Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-25 / 47. szám
a 1998. február 25., szerda MEGYEI KÖRKÉP Fiatal közgazdászok Az ország fiatal közgazdászai március elején Békéscsabán tanácskoznak: eddigi tevékenységének elismeréséül ugyanis a Magyar Közgazdász Társaság (MKT) Békés Megyei Szervezete nyerte el a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozójának rendezési jogát. A március 6—7-ei vándor- gyűlés témája: Oktatás és gazdasági növekedés Magyarországon, a fellendülés küszöbén. „Átalakuló oktatási rendszerünk versenyképes-e nemzetközi szinten, képes-e kitermelni magából azt a tudás- és menta- litávegyÚttest, amely az áhított anyagi és szellemi pozíciót biz: tosítani tudja egyén és társadalom számára egyaránt? — fogalmazta meg a vitakérdést Kacsirek László, az MKT ifjúsági bizottságának elnöke. (t) Tanácskozás A Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) munkaszolgálatosokat tömörítő tagozata (MUSZ 51-56) tanácskozást rendez a szövetség budapesti székházában február 27-én 10 órától, ahová hivatalosak a POFOSZ MUSZ 51-56 tagozat megyei és fővárosi vezetői. Békés megyét Szarvasról Kozák Ferenc képviseli. A tanácskozás témája a szekció vezetőségének átalakítása, a képviselőválasztás, illetve a gyógyszertámogatás ismertetése. (r) Hasonló telt házat szeretnének egész évben FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Koncert, kirándulás, nosztalgia Változatos programok az újkígyósi művelődési házban Telt ház előtt lépett fel február 18-án gyermekműsorával a Bibuczi együttes Újkígyóson. A Petőfi Művelődési Házban — a tavalyi évhez hasonlóan — idén is változatos programokkal várják az érdeklődőket. — A művelődési ház idén 3 millió 872 ezer forinttal gazdálkodik — mondta Szamosvári Zsolt igazgató. — A bevételeinket a ’97-es évhez képest szeretnénk megduplázni. A tervek között szerepel a nagyterem burkolatának cseréje, az udvar és a büfé kialakítása, valamint a mozi korszerűsítése. Meglévő lehetőségeinket pályázati pénzekből szeretnénk bővíteni, több — a kisebbségeket érintő — programra is pályázunk. Ä művelődési ház márciustól asztalitenisz, kosárfonó, korongozás, agyagozás, bőrdíszműves és karate szakköröket indít. Március másodikán a nyugdíjasklub tagjainak Mediterrán tájakon címmel szerveznek diafilmes előadást. 10-én a mozgáskorlátozottak helyi szervezete tart anyák napját. 14-én nosztalgiabuli, a Nosztalgiasörözőrendezésében. 15- én a hagyományos megemlékezés mellett, este hat órától Banner Zoltán előadóművész Petőfi naplótöredékeiből és leveleiből összeállított műsorát mutatja be. 20-án Neuroplastik koncert meglepetéssel, 24-én, a meteorológiai világnap alkalmából szerveznek kirándulást a békéscsabai meteorológiai állomásra. 27-én színházi világnap a mezőkovácsházi Crazy Theatrummal gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Április 3-án a Körös—Maros Nemzeti Park természeti értékeit bemutató fotókiállítás nyílik a művelődési ház kistermében. K. A. Az utakon több a baleset, az okok változatlanok Három megyét érint a sárréti összefogás A Békés Megyei Közúti Közlekedési Baleset-megelőzési Szervezet tavalyi tevékenységéről szóló előterjesztéssel kezdődött tegnap Békéscsabán a társadalmi testület ülése. Ezután a megye ’97-es közúti baleseteivel foglalkoztak. Dr. Abrahám Béla rendőr ezredes, az MKBSZ elnökének előterjesztéséből kitűnt: ’96- hoz képest nyolc százalékkal emelkedett — ez 36 balesetet jelent — megyénk útjain a sze- mélysérüléses balesetek száma. A növekvő balesetszám mellett további kedvezőtlen tény, hogy a halálos kimenetelű balesetek aránya 17 százalékkal volt magasabb, mint egy esztendővel korábban. A rendőrkapitányságok illetékességi területét vizsgálva csak Békés térségében mutatható ki csökkenés. A már-már sokkoló statisztikából kitűnt: az 1107 baleset során ötvenhatan vesztették életüket megyénk útjain. A legtöbb balesetet a személygépkocsi-vezetők, a kerékpárosok és segédmotorkerékpárosok okozták. Az okokat tekintve a legtöbb tragédia a gyorshajtásból, az elsőbbségi jog meg nem adásából és a kanyarodás szabályainak megszegéséből adódott. Á hozzászólásokból kitűnt: a balesetek arányának növekedése nem csupán Békés megyei jelenség, országosan 3,1 százalékkal történt több baleset tavaly mint egy évvel korábban. A világon a halálozás okait tekintve kimutatható: a közúti közlekedés hét-nyolc év alatt a kilencedik helyről az ötödikre lépett elő, ami mindenképpen elgondolkoztató. A társadalmi testület, miután elfogadta idei munkatervét, meghallgatta azt a tájékoztatót, mely a balesetek megelőzésében új lehetőségekkel foglalkozik, majd pályázatra való benyújtását javasolta. —sz— A Békés, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megyében található sárréti települések létre szeretnék hozni a Sárréti Településegyüttes Társulást. Dr. Szabó József, Bihartorda polgármestere a körösújfalui találkozón tájékoztatta a napokban az Észak-Békés Megyei Önkormányzatok Kistérségi Társulásához tartozó települések polgármestereit, jegyzőit. Dr. Szabó József hangsúlyozta: mindhárom megyében a sárréti térség a megye periférikus részén található, ezért ezek a települések a megyéktől nem várhatnak jelentős segítséget. Ha összefognak — hisz külön-kü- lön a lakosság száma elég kevés —, közösen eredményesebben tudnak lépni. A társulás megalakulását követően a belépett településeknek lakosonként egy forintot kell fizetniük tagdíjként. Kaszai János, Vésztő polgár- mestere úgy vélte: célszerű volna a társulást másfél hónapon belül létrehozni. Utána ugyanis a közelgő választások miatt nehezebben szánják rá magukat az efféle fontos döntések meghozatalára a települési képviselőtestületek. Dudás Árpád, Zsadány polgármestere megemlítette: a sárréti régióban (a három megyében összesen) nyolcezer munkanélküli él, s ezt tudatosítani kell, hisz csak ennek ismeretében várhatnak segítséget. A Sárréti Településegyüttes Társulásába a belépési szándékot a települések képviselő-tes- tületei mondják ki, s csak aztán tartanak alakuló ülést. A Szeghalmon megnyíló tourinform-iroda vezetői álláshelyére többen pályáztak. Közülük két pályamunka emelkedett ki. A tegnapi tanácskozás résztvevői végül Gila Károlynak szavaztak bizalmat, aki egy éven át vezeti majd az irodát. A szakmai fórum végén Matuska Sándor országgyűlési képviselő a parlamenti munkáról tájékoztatta a jelenlévőket, amely során főleg agrárkérdésekről esett szó. Magyari Barna Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Válasz „A csabai szlovákságról és annak nyelvhasználatáról” című cikkre Tisztelt Laczó Úr! Méltányolom azt a nemes hevületet, ami Ont e levél megírására sarkallta, de engedjen meg néhány megjegyzést. Néha a legnemesebb szándék is a visszájára fordulhat, ha hozzá nem értó' módon vágnak bele. Az Ón levelében számtalan olyan állítás van, ami még egy kívülállót is mosolyra vagy dühkitörésre ingerel. Nézzük sorban. A szarvasi és a tótkomlósi szlovákok nem egy időben, nem egyszerre érkeztek az Alföldre. Azt, hogy nehezen érteti meg magát a komlósi, a Szarvasi a csabaival, az egyszerűen badarság. Édesanyám, aki komlósi származású, 1951 óta tanította többek között a csabai szlovák gyerekeket is a szlovák tannyelvű általános iskolában. Itt jegyzem meg, ha csak néhány óráján jelen lett volna, akkor most e levelem megírására sem került volna sor. De hivatkozhatnék az Önnek ismeretlen Gajdács Pálra is, aki tősgyökeres csabai családból származott, és Tótkomlós evangélikus papja és történetírója volt a múlt század második felében. ,Magasabb szinten" nem csak Haan Lajos, hanem evangélikus tanítók, lelkészek, helyi, illetve országosan ismert nyelvészek, néprajzkutatók is foglalkoztak a csabai szlovák nyelvvel. A felsorolásuk hosszú volna. Ami a csabai szlovákok termetét illeti, nem vagyok antropológus, de azt sem tudom, hogy Ón a morva határszéltől az ukrán határig bejárta Szlovákiát, hogy bízvást állítja, miszerint csak a „guralok”, illetve az ukránok között talált erős embert „odakint”? Lehet, hogy a mai családnevekből nem lehet az eredeti származásra következtetni, de meg lehet próbálni. Én magam az anyai (tótkomlósi szlovák) ág családfáját 1722-ig, Nógrád megyéig visszakerestem. Ami pedig a búza (zito) szót illeti, abból sosem lesz rozs (ráz). Laczó úr, ha tudna egy kicsit szlovákul, akkor magától is rájött volna arra, hogy a délalföldi szlovákok, köztük a csabaiak is csak akkor „í”-znek, ha olyan idegen, főleg magyar szót használnak, amelyben az őkiejtésüktől, fonetikájuktól idegen, nyílt é hang található. Az én tótkomlósi dédöregapám is mikor „részesben” ment aratni, akkor azt mondta: „idem do ríszu”. Pedig Tótkomlós igencsak messze van Békéstől. Ilyen hiányos nyelv- és egyéb ismeret alapján nagyon merésznek tartom a „csabai szlovák nyelv” alapján beazonosítani a származási helyet, ami egy „zártabb táj" lehetett, ahogy Ön fogalmaz. Itt jegyzem meg, hogy az egész mai Szlovákia ilyen „zártabb táj", hegyek által körbezárt völgyek tucatjai. Válassza ki Laczó úr, hogy honnan jöhettek az ősök. Ön ágál az irodalmi szlovák nyelv ellen, miközben már keveri a nyelvtani nemeket. Ezt még a csabai tót nyelv sem viseli el. Ugyanis a „Vrchnosf ’ nem „Mestsky”, hanem „Mestská Vrchnost”. A híres emberekről esvén szó, még Húsz Jánost „határesetnek” elfogadom, de Dvorak zeneszerzőt, Hasek és Hrabal írókat viszont már csak csehnek fogadom el. Hogy Gálik János vagy Beliczay „nevű embereket" nem ismeri, az már az Ón „csabaiságára” vet rossz fényt. Azt már meg sem merem kérdezni, hogy Mokty Sámuel, Wilim János, a Sztrakák nevét hallotta-e? így valószínű, nem hallott Pluhár Mihály- ról, Zahorán Mátyásról, Szekerka Jánosról, Gercsi Jánosról vagy a Duna testvérekről. Ok „szerencsésebb kézzel” nyúltak a problémához, mint Ón. Századunk 30-as éveiben megpróbálták a Horthy-korszak kellős közepén a csabai szlovák nyelvjárást irodalmi szintre emelni. Színdarabot játszottak, írtak, újságot adtak ki ezen a nyelven. Ha az Ön gondolatmenetét követnék illetékes helyen, akkor már sem irodalmi szlovák nyelven, sem „po cabiansky” nem beszélne senki Békéscsabán. A csabai szlovák nyelvjárás, a helyi szlovák népdalkincs ápolása, megőrzése többek között az Ón felelőssége is. Azonban ha Ön csak ennyit őrzött meg ősei nyelvéből, múltjából, mint ami az újságban megjelent leveléből kiderült, akkor az eredmény lehangoló lesz. Dr. Gombos János — ................... F ELVÉTELRE KERESÜNK: i^i^———wiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.ii—8 m wmmgmmmmmmmmmmmmm ' számítógépen számlázó, kereskedelemben jártas pénztáros hölgyet érettségivel, 30—40 év között érettségivel, kereskedelmi gyakorlattal 30—40 év közötti férfi eladó—árukiadókat, akik jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek e$- Weimar és targonca gépkezelőt. JELENTKEZNI A (66) 321-387-ES TELEFONON. i i ii Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet mint kötelező helyi közszolgáltatás elvégzésére. A pályázatokat 2 példányban, lezárt borítékban 1998. március 16- án 16 óráig levélben vagy személyesen lehet benyújtani a polgár- mesteri hivatal titkárságán (5931 Nagyszénás, Hősök útja 9. Pf. 32.) A részletes pályázati kiírás a polgár- mesteri hivatal titkárságán átvehető. (89022) SZIGETELŐLEMEZ-IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG építőipari végzettségű munkatársat keres felvételre. JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK: • felsőfokú építőipari végzettség • szakmai önéletrajz • jó tárgyalókészség • ,,B” kategóriás jogosítvány • erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezés: írásban 1998. március 10-éig. Érdeklődni lehet: Bangó Gábor elnök-vezérigazgatónál. Cím: Újkígyós, Kossuth u. 110. Tele fon/fax: 06 (66) 356-169. (e8590) Légiszolgáltató és Kereskedelmi Kft. (5600 Békéscsaba, Gajdács u. 28/2.) tájékoztatja tisztelt megrendelőit, hogy 1998-ban szerződéses partnerei részére ✓ műtrágyázást 100 kg/ha-ig 990 Ft/ha + áfáért ¥' permetezést 501/ha-ig 980 Ft/ha + áfáért ________szerződés nélkül________ m űtrágyázást 100 kg/ha-ig 1250 Ft/ha + áfáért ✓ permetezést 50 1/ha-ig 1200 Ft/ha + áfáért végez. Szerződéskötés 1998. március IS-éig. Érdeklődni az alábbi telefonszámokon lehet: (66) 341-174, (60) 384-349, (60) 384-649, (60) 303-864, (60) 488-478.