Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21-22 / 68. szám

1998. március 21-22., szombat-vasárnap 11 Gyönyörű lányok, csodálatos ruhák vonultak fel a párizsi divatshow-n Plágium az Alul semmi? Egy új-zélandi színpadi szerző­páros nem kevesebbet állít, mint hogy az Oscar-díjra is ne­vezett angol sikermozi, az egyébként Magyarországon is nagy tetszést aratott Alul semmi története lényegében megegye­zik egy korábbi színdarabjuké­val. Az ő darabjukban is mun­kanélkülivé vált férfiak jobb hí­ján sztriptíztánc-csoportot ala­pítanak, egyfajta „mucsai Chippendale”-t, akik közül az egyik fekete, a másik homosze­xuális, a harmadik pedig impo­tens és a házassága is tönkre­ment — akárcsak az angol Si­mon Beaufoy forgatóköny­vében, amelyből a film készült. Az Alul semmi egyébként is A dán királyi ház modem kori történetének legnagyobb botrá­nya pattant ki a napokban. Az ügy előzménye, hogy az udvar egyik komornyikját. Finn Xavier Larsent (32) még tavaly elbocsátották állásából, ugyan­akkor lopásért és sikkasztásért följelentették. Hír szerint 15 millió forintnak megfelelő összegről van szó. Az udvar nem akarta nagy dobra verni az ügyet, Larsen vi­szont riadóztatta a sajtót. Kije­lentette: egy tű nem sok, annyit sem tulajdonított el. „Az állító­lag ellopott árukat a hercegi párnak vagy barátainak vásárol­tam...” Az ügy pikantériája: a királyi családot áfamentesség illeti meg, így bármihez 25 százalék­kal olcsóbban jut hozzá. Ha vi­szont a komornyik valóban ter­mészetben kapta meg fizetése egy részét, mint ahogyan állítja, akkor az udvar 25 százalékkal megrövidítette az államkasszát. Már az első tárgyalási napon övön aluli ütés volt a nagy filmgyártók számára, hiszen mindössze 3,5 millió dolláros költségvetéssel készült. A mai napig világszerte több mint két­százmillió dollárt hozott, ami a filmtörténelem egyik leggazda­ságosabb produkciójává emelte. Az alkotást négy Oscarra, töb­bek közt a legjobb forgató- könyv kategóriában is Oscar- díjra jelölték. Az új-zélandi Andrew McCarten és Stephen Sinclair ismert szerzőpáros hazájukban, és amennyiben a bíróság a ja­vukra dönt, még ismertebbek, de végre gazdagok is lesznek. Hiszen ők fájdalomdíj gyanánt a gyártó cég teljes profitjára bohózatba illő jelenet zajlott le, amikor az ügyésznő azt firtatta, „mit keresett a királyi család tu­lajdonát képező kenyérpirító az ön szolgálati lakásában?” „A herceg felesége adta kölcsön.” — válaszolta a komornyik. Szóba került még egy drága kenőcs is, amelyet gombás fer­tőzések ellen használnak, de azt már sem a vád, sem a védelem nem firtatta, ki és hol kenegette magát vele. Mint kiderült, Larsen csak­nem kétmillió forintért vásárol­gatott a koronás bankkártyával, és 430 ezer forintnyi értéket emelt el a kastélyból. Ezen túl­menően másfél millió forintnyi egyéb árut rendelt, a számlát vi­szont a királyi könyvelésnek cí- meztette. Saját szolgálati laká­sát pedig jó 10 millió forintért fölújíttatta. Az udvari ügyekben járatos szakértők szerint bölcsebb lett volna a komornyiktól csendben megválni, semmint följelente­ni. igényt tartanak, ami meghalad­hatja a százmillió dollárt. Ám ennél rosszabb, hogy a plági­umper következtében az Alul semmi esetleg egyetlen Oscart sem vihet haza március 24-én. Erre már volt példa. Hasonló okok miatt került bajba az Amistad című film is, pedig azt Spielberg rendezte, pénzt és fá­radságot nem kímélve. Az ő ügye azóta peren kívüli meg­egyezéssel zárult, de az Amistad legfeljebb Sir Anthony Hopkins révén, a legjobb mel­lékszereplő kategóriában nyer­het egy kis aranyszobrocskát. Remélhetőleg az Alul semmi elér valamit felül, a díjkiosztó dobogón. Ő nem a komornyik, és nem is enyveskezű, de azért szép Enyveskezű komornyik? Dodi papája és a Windsor-villa Kellemetlen életrajz Jacqueline Kennedyt, az ameri­kai elnök elegáns feleségét an­nak idején sokan