Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07-08 / 32. szám

Ifjúkorom telitalálata A glastenbury apátság szelleme Péntek este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Görgey Gábor: Komám- asszony, hol a stukker? című komédiáját. Három évtizedes sikerszéria után érkezett hozzánk e darab, amelynek fanyar idősze­rűsége is bizonyság, hogy vannak még örökzöld témák e kelet-európai karaván szerájban. (6. oldal) Az eddigiekben olyan történeteket olvas­hattunk, amikor szellemek spontán módon jelentek meg, járták a maguk titokzatos útját, és eltűntek. Ebben a történetben azonban a szellem olyan információkkal szolgált az őt megidézőnek, amely végül egy régészeti szenzációba torkollt. (7. oldal) Che, a feltámadt legenda Che Guevara, a hatvanas évek ifjúságának bálványa ismét divatba jött. A Korda által világhírűvé vált fotója újból felkerült a pólókra, a karórákra, sot a testekre, tetoválás­ként. Személyét húsz évig hallgatás övezte, ma az Interneten többen keresik, mint például Elvis Presleyt. Pedig a világ talán még meg sem emésztette a sokkoló hírt, hogy tetemét megtalálták a bolíviai őserdőben. Véletlen volt, hogy halálának éppen a harmincadik évfordulóján? Afrikába megy, ahol a kongói forra­dalom teljes vereséggel végződik. Egy rövid ideig Prágában húzódik meg, majd Ramon néven visszatér Latin- Amerikába. Egy maroknyi férfival forradalmat kísérel meg Bolíviában. Ekkor már inkább hasonlít gyermek­kori szeretett hősére, Don Quijotéra, mint egy partizánvezérre. Társai el­hagyják, elárulják, fejére vérdíjat tűz­nek ki. A Valle Grandéba hatszázöt­ven fős speciális egység indul az elfo­gására. Guevara még ekkor sem adja meg magát: abban bízik, hogy Fidel segít. A félelmetes partizánvezér helyett a Gary Prado vezette különleges egység egy haldokló, kiéhezett, piszkos és bü­dös emberi roncsot fogott el, akinek ci­pő helyett rongyok fedték a lábát. A földkerekség legkeresettebb, leghíre­sebb forradalmárát ki sem kellett volna végezni, lehet, hogy néhány nap, né­hány óra alatt meghalt volna. Hogy Che Guevara a halálával ne válhassék szimbólummá, a CIA utasítására el kellett volna égetni. A bolíviai hadse­reg azonban sietett, így a kivégzés után titokban azonnal elföldelték. Nem vált szimbólummá, „csak” legendává, aki­nek földi maradványait tavaly október­ben nagy pompával szállították Havan­nából Santa darába. A háromszáz ki­lométeres utat meghatódott emberek tömegei szegélyezték. Az 1968-as diáklázadások idején Che Guevara az értelmiségi ifjúság szimbóluma lett. A párizsi barikádo­kon az ő arcképe lobogott a szélben, s ő volt az amerikai diákság hőse. A szabadság szellemének, amely magá­val ragadta az ifjúságot, s amely a sze­xuális forradalomba torkollt, azonban már kevés köze volt Che céljaihoz és nézeteihez. A diákok, akiknek a szo­bája falát az ő és Marilyn Monroe portréja díszítette, alig ismerték az éle­tét és az ideáljait. A sors iróniája, hogy Che, aki fegyveres forradalommal sze­rette volna megváltani a világot, a biz­nisz áldozata lett. Halála után azt rek­lámozza, ami ellen egész életében har­colt. Le Figaro A spekulációk nem is olyan alaptala­nok, ha eszünkbe jut, hogy Banzer tá­bornok, a bolíviai elnöki szék váromá­nyosa tavaly tavasszal bejelentette, ha megválasztják elnöknek, bebizonyítja, hogy Che holttestét nem is keresték... A harmincadik évfordulón nagy pom­pával temették el a kubai Santa darában épített hatalmas mauzóleum­ban. Ernesto Che Guevara, a forradalmár nem származott szegény családból. Köztiszteletben álló szülei 1200 kilo­métert utaztak a Paraná folyó mentén, hogy gyermekük jó kórházban szület­hessen, Rosario városában. Közvetle­nül születése után azonban tüdőgyulla­dást és súlyos asztmát kapott. Egészsé­ge élete végéig labilis maradt, sokan ezzel magyarázták a vak­merőségét, amellyel bele­vetette magát egy-egy re­ménytelen akcióba. Nem félt a haláltól, hiszen gyermekkorától szembe kellett néznie vele. Ifjú­kora gondtalanul telt, mert a család (időközben a jobb éghajlatú Brazíliá­ba költözött) a módosak közé tartozott, apjának teaültetvénye volt. Emesto a betegsége miatt nem járt iskolába, édesanyja ne­velte és oktatta, akit mindenekfölött szeretett, s aki a legjobb barátja volt. A fiatalember orvosnak tanult. Eredmé­nyes tanulmányait háromszor szakítot­ta meg, hogy megismerje a világot: be­utazta Európát, Észak- és Dél-Ameri- kát, 1953-ban, friss orvosi diplomával a zsebében Guatemalába utazott. Itt ta­lálkozott a perui Hilda Cadeával, aki kommunista volt, s aki bevezette a bal­oldali politikai körökbe. Guevara Marx és Sartre könyveit olvasta. Szemtanúja volt annak a katonai puccsnak, amelyet a CIA szervezett Arbenzo elnök meg­döntésére, akinek földügyi törvényei az Unidad Fruit amerikai vállalat érde­keit sértették. Néhány nappal később megismerkedett Fidel Castróval. A ku­bai forradalmi egységeknek orvosra volt szükségük. 1956 novemberében Guevara Fidellel és a partizánokkal együtt felszállt a híres Granma hajó fe­délzetére. Hamarosan kiderült, hogy Che Guevara inkább parancsnoknak való, mint orvosnak. Határozott volt, bátor és teljes odaadással szolgálta a forrada­lom ügyét. 1958 szeptemberében egy­ségével gyors rajtaütéssel elfoglalta Santa Clara városát. Che Guevara leg­Személyét húsz évig hallgatás övezte, ma az Interneten többen keresik, mint például Elvis Presleyt nagyobb katonai győzelme jelentő­sen hozzájárult a kubai forradalom győzelméhez, s elősegítette Batista diktátor seregének vereségét. 1959. január 1-jén Fidel csa­patai győzelmesen vonultak be Havan­nába. A menet élén Castro és Guevara együtt haladtak. Guevara nemcsak a ku­bai forradalom egyik veze­tője volt, de az új forradal­mi hatalom oszlopos tagja: előbb a kubai nemzeti bank kormányzója, később a kormány földművelés- ügyi minisztere lett. A korrupciót nem ismerte, kemény volt, kompro­misszumokra képtelen. Bí­zott az emberek lelkesedésében, s arról álmodott, hogy a kubai forradalom új, erkölcsösebb embert teremt. Aztán jöt­tek a konfliktusok: egyre élesebben el­ítélte a szovjet, a maoista és a titoista kommunizmust, amivel mind kényel­metlenebbé vált a szovjetek és a kubai­ak számára. 1966 áprilisában, egy Castróval lezajlott éles vita után távo­zik Kubából, de előzőleg egy levélben lemond minden addigi funkciójáról. Az egykori harcostárs, Fidel nem segített a kritikus helyzetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom