Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

Gracia = szépség... Békéscsaba belvárosában több, mint három éve működik a Grá­cia szépségszalon. Több hét szom­batján ismerkedhetnek, játszhatnak velük (6. oldal) Kontaktlencse... A modern lencsék szépek, prakti­kusak, javítják a látást és védenek a káros sugárzástól is. Gondozni azonban kell ezeket is (6. oldal) Háziasa* finomat. Csokoládés mandulás túrókehely, almakehely, ribiszkeparfé, jog- hurtos málnakrém az ínyencségek sorában (7. oldal) JÓ KÉPESSÉGŰ GYEREKEKKEL KIVÁLÓ EREDMÉNYEK Egy hellyel ismét előrébb JUTOTT A KÖZGÉ A békéscsabai Széchenyi István Közgazdasági és Külkeres­kedelmi Szakközépiskola a magyar középiskolák rangso­rában a szakközépiskolák között a második helyet foglalja el. Az összeállítást készítő szakemberek 140 szempontot vesznek figyelembe, melyek közül talán a legfontosabb a felsőfokú oktatási intézményekbe felvett tanulók, a nyelv­vizsgával rendelkező felvételizők aránya, illetve az iskola diákjainak az országos tanulmányi versenyeken való sze­replése. A Közgé évek óta 3—4. he­lyen szerepelt ebben az össze­állításban, de az 1996/97-es tanévben az igen előkelő má­sodik helyre sikerült felkerül­nie. Ebben a tanévben az is­kolában a nem szakirányban továbbtanulók esetében a fel­vételi arány 80,4%, a szak­irányba felvettek aránya 41,9%. Az összes felvett tanu­lók arányát tekintve ez a Közgé esetében 68,1%-ot je­lent. A felvételt nyert tanulók 41,75%-a rendelkezett nyelv­vizsgával. Ugyancsak említésre mél­tóak az iskola versenyeredmé­nyei, hiszen megyei, területi, illetve országos tanulmányi versenyeken — ha csak az 1—3. helyezést nézzük is — az iskola 13 tanulója szerepelt ilyen eredménnyel. Említésre méltó ezek közül a megyei Nemes Tihamér számítástech­nikai versenyen első helyezést elért Murguly Tamás, a me­gyei Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikai emlékversenyen első helyezett Csonka Margit, valamint a területi Budó Ágoston fizikaversenyen má­sodik helyezést elért Szabó Tamás és Varga Zsolt teljesít­ménye. A megyei és területi versenyeken túl külön kieme­lendő még az országos „Ken­guru” matematikai tesztverse­nyen első helyezett Csonka Margit, Barák Róbert és Barák Tamás, illetve a máso­dik helyezést elérő Szabó Ta­más szereplése. Ugyancsak az országos 2—3. hely megszer­zése fűződik Nadabán János és Tamás Katalin nevéhez az Arany Dániel matematikaver­senyen. Cservenák Ildikó az országos Implom József kö­zépiskolai helyesírási verseny győzteseként, míg Szabó Ibo­lya és Salát Tibor a szintén országos külker, szakmai anyaggal bővített idegen nyelv első, illetve második helyezésének megszerzésével öregbítette iskolája hírnevét. Murvai László, az iskola igazgatója is újsághírből ér­tesült a szép eredményről, melyhez azonban megítélése szerint nemcsak a mostani egy-két év, hanem az előző évek eredményei is hozzájá­rultak. Örvendetes, hogy jó képességű gyerekek választ­ják az iskolát, s a tanárok ezekkel a gyerekekkel tud­nak ilyen eredményeket elér­ni. Kialakulni látszik az is­kolában egy olyan szellemi­ség, mely szerint jól tanulni öröm, dicsőség a diák számá­ra is, s ez valódi tanulmányi versenyszellemet eredmé­nyez. Laluska Éva ________________Legalább negyedik osztályig együtt maradhassanak________________ A z OLVASÁS-, ÍRÁSZAVAR SPECIÁLIS OKTATÁST IGÉNYEL Erdős Tiborné (képünkön) és oktatótársa, Ancsinné Gyeraj Éva nagyon nagy türelemmel, egyéni foglalkozással sokat fejlesztett a tavalyi elsősökön fotó: such tamás Éppen egy esztendeje, hogy hasonló ügyben jártam a bé­késcsabai Szabó Pál Téri Ál­talános Iskolában. Akkor ar­ról adtunk hírt, hogy az is­kola igazgatónője, Szlovák Jánosné szakmailag alátá­masztott kérelme, mely sze­rint indíthassanak ép értel­mű, súlyosan diszlexiás gyer­mekek osztályát, meghallga­tásra találtatott a megyei jo­gú város önkormányzatánál. Ebben az osztályban fejlesz­tették egyénileg a halmozot­tan hátrányos, a tanulást megnehezítő viselkedészava- rú gyermekeket. A disz (dys) szó hibás, zavart szervi, képességbeli műkö­dést jelent. Pedagógiai vo­natkozásai lehetnek, a diszle­xia: az olvasási képesség za­vara. Diszgráfia: írászavar, a fogalmazás értelmetlenségé­ben, a rossz mondatalkotás­ban, szavak, szótagok kiha­gyásában nyilvánulhat meg. Diszkalkulia: számolási za­var. Autizmus: öntörvényű- ség, ugyancsak viselkedésza­var, oka lehet szkizoid tünet. Kevés szívszorítóbb össze­jövetelben volt eddig részem, mint a Szabó Pál téri iskola logopédiai második osztályá­nak napokban lezajlott szülői értekezletén. Ugyanis két esztendő speciális osztályá­nak működtetését szavazta meg 1996—97-es kezdettel az önkormányzat. A 16 má­sodikos gyereket jövőre két­felé osztanák és további ta­nulmányaikat az átlagos osz­tályokban folytatnák. Ebben a tanévben 73 másodikos van három osztályban, a logopé­diai osztály 16-os létszámá­val együtt. Amennyiben a vá­ros bármelyik területéről be­kapcsolódna néhány ilyen speciális egyéni bánásmódot igénylő gyermek, az minden­kinek jó lenne. A szülői értekezlet célja volt, hogy sikerüljön meg­győzni a felettes szerveket az osztály további együtt-tartá- sának fontosságáról. A neve­lési tanácsadó szakemberei is alátámasztották a kérést, mert hiába telt le a kétéves prog­ram, hiába hihetetlenül nagy a gyermekek fejlődése, még nem illeszthetőek az átlagos osztályközösségek tanulócso­portjaiba. Néhány édesanya vallomá­sa: ,,Rendes osztályban kez­dett tanulni a gyermekem, de nem tudott lépést tartani a többiekkel. Csúfolták, én egy­szerűen nem törődtem bele, hogy buta vagy lusta és kész. Harcoltam azért, hogy beke­rülhessen ebbe az osztályba, nem érdekel, hogy a külvilág­ban mit mondanak rólunk." ,,Az első osztályt kétszer jár­ta, először semmi sikerélmé­nye nem volt, csak kudarc ku­darcot követett. Év végére nem tanult meg írni, olvasni, most pedig szerintem már egészen jól olvas, felszaba- dultabb lett, szeret iskolába járni. Nagyon sok segítségre van szüksége, otthon is foglal­kozom vele, hogy ne felejtse el, amit tanult.” Amikor vizsgálták a nevelési tanács­adóban a gyermekemet és kö­zölték velünk, hogy diszlexiás, a férjemmel azt éreztük, hogy leforráztak. Hál’ istennek si­került bekerülnie ebbe a kis létszámú osztályba, el sem tu­dom mondani, mennyit fejlő­dött azóta." ,Az én gyerme­kem már az óvodában is el­bújt a többiek elől, nem mert másokkal játszani. Koraszü­lött volt, szemüveges, gyen- génlátó, diszlexiás, diszgráfi- ás. Itt összeszoktak, az egyik dadog, a másik beszédhibás, a harmadik nehezen összpon­tosítja a figyelmét, a negyedik autista, de nem bántják egy­mást. Ha másik osztályba mennének ezek a gyerekek, bizonyosan visszaesnének a tanulásban, a magatartásuk­ban, a közösséggel való kap­csolatukban.” A város legtávolabbi pont­járól, még Mezőmegyerről is hordanak gyermeket ebbe az osztályba, mert meggyőződé­sük, hogy érdemes. Van kö­zöttük olyan, gyermekét együl nevelő anyuka, aki azért költözött a belvárosból a lakótelepre, mert így állan­dóan nyomon követheti a gyermekét. Legalább az alsó tagozatban kellene ebben a védő, óvó környezetben ta­nulniuk, hiszen itt a speciáli­san képzett pedagógusok mellett, a terápiához tartozó úszásoktatáshoz is adottak a feltételek. Helyben van a ne­velési tanácsadó, s az írisz tornaterem. A nevelési ta­nácsadó, a szakértői és reha­bilitációs bizottság évről évre több ilyen segítségre szoruló gyermeket talál. A kerület képviselője, dr. Ferenczy At­tila is nagy megértést tanúsí­tott az édesanyák kérése iránt. Velkey Gábor, az okta­tási bizottság elnöke meg­hallgatta a szülőket, felsora­koztatta érveit a város csök­kenő oktatási költségvetésé­ről, a gyermekek előbb-utób- bi szükségszerű beillesztésé­ről. Megígérte, hogy a hallot­takat tolmácsolja a bizottság ülésén és a közgyűlésen, a többi a képviselők döntésén múlik. Bede Zsóka A HÉT FOTÓJA Jegyzet Tradíció Amerikában. A tradicionális Valentin-napi cukorkákat az idén olyan feliratokkal látták el Amerikában, amelyet a gyártó cég (NECCO) vezetőjének kilenc unokája javasolt, mint frappáns szöveget fotó: feb-reuters Lehetnek még jó testvérek? Peti nyolcéves, Zsuzsi hat. El nem válnának egymástól egy percre sem, de a vita állandó közöttük. Minden apróságon képesek ölremenni. Édesanyjuk meddő békítési akciói már las­san felőrlik az idegeit, édesap­juk fejét fogva menekül a kert­be, garázsba, mikor hová, csak ne hallja a csatazajt. Ez most már mindig így lesz? Kesereg­nek a jóemberek. A testvérek közötti vitát, har­cot minden szülő ismeri. A báty bosszantja a húgát, a kislány erre szidalmazza őt, végül mindketten úgy dühbe gurul­nak, hogy verekedni kezdenek. Az állandó veszekedés, persze, idegesíti a szülőket, mégis az a legfontosabb, hogy a felnőttek ne avatkozzanak be a gyerekek ,,harcába". Általában maguk a gyerekek megoldják a konfliktu­sukat. Ha nem, akkor talán se­gíthetnek a következő tanácsok, amelyet hosszú évek tapasztala­ta és sokak véleménye alapján alakítottunk ki. A gyerekeknek meg kell ta­nulniuk az osztozkodást, viszont szükségük van olyan játékokra is, amelyeket kizárólag ők kap­nak. Ha két testvérnek mégis ugyanolyan játéka van, akkor valamivel meg kell jelölni az egyiket, hogy a gyerekek meg­különböztethessék őket. Ha a vita verekedéssé fajul, akkor célszerű azonnal szétvá­lasztani a gyerekeket, nehogy megsebesítsék egymást. Hatá­rozottan meg kell tiltani, hogy a másik fejére, arcába, hasába üssenek. Viszont az ártatlan, já­tékos verekedéseknél nem érde­mes közbelépni. Ha a vitáknál mindig ugyanaz a gyerek húzza a rövidebbet, akkor az állandó­an alulmaradó gyereknek támo­gatásra van szüksége, de a má­sik ne érezze azt, hogy magára maradt. Ha állandósul a civó- dás, akkor üljön össze a család és mindenki mondja el, mi bánt­ja, majd keressenek együtt meg­oldást. Ha megegyeznek vala­miben, akkor utána kérjék is számon a gyerekeken, hogy tartsák magukat az ígéretükhöz! Különösen idegesítő, amikor a gyerekek az autóban vesze­kednek. Gyakran balesetek oko­zója is lehet a családi viszály a kis térben, ilyenkor a beszédti­lalom segíthet. B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom