Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

Óvodapedagógia, (i) A Vésztői Napköziotthonos Óvo­da idén is megrendezi az óvoda- pedagógiai napokat. A nagysza­bású szakmai eseményre — amelyen neves előadók szere­pelnek — március 18—20. kö­zött kerül sor. Az ünnepélyes megnyitót szerdán délelőtt 9 órakor tartják a vésztői Sinka István Művelődési Központban. Csinos csöppségek, (cs) Orosházán a Bajcsy Ovi Alapít­vány a Bajcsy Utcai Óvodásokért immár harmadik alkalommal műsoros gyermek divatbemutatót rendez a Petőfi Művelődési Köz­pont színháztermében március 21-én 14 óra 30 perctől. A csinos csöppségek felvonulását a Dili- Dal együttes, a tótkomlósi majorettek, az orosházi karatésok és az Alföld Néptáncegyüttes fel­lépése színesíti. Horgászoknak, (z) Már­cius 21 -én a mezőberényi Pető­fi Művelődési Központ ad ott­hont az ötödik megyei horgász­napnak. Az egész napos prog­ramban lesznek előadások a ha­lakról, a horgászatról, a vizek­ről, a legkisebbeknek rajzver­senyt és játékos vetélkedőt ren­deznek, délután mind a gyerme­kek, mind a felnőttek célbadobó versenyen mérhetik össze ügyességüket. A horgásznapon kiállítás és vásár, valamint bol­hapiac várja az érdeklődőket. Közúti információ, (m) Gyula belterületén a Komáromi és K. Schriffert utak kereszte­ződésében keletkezett gázszi­várgás miatt teljes lezárásra ke­rül a K. Schriffert utca Dobai és a Jókai utca közötti szakasza. A hibaelhárítás tegnap kezdődött, s előreláthatóan egy hétig fog tartani. A munkavégzés ideje alatt az Ajtóssy Albert, Dürer Albert, K. Schriffert, Bartók ut­cák vonaláról a forgalom a Bé­ke sugárútra lesz átterelve. Lopott kocsik, (gh) Két lopott személygépkocsinak, egy Mercedes E-200-asnak és egy Skoda Feliciának a Romániába való kivitelét akadá­lyozták meg március 12-én az Oros­házi Határó'r Igazgatóság útlevélke- zeló'i. A 10 millió Ft-ot éró' Merce­desszel egy olasz állampolgár jelent­kezett kilépésre Méhkeréken, míg az 1,6 millióra taksált Skodával egy szlovák állampolgár próbálkozott Gyulán. Mindketten rajtavesztek, ügyüket a Sarkadi, illetve a Gyulai Rendőrkapitányság vizsgálja. És a marhalevél? (gh) A lökösházi határőrizeti kirendeltség járőrei az elmúlt hétvégén ellenőriz­ték K. S. dobozi lakost, aki saját jár­művével egy lovat szállított. Állítása szerint Dombegyházon vásárolta az állatot, ám ezt nem tudta marhale­véllel igazolni; a határőrség sza­bálysértési eljárást kezdeményezett illene a dobozi polgármesteri hiva­talban. F. Varga Mária képei F. Varga Mária festőművész 20 ilkotása tekinthető meg március /égéig az Orosházi Határőr igazgatóság könyvtárában. F. v^arga Mária tagja az Orosházi -estők csoportjának, 1972 óta él t városban, eredeti foglalkozása izerint fotós. Festőként rendsze- es résztvevője a különböző al- cotótáboroknak, így például a békésinek, a lovasberényinek és i tokajinak. Képeit nem csak dehaza, hanem külföldön is szá- nos egyéni és csoportos kiállítá- ;on láthatta a közönség. Művé- zi életútjának alakításában nagy zerep jutott férjének, az ugyan­iak festőművészként ismert 7eldman Tibornak. M. Gy. „AZ AZ EMBER, AJKI NEM CSINÁL HIBÁT, RENDSZERINT SEM­MIT SEM CSINÁL.” (Phelps) MEGYEI KÖRKÉP 1998. március 17., kedd Számvetés az igazságszolgáltatási reform jegyében A megye bíróságainak sikeréve Az igazságszolgáltatási re­form elindulásával történel­mi léptékű változásokat él­nek át a bíróságok. Az elmúlt évi számvetés ily’ módon azt is tartalmazza, hogyan ha­ladnak a bíróságok a reform végrehajtásának útján. A Bé­kés megyei bíróságok műkö­déséről összbírói értekezle­ten adott tájékoztatást Martonné dr. Hárs Márta, a megyei bíróság elnöke teg­nap Gyulán. A rendezvényt ismét megtisztelte dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács elnöke. Békés megyében tíz bírói egy­ség nyolc épületben található. Sajnos, az épületek elavultak — mondta az elnökasszony —, még nagyobb baj, hogy cserére szorulna a víz- és elektromos vezeték. Mind­ezek ellenére 1997 sikeres esztendőnek könyvelhető el, hiszen átadták az orosházi bí­róság felújított épületét, a szarvasit részlegesen hozták rendbe, a battonyai bíróságon a homlokzatot javították, par­kolót építettek. Továbbra is gondot okoz a békéscsabai, a békési és a szeghalmi bíróság épületének rossz állapota. Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter tavaly két esetben (5, majd 2,5 millió forintot) jutta­tott pénzt a bíróságoknak, me­lyet a körülmények, a feltéte­lek javítására — többek kö­zött számítógép-vásárlásra — fordítottak. Békés megyében jelenleg Martonné dr. Hárs Márta: „Az új jogszabályoknak megfelelően készült a bí­rák munkájának értékelé­se ” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTKR 66 bíró dolgozik ténylegesen, öten gyermeküket nevelik ott­hon, a tisztviselők száma 108. Az elmúlt évben meghirdették az arányos munkamegosztás elvét, azaz a Solt Pál által em­legetett szolidaritás eszmé­nyét. Az ügyhátralékokról szólva a bírósági elnök emlé­keztetett, hogy jelentős hátra­lékot jegyzett a cégbíróság, melynek felszámolására átfo­gó lépéseket tettek. így a 6 ezer 200-as hátralék mostanra 1556-ra csökkent. A megyei bíróság egésze komoly eredményeket ért el — ismerte el az itteni munkát dr. Solt Pál —, s megígérte, a felmerült jogos igényeket fe­lelősségteljesen megvizsgál­ják. Rámutatott, hogy az ítél­kezés időszerűsége, az eljárás elhúzódása mára társadalmi kérdéssé vált. A Legfelsőbb Bíróság elnöke hosszasan be­szélt a nyilvánosságról, a sajtó közvetítő szerepéről. Kifejez­te, hogy az egész bírósági te­vékenységnek nyilvánosnak, átláthatónak kell lennie. A bí­rák munkája, s az ítéletek is bírálhatóak, ha a kritika tár­gyilagos, tényeken és szakmai ismeretek alapján megfogal­mazott. Nem az az igény, hogy a bírákéval azonos szak­mai ismeretekkel rendelkez­zenek az újságírók, hanem tisztában legyenek a korrekt­séghez szükséges elemi kér­désekkel. Az eljárások elhú­zódásával összefüggésben rá­mutatott: meg kell találni, a folyamatnak van-e olyan ré­sze, amely a bíróságokat ter­heli. Úgy véli, nagyon kevés az, ami a bíróságokon múlik. Ezt a nagyon keveset kell megvizsgálni, s feltárni az okokat. Beszédében Solt Pál előrevetítette, hogy két év múlva az egyetemek hihetet­len mértékű jogászt „bo­csátanak ki”, a 9 jogi kar egyi- kén-másikán a joghallgatók száma sokszorosa a korábbi­aknak, azaz: „Ezrével jönnek a jogászok — jelentette ki —, mely a kínálati piac bőségét adja”. Az elnök elismerte az elsőfokon eljáró bírák munká­jának fontosságát, mondván, nagymértékű a jogorvoslattal meg nem támadott ítéletek száma. (Az összbírói értekez­let után a Legfelsőbb Bíróság elnöke lapunk kérdéseire is Válaszolt, ezekre később visszatérünk.) L. E. A fiatalokkal közük, hogy mikor és hol kezdik a bakaéletet Három helyen soroznak Békésben Tegnap kezdődött és április közepéig tart a sorozás megyénkben is. Békésből 25(H) fiatalember kapott értesítést, és három helyen, Békéscsabán, a megyei had­kiegészítő parancsnokságon, Békésen, a polgármesteri hivatal egyik helyiségé­ben, valamint az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium kollégiumában bonyolít­ják le a sorozást. Kocsor Sándor őrnagyot, a megyei hadkiegészítő parancsnok­ság osztályvezető-helyettesét a részletekről kérdeztük. — A sorozóbizottság a hadki­egészítő egy tisztjéből, egy-egy sebész és belgyógyász szakor­vosból, pszichológusból, a lak­hely szerinti önkormányzat tisztségviselőjéből és a várható alakulat érdekeltjéből tevődik össze — mondta. — Azok a sorkötelesek, akik az egészség- ügyi és pszichikai vizsgálato­kon megfelelnek, várhatóan au­gusztusban vagy novemberben kezdik meg 9 hónapos sorkato­nai szolgálatukat. Ezt közük ve­lük, miként azt is, hogy melyik alakulathoz, milyen beosztásba kerülnek. A bizottságok arról is döntenek, hogy a leendő katona valamilyen korlátozással vagy anélkül alkalmas-e fegyveres szolgálatra. Az egészségügyi minősítés ellen fellebbezhet­nek, és ezt másodfokú sorozó­bizottság bírálja majd el. — És akik nem vállalják a fegyveres szolgálatot? — Lelkiismereti okokra hivat­kozva lehet fegyver nélküli vagy polgári szolgálatot kérni. Ezzel a kérelemmel a sorozás után a me­gyei közigazgatási hivatalhoz fordulhatnak a fiatalok. A polgári szolgálatnál azonban 15 hónapos szolgálati idővel kell számolniuk. A fiataloktól saját érdekükben azt kérjük, hogy a sorozási felhívás­ban felsorolt okmányokat feltét­lenül hozzák magukkal. Azok pe­dig, akik nem fejezik be idén ta­nulmányaikat, a tanulóviszony­igazolást se felejtsék otthon. —Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján a katonai alkalmas­ság terén mi várható? — Előzetesen felesleges jós­lásokba bocsátkozni, de az tény, hogy az egészségileg alkalmat­lanok aránya megyénkben — az országos átlaghoz hasonlóan — 40—43 százalék körül mozgott az utóbbi időben. Nyemcsok László A Magyar Sajtó napján A Magyar Sajtó napja alkalmá­ból Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke tegnap a me­gyeházán kötetlen beszélgeté­sen fogadta az írott és az elekt­ronikus sajtó vezetőit, képvise­lőit. Köszöntőjében szólt a mé­diák megnövekedett feladatai­ról, arról a nélkülözhetetlen szerepről, amit betöltenek a la­kosság tájékoztatásában, az in­formációk közvetítésében. A közszereplők és a sajtó látszó­lag két pólus, olykor pillanatnyi érdekellentétekkel, valójában azonban nem vitatható egymás­rautaltságuk. A közéletben résztvevők és az újságírók szá­mára egyaránt fontos a gyors, pontos, hiteles tájékoztatás. A megyében működő médiák nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ez megvalósuljon és eh­hez kérte, illetve ígérte a továb­bi együttműködést. (s) Ránk férne a központi segítség (Folytatás az 1. oldalról) Magam és a közgyűlés is egyetért ezzel az elképzeléssel, a lehetséges struktúraváltással majd az új közgyűlés foglalko­zik. Megyénkből dr. Pelcsinszki Boleszláv és a megyei főjegy­ző, dr. Biri István járt a nagyvá­radi március 15-ei ünnepen. Egyik jelentős vonásának tar­tották, hogy magyarok és romá­nok együtt ünnepeltek a helyi és megyei vezetők, az RMDSZ képviselői természetesen jelen voltak a rendezvényen, ahol lengyel és román emlékműve­ket is koszorúztak. Korábban tanácskoztak az ottani önkor­mányzat vezetőivel, folyamatos a kapcsolatunk a nagyváradi RMDSZ-szel. Ez utóbbi kérte, hogy a Békés Megyéért Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány eszmei, elméleti segítséget nyújtson a jövőben Romániá­ban boldogulni kívánó vállalko­zóknak. Ismét témaként vető­dött fel a Békés megyei és a nagyváradi sajtó közötti szoro­sabb együttműködés. A Partium és Magyarország egymás kö­zötti közlekedésével kapcsola­tosan egyre nyilvánvalóbb 3 ha­tárátkelő nyitásának, az autópá­lyák, autóutak lehetséges építé­sének terve, ez azonban me­gyénket nemigen érinti. Hans Beck, az Európai Unió magyar- országi képviseletének vezetője nálunk járván, biztatta a békési térség vezetőit, lakóit, ne legye­nek kishitűek. A Békés megye európai uniós fejlesztési kon­cepciója című tanulmányt a me­gye nagyobb városainak vezetői ismerik, az áprilisi közgyűlés témája lesz ennek megvitatása. Ennek kapcsán és Békés megye területfejlesztési koncepciója nyomán igyekszik a megye mi­nél több országos és központi erőforrást elnyerni. A fogadta­tás nem mindig kedvező, példa erre a közmunkaalaphoz be­nyújtott 30 települési pályázat, amelyből egyetlenegy nyert tá­mogatást. Félő, hogy a közmun­kások foglalkoztatása, a regiszt­rálatlan munkanélküliek szapo­rodása erőteljes foglalkoztatási gondokkal nyomasztják majd a megyét és helyi pénzek beveté­sét igénylik. Mindenképpen szeretnének megyénk vezetői az Európai Unió által biztosít­ható pénzekből, a 4 millió ECU-ből minél többet fejleszté­sünkre megnyerni a dél-alföldi régió támogatására. Bede Zsóka * * * A megyegyűlés egészségügyi és szociális bizottságának teg­napi ülése után dr. Csaba István bizottsági elnöktől tájékozód­tunk a Kander-ügyről. Az elnök megerősítette, hogy dr. Kander Zoltán 2000. december 31-éig állásában kíván maradni. A bi­zottság a közigazgatási hivatal­hoz fordul annak tisztázására, hogy a Pándy kórházban a je­lenlegi intézményi struktúra megváltoztatását, tehát az egy­személyi vezetést kötelezően elrendeli-e a törvény. Amennyi­ben nem, a bizottság az intéz­ményi struktúra változatlanul hagyását javasolja a közgyűlés­nek azzal, hogy a választások után a következő megyegyűlés hozzon döntést a kérdésben. (e) Vésztőn agrárkamarai aliroda? — Jó volna, ha Vésztó'n is mielőbb alirodát nyitna a Békés Megyei Ag­rárkamara — vetette fel a tegnapi képviseló'-testületi ülésen Kaszai János polgármester. Dr. Tadanai János, a megyei ag­rárkamara jogtanácsosa elmondta: legkésőbb május elsejéig a megye különböző' településein tizenegy alirodát nyitnak. Ezeket elsősorban az egykori járási székhelyeken hoz­zák létre. A Sárréten Szeghalmon létesül aliroda. Jövőre viszont to­vább bővítik az agrárkamarai alirodák számát, s akkor talán Vésztő is — persze ha az önkor­mányzat előtte állást foglal a témá­ban — sorra kerülhet. A képviselő-testület tegnap úgy döntött, hogy kezdeményezik az ag­rárkamara vésztői alirodájának mi­előbbi létrehozását. A gazdajegyzői tevékenységről Harcsás János (akihez Vésztőn kí­vül Okány és Bélmegyer is tartozik) adott tájékoztatást. Kiderült: nem­csak a testület, de a lakosság is elé­gedett munkájával. M. B. A centenárium megismeréséhez Bay-hét: a tudósra emlékeznek Művészettörténeti, természettudományi és sportvetélkedők Gyulán Gyulaváriban negyedik alka­lommal nyitották a Bay- napokat a helyi általános iskolá­ban tegnap délután, emlékezve a névadó Bay Zoltánra. Hazájá­tól sok ezer kilométerre sem fe­lejtette el gyökereit, a kis falu templomtornyát, az elemi isko­lát. Kijelölte számunkra a köve­tendő utat: ismereteket szerez­ni, művelődni, becsületes, má­sokat tisztelő embernek lenni — mondta az egy héten át tartó rendezvénysorozat megnyitóján Gógné Kiss Ibolya, az iskola igazgatója. Az önkormányzat nevében a Bay-napokat Szabó Árpád alpolgármester nyitotta meg. A városi rajzverseny ered­ményhirdetése után az iskola Bay Zoltán templomkertben álló emlékművénél helyezte el a tisztelet virágait. A Gyula­váriban született tudósra Laczó János, az iskola nyolca­dikos diákja emlékezett. Bay Zoltán a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem matematika— fizika szakán tanult, ösztöndí­jas Berlinben volt. A budapes­ti műszaki egyetemen 1938- ban létrehozta hazánk első atomfizika tanszékét. 1944-re kifejlesztette a radart, elkez­dődött a sorozatgyártása. 1946-ban Európában először Újpestről radarjelet küldött a Holdra és felfogta visszhang­ját. 1948-ban az USA-ba emigrált, 1965-ig a George Washington egyetem elektro­nikai kutatóprofesszora. Wa­shingtonban halt meg 1992­ben, kívánsága szerint hamva­it a gyulavári temetőben he­lyezték örök nyugalomra 1993. április 10-én... A megemlékezés után az 1- es, a Dürer, az Implom, az 5-ös, a Karácsonyi és a Bay általános iskolák csapatai művészettörté­neti vetélkedőn mérték össze tudásukat. Szerdán a természet- tudományokból vetélkednek a diákok, az űrhajózás, az űrkuta­tás és Bay Zoltán életműve lesz a téma. A hét érdekes színfolt­jának ígérkezik csütörtökön a sport-diákönkormányzati dél­után a városi sportcsarnokban, amikoris az „Életrevaló Plusssz” országos vetélkedő harmadik fordulójának sportfel­adatait teljesítik. Sz. M. Naponta hallani az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepségek­ről, a méltó megemlékezésről. A lázas készülődés hevében eszünkbe jut-e, hogy az 1948- as centenáriumi évben ho­gyan emlékeztünk (emlékez­tek elődeink). Nos, a megye­házán a március 19-én 10 órá­tól — Centenáriumi Év — 1948 címmel — tartandó kon­ferencián a résztvevők mind­erre választ kaphatnak. A Békés Megye Képviselő-tes- tülete Megyei Művelődési Köz­pontja és a Karácsonyi János Honismereti Egyesület által rendezett konferencián Fényes Szellők és az 1848 centenáriu­mi ünnepségek címmel Püski Sándor könyvkiadó, A szabad­műveléstől a diktatúra szolgála­táig témában Köteles Lajos mű­velődéstörténész, Ünnepek és politika címmel Erdész Ádám történész tart előadást. Az ebéd­szünetet követően dr. Árpási Zoltán, lapunk főszerkesztője Benyomások a kor sajtójáról cí­mű előadását hallhatjuk. Ezt követően A néphagyományok gyűjtése és népszerűsítése a centenáriumi időszakban kér­déssel Szabó Ferenc történész, az Egyházi részvétel a centená­riumi eseményekben problema­tikájával Kovács Pál tiszteletes foglalkozik. A hallgatóság Egy volt néptanító 1948-as vissza­emlékezését Pleskonics András nyugdíjas igazgató előadásában hallhatja. Az egész napos kon­ferencia méltó zárásaként a me­gyeháza földszinti előterében A centenáriumi kamarakiállítást Erdmann Gyula történész nyitja meg 16 órakor. — Both —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom