Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-16 / 39. szám
«ÜBÉffi AKTUÁLIS 1998. február 16., hétfő Rendszerváltás utáni váltást hajtottak végre Gyulán? Előre bejelentett törvénysértés A gyulai képviselő-testület — az előterjesztők javaslatát elfogadva — csütörtöki ülésén nyíltan szembehelyezkedett a törvénnyel. Az idei költségvetés tárgyalása során a pénzügyi bizottság módosító javaslatot nyújtott be: az előterjesztéssel szemben azt indítványozták, hogy az ön- kormányzati lakások eladásából származó, és tavaly törvényellenesen felhasznált bevételek idei „visszapótlását” valósítsák meg. Erre az álláspontra több oka is volt a bizottságnak. Ugyanis a pénzügyi bizottság a törvény szerint ellenőrző szerepet játszik a pénzügyeket érintő valamennyi előterjesztéskor. Azt is tudták, hogy törvény kötelezi az önkormányzatokat az eladott lakásokból származó bevételek külön számlán való kezelésére, s az ott lévő összegek felhasználási lehetőségei pontosan meghatározottak. Gyulán tavaly nem ilyen célokra használtak fel tízmilliókat, s ezt az Állami Számvevőszék (nyári átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzése során) kifogásolta is. Napokkal korábban fogadta el a képviselő-testület azt az intézkedési tervet, melyben a gyulai képviselők — elfogadva az ÁSZ észrevételeit, ám az ÁSZ által megjelölt személyi felelősökkel szemben nem eljárva — többek között vállalták e pénz elkülönített számlára való visszahelyezését. Az előterjesztésnek „hivatalból” kellett volna megjelölnie a törvényesség helyreállításának pénzügyi forrásait, ám az előterjesztők mást javasoltak: a testület két évre elosztva tegye vissza az elkülönített alapba a 30 milliónyi összeget. A bizottság talán 23 millió forrását meg is nevezte: az idén elhatározott beruházásokra tervezett összegeket javasolta erre fordítani. (A Gyula Consult második tanulmányából eredően ismert, hogy amennyiben idén újabb beruházásokba kezd a város, alighanem esélytelenül pályázik az önhibájukon kívül eladósodott önkormányzatokat megsegítő állami pénzekre. Az előterjesztők vitatják ezt.) A vita során több képviselő is hivatkozott a törvényesség követelményeire, a város szavahihetőségének megtartására, s másra. Dr. Bartóki László logikai úton is közelített a témához: ha törvény írja elő a pénz visszatételét, akkor ezt kell tenni, ha nem, akkor viszont inkább például húsz, s nem két év alatt áramoltassák vissza a forintokat, mert az lenne előnyösebb. A polgármester viszont kiállt a két évre elhúzódó visszafizetés mellett. Azt mondta, hogy korábban is vállalta a felelősséget azért, mert a testület felhatalmazása nélkül, a törvény előírásait megsértve kamatoztatta ezt a pénzt a város javára. E felelősséget most is vállalja, hiszen egy rossz törvény végrehajtása nem tekinthető bűnnek — tette hozzá. Az aljegyzőnő nem tett törvényességi észrevételt a jogszabályban leírt állapot helyreállítása érdekében, viszont emlékeztette a képviselőket: ha egy módosító indítvány nem határozza meg a megvalósításához tervezett összeg forrását, nem kell, nem lehet szavazni róla. A döntés előjátékaként más módosító javaslatokról szavaztak. Köztük olyanokról is, melyek ugyancsak nem vagy nem teljeskörűen határozták meg a forrást. Ez esetekben az ülést levezető polgármester az előterjesztőt felhívta a forrás megjelölésének pótlására, majd szavaztak. (A javaslattevők rendre azt a 10,5 milliós keretet jelölték meg forrásul, melyet a város önkormányzata a megyei ön- kormányzattal folytatott egyeztetésen ez utóbbinak átadni ígért. E pénz a város által megyei működtetésre átadott iskolák elkerülhetetlen felújítási munkáit szolgálta volna.) A visszapótlási javaslatnál azonban a polgármester csupán megállapította, hogy a forrás egésze nincs megjelölve, így nem szavaznak róla... Az előterjesztésbeli indítványt — a befizetés két évre osztását — először elvetették a képviselők, majd némi rábeszélésre a törvényt, az ÁSZ-nál vállalt kötelezettség ellenére, elfogadták: így terveik szerint az idén csak a kötelezettség felét teljesítik. Dr. Pataki István, az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint e törvényességi kérdés megítélése nem hivatalának hatásköre, hanem az Állami Számvevőszéké: a céllal adott és kezelt pénzek sorsának nyomonkövetése az ő dolguk. Ami az eljárás egyéb törvényességi aggályait illeti: a dolog érdemi részének vizsgálata nélkül semmit sem ér ennek boncolgatása, marginális kérdésekről van szó. Hozzátette: az Állami Számvevőszéknek megküldik majd az ülésről készült jegyzőkönyvet. Kollár Lászlóné számvevő- széki tanácsos, kollégiumi titkár hangsúlyozza: a gyulai testület napokkal korábban elfogadta az ÁSZ észrevételeit, sőt a város intézkedési tervet is készített a hibák felszámolására. Ebben a lakáseladásokból származó, s nem rendeltetésszerűen, működésre felhasznált összegek elkülönített alapba történő visszaté- tele is szerepelt. Egyértelmű, hogy a gyulai testületnek ezt az 1998. évi költségvetésébe be is kell terveznie. Nem az ÁSZ valamiféle igényéről van szó, hanem törvény által megállapított kötelezettségről, melyet Gyulán megszegtek, s az ÁSZ ennek tényét csak feltárta, s felszólította a testületet a törvényes állapot helyreállítására. A végrehajtásnak felelőse és határideje van az intézkedési tervben, az ÁSZ pedig utóellenőrzés során tér vissza erre a kérdésre is. Megerősítette: a megyei közigazgatási hivatalnak lehetősége van a testületi ülésről készült jegyzőkönyv ÁSZ-hoz való eljuttatására. A döntéssel a testület magára vette a felelősséget. Arra nézve, hogy a döntéssel kapcsolatos eljárás során felmerül-e személyes felelősség, a testület dolga megállapítani. Kollár Lászlónétól megkérdeztük, hogy vajon azért nem jelentek-e meg a testület vizsgálati anyagukat tárgyaló ülésén, mert a gyulaiak a törvényben előírt 1 hónapon belüli megvitatás helyett közel három hónap után tűzte napirendjére az ÁSZ-jelentés vitáját? Azt válaszolta: ez a testületi magatartás talán országosan is példa nélküli, ám azért nem tudtak részt venni a napirend tárgyalásán, mert az arra szóló meghívót az ülés napján, nem sokkal a testületi ülés kezdete előtt kapták kézhez. Természetesen Gyula sem részesülhet külön bánásmódban, leginkább a gyulaiak érdeke lett volna, hogy megállapításaikat mielőbb megszívleljék: máris számtalan kedvezőtlen gazdasági helyzetet elkerülhetett volna vele a város. Kovács Mihály, Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala pénzügyi osztályának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a megyei önkormányzat a gyulai testület kérésére vette át két gyulai középiskola működtetését, ám az ezeknek helyet adó ingatlanok a város tulajdonában maradtak. A megye eleget tesz törvényben szabályozott használói, s ebből eredő karbantartási kötelezettségeinek, ám a felújítási feladatok finanszírozása a város kötelessége. Ezt a két intézmény átvételekor külön is rögzítették. Az idén is jelentkező, elkerülhetetlen felújításokra — a két önkormányzat képviselőinek tárgyalásán —- a Gyula által biztosítandó 10,5 millió forint mellé a megyei önkormányzat „odatett” még egymilliót, s azzal keltek fel az asztaltól, hogy ki-ki gondoskodik a maga képviselő-testülete hozzájárulásának megszerzéséről. A felújítások — mutatott rá ismételten — elkerülhetetlenek. Ha most nem finanszírozza Gyula, később sokkal többe kerülhet a problémák megoldása. Ha a gyulaiak most mégis „visszatáncolnának”, a megye két dolgot tehet: maga sem biztosítja az ígért 1 milliót, illetve kénytelen lesz megfontolni, hogy módjában áll-e a Gyulai Várszínház támogatására felajánlott összeg biztosítása. * * * Mielőtt az előterjesztőkről a városért minden áldozatra kész emberek, a törvényességet, a szavahihetőséget képviselőkről pedig a helyi közellenség képe kerekednék ki, emlékeztetnünk kell valamire. A pénzügyi bűvészmutatványokra vajon nem azért van-e most szükség, mert évek alatt szinte kezelhetetlen állapotokat, hiányokat halmoztak fel Gyulán? S hogy egy településnek, az ott élőknek be kell-e tartaniuk egy jogállamban a — mégoly jó vagy mégoly rossz — törvényeket, csak emlékeztetnénk: a gazdálkodás biztonságáért a testület, törvényességéért a polgármester a felelős. A polgármesterek és a képviselők által megválasztásuk után letett esküben egyaránt benne foglaltatik: esküsznek, hogy az Alkotmányt és az Alkotmányos jogszabályokat megtartják... Kiss A. János Természetesen mi sem érthetünk mindenhez - ezért nem sütünk kenyeret, nem gyártunk alkatrészeket, nem foglalkozunk állat- tenyésztéssel - de egy vállalkozás életében számtalan olyan pillanat van, amikor a mi tudásunkra van szüksége. Hogy On is csak a saját tevékenységére tudjon koncentrálni, forduljon hozzánk. Komplex szolgáltatásaink: költségvetési kapcsolatok ügyintézése (ÁFA, TÁNYA, SZJA, .szakképzési alap, stb.), hitel ügyintézés, vagyonértékelés Általános ügyintézés - cégalapítás teljeskörű ellátása (vállakozói ig., társasági szerződés, adóbejelentkezés, kamarai regisztráció, helyi adó bejelentkezés, TB törzsszám igénylése), árajánlatok, szerződések készítése, postai ügyintézés (fax, telefon, postafiók), fénymásolás, számító- gépes szövegszerkesztés, INTERNET szolgáltatás Jogi munka - cégképviselet, szerzőszaktanácsadás, jogszabályok naprakész ismertetése (előadások, írásos anyag formájában) Marketing és reklámszolgáltatás- teljes arculattervezés (lógó, névjegyek, levélpapírok, egyéb PR anyagok, stb.), cégek szolgáltatási vagy termékprospektusainak komplett kiviig SBHHes telezése a tervezéstől a kiadványKönyvvizsgálat - mérleg auditálás, cégátvizsgálás, átalakuláshoz vagyonmérleg elkészítése, fo- lyamatos belső ellenőr- ^ zés, célvizsgálatok (ár- (MHnHP bevétel, jövedelmező- || g^y§§§| fotózáson szerkesztésen át a nyom- áíJiMm cla' kivitelezésig, kiad- f jyjjjri ványszervezós J Rendezvényszervezés- fesztiválok, rendezvények, események (zenei, • sport, kulturális és egyéb) teljeskörű szervezése, lebonyolítása Pályázatkészítés - mikrohitel, Phare hitel, FM, állami, minisztériumi, terület- fejlesztési és Európai Uniós pályázatok készítése Számviteli munka könyvveze egyszeres tés, kettős könyvvitel, \ szabályzatok elkészítő- — *— se, belső információs rendszer kialakítása (pénztár vezetése, bolti, egységenkénti könyvelés, stb.), mérleg, adóbevallások elkészítése, TB, munkaügyi feladatok, analitikus nyilvántartások vezetése Adózás, pénzügyi munka, általános szaktanácsadás - vállalkozók Oktatás szervezés igény szerint ezért forduljon szakemberhez! 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. • Telefon/Fax: (66) 442-520,445-520 BÉKÉS MEGYÉÉRT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAP í T V Á N Y
