Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

1998. február 25., szerda MEGYEI KÖRKÉP Gondolkodás többféle megközelítésben Hogyan tovább Várfürdő? Nincs szó arról, hogy elad­nánk a Várfürdőt, befektetőt keresünk. Semmit nem titkol­tunk el, ennek ellenére útón- útfélen megjelenik az, hogy el akarjuk adni — mondta a hét­fői képviselő-testületi ülésen Szabó Árpád gyulai alpolgár­mester, hozzátéve, hogy az ál­tala vezetett bizottság nem dönt, alternatívákat állít fel. Elmondta az ülésen, hat alterna­tíva körvonalazódott, ebből ket­tő a Hunguesthez kapcsolódik, s felvetődött a Gyulai Közüze­mi Kft. és a Várfürdő Kft. összevonása is. Február 25-én, ma 18 órakor a városháza dísz­termében fórumot tartanak min­den érdeklődőnek a fürdő to­vábbi működéséről. Szabó Ár­pád lapunk kérdésére tegnap el­mondta, a fórumra meghívták a Várfürdő korábbi vezetőit. Far­kas Sándort, Nádházi Andrást, Gombkötő Ferencet, az Össze­fogás Gyuláért Egyesület elnö­két, dr. Florváth Mihályt, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesü­let elnökét, Lévárdi Jenőnét, s a nagyobb szállodák vezetőit. Az első alternatíva a legrosszabb, a nem csinálni semmit -— fogal­mazott. A másik alternatíva a közüzemi és a Várfürdő kft.-k összevonása, a harmadik egy befektető rövid időre bérbe ven­né a fürdőt és költené rá, a ne­gyedik a Hunguest Rt. 99 éves bérleti jogviszonyt létesítene, az ötödik az Erkel Hotel Vár­fürdőbe apportálása, végül a ha­todik lehetőség, hogy a Hunguest Rt. és a Várfürdő kö­zös kft.-t hozna létre. Talán a fórumon valaki jobb elképzelést fogalmaz meg — tette hozzá azzal, hogy lenne még egy megoldás: a 100 millió forint értékű Démász-részvényt, me­lyet kamatozójegybe fektetett az önkormányzat, az összeget a Várfürdőre fordítaná. Ez 300 millió forintos hitelfelvételi le­hetőséget teremtene meg. A költségvetés helyzetének isme­retében azonban ez a megoldás nem valószínűsíthető. Szabó Árpád elmondta azt is, hogy az első alternatívát kivéve a többit személy szerint el tudná fogad­ni. A Várfürdőben 1985-ben volt az utolsó nagy beruházás, azóta csak a lovarda tetejét cse­rélték ki, komolyabb fejlesztés nem volt. A 13. évben valami előrelépésnek történnie kell. Bi­zottságuk a decemberi ülésen elhangzott képviselői felvetésre alakult meg, tagjai a két cég, a közüzemi és a fürdő kft.-k ügy­vezető igazgatói, Kneifel Fe­renc, s’ Nagyné Rokszin Anna, a felügyelő bizottságok elnökei, Fodor Lajos, s dr. Szécsi István, továbbá dr. Köstner István, dr. Csizmadia Miklós ügyvédek, valamint a polgármester kérésé­re ő maga. Nem feladatuk a Várfürdő működésébe beleszól­ni, a fejlődés lehetőségét kere­sik. Úgy gondolják, azon helyi­ek összefogásával, akik érdekel­tek a Várfürdő színvonalas mű­ködésében, lehetséges ez, job­ban szívügyük, mint talán egy távoli cégé. Szabó Árpád még egyszer hangsúlyozta, a Várfür­dő eladása fel sem merült, a holt tőke mellé működőt szeretnének szervezni. Szőke Margit Nem meg-, bérbe vennék Új érdeklődő a gyulai Várfürdő üzemeltetésére A legkevésbé sem akarják a gyulai polgárok, hogy a képvi­selők a (vár)fürdővízzel kiönt­sék a „gyereket” is. Azaz: a für­dő tulajdonjoga kicsússzon a város kezéből. A fürdőfejlesz­tés módjára javaslatot tenni hi­vatott bizottság munkáját két­ségtelenül gyanakvás Jcngi kö­rül. Ezúttal egy eddig nyilvá­nosságra nem hozott pályázó szólal meg az ügyben. Vas Ist­ván, a budapesti Kerinform Ke­reskedelmi Információs Iroda ügyvezető igazgatója elmondta, maga is folyamatosan tárgyal a polgármesterrel, az alpolgár­mesterrel, a hivatal munkatársa­ival. — Az elmúlt hetekben több­ször is leültünk a gyulai veze­téssel — mondta Vas István. — Mi nem akarunk tulajdoni há­nyadot szerezni a várfürdő- vagyonból. Bérbe vennénk az ingatlanokat, ingóságokat, át­vennénk a személyzetet — mi­nél előbb. Természetesen nem rövid távon akarunk megjelen­ni: harmincéves bérleti időben gondolkodunk. Ezzel ugyanis elérhető, hogy a mögöttünk álló pénzügyi erők áldozzanak a fej­lesztésre. A fürdő maradjon a gyulaiaké, ám a — például — háromszázmilliós fejlesztésnek haszonnal kell megtérülnie. Természetesen a mi gazdasági társaságunk a várossal kötött szerződés keretein belül önálló­an, a polgármesteri hivataltól függetlenítve működne. A be­fektetői tranzakciókhoz szüksé­ges gyors döntések nem viselik el az állandó bizottsági egyezte­téseket. A fürdő üzemeltetését akár már április első napjától is készek vagyunk átvenni. Az ed­dig felgyülemlett terhek rende­zése természetesen a város dol­ga lenne. Tárgyaltunk svájci, német biztosítókkal, társada­lombiztosítási intézményekkel. Első „nekifutásra” hatszázas vendégkörrel indulna a fürdőbe hozandó külföldiek száma, s fo­lyamatosan bővülne. Fejenként havi 280-420 ezer forintos díja­zással számíthatnánk. Tisztázni kellene mindent, például a für­dő és a kórház kapcsolatát is, hogy valamennyi érintettel megfelelően szerződhessünk. — Mit hoznának az önök mö­gött álló külföldiek? — E most még meg nem ne­vezendő befektetők például gé­peket, technológiákat adnának át. A haszonból egyelőre száza­lékosan határoznánk meg a vá­ros és a befektetői kör részese­dését, később akár konkrét összegben is megállapodhat­nánk. Meglepett, hogy a várfür­dőben havi tizenkilenc ezer fo­rintot keresnek dolgozók, mi harmincezres alapban gondol­kodunk: aki többet tesz, ennél többet kell, hogy kapjon. A dol­gozókat mi alkalmaznánk. Vár­hatóan a munkahelyek számát is bővítenünk kellene, hiszen egész napos nyitva tartás a cé­lunk. — A fürdővel szimbiózis­ban” élő, ugyancsak a Várfür­dőre pályázó Erkel Szállóval — illetve tulajdonosával, a Hun­guest Rt.-vei — miként alakulna viszonyuk? — Nekik is megvannak a szállodaüzemeltetői érdekeik, nyilván tárgyalásokkal olda­nánk meg a helyzetet. Mi lehe­tőséget kérünk a várostól, hogy bizonyíthassunk. Látható: Har­kány, Hajdúszoboszló speciáli­san horvát, ukrán irányba „elkülföldiesedett”, Gyula nyit­va maradt a nyugatiak számára is. A helyzet megoldásának kul­csa: a megfelelő szolgáltatás biztosítása. Az ötleteinkről egy­előre nem beszélnék... — S ha nem önök nyernek? — Megyünk Egerszalókra, csak ott nulláról kell indulnunk. K. A. J. Nehéz idők köszöntenek Dobozra A dobozi önkormányzat költ­ségvetésének előkészítése során lényegesen kevesebb forráshi­ánnyal számoltak, mint a tegna­pi ülésre kiosztott előterjesztés­ben. Ily’ módon 26 millió 435 ezer forintra bővült a forráshi­ány. Nehéz idők következnek tehát a község életében — fo­galmazott szavazás előtti össze­foglalójában tegnap Szatmári János polgármester a település testületének ülésén. Némi vigasz, hogy a hiány lefedésére megvan a lehetőség. Ezzel együtt a polgármester ar­ra figyelmeztetett, hogy a mű­ködés egyensúlyban tartását te­kintse elsődlegesnek minden in­tézmény vezetője, illetve maga a hivatal is. Megtehető termé­szetesen, hogy Doboz feladja a 24 milliós fejlesztési elképzelé­sét, ám nem ezt az utat kell vá­lasztani, hanem a törekvést a fe­szes gazdálkodásra. A képvise­lők megszavazták a költségve­tésről szóló beszámolót, s a ha­tározati javaslatot azzal a kiegé­szítéssel, hogy a törvény rendelkezései alapján finanszí­rozási előleget igényelnek 12,8 millió forint erejéig. Ugyancsak elfogadta a testület az idei költ­ségvetési rendeletet. Veszélybe kerültek-e az esz­tendőre tervezett szanazugi be­ruházások? — kérdezte a költ­ségvetési gondok hallatán Vasvári Mihály, az üdülőhelyi bizottság elnöke. A polgármes­ter válasza szerint igen, de csak annyiban, hogy ha a költségve­tési hiányra nem kapnak forrást, kénytelenek a tervekből lefa­ragni. A szanazugi beruházások természetesen szerepelnek a költségvetésben. L. E. Internetes lehetőségek Kovácsházán A Békés megyei önkormányzat mezőkovácsházi székhelyű Hu­nyadi János Gimnázium és Szakközépiskolájába a napok­ban megérkeztek azok a számí­tógépek, amelyeket a SULINET program keretében egy központi céltámogatásos pályázat segítségével vehetett át az intézmény. — Az Apple Macintosh típusú 5 számítógépből és egy szerverből álló eszköztár to­vább bővíti az iskola internetes lehetőségeit, amely viszont to­vábbi utat jelent a jövő informá­ciós társadalma felé — mondta Plesovszkiné Újfaluczki Judit igazgató a gépek bemutatása­kor. Az üzembe állítandó gé­pekkel akár 50-en is inteme- tezhetnek egy időben. A gépek értéke közel 3 millió forint. H. M. Tovább szépül Békés központja Eredeti szépségében pompázik Békés központjában az egykori egészségház. Á századfordulón készült épült teljes átalakításá­ra, vagyis eredeti állapotába va­ló helyreállítására a helyi Vektor Kft. kapott megbízást. A munkálatokat, mintegy 15 mil­lió forintos költséggel a kivite­lező cég elvégezte, műszaki át­adása megtörtént. A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyeket az önkormányzat lici­tálás útján adott bérbe. A Posta­bank helyi központja is itt lesz, ahová még ebben a hónapban átköltöznek. Az emeleten exk­luzív lakások készültek, melye­ket a közeljövőben ugyancsak licitálással adnak majd bérbe. —szekeres— A felújított épület a békési Vektor Kft. építőinek keze- munkáját dicséri FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Hamarosan eldől a 4 millió ECU sorsa A dél-alföldi fejlesztési tanács ügyvezetőt választott A Bács, Békés és Csongrád megye által létrehozott Dél-al­földi Regionális Fejlesztési Tanács nemrégiben megalakí­tott közhasznú társasága ügyvezető igazgatójának a szegedi Gyurcsek Tamást nevezte ki a tanács tegnapi, Békéscsabán megtartott ülésén. A program után Varga Zoltán, a tanács elnöke sajtótájékozta­tón elmondta, a kinevezés március 1-jétől 3 évre szól, az ügyvezető mellett két projekt­menedzser dolgozik a szegedi székhelyű irodában. A kht. a regionális tanács munkaszer­vezete, legfőbb feladata, hogy még az idén elkészítse a térség területfejlesztési koncepcióját, emellett fontos szerepe lesz a tanács döntéselőkészítéseiben, illetve a kapcsolattartásban. A közhasznú társaság ügy­vezetője villamosmérnök, il­letve a kömyezetgazdasági tu­domány területén is folytatott egyetemi tanulmányokat az USA-ban és Franciaország­ban. Dolgozott kisvállalkozás­nál és multinacionális cégnél, s rendelkezik olyan tapasztala­tokkal, melyeket a térségi fej­lesztés szolgálatába állíthat. A régió munkájának első kézzelfogható jele lesz, hogy arra a 4 millió ECU-s pénz­alapra menedzseljen sikeres pályázatokat, amelyet kísérleti Phare-program keretében különítettekkel' a dél-alföldi térségnek. A már benyújtott pályamunkákról később dön­tenek, várhatóan szeptember­ben lehet szerződéseket kötni a kedvezményezettekkel. (e) A harc eredménye: plusz 140 hektár! Mint arról már beszámoltunk lapunkban, a Sarkadi Cukor­gyárat megvásároló Kábái Cukor Rt. ebben az esztendő­ben (a korábbi 600 hektár he­lyett!) mindössze 200 hektár­nyi területre kötött szerződést a sarkadi területen gazdálko­dó répatermelőkkel. Az ön- kormányzat a múlt heti répa­fórumon arra kérte a kábái vezetést — mivel azok erről a jelentős területcsökkentésről túl későn tájékoztatták az em­bereket —, kárpótlásul leg­alább erre az évre biztosítsa­nak nagyobb területet a vá­rosnak. A sarkadi képviselők teg­napi ülésére megérkezett vá­lasz szerint a kabaiak figye­lembe vették az önkormány­zat kérését, és a sarkadi terü­let nagyságát 140 hektárral bővítették. Tóth Imre polgár- mester szerint ez még mindig messze elmarad a megszokot­tól, de egy pár családnak mégiscsak reményt ad az idei megélhetésre. Ezzel párhuza­mosan elhangzott, hogy az aradi cukorgyár Békés me­gyében 5000 hektárnyi cukor­répára szeretne leszerződni. (Kaba Békésben összesen 4500 hektárt vesz igénybe.) A képviselők úgy gondolták, egy mielőbb megkötött ál­lamközi megállapodással ta­lán kellő garanciákat lehet­ne teremteni ennek realizálá­sára. Megszavazták a képviselők az idei gazdálkodási tervet is, így tehát tegnaptól hatályos költségvetése van a városnak. Eszerint csaknem 854 millió forintból gazdálkodhat az idén a település. Sokan jósolták, hogy hamarosan Sarkadon is elfogynak az egyszeri bevéte­li források, és akkor szembe kell nézniük az ínségesebb időszakkal, ám az idén még olyan szerencsésen alakultak a saját és a pályázati bevéte­lek, hogy az utóbbi hét-nyolc év legnagyobb arányú beruhá­zását tudják belőle végrehajta­ni.-na Könnyítés a gyógyászati segédeszköz-beszerzésben A mozgáskorlátozottak együttérzést kémek A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete már ko­rábban megalakította a „kis MEOSZ-t” (az országos szer­vezet nevének rövidítése), amely a nyolc megyei egyesület elnökeinek tanácsa. Tegnap több fontos kérdésben foglaltak állást, többek között a mégis e parlamenti ciklus­ban tárgyalandó esélyegyen­lőségi törvény fontosságát igazoló aláírásgyűjtési akció folytatásáról. Ebben nemcsak a mozgáskorlátozottakra, ha­nem a velük együttérző állam­polgárokra is számítanak. Békésben 21 ezer mozgás- korlátozott tagot számlálnak, s egyre szorítóbb gondjuk a gépkocsiszerzési támogatás elosztása. Hétévenként jogo­sult a rászoruló a támogatás­ra, amelynek jelenlegi össze­ge 300 ezer forint, s ez az összeg a vásárolható (több­nyire használt) gépkocsi árá­nak maximum a 60 százaléka lehet. Tavaly júniusban 221 - et, a novemberi pótkeretből pedig 153-at tudtak tagjaik arányában az egyesületeik­nek elosztani. Az idén április végéig lehet az igényeket be­nyújtani, s talán az előző évi­hez képest magasabb keretet kapnak. Persze ez még min­dig elenyészően kevés az igé­nyek számához viszonyítva, hiszen már eddig majdnem háromezren kértek a megyé­ből támogatást. Az országos lehetőség előreláthatóan júni­usban 4500, novemberben pe­dig 1500 gépkocsiutalvány. Az átalakításra 30 ezer forint különjuttatás vehető igénybe. Módosítaniuk kell az alap­szabályt a nonprofit törvény értelmében ahhoz, hogy megkaphassák a különböző (adó, illeték, vám) kedvez­ményeket, ezért legkésőbb május elején közgyűlést tar­tanak. Jelentős együttműkö­dési szerződést kötöttek a Príma Protetika Kft. vezető­jével, Baranyi Sándorral. Ez­után a cég a lakóhelyükön méri fel a mozgáskorlátozot­tak gyógyászati segédeszköz igényeit, veszik fel a meg­rendeléseket, szállítják ki a termékeket, így a nehezen közlekedő embereknek igen nagy segítséget nyújtanak. Ezen túl a társadalombiztosí­tási támogatás mellett 10 százalék saját támogatást is nyújtanak az egyesületi ta­goknak. Bede Zsóka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom