Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-25 / 71. szám

tREKES MEGYEI MRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1998. március 25., szerda © Részvényvásárlás a ménesbirtokon Az ÁPV Rt. rendezésében dr. Csiha Judit privatizációs és dr. Nagy Frigyes földműve­lésügyi miniszter a közelmúlt­ban megbeszélést folytatott a többségi állami tulajdonban lévő társaságok vezetőivel, ér­tékelve az elmúlt időszak munkáját. A miniszterek elis­merően szóltak az állami vál­lalatok eredményeiről, s mindketten annak a meggyő­ződésüknek adtak hangot, hogy ezekre a vállalatokra hosszú távon is szüksége van a magyar mezőgazdaságnak, illetve az országnak. Dr. Csiha Judit miniszter asszony kifejtette: fontosnak tartják a dolgozói tulajdonszerzést, a folyamatot 1998 harmadik ne­gyedévében szeretnék lezárni. Mint mondotta, a társaságok tőkéjének 10 százaléka kerül értékesítésre, azaz kedvezmé­nyes dolgozói kivásárlásra. Arról, hogy mindez hogyan valósul meg megyénk legis­mertebb mezőgazdasági nagyvállalata, a Ménesbirtok Rt. esetében, dr. Megyeri Zsolt vezérigazgatótól kér­tünk tájékoztatást. — A témát áttekintette a vállalati szakszervezeti bi­zottság és az üzemi tanács is. A közösen kialakított állás­pont szerint célszerű 10 szá­zalékkal, mintegy 180 millió Ft-tal megemelni a jegyzett tőkét. Ezt a 180 millió Ft-ot kaphatják meg dolgozóink. A vállalatvezetés javaslata szerint nem teszünk különb­séget dolgozó és dolgozó kö­zött, beosztásra és fizetésre való tekintet nélkül minden ménesbirtoki alkalmazottnak 26 db, egyenként 10 ezer Ft- os részvényt fogunk juttatni. Vállalatunk segítséget nyújt az értékpapírok megvásárlá­sához. Hogy konkrétan mennyit, s hogyan, ezt idő­ben fogjuk közölni minden munkatársunkkal — mondot­ta dr. Megyeri Zsolt, aki re­ményét fejezte ki, hogy vala­mennyi dolgozója élni fog a kedvezményes részvényvá­sárlási lehetőséggel. M. Gy. Megkérdeztük olvasóinkat Kivel cserélnének 24 órára? Erdei Sándor, 14 éves, szeghal­mi tanuló: — Én az Amerikai Egyesült Államok elnökéve], Bili Clin­tonnal cserélnék. O egy vezető nagyhatalom első embere, így nagyon jelentős személyiség. Ráadásul a hírnév és az ismeretség mellett pénze is biz­tosan van. Ha egy napig való­ban én lehetnék az amerikai el­nök, akkor abból Magyaror­szágnak is előnye származna. Az alatt az idő alatt mind politi­kailag, mind gazdaságilag je­lentősen lobbyznék Magyaror­szág érdekében. Szitás Gyuláné, 23 éves, szeg­halmi, gyesen levő' anyuka: — Ha ez valóban lehetséges volna, akkor talán Friderikusz Sándor „bőrébe” bújnék. O egy igen érdekes és ismert szemé­lyiség. Amíg a televízióban „mentek” a műsorai, mindig nagy figyelemmel követtem őket. Szerintem Friderikusz Sándor mozgalmas életet él, s anyagilag sem állhat rosszul. Amennyiben éppen azon a na­pon kellett volna műsort csinál­ni, amikor én lettem volna Friderikusz, talán a forgatást is vállaltam volna. Szigeti Gyula, 14 éves, szeghal­mi tanuló: — Én 24 órára egy amerikai vállalkozó lennék szívesen. Mondjuk, autókereskedő. Ott a tengeren túl valószínűleg jól megy az üzlet, úgyhogy anyagi­lag sem járnék rosszul. Továb­bá azt sem titkolom, hogy na­gyon kedvelem a gépkocsikat. S ha valóban egy amerikai autó- kereskedő lennék, akkor biztos olyan autókkal is találkozhat­nék — sőt ki is próbálhatnám azokat —, amelyeket ma még nem is forgalmaznak Magyar- országon. Tóth Anna, 20 éves, szeghalmi munkanélküli: — Nagyon szeretem a termé­szetet, az állatokat. Ezért legin­kább David Attenborough termé­szetfilmessel cserélnék. Úgy tu­dom, Attenborough-nak van egy szigete, ahol védett fajoknak biz­tosít túlélési lehetőséget. Nagyon szeretném azt a tudást, tapasztala­tot birtokolni, amivel a neves ter­mészetfilmes rendelkezik. Rá­adásul, ha én lennék Attenbo- rongh, akkor olyan állatokat is láthatnék, amelyeket másképp soha. Magyari Barna FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Felkészítő képzés az építőiparban Művezetőktől a vezérigazga­tóig sokan vettek részt azon a képzésen, amelyet a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Részvénytár­saság szervezett saját dolgo­zóinak és vezető állású mun­katársainak. Az előadók a minisztéri­umok szakértői és a szakma legjobbjai közül kerültek ki. A rendszeresre tervezett későbbi képzések is részét képezik az ISO 9002 minő­ségbiztosítási rendszerre való felkészülésnek is. A témák többek között az épí­tésügy új szabályozásával, a közbeszerzéssel, az új munkavédelmi jogszabály­okkal, az építőipari szabvá­nyokkal, a szavatosság és jótállás bírói gyakorlatával, a szállítók és alvállalkozók kiválasztásával foglalkoz­tak. B. Zs. a szenzációs m házasa POROTHERM®44 N+F Amit a POROTHERM® 44 N+F tud: az nem mindennapi. A 44 cm vastag kézi falazóblokk hőszigetelőképessége felér egy kisméretű tömör téglából épült 2,6 m vastag faléval. Hát nem fantasztikus? Ez azt jelenti, hogy: • 76%-kal jobb a hőszigetelő képessége • kiemelkedően jó hőtároló • optimálisan szabályozza a nedvességháztartást • egészséges lakóklímát biztosít • masszív, teherbíró falak építhetők • könnyen alakítható • természetes, kerámia alapanyagú • egyszóval GAZDASÁGOS © WIENERBERGER Téglaipari Rt. HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁ­NAK TERVEIT, INGYENESEN KISZÁ­MÍTJUK A SZÜKSÉGES POROTHERM® TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. jmmmmm — — — — — — — — —— — — — — — — — — ——— — — —>-§ I Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. ! Név: ___________________________________________ j I tervező j } • 13/1. magánvásárló_kivitelező l em: mm_____________ M indez köszönhető a POROTHERM® téglák hagyományosan jó tulajdonságainak, az üreges, porózus anyagszerkezetnek, a nútféderes (homyos-eresztékes) illesztésnek. J Wienerberger Téglaipari Rt. I 1119 Budapest. Bártfai u. 34. | Fax: 203-9988 Tel.: 464-7040 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! POROTHERM NYERŐJÁTÉK: 1998 március 1. és szeptember 30. között Nyerje vissza a házára való POROTHERM N+F építőanyagát. Részletes információért forduljon helyi építőanyag-kereskedőjéhez! Az újjászületett román lap: Foaia romanesca Ha írnak, nem csak beszélnek Foaia romanesca — azaz Román Lap. A magyarországi ro­mánság január óta e néven megjelenő hetilapot vehet kezé­be. Az újság 1951-től megjelent jogelődjei ugyancsak csön­des munkálkodással szolgálták a nemzetiség anyanyelvének ápolását, s irányították a figyelmet a közösség belső ügyeire, a románság és a magyarság együttélésének jobb lehetőségei­re. A Foaia romanesca önmagát így jelöli: „A magyarorszá­gi románság hetilapja”. Kiadója a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége. A péntekenként Gyulán megjelenő lap megújulásáról Kozma Mihály kiadó- és lapigazgatóval beszélgettünk, aki tavany augusztus közepétől tölti be e tiszte(ke)t. A Petőfi téri épület fölső eme­letéről — persze csak képlete­sen — ellátni mindenhová, ahol e hazában románok él­nek. Gyula e nemzetiség kul­turális, oktatási, egyházi, s ta­lán egy kicsit igazgatási köz­pontja is. — Megváltoztat­tuk a lap struktúrá­ját, s harminc szá­zalékkal nagyobb lett a formátuma is — mondja Kozma Mihály. — Nyolc törzsoldallal jele­nünk meg, mely ar­ra hivatott, hogy valamennyi olvasói kategória igényét kielégítse. Persze tudjuk, hogy ez gyakorlatilag lehe­tetlen. így azután úgy döntöttünk, hogy havi gyakori­sággal melléklete­ket is megjelente­tünk. Hó közepén Ortodoxia néven az ortodox egyház, hó végén Isus salvatorul néven a baptista egyház kétoldalas mellék­letét adjuk közre. Kéthavonta négyol­dalas kulturális mellékletet ta­lálnak a lapban olvasóink, a Pagini culturale-t. Ennek gon­dozója a Magyarországi Ro­mánok Kutatóintézete. Azért a ritkább, de nagyobb terje­delmű megjelentetés, hogy a terjedelmesebb, elemzőbb írá­sok, tudományos munkák is teret kaphassanak. Mindhá­rom melléklet önálló sorszá­mozású, így aki az év múltá­val bekötteti azokat, egységes kiadványt tehet a könyves­polcára. A két színnel, jó minőségű papírra nyomott Foaia ro­manesca péntekenkét jut az előfizetők, vásárlók kezébe. Szép és igényesen megjelení­tett képek teszik elevenebbé az írásokat. Az Ortodoxiát az egyházzal együttműködve szerkesztik, az Isus salvatorult a méhkeréki lelki- pásztor és felesége hozza tető alá. (Éppenséggel az sem mindennapi, hogy e lelkész egy rádió, a Nagyváradi Evangélia Hangja igazgatója, felesége pedig főszerkesztő­je.) — Más kiadványokat is szerkesztünk —- teszi hozzá Kozma Mihály. — Román ka­lendáriumot készítünk évről évre, s két folyóiratunkra hív­nám fel a figyelmet. Az Izvorul — azaz Forrás — et­nográfiai lap, a Lumina — ami Fényt jelent — társadal­mi, kulturális, tudományos folyóirat. Ä szerkesztőség pauszra szedett oldalakat ad át a Bé­késcsabai Mozi Nyomdának, ahol végső formát kapnak a Foaia romanesca, melyben — sok minden más mellett — az önkormányzatok, civil szer­vezetek életéről olvashatunk. Ez utóbbiak szerencsére szép számmal akadnak: a kutatóin­tézet, az alkotó közösségek, kisebbségi egyesületek az a forrás, melyekből meríthet­nek. S nem utolsósorban a ro­mán—magyar kapcsolatok aktív krónikása is e lap. He­tente 150 példány Romániá­ban talál gazdára. Az olvasók­kal élő kapcsolatra töreksze­nek, ezért Foaia romanesca- napokat rendeznek a települé­seken, s az előfizetők gyűjté­sére iskolák közötti vetélke­dőt hirdettek. Amikor a Magyarországi Románok Országos Önkor­mányzatával fenntartott kap­csolatukról kérdezem, Kozma Mihály annyit mond: a szer­kesztőség új vezetése igyek­szik frissen és pontosan beszá­molni a románság érdekét kép­viselő valamennyi szervezet életéről. S ha valaki azt hiszi, hogy mindaz a bőség, amiről szót ejtettünk, drágasággal is jár, hát téved: a Foaia romanesca éves előfizetési dí­ja mindössze 1080 forint. Kiss A. János Kozma Mihály a hetilap sokasodó értékei, a mellékletek és az alaplap társaságában FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom