 45 millió forint várakozik. Szerény, de eléggé csábító összeg, hogy Fortuna nyomába eredjünk. Ne feledjük: bebizonyított tény, hogy ennél a szerencsejátéknál sokkal nagyobb esély van a nyerésre, mint az idősebb lottó- testvérnél. A Joker is milliókat ígér: most 15 millióval csábít játékra. A totó 13+1 találata pedig kereken 5 millióval kecsegtet. A Góltotó hívei, ha helyesen tippelnek, 130 ezer forint ütheti a markukat. Tippmixezzen! A múlt hét szenzációja annak a játékosnak a sikere volt, aki világbajnok mérkőzik meg egymással. Kis mázli, nagy mázli... A kedd esti televíziós Tele- mázli-showban a miskolci Hausel Józsefné bizonyult a legügyesebbnek: a Tüzesgolyó játékon megnyerte a maximum összeget, 360 ezer forintot. Dómján István Kerekegyházáról a Locs-Pocs játékon tette kockára szerencséjét és lám 180 ezer forinttal gazdagította pénztárcáját. A Szentgálról érkezett Vincéné R. Mariannák ezúttal be kellett érnie a Szerencsefutamon nyert 60 ezer forinttal. Az otthon maradt játékosok Jótékony százezrek A „21-es Show” televíziós műsor legutóbbi, vasárnapi adásában a naganói téli olimpián részt vett magyar sportolók játszottak jótékony céllal: különféle alapítványok részére gyűjtötték be nyereményeiket. A legnagyobb összeget - 805 500 forintot - Pintér Bertalan „játszotta össze” a Heim Pál Gyermekkórház Atopiás Centrum javára. Vidrai Szabolcsnak 681 ezer forintot sikerült nyernie a Corvinus Triola Alapítvány számára, míg Panyik János 430 ezer forinttal ajándékozta meg a Wágner Ring Alapítványt. (x) Utazás ’98 kiállitás. Az ezredfordulóra Magyarország éves turisztikai bevételei várhatóan elérik a hárommilliárd dollárt - hangoztatta Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerdán, az Utazás ’98 kiállítást megnyitó szakmai napon. A turizmusból tavaly Magyarországnak 2,6 milliárd dollár bevétele származott. A nagyközönség a rendezvényt csütörtöktől vasárnapig látogathatja. Siker vagy nem. A privatizációt nem nevezem sikerágazatnak, egyaránt voltak ugyanis fény- és árnyoldalai. Elodázni viszont nem lehetett - jelentette ki Csiha Judit tárca nélküli miniszter szerdán egy szakmai konferencián. Egyszer talán azt is kijelenthetjük - mondta -, hogy végül is megérte. Bírót bírálni? A bíróság ítéleteit bírálhatják, azokról nyilvánosan véleményt mondhatnak a polgárok. A népjóléti tárca vezetőjének a Magyar Hírlapban kedden megjelent nyilatkozata azonban minden határon túllépő durva beavatkozás volt a szuverén igazságszolgáltatás életébe -jelentette ki tegnap Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke. Ha Magyarországon egy téves ítélet valamiféle alkalmassági vizsgálatot vonna maga után, az nagyon rossz, több évtizeddel ezelőtti események emlékét idézné fel - mondotta az elnök. Abortuszügy. Az adatvédelmi biztos az Országos Rádió és Televízió Testület eljárását kezdeményezi, mert az MTV 1-es csatornájának híradója személyiségi jogokat sértett, amikor közzétette a Bács-Kiskun megyei 13 éves terhes kislány - személyes adatnak minősülő - teljes nevét és megnevezte lakhelyét is. Majtényi László álláspontja szerint ilyen és hasonló esetekben, az érintett tiltakozásának esetleges hiányában sincs joga a sajtónak ilyen személyes adatokat közzétenni. Nem nyert az írisz. Elsőfokú ítéletében elutasította a Fővárosi Bíróság az írisz TV néven pályázó Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. keresetét, amelyet az ORTT és az országos kereskedelmi tévépályázat nyertesei ellen nyújtott be. A közlekedés tervei. Ahhoz, hogy a közlekedés területén is megfeleljünk az európai uniós normáknak, a következő tíz évben az ágazatnak 2000 milliárd forintra lenne szüksége - jelentette ki Gyurkovics Sándor, a KHVM államtitkára. Mindenképpen elviselhető állapotba kell hozni a vasúti pályák állapotát, közúthálózatunk főútjait - mondotta.