utánozták, ám azt kevésbé tudták, hogy a való­ságban rendkívül hiú személyi­ség volt. A legújabb, New Yorkban róla megjelent életrajz szerzője, Christopher Andersen alaposan leszedi a keresztvizet a volt First Ladyről. A szerző szerint az asszony férje meggyilkolása után is el­sősorban a híres, befolyásos férfiak társaságát kereste. Első­sorban az idősebbeket kedvelte, akik nagy befolyással voltak rá. Ezek közé tartozott (még a ké­sőbbi férj, a görög hajómágnás Onassis előtt) Frank Sinatra, bár az énekes közismerten a Kennedy család nagy bírálójá­nak számított. Amikor az asszony lektorként dolgozott egy New York-i kiadónál, bará­ti kapcsolatba került Michael Jacksonnal, akinek életrajzát készítette elő kiadásra. Amikor azonban kiderült Jackson von­zódása a fiatal fiúkhoz, a barát­ság megszakadt. Jóllehet Jacqueline Kennedy maga a legismertebb amerikai­ak egyike volt, sajátos érdeklő­dés vonzotta más híres embe­rekhez. Képes volt az utcán hosszan követni Greta Garbót vagy Colette Colberte-et. Jacqueline minden nap elol­vasta a pletykasajtó legfrissebb híreit. Ä lapokban mindenek­előtt a maga nevét kereste. Ha talált valamit, rögtön kivágta és elhelyezte a gyűjteményébe. Az új életrajz nagy vitákat vált ki az Egyesült Államokban. A Kennedy család egyelőre nem nyilatkozott. Az oldalt a Ferenczy Europress anyagainak fel- használásával szerkesztette: Mészáros Béla Viharos előzmények után elha­lasztották a Windsor- emléktárgyak New York-i árve­rését. A vihar lényege: azzal vá­dolják Diana hercegnő kedvesé­nek, Dodinak az apját, a gazdag Mohamed al-Fayedet, hogy semmibe veszi Mrs. Simpson, a huszadik század egyik leghíre­sebb alakjának (miatta mondott le trónjáról VIII. Edward ki­rály) végakaratát. Az önkéntes száműzetésbe vonult hercegnő haláláig a pári­zsi Bois de Boulogne-ban lévő gyönyörű villapalotában élt, amelyet Dodi apja, aki többek között a párizsi Ritz-hotel és a londoni legendás Harrods áru­ház tulajdonosa is, 1986-ban 25 évre kibérelt a várostól. Mohamed al-Fayed kötele­Hálószobaügyek is kipattantak egy londoni bíróságon, ahol Bob Manoukian beperelte üz­lettársát annak „feslett magán­életéért”. A perbe hívott sze­mély az olajban különösen gaz­dag Brunei 51 éves államfőjé­nek, Haji Muda Bolkiah szul­tánnak (vagyonát 6000 milliárd forintra teszik!) az öccse. A 44 éves Haji Jefri Bolkiah herceg a borneó-szigeti Bandar Seri Begawanból, az 1788 szobás palotából Londonba tette át székhelyét. A bomeói herceg elleni per­ben az üzlettárs elsősorban az­zal indokolta kártérítési igé­nyét, hogy Jefri London egyik legelőkelőbb szállodájában, az ugyancsak családi érdekeltségű Dorchester hotelban dorbézol, nemegyszer 40 ledér hölgy tár­saságában rendezi orgiáit. Kez­zettséget vállalt arra, hogy a vil­lát berendezési tárgyaival együtt megőrzi „az évszázad leghíresebb szerelmespárjának emlékére”. Az írásos szerződés egyik cikkelye kimondja, hogy legalább fél évtizeden át egyet­len bútordarabot sem szabad el- idegenítenie az új tulajdonos­nak. A híres Sotheby cég New York-i irodája ennek ellenére mintegy 40 ezer tárgyat, köztük számos bútort kapott értékesí­tésre. Köztük volt VIII. Edward egykori íróasztala is, azt, ame­lyen 1936 decemberében aláírta lemondási nyilatkozatát, hogy elvehesse Wallis Warfield Simpson asszonyt. A párizsi hatóságok végül megakadályozták az árverést. detben hazulról, Bruneiből ho­zatta a lányokat, egy ideje már a világ minden tájáról rendeli őket, és ezzel rontotta az üzleti esélyeket és az üzlettárs jó hí­rét. Manoukiant már az sem vi­gasztalta, hogy a herceg közben 6,3 milliárd forintért megvette a szálloda melletti Playboy klu­bot, ahol kevésbé feltűnő egy- egy népes parti... Jól értesültek szerint az üzlettárs nem elsősorban az üz­leti hírnevet félti, hanem félté­keny egykori barátjára, aki még arra is rájött, hogy otthoni gu­mifák terméséből saját célra ké­szíttetett óvszer különösen jót tesz a férfiasságának. Ezért ké­pes egyszerre 40 hölggyel szó­rakozni. Most már csak az a kérdés, vajon ezt megtilthatja-e a bíróság. Nem mindennapi pör Londonban Tudományos érdekességek Dínó a borostyánban A kiszámíthatatlan véletlen, a sors ajándéka olykor a tudo­mány kezére játszik. Miként az a kisgyermekököl nagyságú (5,5x3,7 cm) borostyánkő is, amelyre a minap bukkant a lengyel Gierlowski házaspár a Gdansk melletti Stogi helység közelében. Ekkora borostyánt persze már nem is egyet találtak, ami­óta az ember fölfedezte e ne­mes, ékszernek is használt anyagot. Csakhogy Wieslaw és Gabriela Gierlowski nem egy jókora borostyángö­röngyre bukkant, / hanem az eddi­gi legértéke- >— sebbre. Többet ér, mintha színaranyból vagy gyémántból lenne! A csaknem víztiszta gyantacseppben ugyanis egy kis gyík alussza örök álmát. Legalább 40 mil­lió esztendeje! Gierlowskiék borostyánba záródott dínója olyan jól ta­nulmányozható szabad szem­mel is, mint az iskolai szertá­rakban a spirituszban tartósí­tott gyíkocska. Csakhogy ez a gyík egészen más: rokona sem lelhető föl Földünkön, hiszen tizennyolcmillió évvel ezelőtt kihalt. Egy kis dínóporonty! A mindössze néhány napos őshüllő — vélik a tudósok — talán menekült valamelyik fa­lánk ellensége elől, amikor az erdőben éppen reá pottyant egy jó adag, folyékony gyanta. A mézga lett a koporsója. Mindeddig legföljebb boros­tyánba zárt rovarokat, pókokat találtak, és most itt az első ge­rinces! Hihetetlen, ám való, annak ellenére, hogy a gerin­cesek — éppen erejüknél fog­va — már képesek voltak ki­mászni az olvadt-folyékony gyantából. Emlékszünk: a Jurassic Parkban egy borostyánba szo­rult vérszívó rovarban talált dínóvérből keltették életre a földtörténeti őskor óriásait. Lehet, hogy a kis gyíkot is életre kelti a korszerű gén- technoló­gia? Félelmetes robotok Az apró termetű robot egy korlátnak ütközött. Az eseten néhány percig eltöprengett, majd kikerülte az akadályt. S ettől kezdve minden útjába ke­rülő tárgyat — ütközés után — megkerült. A történtek mélyen megdöbbentették a masina svájci alkotóit. A robotba ugyanis nem tápláltak be effé­le ismereteket. A látszólag jelentéktelen fejlemény valóban új korsza­kot jelez: a mesterséges intel­ligenciájú robotok már önál­lóan gondolkodnak, nem azt hajtják végre, amit teremtő­jük, az ember előírt számuk­ra. Hugo de Garis, a svájci tervezők egyike riasztónak ta­lálja saját alkotását. Mint mondja, már most sem képes megmondani, hogy a kis ro­bot egy másik szituációban milyen döntést fog hozni. Munkatársa, Ke win Warvick is borúlátó. Véleménye sze­rint 20—30 év múlva a gon­dolkodó gépek okosabbak lesznek az embernél, és nem tudhatjuk, mikor unnak rá tár­saságunkra, mikor döntenek kipusz­tításunkról. /cTÁ Mindez * ma ; már nem a tu­dományos fan­/ tasztikum biro­/ dalma, hanem a kö­zeljövő reális lehetősé- / ge — állítják a kutatók. Megtalálták a „szőrfelelős” gént Amerikai tudósok megtalálták azt a gént, amely elsősorban felelős az emberi testet védő haj, szőrzet kialakulásáért. Az eddig ismeretlen gén felfedezésével remény van arra, hogy öt éven belül sike­res kezelési módokat dolgoz­zanak ki az orvosok a hajhul­lás, kopaszodás, kopaszság ellen. Lehetővé válik a haj természetes növesztése, mi több, genetikai módszerekkel a haj folyamatos színezése, azaz eredeti színének a meg­tartása, az őszülés megakadá­lyozása. A New York-i kutatók a la­boratóriumi állatkísérletekben egy gén-rendellenesség miatt teljesen szőrtelen pakisztáni család tagjainak a szervezeté­ben ugyanazt az aminósav- láncolatot fedezték föl. Kide­rült, hogy a természet szeszé­lye folytán a fehérjéket alko­tó, ezernél több aminósav lán­colatában az egyik kicserélő­dött. A protein emiatt elveszí­tette működőképességét, nem aktivizálta a szőrnövesztő gént.

Next

/
Oldalképek
Tartalom