Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-13 / 37. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. február 13., péntek Békés megye útjain III. Az utak állapotának érezhető javulásához lényegesen több ráfordítás szükséges A megye tömegközlekedésével foglalkozó sorozatunkban ezút­tal térségünk közútjaival kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket Batla Bélának, a Békés Megyei Állami Közútkezelő' Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatójának és Bánfí Ádám főmérnök­nek, Békéscsaba Megyei Jogú Város Városüzemeltetési Irodája Vezetőjének. 1998-ban országos szinten útépítésre 41—45 milliárd forint fordítha­tó, azaz az összes útalapba befolyó bevételnek csak az 55%-a FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Igazgató úr! Kérem mutassa be röviden a Közútkezelő Köz­hasznú Társaságot! — 1996. június 1. napjától kezdődően az országos közút­hálózat kezelésével összefüggő feladatok ellátására az ország­ban megyénként működő köz­útkezelő közhasznú társaságok alakultak, melyek működéséhez a szükséges anyagi fedezetet az útalap biztosítja. Ez év január 1-től az útalap forrásainak döntő hányada jö­vedéki adóból származik, amelyből az útalap az idén 26,3 százalékban részesedik. Az ed­digi környezetvédelmi díjat, az útalapot és fogyasztási adót „keresztelték át” jövedéki adó­nak. Ez azt jelenti, hogy az ed­digi literenkénti 15,4 forint he­lyett 21 forint jut az útalapnak. Áz útalap anyagi lehetőségei ezzel azonban csak látszólag bővülnek, mivel az 1998-ra ter­vezett 85,55 milliárd forintos bevételéből 38,6 milliárd forint a társaság költségvetését terhelő olyan kiadás, amelyik nem út­építésre kerül felhasználásra. 1998-ban országos szinten út­építésre 41—45 milliárd forint fordítható, azaz az összes út­alapba befolyó bevételnek csak az 55%-a. Az úthasználók jelentős ja­vulást csak akkor fognak ta­pasztalni, ha a közutak fenntar­tására, fejlesztésére fordított összegek lényegesen emelked­nek. — A megyében milyen fej­lesztésekre kerül sor 1998-ban? — A fejlesztési terveinkben szerepel a Gyula és Orosháza elkerülő szakaszai második üte­mének megépítése. Ennek so­rán az Orosházát elkerülő kör­gyűrűvel kapcsolatban a gádo- rosi utat is mintegy 1,5 kilomé­ter hosszan felújítjuk. Rehabilitációs programunk I. ütemében szerepel a 44-es főút Csabacsüd és Kondoros közötti szakaszának, valamint a Gyula belterületén vezető szakaszának a felújítása. A munkát a Magyar Aszfalt Kft. végzi el, részükre a munkaterületet már átadták. A rehabilitációs program II. ütemének pályáztatása előké­születben van, megvalósulása esetén a 44-es számú főútnak a megyehatár és Csabacsüd közti szakaszát, valamint Békéscsaba belterületét érintené. Ennek ke­retében Békéscsabán a szarvasi úti Mól üzemanyagkúttól a sportcsarnokig tartó útszakaszt újítják fel. Amennyiben a fel­újításra sor kerül, az a burkolat, a szarvasi úti felüljáró bal olda­li hídszerkezetének, az ifjúsági ház előtti Élővíz-csatorna hídjá­nak rehabilitációjából, a burko­lati jelek felújításából, az autó- buszöblök térburkolattal való ellátásából és a forgalmi cso­mópontok korrekciójából áll majd — fejezte be mondaniva­lóját Bállá Béla. * . — Főmérnök úr! Milyennek ítéli meg a megyeszékhely úthá­lózatát? — Békéscsabán 1990-ben az utaknak csak mintegy 50 száza­léka volt szilárd burkolatú, má­ra ez az arány majdnem eléri a 80 százalékot.'Erre a kiemelt beruházásra évente mintegy 100 millió forintnál is többet fordított a város. Ezen ok miatt az elmúlt időszakban más úthá­lózat-felújításra nem került sor. Helyreállító felújítás is a Gyulai útról a József Attila lakótelep­hez vezető bekötőúton történt, amely során az út új burkolatot kapott. Az utak karbantartása egyébként megfelelő, a forga­lomnövekedés és az időjárás okozta burkolathibákat — lehe­tőségeinkhez mérten — folya­matosan kijavítjuk. A járdaépítési és -felújítási programunkat 1997-ben újra- kezdtük, tavaly 40 millió forin­tot fordítottunk felújításra. A városban 360 kilométer gyalog­járda található és még 76 kilo­méternyi megépítésére van szükség. A sétálóutca díszburkolattal való ellátása 1997-ben megkez­dődött, reményeink szerint a folytatására 1998-ban a Munká­csy utcáig kerül sor, de ez még az idei költségvetés függvénye. — Mi az oka a helyi járatú autóbusz-közlekedési támoga­tás megszüntetésének, a sokszor egyenetlen menetrendnek és a hiányzó esőbeállóknak? — A városi önkormányzat az 1992-ben kialakított álláspont­jának megfelelően a la­kosságot érintő adót nem vezetett be, de emiatt semmiféle tá­mogatást nem is nyújt a közüzemeknek. A la­kosság így minden szolgáltatáshoz „árában” jut hozzá. A Körös Volán Rt. részé­re környezetkímélő motorok vásárlása cél­jából nyújtott 1997- ben 8 millió forintot és az elmúlt években is hasonló nagyságú tá­mogatást az önkor­mányzat. A menetrendet többször is megpró­báltuk racionalizálni, erre a meglévő anyagi keretek között most is lehetőség lenne. A buszjáratok célszerűbb menetrendje viszont azzal jár, hogy a jára­tok nem „kerek” és azonos időpontokban, hanem 5—10 perces csúszásokkal indulná- nak-érkeznének. Ez nagy ellenzést váltott ki a lakosságból, emi­att a racionalizált me­netrend bevezetését felfüg­gesztettük. A városban 181 buszmegálló van, ebből 40-47-ben található esőbeálló. A beállókat folyama­tosan telepítjük, de mivel egy 470 000 forintba kerül, egyszer­re nem tudjuk az összesét meg­vásárolni. így elsősorban a leg­szükségesebb helyeken építjük meg őket. Jó hír az utazók számára, hogy az autóbusz-pályaudvar kiégett átjáróját (amely a Va­gyonkezelő Rt. kezelésében van) reményeink szerint ebben az évben helyreállítják. — Mennyire találja tisztának a megyeszékhelyet? — A városi önkormányzat évi több mint 50 millió forintot költ Békéscsaba tisztaságára. A város 240 kilométeres úthálóza­tából 54 kilométert takarítanak, változó rendszerességgel. A ko­rábbi évekhez képest por szem­pontjából mindenféleképpen ja­vult a helyzet, de bővíteni szán­dékozunk a kézi szemétgyűjtők számát is. Erre a bővítésre első­sorban ,a nagy forgalmú ABC-k, a piac, a vasút és autóbusz-pá­lyaudvar környékén van nagy szükség — mondta végül Bánfi Ádám. (MR) Milyen kérelemhez kötelező az illetékfizetés a társadalombiztosításban? Az államigazgatási eljárás során fizetendő' illetékekről, az ille­tékfizetési kötelezettségekről az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tör­vény rendelkezik. Az államigazgatási eljárásban illetéket kell fizetni, ez a köte­lezettség egyaránt terheli a ter­mészetes és a jogi személye­ket. Államigazgatási ügy min­den olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettsé­get állapít meg, adatot igazol, vagy hatósági ellenőrzést vé­gez. A törvény felmentést adhat az illeték megfizetése alól, melynek keretében a mentes­ség az ügy tárgyától függő (tárgyi illetékmentesség), vagy az ügyfél személyéhez kötődik (személyes illetékmentesség). Tárgyuknál fogva illetékmen­tességben részesíti a törvény: a társadalombiztosítási járulék ügyben a társadalombiztosítási szervnél kezdeményezett első fokú eljárást [1990. XCIII. tv. 33. § (2) bek. 23. p.]; nyugel­látás, hozzátartozói nyugellá­tás iránti igények érvényesíté­sével kapcsolatos valamennyi eljárást (Tny. 81. §); egészség- biztosítási ellátások iránti igé­nyek érvényesítésével kapcso­latos eljárások (Eb. 61. § (9) bek.]. Illetékköteles eljárások az alábbiak: méltányossági eljá­rások; társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szó­ló igazolás kiadása; végrehaj­tási jogorvoslati eljárások; közigazgatási határozat bírósá­gi felülvizsgálata iránti bead­vány. Az illeték mértékének meg­határozása előtt vizsgálni kell, hogy pénzben pontosan kife­jezhető-e az eljárás tárgyának értéke, mert ebben az esetben az értékhez igazodó eljárási il­leték fizetésének van helye, egyébként általános tételű eljá­rási illeték fizetendő. Az első fokú államigazgatá­si eljárásnál 1000 Ft illetéket kell fizetni (általános tételű el­járási illeték). Ha a fellebbezé­si eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 2000 Ft, azonban ha pénzben megállapítható, a fel­lebbezéssel érintett vagy a fel­lebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft- ja után 100 Ft, de legalább 2000 Ft, legfeljebb 200 000 Ft. A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illeté­ke 5000 Ft. [1990. évi XCIII. tv. 29. § (1)—(3).] A közigaz­gatási határozat bírósági felül­vizsgálata iránti eljárás illetéke 6000 Ft. [1990. XCIII. tv. 43. § (3) bek.] A végrehajtó törvény- sértő intézkedésére vagy intéz­kedésének elmulasztása miatti végrehajtási kifogás előterjesz­tésekor az első fokú eljárásban általános tételű illetékként a beadványon illetékbélyegben 1000 Ft összegű illetéket kell leróni. Az eljárási illetéket — ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik — a kérelem be­nyújtásakor kell megfizetni az eljárást kezdeményező iraton. Az egészségbiztosítási pénztá­raknál folyó végrehajtási eljárásokban az illetéket ille­tékbélyegen, a beadványon kell leróni. Vallástörténeti szöveggyűjtemény A vallástörténet korszakaiba kalauzolja el az olvasót a szarvasi Brunszvik Teréz Óvó­képző Főiskola közelmúltban megjelentetett kiadványa. „A vallástörténet oktatásá­nak a hazai állami felsőokta­tásban nincsenek messzire nyúló hagyományai. Pedig a vallás az emberiség olyan tár­sadalmi és szellemi hagyatéka, amely összemberi értékeket alakított ki és hordoz magában máig is; olyanokat, amelyeket korábban kirekesztettünk törté­nelmünkből és gondolkodá­sunkból. E sajátos körülmény miatt tartjuk szükségesnek azt, hogy a világi vallástörténet iránt megnőtt érdeklődés és az intézményes képzés igényei­nek átmeneti kielégítésére — mértékadó tankönyv megjele­néséig — szöveggyűjteményt adjunk ki” — fogalmaz a Val­lástörténeti szöveggyűjtemény bevezetőjében a szerkesztő, dr. Köteles Lajos, a Körös Főisko­la ügyvezető főigazgatója. A könyv a vallástörténet egyes korszakairól, az ókori világ legjelentősebb vallási központ­jairól, s a nagy világvallások legjellemzőbb gondolatairól ad áttekintést. A szerkesztő nem titkolt szándéka, hogy munká­jával az önálló ismeretszerzés­re buzdítsa az olvasót. A szö­veggyűjteményben irodalom ajánlásával segíti azokat, akik kedvet kaptak az egyes vallá­sok elmélyültebb tanulmányo­zásához. (r) Országos epilepszianap Budapesten Február 14-én országos epilep­szianapot rendeznek Budapes­ten, ahová megyénkből is utaz­nak szakorvosok, betegek és családtagjaik. Délelőtt 10 órától kerek- asztal-beszélgetést szerveznek Epilepszia és társadalom cím­mel Budapesten, a Szenthárom­ság tér 6. szám alatt, a Magyar Kultúra Alapítvány Székháza Budavár és Mátyás Termében. A rendező a Magyar Epilepszi­ával Élők Szervezete. Á hallga­tóságon kívüli résztvevők szo­ciológusok, pszichológusok, védőnők, egészségügyi szak­emberek, a beszélgetést Szalai Júlia szociológus vezeti. A té­mák: rehabilitációs programok fiataloknak és felnőtteknek, a védőnők szerepe, az epilepsziá­sok munkaalkalmassága, esély- egyenlőségének lehetősége, a gyógyszertámogatás kérdései, a jogvédelem, érdekvédelem és a társadalmi előítéletek hatása. Délután 3 órától jótékonysági koncertet rendeznek a Műcsar­nok Törley Termében (XIV. Dózsa György út 37.), amely­nek bevételét az EPIHÁZ javá­ra fordítják. B. Zs. Szakképesítések érettségi után Iskolarendszerben, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, állam által elismert és finanszírozott szakképesítések szerezhetők: elektroni­kai műszerész, forgalomirányító és -szervező, ipari elektronikai tech­nikus, kötöttpályás járművillamossági szerelő, kötöttpályás motor és erőátviteli berendezés szerelő, közlekedés automatikai műszerész, közlekedés-üzemviteli szállítmányozási technikus, közlekedés-üzemvi­teli vasútüzemi technikus, műszaki számítástechnikai technikus, szál­lítmányozási ügyintéző, számítástechnikai műszerész, vasútüzemvitel- ellátó, vámügyintéző. Részletes tájékoztató, jelentkezési lap kapható: Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, titkárság, Szeged, Mars tér 14. Telefon: (62) 312-699. (878so) PLUSZ a :KÉS MEGYEI HÍRLAP-----­­ban! A Békés Megyei Hírlap Plusz színes, ingyenes hirdetési újságban „Böngészde” címmel új rovatban, kedvezményes áron megjelentetjük azoknak a vállalkozásoknak a hir­detéseit, amelyek még nem vették igénybe a Bé­kés Megyei Hírlap hirdetési lehetőségét. A február 19-én megjelenő Pluszba a hirdetése­ket legkésőbb február 16-án 12 óráig adhatják fel. Ebben a 4,30 cm x 2 cm-es méretben az Ön hirdetésének ára: 2800 Ft. Az ár az áfát tartalmazza! KEVESEBB, MINT 1 fillér+áfáért ér el Ön 1 olvasót. I ha hirdet a 75 000 példányban megjelenő További információkért hívja a (66) 446-55S-es telefonszámot*

Next

/
Oldalképek
Tartalom