Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-13 / 37. szám

AZ ELÖLJÁRÓKNAK VOLT VÉLEMÉNYÜK... A megyei területfejlesztési tanács minden településnek, így Sarkadnak is elküldte a megyei területfejlesztési koncepciót véleményezésre. (VI. oldal) FKGP-jelölt: Tóth Imre A találgatásoknak és szóbeszédeknek maga a pártvezér, Torgyán József vetett véget az elmúlt héten pénteken a gyulai sportcsar­nokban, amikor bejelentette... (VI. oldal) „Hódítottak” a kerti magvak Kellemes idő' volt tegnap Sarkadon, így a piacra is többen mentek ki a szokásosnál. A kereskedők elégedettek voltak a bevétellel és a forgalommal. (VII. oldal) Vili. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1998. FEBRUÁR 13., PÉNTEK A ROMÁN CUKORIPAR PRIVATIZÁCIÓJÁBAN A SARKADI GYÁR? Baptista ifjúsági nap városunkban A GAZDÁK FÉLNEK, A KABAIAK HALLGATNAK... Számos sarkadi és a környező te­lepüléseken élő gazda komoly és költséges talajelőkészítő munkát végzett földjén, sokan közülük a cukorrépa-termeléshez szüksé­ges vegyszereket, műtrágya­mennyiséget és a magokat is be­szerezte, hogy kellő időben el­kezdhesse majd répaföldjének bevetését, ahogy ezt az elmúlt év­tizedekben is megtette. Ezek a gazdák — úgy tűnik — hoppon maradnak, ugyanis a Kábái Cu­korgyár Részvénytársaság cu­korrépa-termelési szerződést a mai napig nem kötött velük. Az érintettek félnek, a kabaiak pe­dig szinte csak hallgatnak. — Az elmúlt hetekben, napokban többen felkerestek azzal a pana­szukkal, hogy a Kábái Cukorgyár Rt. még nem kötött velük cukor­répa-termelési szerződést, holott korábban a helyi cukorgyár ezt január végéig mindig megtette — mondja Tóth Imre polgármester, aki felkarolta az ügyet, s február 19-ére fórumra váija városunkba az ügyben érintetteket: a gazdá­kat, a kabaiakat, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal és a Békés Megyei Agrárkamara kép­viselőit. Tavaly az rt. képviselői Sarka­don még azt a tájékoztatást adták — ami újságunkban is megjelent —, hogy rövid távon akarják meg­szüntetni a sarkadi gyárat. Botmay László, a Kábái Cukorgyár Rt. el­nök-ügyvezető igazgatója akkor elmondta: ,Jlövid távon cukor­gyárként kívánják működtetni, ám a cukorpiacon való versenyképes­ségük megerősítése érdekében kö­zéptávon szeretnék megszüntetni a cukortermelést a gyárban”. Sőt egy olyan ígéret is elhangzott: jö­vőre (azaz 1998-ban) még bizto­san lesz kampány a gyárban. Ennek tudatában a környékbe­li gazdák — érthetően — kész­pénznek vették azt, hogy a kabaiak számítanak a munkájuk­ra, az általuk termelt cukorrépára, ilyen értelemben a földjükre is. Ezzel ellentétes információt sem kaptak sehonnan, így nyugodtan várták a szerződéskötés pillana­tát. Hiába... — A Kábái Cukorgyárnak il­lett volna értesíteni a cukorrépa- termeléssel foglalkozókat, akik­kel éveken keresztül szerződést kötött a sarkadi gyár, hogy nem tartanak igényt a munkájukra — vélekedik a polgármester, s átad­ja azt a levelet, melyet Berényi Sándor, a Kábái Cukorgyár Rt. mezőgazdasági menedzsere látott el aláírásával. A következőkben a levélből közlünk részleteket:,,Köszönjük, hogy megkeresett és érdeklődött a sarkadi térség cukorrépa-ter­mesztésével kapcsolatosan, s ezen belül egy szőkébb terület, vélhetően a Sarkad—Doboz— Kötegyán—Méhkerék répater­melőit illetően. Az itt várható cu­korrépa-termeltetés kérdése összefügg az országos cukoripari helyzettel és az általánosan hasz­nált cukoripari termeltetési gya­korlattal. (...) A cukorpiaci hely­zet konszolidálása mellett a cu­korrépa mennyiségi és minőségi fejlődése jelentheti a megoldást. Ez utóbbi megvalósulásának egyik igen fontos eleme a szerző­déses partnerek jó megválasztá­sa... (...) A termelői kör, amely a közeljövőben és remélhetően a jövőben is eredményes tud lenni a cukorrépa-termesztésben, szük­ségszerűen versenyezni tud a fo­lyamatosan növekvő követelmé­nyekkel, a Mezőhegyes—Oros­háza—Szarvas—Békéscsaba ré­gióban helyezkedik el.” Tóth Imre úgy tudja: Gyula— Sarkad—Szeghalom térségben — eddig — mindössze 200 hek­tárra kötött cukorrépa-termelési szerződést a Kábái Cukorgyár. Tavaly és az azt megelőző évek­ben a helyi cukorgyár csak Sar­kadon 600 hektáron termeltetett. ♦ A Sarkadi Cukorgyárat megvásárló Kábái Cukor Rt. a közelmúltban azzal a kéréssel kereste fel Tóth Im­re sarkadi polgármestert, hogy mint a város vezetője, írásos nyilatkoza­tával támogassa az rt. romániai pri­vatizációban való részvételét. Cse­rébe azt ígérték, hogy sikeres pályá­zatuk esetén elképzelhető, hogy a sarkadi gyár működését hosszabb távon is biztosítani tudják. A sarkadi polgármester az ügyet a legutóbbi testületi ülésen zárt aj­tók mögött terjesztette a képviselők elé. Lapunknak elmondta: a testület úgy ítélte meg, hogy a privatizáció­val kapcsolatban sok a bizonytalan- sági tényező (e kérdésnél többek kö­zött az aradi cukorgyár neve is fel­merült), úgy érezték, túl keveset tudnak a pályázat körülményeiről, így megítélésük szerint a kabaiak számára kedvező fordulat inkább siettetné, mint késleltetné a sarkadi gyárbezárást. Ebből következőénthz elöljárók nem támogatták az rt. ké­rését. (magyar-mocsár) Fórumra várjuk a cukorrépa-termelőket! Tisztelettel meghívjuk a Sarkad város és vonzáskörzetében élő cukorré­pa-termelőket február 19-én, csütörtökön 14 órára a sarkadi polgár- mesteri hivatal 22-es számú tanácskozótermébe a cukorrépa-termelők fórumára. A fórum célja: tisztázni az 1998. évi cukorrépa-termelési szerződések kötésének lehetőségeit. A fórumon terveink szerint jelen lesznek a Kábái Cukorgyár Rt., a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal, valamint a Békés Megyei Ag­rárkamara képviselői. Sarkad Város Önkormányzata nevében: Tóth Imre polgármester Több mint százharminc fiatal gyűlt össze Nagy napra virradt február 7-én Sarkad városa - vagy legalább­is a báptista gyülekezet. Ezen a napon került megrendezésre a sarkadi ifjúsági nap, amelyre több hónapja készült már a he­lyi ifjúsági csoport, természete­sen az egész gyülekezet támo­gatását is élvezve. Reggel 7.30: a helyi baptista fiatalok megérkeznek az imahá­zukba, hogy az utolsó simításokat megtegyék, mielőtt ideérnek a meghívott fiatalok. Egy szűk óra múlva meg is érkeztek az első vendégek, majd jöttek sorra: Bé- ' késről, Békéscsabáról, Gyuláról, Kétegyházáról, Kondorosról, Méhkerékről, Sarkadkeresz- túrról, Újkígyósról. A megye leg­több baptista gyülekezetéből vol­tak vendégek! Sőt, azon túlról is: Debrecenből, Újpestről, Pécelről, Fótról, Karcagról, Hódmezővá­sárhelyről. Összesen több mint százharminc fiatal gyűlt össze! Az ifjúsági nap résztvevőit Urbán Gedeon helyi baptista lel­kipásztort követően Tóth Imre polgármester is köszöntötte, ki­fejezve örömét, hogy az elmúlt évtizedeket követően immár vá­rosunkban is létrejöhetett ez a rendezvény. A polgármester örö­me a baptista gyülekezet öröme is! (Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket az új ebédlő hasz­nálatának lehetőségéért; a városi konyha dolgozóinak pedig kö­szönjük, hogy az ebédeltetésben segítségünkre voltak.) Tudjuk azonban azt is: nem csak kenyérrel él az ember! Ju­tott bőséges lelki, szellemi táplá­lék is a hozzánk látogatóknak. Az egész napos program kereté­ben a fiatalok előadást hallgat­hattak arról, mihez szabják életü­ket, mi a különbség álmodozása­ink és a valóság között; lényeges, hogy legyen reális elképzelésük a jövőjükre nézve. A résztvevők csoportos beszélgetéseken is részt vehettek, amelyek témái: a jövő, a karrier, a keresztyén pár- választás, az álom, álomfejtés voltak. Az előadók elmondták, hogy mindenkinek lehetnek ál­mai, de fontos, hogy ezek reáli­sak legyenek. Mindenki tűzhet ki maga elé olyan célokat, amelye­ket el is tud érni, hiszen a csaló­dás elveheti bárki kedvét. A pár- választással kapcsolatban meg­említették, hogy '/üNe legyetek hi­tetlennel felemás igában, mert mi szövetsége van az igazságnak és hamisságnak?”, hogy a válás nem lehet perspektíva a keresz­tyén házasságban, s a fiúk részé­re - mert ezen a beszélgetésen csak fiúk vehettek részt - hang­súlyozták: az ő dolguk megkérni a lányok kezét és nem fordítva! Az álmokról, álomfejtésről szól­va a beszélgetés vezetője kulcs- fontosságúnak tartotta azt, hogy Isten - akár álom által, akár más módon - csak azt az embert tud­ja vezetni, aki állandó kapcsolat­ban él vele. A beszélgetés vezér­fonalát a Bírák könyve 6—8. fe­jezetei adták. A programban sok játék is szerepelt, a fiatalok négy csapat­ra szétválva mérhették össze tu­dásukat, ügyességüket. A négy- fordulós játék az általános mű­veltséget, a rajzkészséget, a ref­lexeket, a színészi tehetséget tesztelte. A küzdelemből min­denki győztesen kerülhetett ki. A különböző programok kö­zött Bereczki Zoltán vezetésével énekeltek a fiatalok Istent ma­gasztaló énekeket. Az éneklés a baptista gyülekezetekben nagy fontosságai bír, hiszen a Szent­írás maga buzdít erre: '/^Beszél­getvén egymás között zsoltárok­ban és dicséretekben és lelki éne­kekben, énekelvén és dicséretet mondván szívetekben az Úrnak.” (Efézus 5:19.) Az egész napos program be­fejező részében egy koncert résztvevői lehettek a fiatalok, sőt, ekkorra már a valamivel előbb'születettek is hivatalosak voltak. A Missziókerületi Ifjúsá­gi Énekegyüttes magas színvo­nalú zenei szolgálatát és annak tagjaitól bizonyságtételeket hall­gathattunk meg lelkünk épülésé­re. Ezt követően a nap fő előadó­ja, Győri Máté karcagi baptista lelkipásztor szólt még egyszer az egybegyűltekhez. A Márk 10:45-52-ből olvasta föl a vak Bartimeus meggyógyításának történetét. Megosztotta velünk azt a jó hírt, hogy Jézus Krisztus által van kiszállás az élet mókus­kerekének hiábavaló taposásá­ból. A nap végén a baptista gyü­lekezet nem akarta éhesen el­engedni az egybesereglett sok fiatalt, ezért a kisteremben bú­csúzásul kaláccsal, süte­ménnyel és meleg teával kínál­ta a hazafelé induló fiatalokat - hogy ők is iómeleg szívvel” em­lékezzenek az itt töltött napra. Az emlékezést azonban nem kell pusztán a memóriánkra bízni, hiszen egész nap közöt­tünk dolgozott Seres Károly is, aki videón megörökítette a tör­ténteket. A fiatalok elmenetele után következett a takarítás, a termek elrendezése, hogy vasárnap az istentiszteletre érkezők a jól megszokott rendben és tiszta­ságban találják szeretett imahá­zukat. Gál Szilvia Szép számmal vettek részt a Veress Ferenc utcai baptista imaházban megtartott hétvégi ren­dezvényen FOTÖ: FAZEKAS LÁSZLÓ Áramlopás A Sarkadi Rendőrkapitányságra folyamatosan érkeznek a beje­lentések a Démász Rt.-től, hogy a térségben itt is, ott is jogtalan áramhasználat folyik. A rendőr­ségen egyszerűen csak úgy ne­vezik a dolgot, hogy a feljelen­tettek — ilyen-olyan trükkel — áramot lopnak. Mint azt a bűn­ügyi osztályon elmondták, az el­múlt időszakban újabb négy esetről érkezett bejelentés. A Démász Rt. anyagi vesztesége sajnos nem elhanyagolható Sar­kad térségében. Az utóbbi áram­lopások kapcsán — esetenként — hat- és százezer forint közöt­ti kárt okoztak a lopásokkal gya­núsítottak. A konkrét eseteket a Démász Rt. ellenőrei tárták fel, ám az eljárás megindítása már a rendőrség feladata. (m) Tiszteletbeli tagok Az idén először február 10-én, kedden ült tárgyalóasztalhoz a 19 sarkadi nyugdíjas-szervezet vezetője, hogy megvitassa az ez évi fel­adatokat. A 19 szervezetet összefogó Sarkadi Nyugdíjasok Érdek- védelmi Egyesülete nevében Kiss Lajos elnök beszámolt a tisztújí­tó közgyűlésükről, ahol új elnökséget és bizottságokat választottak. Megemlítette, hogy az elnökségből négyen (Vass András, Raffai Ferenc, Megyesi Pál és Lőrinczi Imre) egészségi állapotukra hivat­kozva lemondtak a tisztségvállalásról. Az újonnan felállt elnökség tiszteletbeli taggá nyilvánította őket. A napokban kézhez kapják az erről szóló, s az eddigi tevékenységüket méltató értesítést is. A 19 szervezet vezetője elfogadta az elnökségi és a bizottsá­gi tagok munkamegosztásáról szóló tervet. Megállapodtak ab­ban, hogy a szociális bizottság április 15-éig, a kulturális bizott­ság pedig március 31-éig kidolgozza az éves munkaprogramját, melyről a 19 sarkadi nyugdíjas-szervezet vezetői a legközeleb­bi, április végi megbeszélésükön értesülnek majd. Ekkor kerül sor egyébként az 1998-as költségvetés részletes elemzésére is. A találkozón szót kapott Tóth Imre polgármester, aki a Sarkadi Cukorgyár jelenlegi helyzetéről és az országgyűlési képviselőjelöltségéről tájékoztatta az egybegyűlteket. M. M. „Rászoktak”... P. S. tanyája Sarkad külterületén található. Február elején meg­döbbenve tapasztalta, hogy egy boíjú eltűnt az istállóból. Ezáltal mintegy ötvenezer forintos kára keletkezett. Eddig nevelte, etet­te, aztán most más aratja le a hasznot. Szégyen, nem szégyen, majd elsírta magát, annyira bán­totta a dolog. Rögtön el is indult a Sarkadi Rendőrkapitányságra, hogy feljelentést tegyen. Isme­rősként üdvözölték, hiszen két hónapja ugyanilyen bejelentés­sel érkezett a kapitányságra. Akkor is egy borjúja tűnt el ha­sonló értékben. Akkor véletlen­nek hitte az esetet, de most már kezd arra gondolni, valaki „rá­szokott” a tanyájára. A rend­őrség egyébként ismeretlen tet­tes ellen indított eljárást. (m)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom