Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-11 / 35. szám
lii VITACIKK 1998. február 11., szerda w © A csabai szlovákságról és annak nyelvhasználatáról Kedves békéscsabai olvasónk terjedelmes és rendkívül érdekes levelét abban a reményben tesszük közzé, hogy sorai nem maradnak visszhang nélkül. Szívesen vesszük olvasóink hozzászólását, egyetértő' vagy vitatkozó véleményét. nagyon eltérő lehet és ez nem a régiesség rovására írandó, mert még a legalapvetőbb szavak jelentésében is vannak eltérések. A békéscsabai szlovák tájház jellegzetes utcai képe FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Békéscsaba városa a köztudatban úgy szerepel, mint a magyarországi szlovákok központja, „fellegvára”. Reprezentatív módon ide jönnek — ide hozzák — a Szlovákiából érkező vendégeket bemutatni, hogy milyen nálunk a nemzetiségi politika. Van is ennek némi alapja, de vannak elgondolkodtató dolgok, melyek Békéscsaba központi szerepét megkérdőjelezik. Nyilvánvaló, hogy Békéscsabán és környékén sok ezer szlovák anyanyelvűnek született ember él. Ennek ellenére sem a megindult szlovák iskola, sem a gyönyörű szlovák ház nem tudja a szlovák tömegeket magukhoz vonzani. Mindkettő valahogy idegen a szlovákoknak. Többé-kevésbé ismert, hogy a tótkomlósi és a szarvasi szlovákok nagyjából azonos időszakban települtek Magyarországra, ennek ellenére a csabai szlovák nehezen érteti meg magát a tótkomlósival vagy a szarvasival — pedig egyformán régies nyelvet beszél mindegyik. A csabai szlovák nehezen érteti meg magát Szlovákiában is. Amikor lehetségessé vált az utazás, a csabai szlovákok többször meglátogatták a második világháború után kitelepült rokonaikat Szlovákiában. Visszatérve elmondták, hogy jól szót értettek velük, de a helybeliekkel alig, egészen másként beszélnek a helyiek. Én aránylag jól beszélem a csabai szlovákot. Összefutottam viszont Romániában élő szlovákokkal — ilyenek is vannak —, ők ugyanazon népvándorlás részei, mint a csabaiak, de velük is nagyon nehezen tudtam szót érteni. Amikor először mentem el Csehszlovákiába egy műszaki tárgyalásra, tűrhetően megértettük egymást — a műszakiak kevés szóból is értenek. Ugyanakkor — két nappal később — véletlenül kihallgattam tárgyaló- partnereim magánbeszélgetését, melynek az én szlovák tudásom volt a témája. Maguk között találgatták, hogy én ukránul, szlovénul vagy milyen nyelven beszélek, de véletlenül sem tartották szlováknak, pedig hát ők csak tudják, milyen a szlovák nyelv. Magasabb szinten — úgy tudom — csak Haán Lajos lelkész foglalkozott a csabai szlovák nyelvvel. Széles látókörű, jól képzett ember volt, aki megfordult eredeti szlovák nyelvterületen is, nyilván ráérzett arra, hogy a csabai szlovák más, mint az eredeti, ezért látott neki az itteni szlovák nyelv feltérképezésének. Régi feljegyzésekben olvasható, hogy a csabai „tótok” nagy, magas, erős emberek voltak, akik például megragadták a vevő kezét és el nem engedték, míg az üzletet meg nem kötötték. Szlovákiában járva megállapítható, hogy az ottani szlovákokra ez nem jellemző — ők átlagos termetű és fizikai erejű emberek. Jellemző viszont a lengyel „gurál”-okra és az ukránokra. Ma már Csabán is nagy a népességkeveredés, de a tősgyökeres csabaiakra máig jellemző a magas, erős termet. Például Achim L. András testőrei csabaiak voltak, főképp a Valyuch családból, akik még csabai szemmel is kiemelkedtek termetre a többiek közül. Békéscsaba újratelepítői szökött jobbágyok voltak, akik a jobb élet reményében — az ígéretek csábítására — jöttek ide. Mivel a szökött jobbágyot földesura bármikor visszavihette, ezért a csabaiak álneveket vettek fel — tehát a nevekből nem lehet a származásra visszakövetkeztetni. Az első nemzedék kihalásával a származás, az eredet örök titok marad. Amit itt hagytak, az a beszélt nyelv, ebből lehet valamit megállapítani. Én nem vagyok nyelvész, a bölcsészeti tudásom is eléggé hiányos, de annyit én is megállapítottam, hogy a csabai nyelv jelentősen különbözik a szlováktól. Például a csabai nyelv nem tartalmazza az „igen” szót. (Megfelelője a szlovákban az „áno”.) A csabaiak az igenlést különböző nyelvi fordulatokkal fejezik ki — de „igent” nem mondanak soha. A szókincs jelentős része megegyezik az eredeti szlovákkal. Az egyes szavak jelentése Például ha a csabai „búzát” mond, ez a szlovák szó Szlovákiában „rozsot” jelent, ha a csabai „kötényt” mond, ez Szlovákiában „ruhát” jelent stb. A szavak hangsúlyozásában is vannak eltérések a csabai és a szlovákiai szlovák között. Például a szlovák „ktory” Csabán „ktery”-nek hangzik. (Jelentése „melyik”) Ki tudja, milyen hatás során, de a csabaiak átvették a békési „i”-ző nyelvjárást és alkalmazták a mindennapi nyelvben. Például a neves rándulásigazító nevét Békészkinek írták, de „Bíkiszki”-nek ejtették. Egy összehasonlító nyelvész bizonyára találna a felsoroltakon kívül még más anomáliákat is. A csabai szlovák nyelv azt valószínűsíti, hogy a csabaiak ugyan szlovák nyelvterületről, de annak valamilyen zártabb tájáról érkeztek, mely a szlovákkal csak lazán érintkezett, de jelentősen hatottak rá a lengyel és ukrán nyelvek is. Szerintem a származási hely valahol Szlovákia keleti részén, a hegyek között lehetett, valószínűleg mostoha viszonyok között élhettek, ezért menekültek a békéscsabai jobb körülmények közé — tömegesen. Mindenesetre a csabaiak nem hagyták magukra erőltetni a szlovákiai szlovákot (mert például az iskolában ezt tanították), ezért nem támogatták és támogatják ma sem a szlovák iskolát és a szlovák kultúra házát. Pedig például Tótkomlóson mindmáig működik a szlovák iskola, tehát a jelenség nem az elmagyarosodással magyarázható. Aki pedig manapság a szlovák kultúráért tevékenykedik, úgy véli, hogy saját hiányos nyelvtudása az oka annak, hogy nem érti a szlovákiai szlovákot és megtanulja azt. Ezzel viszont megtagadja csabai mivoltát. A csabai nyelv önmagában jó, megfelelő, megfelelt a csabaiak szükségletének — kár egy tőle idegen nyelvvel elcsúfítani. Annál inkább, mert a rádió és a televízió, valamint az újság elég széles rendet vág a szlovákság soraiban, hát védjük addig, amíg lehet. Addig is támogatni kellene a csabai nyelvhasználatot csabai módon és nem szlovákiai szlovák módon. Például a város szélén áll a tábla „Békésská Caba”. A felirat alapvetően hibás. Egyrészt egyik szlovák nyelv sem ismeri a hosszú „é” betűt, ki sem tudja mondani. Másrészt a csabaiak soha nem ismertek más Csabát a maguké helyett és mellett. Ok mindig „Cabá”-n laktak, ők mindig „Cabjanski”-ak voltak. Ezért a helyes felirat „Caba” lenne. Remélhetőleg a helyi nacionalisták nem vélnék ezt a város átkeresztelésének, mint ahogyan ezt Romániában teszik a- magyar helységnevek kiírásával. Másik kérdés az utcanevek. Méltatlanul kevés helyen van feltüntetve a szlovák utcanév, pedig nagyon sok utcának van szlovák neve is, amelyek összhangban vannak a magyar utcanevekkel. A hibás utcanévre mintapélda az Achim L. András utca. A szlovák felirat hibája, hogy szlováktalan még szlovákiai viszonylatban is. A szlovák nem szereti a komplikált, hosszú nevet. Például Szlovákiában a legtöbb helyen Húsz János utca neve egyszerűen „Ulica Husova” és nem „Ulica Jana Husova”, pedig ez nem is hosszú név, de nekik egyértelmű, hogy csak egy „Húsz” nevű nevezetes ember volt, ezért felesleges a teljes név. Minthogy „Achim” nevű nevezetes ember csak egy volt, ezért a helyes utcanév szlovákosan „Ulica Áchimova” lenne, bár a csabaiak használják a rövid „Áchimka” alakot is. Megjegyzésképpen: a csabaiaknak „Áchim L. András” sohasem volt „Ondrej”, őt mindig a kedvesebb „Ondris” keresztnévvel emlegették. Idekívánkozik, hogy Békéscsabán sem Húsz Jánosnak, a szlovákok nemzeti hősének, sem más szlovák nevezetes embernek nincsen utcája, utcaneve, pedig sokan vannak ilyenek. A legutóbbi utcanév-átkereszteléskor senkinek sem jutott ez eszébe, pedig a választék bőséges, kezdve Húsz Jánoson, Dvorak zeneszerzőn, Hasek írón át Hrabalig sok-sok szlovák nevezetes ember van, aki jobban megérdemelte volna, mint például a senki által nem ismert Gálik János, Gajdács vagy Beliczay nevű emberek, hogy csak néhányat említsek. A polgármesteri hivatalban lévő felirat is idegen a csabaiaknak. A csabai polgármesteri hivatal szlovák neve mindig „Vrchnost”’ volt, esetleg „Mestsky Vrchnost”’, de sohasem „Rada” vagy „Samos- práva”. A szlovák szóhasználatból felsorolok néhány utcanevet a teljesség igénye nélkül csabai módon képezve: Andrássy út — Andráska Luther utca — Lutherka Gyulai út — Dűljanska v. Dűljanka Orosházi út — Orosházska Berényi út — Berinka Szarvasi út — Sarvasská Békési út — Bíkisská Jókai utca — Jókaicka Kazinczy utca -— Kazincicka Zrínyi utca — Zrinicka Földvári utca — Feldvárka Teleki utca — Telekicka Néhány környező hely csabai neve: Mezőberény — Berincok Békés — Bíkis Gyula — Dűla Újkígyós — Kijos Orosháza — Orosház Murony— Feldvár Nagyrét — VelTcá Marasf Kisrét — Malá Marasf Fürjes — Furis Kamut — Kamuf Kenderfoldek — Konopiská Véleményem szerint a szlovák önkormányzatnak kellene a csabai neveket összegyűjtenie és az utcanévtáblákon vagy más hivatalos helyen ezt (például térképeken) érvényre juttatni. Ugyancsak az ő feladatuk lenne a csabai szlovákok származásának, identitásának kutatása és az eredmények publikálása, elterjesztése. Jó volna elérni például, hogy a csabai népi együttesek valóban a csabai szlovákokat képviseljék. Például nem hajlandóak elénekelni a nyilvánvalóan csabai születésű népdalok jelentős részét, mondván, hogy ez „nem az ő műfajuk”. Kétségkívül, hogy ezekbe itt-ott beszűrődnek magyar szavak is, de ezek attól még szlovák dalok, amelyeket nem szégyen énekelni. A csabai dalok helyett tanulnak énekeskönyvből szlovák dalokat, melyeknek semmi közük a csabai szlovákokhoz, nem is ismerősök a csabai fülnek, idegenek a csabai népnek. Érthetetlen. Sajnos ki kell mondani, hogy a fiatalok egyre kevésbé beszélnek szlovákul, félő, hogy a csabai szlovákság néhány évtized alatt megszűnik létezni, ha ezeket a ma meglévő folyamatokat hagyjuk szabadon folyni és semmit sem teszünk az ellen, hogy a több mint 250 éve létező szlovákság sorait megőrizzük. A megtehető intézkedések, ténykedések sora hosszú, nem kívánok most belemenni, ez a levél így is túl hosszúra nyúlt, sok nehéz problémát feszegetett, remélem, szavaim nem maradnak pusztába kiáltott szavak. Laczó Pál, Békéscsaba ASTRA FAMILY AJÁNDÉKOKKAL! http://www.opel.hu I 321-OPEL 321-6735 INFo| Ha a tél belehúz Az időjárás kiszámíthatatlan. De ha a tél belehúz, nem árt, ha egy mindenre felkészült közlekedési eszköz áll rendelkezésére! Válassza az Astra Family modellt, amely gazdag alapfelszereltsége ellenére - például szervokormány, dupla légzsák, színezett tükrök és lökhárítók - kedvező áron kerül forgalomba. Ráadásul most a gazdag lista praktikus ajándékokkal bővül: ingyenes téli gumikészlet, síléctartós tetőcsomagtartó és hólánc jár minden Astra Family mellé. Illetve, ha Ön úgy gondolja, a téli felszerelések helyett 1 éves ingyenes CASCO-t kaphat autójához. Ajánlatunk március 15-ig érvényes.
