Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-16 / 63. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. március 16., hétfő Ilyés Anna, az örök békéscsabaiak egyike Reménye színe: a fekete Ha mondják, sem hisszük el, milyen gazdagok vagyunk itt Békésben. Egyszerűen azért, mert nincs pénzünk a jómódhoz. A kultúra ugyanis áru (lett), s errefelé legkevésbé ilyesmire futja. Ám az „étlap” átböngészése semmibe sem kerül. Ezen az alapon csodálkozhatunk rá egy békéscsabai iparművész, Ilyés Anna munkáira, munkásságára. Békéscsabai, mert a város szülötte, s mert itt alkot hosszabb ideje. Amikor ő maga és környezete ráébredt tehetségére, Szegedre került, a Tömörkény gimnáziumba, ahová rendesen a „művészpalántákat” vitték. A kerámia szak adott nézi kerámiakészítés időigényes — Mi az, amit kedvteléshó'l csinál? — Egyre kevesebb időm marad ilyesmire. Az viszont tény, bármit is rendelnek tőlem, igyekszem a feladatot úgy megoldani, hogy plasztikusan kivitelezhető legyen. Az angol megrendelőm, a svéd partnerem érdeklődését talán éppen ez keltette fel. Angliába kerámiából készült kerti öntözőkúpokat készítek: madár alakút, béka formájút, meg mindenfélét. Svédországba kerti etetőt, hatót, lámpácskákat, karóvégeket formázok. — Milyen színben „látja” a világot? — A mély színeket kedveemlékeztet Ilyés Anna ki otthont, hogy életreszólóan el is jegyezze magát a „műfajjal”. Aztán egy évig belekóstolt az „életbe”: a mezőtúri fazekasszövetkezetben gyakorolta a szakmát. Felvették az Iparművészeti Főiskolára, a szilikátipari formatervezői szakon végzett. Ez azt jelenti, hogy az üveg, a porcelán, a kerámia „esik” leginkább keze ügyére. Beleszeretett az üvegbe, de ahhoz (tudvalévőén) egy jó üvegfúvó mester segítsége is szükségeltetik. Némi nosztalgiával emlékezhet azokra a fővárosban töltött időkre, amikor a fiatal művészek stúdiójának tagjaként közös kiállítások sokasága is táp- lálgatta tehetségét. Ma már inkább szájról szájra száll a neve, a munka keresi és találja meg. Szobaszökőkutakat készít, kályhacsempéket — a lakáskultúra változásai erre terelgetik a megrendelőket. De „repertoárjába” tartozik a bonsai-tálak, kerti madáretetők készítése is. Sőt, az egyik szomszédasszonynak még lekvárosköcsögöt is korongozott. Tavaly újra közösségre lelt, igaz nem itt, hanem a Csongrád megyei Ambrózfalva és Csanádalberti körjegyzője által „összepályázott” alkotótáborban. (Kovács Józsefné, a körjegyző melegen akarja tartani az égetőkemencét, létrehoztak hát egy kerámiaipari káeftét. A tábor egykor akár művészteleppé is kinőheti magát.) Ilyés Anna a főiskolai évek után visszatért Mezőtúrra, „fazekaspalántákat” tanított. Aztán elköltözött, s elmaradt életéből a számára amúgy testhezálló „felkarolás”. Szenvedélye viszont rátalált a plasztikai alkotások világára. Ha minden jól megy, hamarosan egy-egy bronz köztéri szobra áll majd Ambrózfalván és Csanádalber- tiben. — Amióta a Képcsarnok- rendszer összeomlott, nem halmoznak el bennünket állami, közületi megrendelésekkel — mondja Ilyés Anna. — így azután kályhákat tervezek, ezekhez egyedi csempéket készítek, mi több, egy kályhás ismerősömmel a helyszíni összeállításra is vállalkozom. lem, tulajdonképpen a feketét. Más kérdés, hogy kerámiák esetében az emberek alapvetően fehérben gondolkodnak. Sokan egyenesen a plakátszíneket részesítik előnyben. A romániai bóvli éppen ez által árasztotta el a piacot. Ha lehet, kicsit irányítom is a megrendelők elképzeléseit: ha mást nem, hát valami virágfélét teszek a fehérre. Saját elektromos kemencével dolgozom. Az alapanyagok hihetetlenül megdrágultak: sokba kerül manapság a gipsz, a máz, az öntőmassza. Gondolok-e önálló kiállításra? Ha meg tudnám tenni, hogy egy fél évig ne gondoljak a pénzkeresésre, összejönne. Munkáim többségét eladom, össze sem tudnám szedni őket, tehát újabbakat kellene készítenem. Ami nem is lenne baj, hiszen az ilyesmi visz előre. Magam embereket, állatokat szeretnék formázni, nem a nonfiguratív irányba léptem tovább. Nem marad más hátra, minthogy (Jókait megidézve) kicsit elidőzzünk e vidék helyzetének meghatározásával: vajon szegény gazdagok vagy gazdag szegények vagyunk? K. A. J. Egy kis remek a csodák tárából: Ilyés Anna kertjében láttuk fára függesztve ezt az alapvetően korongozással(’) készült madáretetőt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Három Békés megyei az első kitüntetettek között 0 0 Ötvenéves a Kossuth-díj Ötven évvel ezelőtt, 1948. március 15-én adták át az első' Kossuth-díjakat. A díjazottak között két Békés megyei nevére bukkantunk. Horváth István okányi földműves és Tóth Imre, az Okányi Földművesszövetkezet vezetője — a hivatalos indoklás szerint — a szövetkezet fáradhatatlan buzgalom szervezéséért kaptak Kossuth-díjat. A következő' évben, 1949-ben újabb Békés megy ei munkáját ismerték el: Bencsik Mihály földművesét, a nagyszénási Ságvári Tsz intézőbizottságának tagjáét a termelőszövetkezeti csoportok szervezése terén kifejtett kiváló munkájáért. Az első kitüntetettek alakjának felidézésével emlékezünk az ötvenéves Kossuth-díjra. Csak egyikük örülhetett A harmincegy esztendős Horváth István és a harminchét éves Tóth Imre közösen kapta meg a magas elismerést, ám a díjat nem vehették át együtt. Horváth István elhalálozása miatt felesége jelent meg a budapesti ünnepségen. Az ötven esztendővel ezelőtti okányi Kossuth-díjasok életpályáját áttekintve megtudtuk: mindketten betöltötték a községi párttitkári titulust. Horváth István sorrendben második (1944—48 között), Tóth Imre a hetedik (1953—58 között) párttitkára volt a településnek. Az 1984-ben kiadott Okány krónikája című könyv mindkét helyi Kossuth-díjasról említést tesz: „A Földmíves Szövetkezet 1946-ban kezdett kereskedni, a forint eló'tt részjegyre adott terményekkel. A visszaemlékező Kos- suth-díjas szövetkezetalapító Tóth Imre így sorolja a részjegy értékeket: kinek miből telt, 20 kg kukorica, 5 kg bab, 1 kg zsír, 2 l olaj lehetett a részjegy ára. Hamarosan felfutott a Szövetkezet forgalma, Budapesten standot nyitott, ott árusították a begyűlt élelmi cikkeket. Visszafelé (lovas kocsival) hozták a legszükségesebb dolgokat: petróleum, só, ecet, élesztő." „Dani Sándor párttitkár a gyakorlati megoldásokat nehezen tudta egyeztetni magaépítette hitével. Útjába került az események sodrának, félreállították. A Hor- váthok jelöltek helyette titkárt Horváth István személyében. Meg is választották. ígéretes fiatal vezető volt, a Földmíves Szövetkezetnek is alapítója és fejlesztője. Betegsége korán elvitte.” A két Kossuth-díjas ma még Okányban élő rokonai után kutatva jutottunk el Szilágyi Jenőnéhez, akinek Tóth Imre a testvére. Horváth István pedig az első férje volt. Nem szerette a nyilvánosságot A nyugdíjas hölgy elmondta: ötven éve mindannyiukat váratlanul érte az a meghívó, amely a budapesti hivatalos ünnepségre invitálta őket. Férje után a Kossuth-díjat valóban ő vette át Tildy Zoltán, akkori köztársasági elnöktől. Szilágyi Jenőné kérte, hogy első férjéről ne kérdezzük tovább, nem szeretné bolygatni a családi múltat. Tóth Imrével kapcsolatban megemlítette: testvére — aki 1948-ban a helyi fóldmíves szövetkezet elnöke volt — a Kossuth- díjjal járó összeget okányi háza építésének befejezésére fordította. Tóth Imre 1958-ig dolgozott az okányi közéletben, ezt követően 13-évig Debrecenben osztályvezetőként tevékenykedett. Majd 1971-ben — nyugdíjazásakor — visszatért szülőfalujába, s ott élt 1988-ban bekövetkezett haláláig. Tóth Imre életében sohasem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy a Kossuth-díjasok táborához tartozott. Nem szerette, ha az elismerés miatt a nyilvánosság „megtalálta”. A ’70-es években a Magyar Rádió készített róla ez ügyben műsort, amit — lelki alkatából eredő visszafogottsága miatt — nem fogadott kitörő lelkesedéssel. Szilágyi Jenőné meg is jegyzte: amennyiben Tóth Imre még élne, most sem örülne, ha túl hosszan imánk róla.... A díjjal együtt temették el A nagyszénási Bencsik Mihály kubikostalicskával indult Budapestre társaival együtt gyalogosan, hogy munkát találjon, otthon ugyanis 4 éhes száj várta. A sok nélkülözést tetézte, hogy 1946-ban felesége meghalt. A földosztás során kapott földjével 1948-ban — tizenhatod magával — megalakította a Ságvári Termelőszövetkezetet. „A szervezésnél voltak, akik rö- videbb elbeszélésre; vállalták a szövetkezeti tagságot, de volt, ahol nehéz volt a meggyőzés. Akkori munkámat kiválóan végeztem, amiért 1949. március 15-én Kossuth-díjat kaptam megosztva Vincze Mihállyal.” — olvastuk az 1988-ban elhunyt kitüntetett egyik nyilatkozatát. Azt viszont már második feleségétől tudtuk meg, hogy a Kossuth-díjjal járó 5 ezer forintból 4 ezret a szövetkezetnek ajánlott fel, hogy a fiatalok részére vásároljanak szórakoztatóeszközöket. (Pedig a forintok a saját családjában is el keltek volna, hiszen a második házassággal a gyerekek száma 6-ra emelkedett, igazi nagy család lett a Bencsik família.) Bencsik Mihály 1975-ben ment nyugdíjba, amikor a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át. —• Sokat mesélt a férjem az akkori évekről, nagyon büszke volt az elismeréseire, mert bizony akadt belőle bőven —- emlékezik a régmúltra Erzsi néni. — Az ő elmondása szerint Budapestre kellett utazniuk az Országházba, ahol Tildy Zoltán adta át nekik a Kossuth-díjat. Szegény uram azt még a sírba is magával vitte. Abban a ruhájában temettük el éppen 10 évvel ezelőtt, amin ott díszelgett a kitüntetése. Cs. I. — M. B. Meglovasították Igencsak szerethetik a lósportot vagy szeretnek lóval dolgozni azok, akik a hét végén Köröstarcsán, a helyi Petőfi Termelőszövetkezet egyik majorjának lóistállójában tettek látogatást. Az istállóból az éj leple alatt ismeretlen tettesek meglovasították a lovak szerszámait. A jó helyismerettel rendelkező hívatlan látogatók magukkal vittek egy fekete sportnyerget, a hozzá tartozó, ugyancsak fekete lovaglókantárral és zablával, valamint négy fekete hámot, négy kantárt, két hajtószárat és négy közágszárat. Az eltulajdonított lószerszámok együttes értéke meghaladja a 160 ezer forintot. (z) Bay-hét Gyulaváriban Gyulaváriban, a Bay Zoltán Általános Iskolában ma 14 órakor kezdődik ünnepélyes megnyitóval a Bay-hét. Á megnyitóra várják a város polgármesterét, a megyei közgyűlés elnökét és al- elnökét, s a város általános iskoláinak igazgatóit. Ekkor értékelik a városi rajzpályázatot is. Mikor Csíkból elindultam címmel művészettörténeti vetélkedőben mérik össze tudásukat ezután Gyula hat általános iskolájának tanulói. Szerdán természettudományi vetélkedőn vesznek részt az általános iskolák diákjai, adózva Bay Zoltán emléke előtt. Sportdélután lesz az egészséges életmód jegyében a városi sportcsarnokban csütörtökön, míg szombaton 15 órától az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban a Bay tanulói kulturális bemutatóval lépnek az érdeklődők elé. A bevétel az iskola alapítványáé. Sz. M. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 9/111. Jegyzési időszak: 1998. március 16-27. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 18,00% Jegyzési árfolyam: 1998. március 16-24. között 99,70% 1998. március 25-27. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=17,93%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam 1999/111. aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az ABN AMRO Bank, az Inter-Európa Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. Szarvas, Békéscsaba « Inter-Európa Bank Rt Békéscsaba • K&H Bank Rt. Békéscsaba, Gyula • OTP Bank Rt Békéscsaba, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőbereny {100 000 Ft névértek alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogadéi) VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Kamatozó Kincstárjegy L Bencsik Mihály Tóth Imre Horváth István
