Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-26 / 48. szám

1998. február 26., csütörtök Szerkesztette: László Erzsébet Március 10., Békéscsaba: fórum Hans Beckkel és a nagykövetekkel Békés megye nem akar tétlenkedni Békés megye nem akar tétle­nül állni, amikor Európa pénzügyi alapokat kínál azoknak, akik használható programot tesznek le az asz­talra az uniós csatlakozási folyamat jegyében. Ezért nemrégiben a megyei önkor­mányzat felkérte a budapesti székhelyű Európai Intézetet, készítse el Békés megye uniós fejlesztési koncepcióját. A tanulmány mostanra, azaz határidőre elkészült, s az itteni véleményeket csatolva vissza­juttatták az anyagot a készítő­höz. Általános vélemény, hogy a koncepció nem rossz, néhány általánosítás pontosításra, ki­egészítésre szorul. A folyamattal összhangban egész napos programsorozatot terveznek március 10-ére Bé­késcsabára. A rendezvényre el­fogadta a meghívást Hans Beck, az Európai Unió magyar­országi képviseletének vezető­je, aki — feleségével együtt — már az előző napon este megér­kezik a megyeszékhelyre. Az előzetes elképzelések szerint a vendégek március 10- én reggel a 2. számú általános iskolába látogatnak, megtekin­tik az idegen nyelv hetének programját, találkoznak és be­szélgetnek a gyerekekkel. A második helyszínen, a Körös Főiskolán az intézmény köz- gazdasági fakultása III. évfo­lyamos diákjaival váltanak szót a résztvevők az uniós csatlakozás esélyeiről, az or­szágra váró kihívásokról, a be­lépés utáni időszakra való ké­szülődésről. A megyeháza nagytermében 10 órától kezdő­dik a „Békés megye programja az Európai Unióhoz csatlako­zás jegyében” című fórum, melynek alapja a már említett fejlesztési koncepció. A talál­kozóra meghívást kaptak az uniós tagországok nagyköve­tei, a Külügyminisztérium ve­zetői, Békés megye ország­gyűlési képviselői, a megye- I gyűlés tagjai, a települések , polgármesterei, a koncepció előkészítésében munkálkodó szakemberek, illetve a megyei önkormányzat hivatalának ve­zető munkatársai. A fórum után lehetőség nyí­lik rövid tájékoztatókra a me­gye gazdasági, turisztikai, ter­mészeti adottságairól, a Kö­rös—Maros Természetvédel­mi Területen folyó szakmai munkáról, fejlesztési kérdé­sekről. A nap egyetlen vidéki prog­ramja Békésen lesz, ahol a vendégek megtekintik a Phare- forrásközpontot. (e) AZ ELNÖKFELESÉGEK SZERINT FÉRJEIK EGYMÁS GONDOLATAIT FOLYTATTÁK Mindketten a nép nyelvén szólnak Ha nem figyeltem oda, nem tudtam ki beszél! — idézte fe­lesége, Nadia Constantinescu asszony szavait Emil Con­stantinescu magyarországi lá­togatásának gyulai helyszí­nén, a Nicolae Balcescu ro­mán gimnáziumban az esti órákban. Az államelnök szerint Göncz Zsuzsanna és Nadia asszony között is legalább annyira szo­ros barátság szövődött, mint közte és a magyar köztársasági elnök közt, hisz’ az ebédnél mondták el a feleségek, hogy ha nem figyeltek, nem tudták me­lyikük beszél. — Mintha csak egymás gon­dolatait folytatták volna — mondták az elnökfeleségek fér­jeikről. Az ok, amiért az elnö­kök ennyire megértik egymást, nem más, mint az, hogy mind­ketten egyszerű emberek, a nép nyelvén szólnak, és úgymond „botcsinálta” politikusok, hisz’ polgári foglalkozásuk nem a politizálás. — Both — Felvételünk Emil Constantinescu szavait igazolják. Balról Nadia Constantinescu asszony, jobbról a magyar köztársasági elnök felesége, Göncz Zsuzsanna fotó: lehoczky pétbr Olvasóink ÉRTÉKELHETNEK Lapunkban a múlt év szep­tembere óta minden hónap­ban rendszeresen találkoz­hatnak olvasóink az Európa- krónika című összeállítással. Eljött az idő, hogy félidőben mérleget vonjunk, és meg­kérdezzük: megfelelő tájé­koztatást nyújtunk-e a téma iránt érdeklődőknek, vagy sem. Ezért kérjük Önöket, válaszoljanak a következők­ben felsorolt öt kérdésre. Azok között, akik elküldik lapunknak a kérdésekre adott feleleteket, s ily’ módon vé­leményt alkotnak összeállítá­saink tartalmáról, tíz Békés Megyei Hírlap ajándékcso­magot sorsolunk ki. Határ­idő: március 5. Címünk: Bé­kés Megyei Hírlap, Békés­csaba, Munkácsy u. 4. Pf.: 111., 560 i. A borítékra vagy levelezőlapra kérjük írják rá: Európa-krónika. 