Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14-15 / 62. szám

12 ^ Márczius TIZENÖTÖDIKE 1998. március 14—15., szombat—vasárnap N E M Z E T 150. évforduló Az államalapítástól napjainkig ívelő történeti folya­matban bizonyosan az 1848/49. évi polgári forradalom és szabadságharc hozta a legjelentősebb fordulatot a magyar nemzet életében: a hajdan kialakult feudális királyságot ekkor váltotta fel a parlamentáris állam- szervezet, a középkori gazdasági és társadalmi intézmé­nyek helyén ekkor indult korlátok nélküli fejlődésnek a piacgazdaság és a polgári társadalom. Százötven évvel ezelőtt a márciusi magyar polgári forradalom és szabadságharc egyszerre, s egymástól el­választhatatlanul akarta és érte el a polgári tulajdon- viszonyok kialakítását és az ország önállóságának meg­teremtését. Az 1848 áprilisi törvények - akkor még királyi szen­tesítéssel - utat nyitottak a polgári szabadságjogok ér­vényesülése előtt, az egyéni és kollektív önrendelkezési jogok megteremtése olyan vívmánynak bizonyult, amelynek őrzése azóta is alapkövetelménye a jogálla­miságnak, a polgári társadalomnak. A polgári átalakulás és a nemzeti önállóság majd a függetlenség kivívásáért és megőrzéséért dúló fegyveres küzdelemben mutatta meg erejét először az évszázadok óta formálódó közösség, az immár modern korszakába lépő magyar nemzet. A népek tavaszán vívott magyar küzdelmeket nem csak a polgári s nemzeti akarat vezérelte, áthatotta az európaiság gondolata is, hisz a kontinens egészén - Pa­lermo, Nápoly, Párizs, Bécs, Milánó, Berlin, Velence, Krakkó, Prága - végigviharzó eseményekkel egy időben s egy irányban, azokkal szoros kölcsönhatásban csele­kedett az ország. S bár a térség népei közötti szolidaritás konfliktusokkal volt terhelt, mégis évszázados távlatban tette nyilvánvalóvá azt a felismerést, hogy a térség kö­zös gondjaira tartós megoldást találni csak az európai környezettel való gazdasági s politikai harmóniában lehet. Bankók, amelyek ereklyévé váltak Az 1848 áprilisi törvények kapcsán felvetődött az ország pénzügyi függetlenedése Ausztriától; az volt az igény, hogy osztrák gulden helyett magyar forint legyen a fizető­eszköz. Az Osztrák Nemzeti Bank elzárkózott a békés megoldástól, ezért Kossuth pénzügyminiszterként maga vette kézbe a dolgokat. így születtek meg az első magyar papírpénzek.-A klasszikus bankjegyek az elnevezéshez híven bankhoz kötődnek - magyarázza dr. Pal­lós Lajos numizmatikus, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum kuta­tója. - A Kossuth-bankókból az elsőt, a 2 forintos papírpénzt 1848 augusztusában bocsátotta ki a Magyar Kereskedelmi Bank. A 12 millió értékű papír­pénz kinyomatásához Kossuth a nemesfémalapot gyűjtésből akarta előteremteni. A szabad­ságharc alatt - a fennmaradt források szerint - csak 3 millió forint értékű nemesfém gyűlt össze, de ettől a Kossuth-bankó még becses fizetőeszköznek bi­zonyult. Szépek ezek a pénzek, míves munkák - mondja a kutató. - Bizonyos Tyroler József grafi­kus rajzolta őket. A hamisítá­sok megelőzése végett megle­hetősen bonyolult, de mutatós ábrákat vetett papírra, ezek öle­lik körül a magyar és a nemze­tiségek nyelvére is lefordított feliratokat, fogják közre a ma­gyar címert. A 2 forintost az 1, majd az 5, a 10 és a legszebb, a 100 forintos követte. Később, 1849 januárjában váltópénzt, 30 és 15 krajcárost is kibocsátottak, papírból. Fegyverre kellett a fém - teszi hozzá a numizmatikus. - A bankókon Kossuth Lajos pénz­ügyminiszter aláírása látható. Kivétel a 10 forintos, ame­lyen az akkor már kormány­zóvá előlépett Kossuth kézje­gye mellett