Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-11 / 35. szám
QUEUES MEGYEI HIRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1998. február 11., szerda — o Szellemi mutatvány a Stúdiószínházban Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? című komédiája Felvételünkön balról Tomanek Gábor, Jancsik Ferenc, Mészáros Mihály és Ács Tibor FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Okányi veszteség, (i) Nagy veszteség érte az okányi irodalombarátokat s a község egész lakosságát. A közelmúltban elhunyt Lovas Endre költő, aki 1937. április 11-én született Okányban, ám életének legnagyobb részét Budapesten élte le. A szerző utolsó könyve Kérlelő címmel jelent meg. Rendkívüli ülés. (m) A sarkadi képviselő-testület február 12-én, csütörtökön rendkívüli ülést tart a helyi városházán. Az 1998-as költségvetés első körű megtárgyalása mellett napirenden szerepel a Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ igazgatói álláshelyére kiírt pályázat előkészítése. Ennek során döntés születik arról, hogy kik kerüljenek bele az elbírálásra jogosult véleményező bizottságba. Megyei tanácskozás. (n) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényből adódó feladatokról rendez tanácskozást a megyei képviselő- testület február 13-án, pénteken 10 órától Békéscsabán, az ifjúsági házban. Előadók a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakértői, a tanácskozást követően szakterületenként konzultációs lehetőséget biztosítanak. Vízmű szépe, (s) Csütörtökön este hét órától az ifjúsági ház nagytermében tartja ez évi szalagavató ünnepélyét a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola. Az iskola régi hagyományát felelevenítve, a műsor folyamán kiderül, hogy ki lesz a „Vízmű szépe”. Jó volna hinni, hogy mindez csak játék. Abszurd komédia, kifundált történet, amely nem eshet meg, legfeljebb Bergen- góciában. Idegen bolygók groteszk figuráin akár jót is nevethetnénk, de könnyen ajkunkra fagy a mosoly, ha rádöbbenünk, hogy a darab szereplői éppen abból az elsózott sárból vannak gyúrva, amely bőviben terem ezen a planétán. Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? című komédiája úgy tűnik, alapmű is lehet mifelénk, de hogy nem veszít az időszerűségéből, az ismét bizonyítást nyert. Bizonyság a Békés Megyei Jókai Színház bemutatója, amely a Görgey- darabot vitte közönség elé. Lehet berzenkedni vagy csalóka reménnyel ámítani önmagunkat, de közben nem árt tudomásul venni, hogy ez már egy ilyen világ. És elborzadhatunk, hogy bő három évtized óta — amikor e politikai szatíra íródott — a hatalmi harc „szabályai” mit sem változtak. Akinek a kezében a stukker, annak semmi más vágya nincs, csak hogy a többieket megtörje, megalázza és a saját pillanatnyi uralma érdekében a közös kitörés esélyeit is félredobja. S ha torz vibrálások kerengenék a levegőben, akkor a korról kórképet kiállító darab szerzőjének nincs is más dolga, „csupán” csak hogy művészi formába öntse, amit az emberek minden porcikájukon éreznek. Görgey Gábor éppen ezt tette: mesteri módon megírt színpadi figurák elevenítik meg abszurd történetét. Ősi színházi hagyomány, hogy a játszó személyek — a színészek — felkérik valamely társukat, hogy a nézőtérről figyelje, rendezze a játékot. Követve hajdani elődök példáját, a Jókai Színházban most Karczag Ferencen a sor, aki hozzáértéssel látja el feladatát. Szépen kihozza az írott anyagból mindazt, ami benne van: jó ritmusú, frissen pergő előadást rendezett úgy, hogy finoman, érzéssel ügyelt arra, hogy az egyébként is bizarr helyzetek ne ragadtassák el túlzásokra a résztvevőket. Nem az ötletpetárdákkal tűzdelt darabot, nem is a rendezést, legkevésbé pedig a kitűnő szereplőket okolom, de ezúttal a színházi légkör helyett inkább valamiféle szellemi mutatványban volt részem. Tudom, falusi csűrben, üres pajtában is lehet színházat csinálni, bár nem könnyű. A hely szelleme sokat segíthet, s a Jókai Színház padlástere, amelyet stúdiónak neveztek ki, csöppet se „színházszerű”. Számomra az is zavaró, ha megszakítás nélkül, egyetlen felvonásban megy az előadás. Hiszen még a szünet is hozzátartozik a színházi est hangulatához. Görgey Gábor darabja, és a közönség is megérdemelne ezúttal egy nagyszínházi előadást. Mondom, minden elismerésem a színészi játék előtt. Öt különböző jellem, mind más történelmi, társadalmi közegből jött, mind más nyelven beszél. Valamennyien félelmetes figurák. Hodu József—Cuki szerepében — egy lepusztult, vagány nyelvet beszélő, hanyag, hátsó lépcsőházi figura. Kezdetben az ő kezében van a stukker, élvezi is a hatalmat, jaj annak, aki a pisztolycső elé kerül. S amikor fordul a kocka, éppoly egykedvűen veszi tudomásul a dolgokat, amilyen szenv- telenül ölni is tudott volna. Forog a kerék és eljő M. Méltósá- gos -— Tomanek Gábor — ideje. Úri, kicsit ódon, dzsentroid nyelven szóló, enyhén stupid, hátborzongató figura. Ég óvjon tőle, ha nála a hatalom. Mint ahogy Márton, a mű-népdalos, mű-paraszt is csúnya dolgokat művelne — és kapott jó tapsokat e szerep megformálásáért Ács Tibor. Kiss, az intellektuel — Mészáros Mihály megformálásában —■, idegen szavakat használó értelmiségi, aki fegyelmezett, visszafogott, elnyomottként talán a legrokonszenvesebb, ám ha hozzá kerül a stukker, hát jaj a világnak! Várja, várja az ember, mi lesz majd, ha K. Müller — Jancsik Ferenc színpadi remeklésében — kerül uralomra. Ám ez a locsogó, szószátyár, lepusztult nyelvet beszélő, mindenkit kiszolgáló és mindent eláruló, örökké a felszínen lebegő, para- fadugó-figura nem jut hatalomra. Miért is jutna, hiszen az ő lételeme mások túlélése. Látjátok feleim szümtükhel, műk vogymuk? így van együtt a társaság, s nézzük őket dermedtem Kérdezhetjük megriadva: csak nem mirólunk van szó? Mert abszurd helyszínen történnek az események, ezért Langmár András díszlete nem sokat változtatott a padlástéren: négy szék, egy kárpitozott karosszék és egy asztal, amelyre jó nagyokat lehet csapni. No meg egy szobor Iluskáról, amely formájában egy női akt, a Gellért-hegyi Szabadság szobor és egy jókora sörnyitó egyenlő arányú keveréke. A figurák karakterét híven kifejező jelmezeket Borsi Zsuzsa tervezte. Andódy Tibor Békés megye és a csabai fiók az élen Üzleti konferencia a Hungária Biztosító Rt.-nél Budapesten tartotta üzleti konferenciáját a napokban a Hungária Biztosító Rt. A díjbevételét tekintve piacvezető cég csaknem 4000 dolgozója vett részt a konferencián, ahol a Békés megyei igazgatóságot 140 dolgozó képviselte. Először dr. Patai Mihály elnök-vezérigazgató tartott tájékoztatást, majd a társaság igazgatóságának tagjai szóltak a különböző szakterületek eredményeiről. Elhangzott, hogy a 100 százalékban német szakmai befektető tulajdonában lévő cég 1997. évi díjbevétele meghaladta a 600 milliárd forintot, adózás előtti eredménye több, mint 4 milliárd forint. A Hungária Biztosító Rt. piacvezető a gépjármű-biztosításban, az ipari vagyonbiztosításban, de a legnagyobb taglétszámmal rendelkező önkéntes nyugdíj- pénztár és a Hungáriáé. A konferencia legizgalmasabb témája az egyes megyei igazgatóságok, illetve fiókok értékelése volt. Mint Nemes Gyula, a dél-alföldi igazgatóság területi igazgatója elmondta, óriási elismerésben részesült a Békés megyei igazgatóság, hiszen üzleti eredményei alapján a megyék között az első helyezést érte el a kollektíva. A fiókok között az országban a legnagyobb üzleti fejlődést a békéscsabai fiók kollektívája érte el, Ruck László fiókigazgató irányításával, ezzel ebben a kategóriában ugyancsak első helyen végzett. Elismerés illeti a megyei igazgatóság és a fiók dolgozóit. Valószínűleg ez az eredmény is közrejátszott abban, hogy a tavaly elkezdett üzletszerkezeti átalakítás során a Hungária Biztosító Rt. ez év január 1-jétől békéscsabai központtal alakította ki a dél-alföldi igazgatóságot és ez időponttól a Luther utcai székházból irányítják Bács-Kis- kun, Csongrád és Békés megye mintegy 700 hungáriás dolgozójának szakmai munkáját. (t) A nemzetiségiek találkozóitól a határnyitásig Amíg a nemzeti kisebbségek ügyeiben az országos politika az ellentétek élezésétől, s a visszásságoktól hangos, Békés megyében csöndben vetettek számot a megyegyűlés Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottságának kétesztendős munkájáról. A közgyűlés egyébként rendszeresen figyelmet fordít a nemzeti kisebbségekre, és segíti a jogaik érvényesülését — fogalmazott nemrégiben a bizottság elnöke, Kecskeméti János. A száraznak és hivatalosnak tűnő bizottsági megállapítás után természetes, hogy felmerül a „hogyan” és „milyen eredménnyel” kérdése. Tény, hogy az 5 tagú kisebbségi bizottság munkáját három térségi delegált, Csabacsűd, Csabaszabadi és Mezögyán polgármestere segíti, a „nyolcakból” négyen nemzetiségi, etnikai — cigány, román, szlovák — közösség tagjai. A munkához elengedhetetlen, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal és az anyanyelven oktató általános és középiskolákkal közvetlen kapcsolatot tartsanak. Éppen ezért minden alkalmat megragadnak, hogy hangoztassák: a nemzetiségi nyelven oktató intézmények fenntartása az érintett települések többségében rendkívüli feladat, jelentős többletköltséget igényel. A kisebbségi bizottság tagjai gyakorta ültek asztalhoz „vidéken”, Pusztaottlakán, Vésztőn, Sarkadon, Tótkomlóson, Dobozon, Kétegyházán, Békéscsabán, Kardoson, Füzesgyarmaton, Méhkeréken, avagy Orosházán, így biztosítva a közvetlen tapasztalatszerzést és a személyes kapcsolattartást. S ekkor még nem beszéltünk az egy-egy közösséget vagy valamennyi megyénkben élő nemzetiségi-etnikai kisebbséget mozgósító rendezvénysorokról, melyeket nagy várakozás és a szervezésben nyújtott részvétel jellemzett. Ezeket a találkozókat több intézmény, szervezet is támogatta. A bizottság mára kialakította széles kapcsolatrendszerét, s ezzel megalapozta a szakmai munkáját. Kezdeményezte és folyamatosan szervezi Arad és Békés megye határmenti települései polgármestereinek kapcsolatépítését, a kistérségi együttműködést. Támogatja a dombegyházi, az eleki és a körösnagyharsányi határátkelők „véglegesítésében” a kezdeményező települések törekvéseit. A megyegyűlés legutóbb arra kérte a bizottságot, hogy tovább támogassa a megyénkben élő nemzetiségek, etnikai kisebbségek szervezeteinek munkáját, és segítse a nemzetközi kapcsolatok építését. (e) KÖNNYŰ RÉSZLETEKKEL KÖNNYEN VÁSÁROLHAT! Az Elektroház hitelakciójában — minimális előleg befizetésével — valamennyi, 30 ezer Ft feletti termékünk megvásárolható 6—18 havi részletfizetéssel! AJÁNLATUNKBÓL: SONY 2 fejes videomagnó, OSD, menü, trilogic plusz, NTSC-lejátszás Készpénzre: 49 999 El Hitelre előleg: cíi SHARP 2 fejes videomagnó, menü, OSD, NTSC, magyar menü Készpénzre: 39 [ 460 Ft j aj törlesztőrészlet: 3! 460 Ft/18 hó 17 l-es mikrohullámú sütő, manuális beállítási funkciók Hitelre előleg: törlesztőrészlet: 3 731 Ft/12 hó GoldStar 55 cm-es televízió, menü, OSD, kábeltuner, + ajándéi Készpénzre: Hitelre élőt törlesztőrészl ZANUSSI 250 l-es hűtőszekrény 20 l-es fagyasztótok« ZÄNUSSIf® 200 l-e# ** "hűtőszekrény Készpénzi Hitelre elő törlesztőrészlet: 3 057 Ft/18 hó ávirányító |szMEfce:.59 999 Ft lelBBtafea: L4 132 Ft SONY mini hifi, 2x40 W, két kazetta, CD, rádió, 15 gyári, 5 egyedi hangzásbeállítás, teljes távirányítás Kész| Hitelre törlesztőrészlet: 3 325 Ft/18 hó törlesztőrészlet: 4 132 Ft/18 hó felültöltős automata mosógép, 85 I vízfelhasználás, 1/2 töltet, 550 ford./perces centrifuga Készpénzre: 75 Hitelre előleg: 07 F törlesztőrészlet: 5 475 Ft/18 hó törlesztőrészlet: 5 207 Ft/18 hó ÉÖELEKTROHÁZ Békéscsaba, Baross u. 10. Szeged, Párizsi krt. 8-12. Békés, Széchenyi tér 9. Gyula, Városház u. 12. Mezőberény, Kossuth tér 2. Orosháza, Kossuth u. 4. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9-18 óráig, szombaton 9-13 óráig. A hitel felvételéhez személyi igazolvány, adókártya, előző havi közüzemiszámla (telefon, villany), jövedelemigazolás szükséges. A munkáltatói igazoláshoz szükséges nyomtatványt nálunk szerezhetik be, melyet külön kérésre elpostázunk vidéki ügyfeleink részére. Nyugdíjasok esetében a munkáltatói igazolás helyett nyugdíjasigazolványt és az utolsó havi nyugdíjszelvényt kérjük. A hitellel kapcsolatos ügyintézés pénztárainknál történik. s Telefon: (66) 325-632.
