Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-27 / 49. szám
LEVELEKBŐL 1998. február 27., péntek Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Válasz „A csabai szlovákságról és annak nyelvhasználatáról” című cikkre Olvasva a Hírlap február 11 -ei számában megjelent vitacikket, kicsit szomorúan állapítottam meg, hogy városunk lakosainak (valószínűleg) jelentős része nem rendelkezik helyes ismeretekkel arról a népcsoportról, amellyel 280 éve él együtt ebben a városban, megyében és országban. A magyarországi szlovákok jelentős szerepet vállaltak a török utáni idők mocsaras pusztáinak termékeny földdé varázslásában, a város újratelepítésében és akiknek kultúrája mára integrálódott az itt élő magyar lakosság kultúrájába, annak szerves része. Levelemben csak arra vállalkozom, hogy az írásban megjelent téves megállapításokat korrigáljam, de örömmel venném, ha az újság hasábjain gyakrabban találkoznék a kisebbségi élet hírei mellett elemző írásokkal is, elsősorban városunk múltjának, örökségünknek jobb megismertetése érdekében. A cikk szerzőjének a nyelvvel összefüggő állításai sajnos tévesek. A csabai szlovák nyelvjárás néhány lexikai és nyelvtani kivételtől eltekintve teljesen megegyezik a Dél-Alföldön használt szlovák nyelvvel, tehát a tótkomlósi, a Szarvas és környéki, valamint a csabai szlovák nyelvet jól beszélők teljes egészében megértik egymást. Ugyanakkor a magyarországi szlovák megérteti magát Szlovákia-szerte is, még ha ez a megfelelő szókincs hiányában gondokat is okoz időnként a beszélt téma függvényében. Az itt beszélt szlovák nyelv ugyanis archaikus közép-szlovákiai nyelvjárás, amelyen az 1843-ban kodifikált, s a mai napig használt szlovák irodalmi nyelv is alapszik. Természetesen az új kor eszközeinek megnevezéseit, fogalmait a magyar nyelvből átvéve használjuk, hiszen például szlovák nyelvű közigazgatás soha nem létezett az Osztrák—Magyar Monarchia idején, s a későbbi korokban a magyar nyelvterületbe ékelődött dél-alföldi szlovák szigeten a nyelvnek nem volt módja az irodalmi nyelv fejlődésével lépést tartani. A szlovák nyelv nem ismeri a magyar nyelv ,,é" hangját, s ezért ejti a magyar szavak szlovák szövegkörnyezetben történő használata esetén az ,,é’’-t ,,í”-nek. A romániai Nagylakon élő szlovákok nyelve teljes egészében megegyezik a tótkomlósi szlovákok által használt nyelvvel, mivel Nagylakot a tótkomlósi szlovákok alapították 190 évvel ezelőtt. Az, hogy ők a mai napig használják nyelvüket a mindennapi és a hivatalos érintkezésben egyaránt, valamint az a tény, hogy nálunk az asszimiláció jóval előrehaladottabb stádiumban van, a történelemkutatás összehasonlító vizsgálatainak tárgya lehetne. Ami a csabai szlovákok származási helyét és letelepedésének körülményeit illeti, Békéscsabára elsősorban a történelmi Magyarország Hont, Nógrád és Gömör vármegyéiből érkeztek szlovákok, különböző kényszerítő körülmények miatt kerestek otthont ezen a vidéken. Például a királyi Magyarország északi részein élő földbirtokosok elviselhetetlen elnyomása, a terméketlen föld, a kényszerű katolizáció a többnyire evangélikus szlovák lakosság körében arra ösztönözte őket, hogy élve a Harruckern János György báró (Békés és Csanád megyék akkori birtokosa), majd annak Ferenc fia által biztosított engedményekkel, itt megtelepedjenek. Békéscsaba a csabai szlovákok számára valóban mindig Caba volt, de a mai Békésska Caba szlovák megnevezés nem a helyi nacionalisták érzékenysége miatt alakult így, hanem a település hivatalos elnevezéséből következik, mint ahogyan az utcanevek használata is. Minden nyelvnek van köznapi, beszélt változata és van nyomtatásban, feliratokon stb. megjelenő irodalmi változata. A szlováknak is. Az irodalmi nyelv elsajátítására való törekvés nem feltétlenül jár együtt a nyelvjárás megtagadásával, segíti azonban értékeinek felismerését. Miért nincs Békéscsabán Húszról, Dvorákról, Hősekről, Hrabalról utca elnevezve? Mert a szerző által felsoroltak mind híres cseh személyiségek és nem szlovák nemzeti hősök. A többi említett személy viszont mind csabai. Gajdács Mátyás Afrika-kutató volt, Beliczey Géza (1863—1938) földbirtokos ,,Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”, Gálik János pedig az árvák megsegítésére áldozott vagyonából. És sok más arra méltó csabai személyiségről van, s lehet utca elnevezve, s ebből a szempontból lényegtelen, hogy a személy történetesen szlovák származású vagy kötődésű, mint például ,,Ondris” Achim, Gyóni Géza, Wilim János, Sztraka Ernő, Haan Lajos, Szeberényiék stb... Azoknak, akik a város helytörténetéről, szlovák vonatkozású értékeiről, híres embereiről szeretnének többet megtudni, ezúton hívom fel a figyelmét a Szlovák Kutatóintézet 1996-ban megjelentetett kétnyelvű kiadványára, melynek címe: Csabai olvasókönyv — Cabianska cítanka. A könyvet tudományos igényessége és olvasmányossága miatt bátran ajánlom a csabai pedagógusoknak is az iskolai pedagógiai programok, helyi tantervek készítéséhez segédeszközként. A cikk írója foglalkozik még a szlovák iskolával és a Szlovák Kultúra Házával is. A szlovák iskola és oktatás ügye mélyreható elemzés tárgya lehet, de ez ,,nem fér bele” egy ilyen levélbe. Ami pedig a Szlovák Kultúra Háza ,,idegen"-ségét illeti, véleményem szerint mindenkinek addig idegen, amíg legalább egyszer látogatást nem tesz nálunk. Minden érdeklődőt tisztelettel látunk, s szeretnénk, ha megbizonyosodnának arról, hogy csoportjainkban, rendezvényeinken a helyi szlovák kultúra ápolása az elsődleges cél. István Anna Jótékonysági bátyus bál Februárban első alkalommal rendezte meg Békéscsabán a Trefort utcai óvoda jótékonysági bátyus bálját, amelyet Hanó Miklós városi képviselő, a bál fővédnöke nyitott meg. A nagy sikerű esten több mint száz vendégnek húzta a talp alávalót Lusty ik István és zenekara. A hangulatot fokozta a Pántomat tánccsoport és a Balassi társastánc-klub ifjú növendékeinek fergeteges tánca, valamint a vidám-mókás versenyjátékok, illetve a maskarába öltözött óvó nénik bemutatkozása. Hanó képviselő úr 50 ezerforintos felajánlásából, a belépőjegyek árából, illetve a szponzorok által adományozott tombolatárgyak bevételéből óvodánk az egészséges életmódra nevelés eszköztárát kívánja bővíteni. A hajnalig tartó farsangi mulatságot közkívánatra hagyományossá szeretnénk tenni. A bátyus bálát 78 cég, illetve magánszemély támogatta, köszönet a segítségért. A Trefort utcai óvoda dolgozói Köszönöm! Ez év február 19-én saját ügyetlenségem miatt lecsúsztam néhány lépcsőről a Békés Megyei Jókai Színházban, és könnyebb sérülést szenvedtem. Ezúton szeretném köszönetemet és hálámat kifejezni az ellátásomra siető kedves, segítőkész emberek fáradozásáért, hiszen ott akkor egyedül képtelen voltam bármit is tenni. Máris leültettek, jeget hoztak, ellátták koponyasérülésemet, mentőt hívtak, nyugtatgattak, az orvosok és a civilek egyaránt saját idejüket feláldozva gondoskodtak rólam. A történtekre visszagondolva szégyellem, hogy akkor ott olyan nagy riadalmat és felfordulást okoztam, mindezért utólag elnézést kérek mindenkitől. A hamarosan megérkező mentőcsapat átvette ápolásomat, a kórházba szállított, és az intézmény traumatológiai személyzetére bízott, akiknek szintén köszönöm az értem tett fáradozást, és az összes rólam gondoskodó embernek további jó munkát kívánok! Takács Marianna, Békéscsaba Hát újra megkaptuk... Amiről most írok, nem tartozik az új dolgok közé, s nem vonatkozik mindenkire, csak akiknek járművük van. A talicskán, rolleren, biciklin kívül bármilyen lehet. A lényeg, amit megkaptunk, a súlyadó, illetve az arról szóló csekk, és az ellentmondást nem tűrő, arra vonatkozó pár szavas határozat: mázsánként hatszáz forint és minden megkezdett mázsa egy mázsának számít! Ez igen. Ez az igazi módja annak, hogy egy csomó pénzt kivegyenek a járműtulajdonosok zsebéből, a semmiért! Mert nem létező súly után fizetünk több száz forintot évente. Csak azért, mert valaki vagy valakik így találták ki. Én például négyszáznyolcvan forintot fizetek egy évben a semmiért. A hivatal százhúsz forintról nem mond le, visszafelé nem kerekít, inkább engem kötelez négyszeres többletfizetésre. Miért? Vajon jogosan jár el az adóhatóság? Hiszen csak tőlem négyszáznyolcvan forintot szed be egy évben, de országos viszonylatban az így beszedett összeg százmilliókra rúg, szerintem jogtalanul. Szeretném, ha itt, az újságban tudatnák véleményüket, hogy minél többen tudjuk meg, mi a helyzet ezen a téren. A magam részéről csak annyit fűzök ehhez a témához, hogy nekem mindegy, ki vagy kik találták ki ezt a határozatot, de én csak a valós súly után vagyok hajlandó fizetni ebben a pénzszűkös világban. Nem állok úgy, hogy kidobjak az ablakon több száz forintot a nyugdíjamból egy rossz törvény miatt. Szerintem sokkal igazságosabb lenne olyan megoldás, hogy az ötven kiló alatti súlyt lefelé, az a fölöttit pedig felfelé kerekítené a hatóság. Bottá D. Mihály, Békéscsaba MUNKÁLTATÓK FIGYELMÉBE: A BRMKK-ban 1998 februárjában befejezett és 1998 márciusában befejeződő képzési programok Képzési program Létszám Végzett hallgatók lakóhelye Képesítés Javasolt munkakörök és feladatkörök Február B aromfi tény észtő, Szarvas 14 fő Szarvas, Kondoros, Örménykút, Kardos, Békésszentandrás, Békéscsaba BRMKKbizonyítvány B aromfitenyésztő, -gondozó Dinnyekertész, általános növényvédő 12 fő Almáskamarás, Pusztaottlaka, Medgyesbodzás, Kunágota, Medgyesegyháza, Nagykamarás BRMKKbizonyítvány Dinnyekertész, általános növényvédő Zöldségtermesztő, Gyomaendrőd 22 fő Dévaványa, Gyomaendrőd, Hunya BRMKKbizonyítvány Zöldségtermesztő Vámügyintéző 27 fő Elek, Csorvás, Gyomaendrőd, Kondoros, Gyula, Szeghalom, Békéscsaba, Dévaványa, Méhkerék, Kevermes, Orosháza, Battonya, Vésztő, Békés OKJ 54 3433 04 Középfokú vámügyintéző, vámkezelő Kereskedő, boltvezető, Orosháza 18 fő Orosháza, Tótkomlós, Nagyszénás, Gádoros OKJ 52 7862 03 Kereskedő, boltvezető PC-Start számítógép-kezelő 17 fő Békéscsaba, Sarkad, Lökösháza, Telekgerendás, Gyula, Békés, Mezőberény, Csárdaszállás OKJ 33 4641 01 Alapfokú számítógépkezelő, számítástechnikai adminisztratív foglalkozások Március Virágkötő 16 fő Orosháza, Gyomaendrőd, Kondoros, Gyula, Pusztaföldvár, Medgyesegyháza, Csanádapáca, Medgyesbodzás, Dévaványa, Nagyszénás OKJ 21 7862 01 Virágboltokban alkalmazottként, illetve önálló vállalkozóként Virágkötő 13 fő Békéscsaba, Füzesgyarmat, Békés, Körösladány OKJ 21 7862 01 Virágboltokban alkalmazottként, illetve önálló vállalkozóként Személy- és vagyonőr 21 fő Mezőkovácsháza, Végegyháza, Gyula, Dombegyház, Elek, Magyarbánhegyes, Kötegyán, Magyardombegyház, Kondoros Szarvas, Kétegyháza, Békéscsaba OKJ 33 8919 01 Személy- és vagyonőr Személy- és vagyonőr 25 fő Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő, Biharugra, Körösújfalu, Körösladány OKJ 33 8919 01 Személy- és vagyonőr Személy- és vagyonőr 22 fő Battonya, Nagyszénás, Gádoros, Örosháza, Gerendás OKJ 33 8919 01 Személy- és vagyonőr Mérlegképes könyvelő 20 fő Körösladány, Sarkad, Békés, Gyomaendrőd, Gyula, Szeghalom, Csabacsűd, Újkígyós, Szarvas, Békéscsaba, Orosháza, Vésztő, Mezőberény, Csorvás OKJ 54 3436 03 Gazdasági vezető, számviteli csoportvezető, pénzügyi csoportvezető, könyvelő ABC-áruházi eladó 20 fő Békéscsaba, Zsadány, Sarkad, Gyula, Gyomaendrőd, Lökösháza, Orosháza Körösladány, Körösújfalu, Murony, Füzesgyarmat, Gádoros, Battonya, Békésszentandrás OKJ 31 7862 01 ABC-áruházi eladó Ács, állványozó 14 fő Vésztő, Gyomaendrőd, Dévaványa, Békéscsaba, Újkígyós, Sarkad, Kardos,Vésztő, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Békés, Zsadány, Csorvás OKJ 33 5216 01 Ács, állványozó, faipari gépmunkás További információ személyesen a Békéscsabai Regionális Munkaeró'fejlesztó' és Képző Központ Humán Szolgáltató Osztályán kérhető. Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: (66) 445-040. |