ott van a miniszter- elnök Szemere Pálé is. Az utó­kor különösen nagy becsben tartja ezt a címletet, de nem el­sősorban a kettős aláírás miatt. Inkább azért, mert kevés ma­radt fenn belőle; a Nemzeti Múzeum is csupán két példá­nyát őrzi. Érdekesség, hogy nemrégiben aukción felbukkant egy példánya - 200 ezer forin­tos kikiáltási áron. A szabadságharc leverése után a Kossuth-bankó fizető- eszközként megszűnt létezni, összeszedték, begyűjtötték a császári csapatok, még nyugtát is adtak róla. A bécsi udvar so­káig tanácstalan volt, mi legyen a nyugtákkal, végül aztán úgy döntött, hogy az 1 és 2 forinto­sok kivételével nem ad kártala­nítást a Kossuth-bankókért. Ezt azonban sokan nem is bánták, mert - szembeszegülve a be- szolgáltatási paranccsal - erek­lyeként őrizték e pénzeket pad­lások mélyén. És reménykedtek abban, hogy majdcsak visszatér a kormányzó. Az emigrációba kényszerült Kossuth is hitt a folytatásban, olyannyira, hogy Amerikában, majd Angliában nyomatott pénzeket. Az osztrák-olasz há­ború kirobbanása Kossuth szá­mára ismét felcsillantotta a ha­zatérés reményét. Londonban érte a hír, s nyomban meg is szervezte a pénznyomtatást. Mindez nem maradt titokban Bécs előtt, s Ferenc József ma- gánkeresetet nyújtott be felség­jog bitorlásáért. Az angol bíró­ság el is marasztalta Kossuthot. A súlyos bírság kifizetésében III. Napóleon segített, a bankó­kat pedig - az ítéletnek megfe­lelően - elégették. Csak néhány példány maradt meg belőlük. A kormányzó utolsó próbál­kozása Turinhoz kötődik. 1866- ból valók azok - a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő - vörösréz nyomólemezek, amelyekkel kis címletű Kos- suth-bankókat kellett volna nyomni. Ez a terv azonban végképp álom maradt. Deregán Gábor Márciusban vívmány, áprilisban törvény Fegyverek zajában született jogszabályok. Nem fogott rajtuk az idó' A magyar forradalom volt az egyetlen olyan társadalmi meg­mozdulás Európában, amelynek törekvései és vívmányai szinte születésükkel és megfogalmazásukkal egyidejűleg törvényekben rögzültek. Méghozzá olyan jogszabályokban, amelyek gyökere­sen átalakították a társadalmat, s kitörölhetetlen nyomot hagy­tak a sok évtizeddel későbbi törvényalkotói munkában is.-A forradalom kitörését kö­vető hónapban, 1848 áprilisá­ban hozott törvények különös súlyát és szerepét két tényező magyarázza: születésük idő­pontja és tartalma - mondja Gergely András történész. Voltaképp történelmi vélet­lennek köszönhető, hogy a for­radalom kitörése utáni hetek­ben a törvények tárába kerül­hettek a megmozdulás korsza­kos vívmányai. Ebben az idő­szakban ülésezett ugyanis az utolsó rendi országgyűlés, amely a frissen kivívott jogo­kat azonnal szentesítette, az uralkodó pedig - a körülmé­nyek nyomására nem tehetett mást - jóváhagyta azokat. Mindebben kiemelkedő sze­repe volt Kossuthnak, aki a le­hetőségeket átlátva megfogal­mazta: „Emeljük fel politikán­kat a pillanat színvonalára; használjuk ki, hogy Európa megingott és rögzítsük a forra­dalom vívmányait.” Javarészt ennek köszönhető, hogy hazánkban 1848 tava- szán-nyarán már konszolidált, rendezett volt a helyzet - szemben a kontinens több más országával, ahol a harcok lezaj­lása, a forradalom győzelme után kezdtek csak foglalkozni % az átalakulás törvényi megszi­lárdításával.-Melyek voltak az április­ban szentesített legfontosabb jogszabályok?-Feltétlenül ezek közé so­rolható a kötelező örökváltság eltörlése - ez tudniillik a tár­sadalmi átalakulás egyik leg­főbb záloga volt. Azonnal ha­tályba lépett a jobbágyfelsza­badítás, megszűnt a nemesi tu­lajdon monopóliuma, s jogilag megteremtődött a társadalmi egyenlőség. Megszűnt az úr­béri pénz- és terményjáradék, fölszámolták a robotterheket és eltörölték az úriszéket, va­lamint az egyházi tizedet. A parasztság a föld szabad tulaj­donosává vált. A forradalom egyik, saját korán messze túlmutató vív­mánya volt a sajtótörvény. Ha­sonlóan nagy léptékű törvényi döntés volt a keresztény val­lásfelekezetek egyenjogúságá­nak deklarálása, a katolikus vallás államvallási rangjának megszüntetése. A forradalmi napokban szüle­tett törvények rögzítették a nép- képviseleti alapon nyugvó, fele­lős kormányzattal rendelkező magyar állam létrejöttét. Válasz­tópolgároktól kapott megbíza­tással rendelkező követek alkot­ták a törvényhozás tagjainak döntő többségét, s e követek akarata ellenére nem működhe­tett a végrehajtó hatalmat gya­korló kormány. Intézkedések születtek, amelyek kimondták, hogy a megyék, városok, közsé­gek ügyeit népképviseleti ala­pon választott testületek intézik.- Természetesen a szabad­ságharc leverése lehetetlenné tette, hogy e jogszabályok, a gyakorlat próbáján átesve, kitel­jesedjenek, komplettebbé válja­nak. Máig szóló hatásuk azon­ban könnyen lemérhető, hiszen egyebek közt a miniszteri fele­lősségről szóló cikkelyek - némi módosítással - napjainkban is „élnek”. A rendszerváltáskor jogalko­tóink az 1848-as eszmei örök­séghez nyúltak vissza, amikor a népképviseletről szóló törvényt hozták. A köztársasági elnök je­lenlegi gyönge jogi pozíciójának eredete szintén másfél évszá­zaddal ezelőttre tehető, amikor az uralkodó törvényi mozgáste­rét igyekezett a rendi országgyű­lés szűkíteni. Ugyanígy a ’48-as tradíciók élnek tovább a fő bírák, a szám­vevőszék elnökének parlamenti megválasztásának jelenlegi sza­bályaiban. S amit talán elsőként kellett volna említeni: voltaképp a jobbágyfelszabadítás pillana­tában született, alakult ki az ön­álló parasztgazdaságokból 'ösz- szetevődő magyar mezőgazda­ság is. Újvári Gizella yy 1848 emléke megerősítheti bennünk a ma­gunkba vetett hitet. A magyarság ereje, a nemzet bölcsessége abban mutatkozik meg, hogy a történelmi pillanatokban egységes tud lenni. Történelmünkben először élvezhetjük most a garantált biztonságot, azt, hogy nem a túlélés a tét. Százötven éve birodalmak fogtak össze ellenünk. Ma erős és segítőkész népek okos gyülekezete nyit előttünk kaput. Százöt\’en évvel ezelőtt a nagy kihívás a független, polgári Magyarország megteremtése volt. A jelen nagy kihívása az európai integráció. Rajtunk áll a si­kere. Békében teljesedhet be az a folyamat, amely vér és könnyek között 1848-ban kezdő­dött el. Horn Gyula miniszterelnök yyA márciusi ifjak feltámadtak és a százötve­nedik évfordulón nem kell félniük a történe­lemhamisító hatalomtól. Ezen a napon meg­mozdulnak a forradalom és a szabadságharc- szobrai és közénk jönnek. Tükröt tartanak elénk, amelyben pillanatra legigazibb arcunk néz vissza ránk. Értékeink ma is ugyanazok, mint voltak az ö liberális-demokrata értékeik. Polgári szabadság, emberi méltóság, türelem, műveltség, jogegyenlőség. Haza a szabadság­ban, szabadság a hazában. Ezen a napon mind­annyian megfiatalodunk. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter yyAz 1989-90-es forradalomnak nem volt olyan dicsőséges napja, mint március 15. Mégis, az alkotmány és az alkotmányos jogokat kibontó törvények nemcsak a jogállam megalapozásá­ban méltó utódai a márciusi törvényeknek, ha­nem a „jogállami forradalom” körülményei kö­zött ők hordozzák a bűn nélkül való, csak pozitív arcát mutató forradalom pátoszát. Sólyom László elnök, Alkotmánybíróság

Next

/
Oldalképek
Tartalom