1. Rendszeresen figyelem­mel kísérte-e az Európa-króni­ka című mellékletet? 2. Elégedett volt-e az eddig megjelent 12 oldal tartalmával? 3. Véleménye szerint köze­lebb jutott-e az európaiság gondolata az olvasóhoz? 4. A csatlakozásra való felké­szülés folyamatában a lap kellő­en bemutatta-e Békés megye helyzetét, az itt élők lehetőségeit? 5. Miről olvasna szívesen az elkövetkező számokban? AZ ÚJRATÖLTHETŐ KÁRTYÁK A SZERVEZETT BŰNÖZÉSNEK KEDVEZNEK Ausztria: vita a mobiltelefonokról Nagy vita tört ki február ele­jén Ausztriában a mobiltele­fonokkal, pontosabban egy bizonyos szolgáltatással — a feltölthető' telefonkártyákkal — kapcsolatban. Michael Sika közbiztonsági fő­igazgató ugyanis kerek perec kijelentette: ezek a kártyák (amelyek mellesleg karácsony óta hazánkban is forgalomban vannak) megnehezítik a bűnül­dözők munkáját; magyarán: az alvilágnak kedveznek. Miben is áll a probléma vele­je? A feltölthető kártya vásárló­ját nem kell regisztrálni, mint a mobiltelefon-előfizetőt, így használója teljes névtelenség­ben marad — annál is inkább, mert előfizetési díjat sem kell utána fizetni: egyszer megve­szik, s ha elfogytak róla az egy­ségek, újratöltethető, vagy egy­szerűen eldobható. Miközben a vevők örvendeznek afelett, hogy elmarad a szerintük telje­sen fölösleges bürokrácia, a rendőrség azt hangsúlyozza: ha egy telefonnak nem ismeri sen- • ki a hívószámát, az lehetetlen­né tesz egy esetleges — törvé­nyesen elrendelt — lehallgatást is. „Márpedig ez a szervezett bűnözésnek kedvez — teszi hozzá a közbiztonsági főigazga­tó. — Olyán triviális esetekben sem tudunk segíteni, mint a te- lefonbetyárkodás, a nagyobb bűncselekmények elkövetőinek leleplezéséről már nem is szól­va.” A bűnügyi szakember példát is hoz: Hollandiáét, ahol a fel­tölthető telefonkártyákat ha­sonló megfontolásból kivonták a forgalomból. Olaszországban viszont, ahol a telefonálás egyébként is egyfajta „nép­szokássá” nőtte ki magát, ki­lenc hónapon belül kereken kétmillió kártya talált új tulaj­donosra; Michael Sika szerint elképzelhető, hogy ebből mennyi került egyenesen a maffia tulajdonába. Az osztrák közlekedési minisztérium nem osztozott a közbiztonsági fő­igazgató aggodalmaiban. Kari Schlögl belügyminiszter pedig — aki megérti és osztja az el­lenzők véleményét — annyit fűzött az ügyhöz: a megoldást az Európai Uniónak egysége­sen kell megtalálnia. Nos, a brüsszeli Európai Bizottság egyébként is górcső alá kívánja venni a vezetékes és a mobilte­lefonok kérdését. Az Európai Unió 15 tagországában meg kí­vánják vizsgálni: milyen tisz­tességes eszközöket vetnek be a két rendszer szolgáltató cé­gei. Itt nemcsak tarifaháborúról van szó — jóllehet mind töb­ben kínálnak ésszerűtlen mó­don egymás alá —, hanem az újratölthető telefonkártyákról is, hiszen azok teljes mértékben fölborítják a versenyegyen­súlyt. (gyulay) Középiskolásoknak az Unióról Gál Zoltánnal Ki ne szeretne vetélkedni? Máris melegíthetnek azok a békéscsabai középiskolás fia­talok, akik szeretnek vetél­kedni, hiszen március 27-én a belvárosi iskolában — orszá­gos szellemi megmérettetés keretében — az Európai Uni­óról szóló kérdésekre vála­szolhatnak. A cél: minél töb­bet megismerni a közösségről, hiszen igazából ők lesznek az uniós állampolgárok. Vetél­kedni pedig — főleg ifjú kor­ban — ki ne szeretne? Az uniós vetélkedősorozatot a székesfehérvári székhelyű Eu­rópa 2000 a Demokráciáért Alapítvány szervezi, és társult hozzá a békéscsabai Esély a Jö­vőért Alapítvány, melynek el­nöke — és a társszervezői teen­dőket is ellátja — dr. Molnár Zsolt. A részleteket is tőle hal­lottuk: — Az országos szellemi ve­télkedő Zalaegerszegen mutat­kozott be — óriási sikerrel —, a következő állomás lesz Békés­csaba. A részvételre szóló felhí­vást ezen a héten küldjük el a város 12 középiskolájába, illet­ve a szlovák, a belvárosi, a Jó­kai, az evangélikus, illetve a kézműves szakiskolába. A ver­senyre március 11-éig lehet je­lentkezni. Az iskolákból legfel­jebb két csapat — 5—5 fővel — vehet részt, tehát maximum 170 versengő diákra számítunk. A társszervező és -zsűri- elnök: dr. Molnár Zsolt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Várjuk a szurkolókat is, hiszen ők is válaszolhatnak kérdések­re, s aki helyesen felel, jutalmat kap. A vetélkedőn indulóknak totót kell kitölteniük, különféle kérdésekre írásban, illetve szó­ban kell felelniük. A vetélkedő zsűrielnöke dr. Szanyi Tibor, a Margitszigeti Európa-ház igazgatója. A társ­elnök Molnár Zsolt, aki szeret­né, ha a zsűriben köszönthet­nék Sinkó Péter diákpolgár­mestert. A rendezvény fővéd­nöke Tóth Károly, Békéscsaba országgyűlési képviselője. A díszvendég dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke lesz, ő adja át a díjakat a legjobban szereplő diákoknak. (e) A BELÉPÉS NEM JÁRHAT TÚL SOK KÖNNYÍTÉSSEL ÁRTALMAS LEHET A KÍMÉLET A március végén kezdődő tár­gyalások két résztvevője közül minden bizonnyal inkább az Európai Unió képviselői lesz­nek abban a helyzetben, hogy „diktáljanak”. Abban mindenki egyetért, hogy a csatlakozás reális időpontja felkészülésünk függvénye, ám a magyar érdekeket azt szolgálná — érvel az egyik tábor —, ha mielőbb beléphetnénk, és az il­leszkedés hiányosságainak pót­lására halasztást kapnánk. így az Európai Unió bizonyos normái átmenetileg nem vonatkoznának hazánkra, és ez megóvná Ma­gyarországot a nem kívánatos, negatív hatásoktól. Mások vi­szont azt tartják, hogy ezeknek a „derogációknak” a kieszközlése mértéktelenül elnyújthatja a tár­gyalásokat, és az elnéző bánás­mód hosszú távon kevesebb előnnyel jár, mint a többletter­hek viselése. Inotai András, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport vezető­je attól tart, hogy ha nem mérnek bennünket ugyanazzal a mércé­vel, mint a korábban bekerült tagállamokat, s nem róják ránk ugyanazokat a terheket, akkor nem élvezhetjük az EU- tagságból fakadó jogokat sem. Ha teljesítik különleges kívánsá­gainkat, az visszaüthet, mert az EU-nak így csak afféle „részle­ges” tagjává válhatunk. Nem titok, hogy akadnak uni­ós tagországok, érdekcsoportok, amelyeknek ez kedvükre lenne. Ha kitolódna Magyarország fel­vétele, nem kellene máris tartani­uk a versenytárstól (olcsó, jól képzett munkaerő, agrártermékek stb.), ráadásul a tagsággal járó tá­mogatások folyósítását (az agrár- szektor, a szerkezeti átalakítás számára) is csak később kellene megkezdeni. Ez a rövidlátó önzés azonban nyugati partnereinknél is megbosszulhatja magát. Példá­ul az úgynevezett schengeni szer­ződésből fakadó határőrizeti, -ellenőrzési feladatok végrehajtá­sához jó lenne mielőbb hozzálát­ni. Márpedig ehhez a brüsszeli EU-pénzek csak a tagországok­nak járnak. E nélkül Magyaror­szág önmaga nem képes e felada­tok maradéktalan végrehajtására. Az EU-tagországok zöme őszintén üdvözli a bővítést, ám néhányukban markánsan megje­lentek az ellenzők, akik most, hogy „komolyra fordult” a fel­vétel ügye, egyre hangosabban fogalmazzák meg kételyeiket. Nem vitás, hogy az aggályok a konkurenciától való félelemmel függenek össze. Szakértők sze­rint azonban ez eltúlzott, hiszen a tíz társult tagállam az EU im­portjából mindössze nyolc szá­zalékkal részesedik. Miért nem tartanak a többitől? Ám e félelmek mégsem egé­szen alaptalanok, hiszen a kelet- közép-európai országok egyike- másika dinamikusan növeli ex­portját, és a régió kevésbé elké­nyeztetett polgárai a jobb jövő re­ményében hajlandóak kemé­nyebben dolgozni. A szomszédos Ausztriában éppen attól tartanak, hogy a most hatszázalékos mun­kanélküliség a beáramló magyar munkavállalók miatt tovább nő­het. Valójában azonban még sok a tartalék az osztrák cégeknél: mással is csökkenthetők a terme­lési költségek, mint az olcsóbb magyar munkaerő alkalmazásá­val. Másfelől csupán néhány ezer ingázóról van szó Bécs és Bur­genland körzetében, és inkább számuk csökkenése várható, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, azaz az osztrákokénál gyorsab­ban nőnek a reálbérek a magyar magánszektorban. Akkor már nem éri majd meg annyira, hogy vállalják a fáradságos utazgatást. Az osztrákok azonban belpo­litikai okokból félreverték a ha­rangokat, és ez a hangulatkeltés kihathat a küszöbönálló tárgya­lásokra is. Toronyi Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom