Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-04 / 29. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. február 5., szerda Barangolás a csodák világában Magántelefon a sarkadi önkormányzat vonalához csatlakoztatva Kisded megoldás egy óvodában Nem hiszem, hogy akadna közöttünk bárki, aki ne ismerné e nevet. Csipkerózsika meséje, gyermekkorom csendes óvodai délutánjain, vagy esténként édesanyámmal összebújva, rabul ejtette képzeletem. Azóta jó néhány év eltelt, s most kicsi lányommal alkalmam nyílt újra bebarangolni a csodák világát, megtekintve a Jókai színház Csipkerózsika című musicaljének ősbemutatóját. Csodák világába csöppen a néző valóban, gyermek és felnőtt egyaránt, az első pillanattól fogva. Gondoskodnak erről a gazdag forma- és színvilágú, látványos díszletek, a színeket jellemábrázoló eszközként felhasználó, egységükben harmóniát alkotó szép és ötletes jelmezek, s a szuggesztív erejű, igényes, szerepformálást gazdagító dalok. A jó ütemű darab remek lehetőséget kínál színészeinek is humorral fűszerezett, karakteres szerepeivel. Csipkerózsika, Démona, a két király, a jótündérek, Kispocsék s a herceg önfeledt játéka magukkal ragadják a nézőt. Bár az eredeti mese történései a darabban szinte csak motívumaiban tűnnek fel, azért a mondanivaló változatlan: jók és gonoszok harcából a szerelem és a szeretet erejével a jók kerülnek ki győztesen. Mit lehet még ehhez hozzátenni? Hát azt, hogy talán még a gonosz is jóvá válhat, ha lehetőséget kap bűnei jóvátételére. Erre a hitre szüksége van gyermeknek és felnőttnek. Az előadást a nézőtérről végigkísérő izgatott moraj, bekiabálás, örömkuncogás és tapsvihar pedig a leghitelesebb igazolása annak, érték született és elfogadtatott. Kovács Ildikó Felvételünkön Csipkerózsika és Fülöp herceg (Steinkohl Erika és Marton Róbert fh.) fotó: kovács Erzsébet Kétségtelen, földrengetőbb bajok is előfordulnak manapság, mint ez a sarkadi história. Persze, amíg nem nagyon akadt telefon ezen a vidéken, nem volt vele gondunk. De most van. Telefon is, gond is. A „vonal végén” ezúttal a sarkadi 5-ös számú óvoda. Pár napja a Hungarotel megbízásából eljáró szakembereknek valami dolguk akadt az óvodában. Eljutottak a távbeszélő készülékig, de nem állhatták meg ott: a vezetékek tovább vitték őket, ki az udvarra, onnan az átellenben lévő kertszomszédhoz, aki történetesen az óvoda vezetőnője. Azt kellett látniuk, hogy valódi sziámi ikrekkel találkoztak, melyek tavaly agusztus óta „éltek”, legfeljebb a Hungarotel nem tudott róluk. Ugyanis a hivatalosan az óvoda számára biztosított fővonalat valakik úgy „ikresítették”, hogy a vezetőnő lakásából is lehessen „távbeszélni”. A Hungarotel a párhuzamosítást azonnal megszüntette, a „házi” telefont leválasztották a hálózatról. Sarkadon az önkormányzat intézményi gondnokságának vezetőjét, Fodor Jánosnét kerestük meg először. Elmondta, hogy nem az ő hatáskörükbe tartozik a dolog, az önkormányzat külön intézményt hozott létre az óvodák működtetésére. Ennek vezetője novembertől betegszabadságon van, helyettese, Kádár Barnabásné azonban elérhető. Fodor Jánosnétól megtudtuk, hogy az óvodai telefonszámlák viszont hozzájuk futnak be. Kádár Bamabásnénak — s gyanítjuk másoknak sem — nem mondtunk sok újat, mivel szeptemKi vette fel a kagylót, mikor és hányán voltak a vonalban? (Képünk nem a történet helyszínén készült) berben már „felvetődött” ez a probléma. Akkoriban sokallták a telefonszámlát ők is, mások is, de az 5-ös számú óvoda vezetője, Juhász Károlyné azt nyilatkozta, hogy amit nem hivatalosan telefonált, annak a díját befizette. Van ugyanis egy füzet az óvodákban, melybe a „maszekolást” beírják, majd megküldik az árát az önkormányzatnak. Nem maradt más dolgunk, mint felkeresni Juhász Ká- rolynét. — Otthonról nem volt lehetséges másokat hívnunk, csak bennünket kereshettek — mondta az óvoda vezetőnője. — Mert műszakilag így volt megoldva? — Nem, csak egyszerűen nem vettük fel ilyen célból a kagylót. Tavaly, amikor a városban szerelték a telefonhálózatot, valami szekszárdiak jöttek az óvodához. Már korábban megengedtem nekik, hogy a cuccukat az óvodában tárolják. Augusztus elején jöttek a holmijukért, akkor húzták át a vezetéket a házunkhoz. De mi otthonról soha nem hívtunk senkit. Ha az óvodából magánbeszélgetést folytattam, én is beírtam a füzetbe, s megfizettem a beszélgetés árát. Kellett a telefon, a mienk nemzetiségi óvoda, sok a gond, melyek megoldásához nagy segítség a telefon. — Fia akarta, akkor tehát lakásából is hívhatott volna bárkit, illetve, ha az óvodát hívták, önöknél is csengett, s ha felvették, egyszerre akár ketten is vonalban voltak, hallhatták, ki miről beszél? — A lakásunkban csak akkor volt a telefon bedugva, ha otthon voltunk. —Egyébként igényeltek önök hivatalosan telefont? — Nem volt szándékunk otthonra telefont kérni. A két telefonos úr, aki itt járt, s kikapcsolta a lakásban működtetett készüléket, azt mondta, visszaszerelik, ha a polgármesteri hivataltól engedélyt szerzünk rá. — El is vitték a készüléket? — Nem, mert az a sajátunk volt. Az óvodák vezetőiként megállapodtunk abban, hogy egy-egy óvoda havonta kétezer forintos határig használhatja a telefonját, a számla azon felüli részét az ott dolgozóknak kell megtéríteniük. A magánbeszélgetések nyilvántartására egy füzetet használunk, az alapján fizetjük be utalványon a kétezer forint feletti különbözetet. Eljövőben hozzátette azt is, hogy a telefon átvezetéséről tudott például az alpolgármester is, előfordult, hogy este, jóval az óvodai munkaidő után is hívta őt. S egyáltalán: nem élne vissza az ilyen helyzettel, hiszen egy közeli hozzátartozója komoly beosztású rendőr. Ez utóbbinak — az olvasó megértésében bízva — nem néztünk utána. Inkább a dolog lényegét kerestük. Azt, hogy a megoldás szabálytalanságán túl az óvodában felvett telefonbeszélgetésekbe akkor és arra illetéktelen fülek is belehallgathattak, a helyzet lehetőséget adott a számla ellenőrizetlen növelésére, melynek kétezer forint feletti részét — mint emlékeznek — az óvoda dolgozóinak kellett megtéríteniük. Hát... S ami elgondolkodtató: ha tudtak a szabálytalanságról az illetékesek, miért nem léptek idejében? Kiss A. János Folytatódik a EBI—EBI— BÚTORVÁSÁR A CSŐSZ TÓTH KFT. ÜZLETÉBEN! Kedves Vásárlóink elnézését kérjük, hogy az év végén nem tudtuk folyamatosan kiszolgálni Önöket! Békéscsaba, Trefort u. (a piac mellett), az Unicon Rt.-nél. Telefon: (66) 450-155/154-es mellék 50%-os
