Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-11 / 35. szám

MEGYEI KORKÉP 1998. február 11., szerda A rabló adóellenőrnek adta ki magát O Óvodások az iskolában, (y) Leendő kisiskolások, a Haj­nal utcai óvoda nagycsoportosai látogattak el tegnap a katolikus ál­talános iskolába Békéscsabán. Az iskola tavaly óta szervezi az óvo­dások iskolanapját, ahol a gyerekek játékos foglalkozás keretében ismerkedhetnek az iskolai élettel. Felvételünkön Drienyovszki Pálné tanítónő a Hajnal utcai óvodásokkal fotó: lehoczkyPéter Csak a képzeletben üzen A valóságban Nikolett továbbra sincs meg KÉSZ-tisztújítás. (t) A Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége békéscsabai szervezete 1998. február 9-én, hétfőn este a római katolikus plébániahiva­tal kultúrtermében tartotta ren­des tisztújító közgyűlését. Dr. Jároli József elnök bejelentette az elnökség lemondását, s saját elfoglaltságára hivatkozva kérte a tagságot, mentesítse a tisztség további vállalása alól. A válasz­tás eredményeként a KÉSZ csa­bai csoportjának elnöke Haran­gozó Imre, alelnökei Cs. Szabó István és Benedicty Gyula, tit­kára Gál Péter, gazdasági ügy­intézője pedig Körözsi Pálné lett. Gyászol a Duna Tv. 42 éves korában gyógyíthatatlan betegségben elhunyt Török Er­zsébet, a Duna Televízió Posta­bontás című rovat szerkesztője. Iskoláit Békés megyében és Debrecenben végezte, majd a Szolnok megyei Néplap és a szegedi Délvilág újságírójaként dolgozott. 1994-ben került a Duna Televízióhoz. Özvegyi nyugdíj, (d) Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó határozatok az ügyiratok nagy száma miatt folyamatosan ér­keznek az ügyfelekhez. A me­gyei nyugdíjbiztosítási igazga­tósághoz is igen sokan fordul­tak ezekben a napokban, mert nem értették a határozatok szö­vegét. Olyanok is, akik az özve­gyi nyugdíjat ugyan megkap­ták, de a határozatot még nem. Az özvegyi nyugdíj együttfo­lyósítási összeghatára tavaly volt 20 ezer 400 forint, az idén pedig 24 ezer 300. Disznótor, (r) Zabíjacka, azaz disznótor lesz február 14- én a szarvasi Szlovák Közössé­gi Házban. A házigazda Tessedik Sámuel Kertbarát Kör célja a Szarvason élő szlovákok disznótorhoz fűződő hagyomá­nyainak felelevenítése. A jó hangulatú rendezvényen egész nap szívesen látják az érdeklő­dőket. Őrizetbevétel, (t) A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya teg­nap őrizetbe vett egy mezőberényi férfit, aki alapo­san gyanúsítható egy 8,3 millió forintos csalással. „EGY TITKA VAN AZ ERÉNY MEGŐRZÉSÉ­NEK: NEM TENNI MEG AZ ELSŐ BALLÉPÉST.” (Jókai) (Folytatás az 1. oldalról) Az elkövetéskor viselt ruházata: kék, vászon farmernadrág, zöld színű, tarka mintás — piros- fehér-fekete —, plüss anyagból készült kabát, melynek cipzáros belseje fekete. A rendőrség kéri azon szemé­lyek jelentkezését, akik az emlí­tett időpontban az Andrássy út és a Szabó Dezső utca kereszte­ződésében, a Spar Áruház kör­nyékén tartózkodtak, és az üggyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkeznek. Kérik továbbá azoknak a buti­kosoknak, üzlettulajdonosok­nak, bérlőknek a jelentkezését is, akiket a közelmúltban hason­ló módon — zárás körüli idő­ben, APEH-igazolványt felmu­tatva — próbáltak megtéveszte­ni. Bejelentést tehetnek a me­gyei főkapitányság ügyeletén, a 107-es telefonszámon, illetve bármelyik rendőri szervnél. A rendőrség a nyomravezetőnek 100 ezer forintot ajánlott fel, és személyét bizalmasan kezeli. Az esettel kapcsolatban meg­kerestük Nóvéné dr. Mátrai Er­zsébetet, az APEH Békés Me­gyei Igazgatóságának igazgató­helyettesét is. Elmondta: az adó­hatóság munkatársainak köz- szolgálati igazolványa fénykép­pel, névvel, sorszámmal, bélyeg­zővel ellátott. A plexiborítót „rásütötték”, tehát maga a „passzus” nem húzható, emelhe­tő ki, csak egészében széttörhe­tő. A munkaviszony megszűné­se után pedig mindenkinek le kell adnia az igazolványát. Az igazgatóhelyettes felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy az igazol­vány ellenőrzésre és intézkedés­re csak névre szóló vagy általá­nos megbízólevél birtokában jo­gosít fel. Nyemcsok László (Folytatás az 1. oldalról) Békés megyéből több hasonló jelzés érkezett: gépkocsiból le­szólították, követték őket. A rendőrség megállapította, ezek­nek reális alapja nem volt. — Sajnos, vannak zavaró telefon- betyárkodások. A rendőrségnek és magánszemélyeknek is tele­fonálgatnak, hogy Nikolett ná­luk van. Időt, energiát vesznek Négy évvel ezelőtt pattant ki az az ügy, amelynek végére még mindig nem került pont. A vád szerint 1994 nyarán dr. Goldman György és felesége Szénászky Júlia Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumból engedély nélkül több tonna ré­gészeti leletet „menekített ki”. Az első fokon eljáró bíróság 1996 szeptemberében dr. Goldman Györgyöt bűnsegéd­ként elkövetett sikkasztás miatt mondta ki bűnösnek, s ezért őt I év nyolchónapi börtönbüntetés­re, míg a II. rendű vádlottat, Szénászky Júliát sikkasztás bűntette miatt I év hathónapi börtönbüntetésre ítélte. Mind­kettőjüket két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A másodfokra került ügyben el, holott a tréfálkozásnak nincs helye — összegezte a bűnügyi osztályvezető. Megtudtuk még, hogy a másfél millió forintos nyomravezetési díjért nem je­lentkezett senki. Nikolett édesanyjával a rend­őrségen váltottunk szót. Nincs hír, semmi, semmi — ismételte szomorúan. Szólte Margit az ügyész eljárási hiba miatt kérte az első fokú bíróság ítéle­tének hatályon kívül helyezését, míg a vádlottak és védőjük bűn- cselekmény hiánya miatt kérték felmentésüket a bíróságtól. A másodfokú bíróság hatályon kí­vül helyezte az első fokú ítéle­tet, és új eljárásra kötelezte a békéscsabai bíróságot. Az in­doklásban — többek között — elhangzott, hogy az első fokú bíróság nem tett eleget teljes- körűen ténybeli és jogi indoklá­si kötelezettségének. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a városi bíróságon, dr. Ta­tai Mónika vezetésével a ré­gész házaspár meghallgatásával kezdődött ismételten a bűnügy tárgyalása.-a -i Albel Andor februártól új munkahelyen Békés megye egyik ismert közéleti emberéről, a szocia­lista párti dr. Albel Andorról — aki Gyula főállású alpol­gármesteri tisztségéről tavaly november 19-ei hatállyal mondott le — azt hallottuk, új munkahelyet talált, azaz feb­ruár 1-jétől a megyei önkor­mányzat intézményében, a konzultációs irodán dolgozik. Mint kiderült, az önkormány­zat békéscsabai székházában található konzultációs iroda vezetője, Dávidné dr. Réti Júlia régóta ismeri Albel An­dort: — Korábban egy munkahe­lyen dolgoztunk Albel Andor­ral Gyulán, én az önkormány­zat jogásza, ő pedig alpolgár­mester volt — válaszolt az igazgatónő —, majd itt, a kon­zultációs irodán is sokszor megfordult, mint a megyei közgyűlés tagja, sőt, a köz- szolgálati képzéshez rendsze­resen ellátott bennünket okta­tási segédanyagokkal. Az ő személyével valóban bővült az iroda létszáma, február 1- jétől főállásban dolgozik ná­lunk közalkalmazottként. — Mi lesz a feladata az új munkatársuknak a konzultáci­ós irodán? — Azzal kezdem, hogy Albel Andor egyesztendős európai uniós képzésen vett részt. Ez azért fontos, mert az Európai Intézet bennünket ké­szül megbízni a közigazgatás­ban dolgozók uniós képzésé­vel Békés megyében. A folya­matot Albel úrnak kell előké­szítenie, egyébként, ha nem került volna státuszba, óraadó tanárként foglalkoztattuk vol­na az előadásokon. Tudvale­vő, hogy az önkormányzatok­nál dolgozók • mindegyikének részt kell vennie az említett képzésen a 2000-es évek ele­jéig. — Albel Andor munkavi­szonyának létesítéséről tu- dott-e a megyei közgyűlés el­nöke, és egyetértett-e ezzel a lépéssel? — Igen, tudott róla, és egyetértett vele. Nekem pedig kötelességem bejelenteni minden változást az iroda sze­mélyi összetételét érintő kér­désekben. L. E. Eredményes évet zárt a Vésztői Regionális Vasút A jó vasutas mindenhez ért A főcímben szereplő mondat­tal kezdte Varga Zoltán, a MÁV Rt. Vésztői Regionális Vasútjának vezetője a tegnap Vésztőn tartott vasutas fóru­mot, amelyen a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatósá­ga is több szakmai vezetővel képviseltette magát. A tava­lyi évet értékelve kiemelte: „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a vasutasok becsülettel elvégezték munkájukat. Az eredmények miatt nincs szégyellnivalónk.” A személyszállításnál na­gyon fontos a jó menetrend, ezért az 1998/99-es menet­rend összeállításánál még job­ban igyekeznek kiszolgálni az utazóközönséget. Ám mivel a Vésztői Regionális Vasút te­rületén közlekedő járatok alá, mellé vannak rendelve a fő­vonalaknak, ezért egyeztetni kell a javaslatokat. Járatbőví­tés nem várható, hisz arra nincs sem kellő eszköz (BZ- motor), sem kellő dolgozó (egy bizonyos létszámstop van érvényben). A Vésztői Regionális Vasút területén 1996-ban 782 ezren utaztak. Tavaly ez a szám már elérte a 795 ezret, ám még így is valamivel a terv alatt ma­radt. Ez abból ered, hogy az árakat (a bevételt) lehet emel­ni, de a létszámot nagyon ne­héz. Az áruszállítás terén a tonna- és a bevételi terveket teljesítették, sőt 25 ezer ton­nával többet szállítottak a ter­vezettnél. A legnagyobb szál­líttató a Sarkadi Cukorgyár volt; a gyár 180—190 tonna szállítást bonyolított. Most'a körösladányi Henkel szállítá­sait szeretnék a vasútra átte­relni, ami évente 30-40 ezer tonnát jelentene. A személyi feltételekkel kapcsolatban a regionális vas­út vezetője elmondta: a mun­kahelyeket a dolgozóknak is védeniük kell. Ahol csökken a munkamennyiség, ott a létszá­mot is csökkenteni kell. A vésztői területen remélik, hogy a létszámleépítést (amelynek mértéke 3—4 szá­zalékra várható) idén termé­szetes fogyással meg tudják oldani. Varga Zoltán megemlítette azt is: az önkormányzatok na­gyon sokat segítettek a regio­nális vasútnak. Különösen Vésztő tett nagyon sokat már az első perctől kezdve a szárnyvonalak megmaradásá­ért. — Ha a helyi vezetés törő­dik a vasúttal, akkor arra talán a felsőbb vezetés is jobban odafigyel — fogalmazott Kaszai János, Vésztő polgár- mestere. Magyari Barna A Goldman házaspár ismét a bíróság előtt Évszázadok gyakorlatának int búcsút Orosháza közigazgatása A polgárok élete válik könnyebbé Lakáshitel-ügy: százmilliós adósság a megyében Sokan felkapták a fejüket a mi­nap egy adat láttán, amikor a medgyesegyháziak önhibáju­kon kívül kútba esett pályázati pénzéről olvastak. Az érdeklő­désre okot adó információ: Orosházán a polgármesteri hi­vatalban 40 milliós informatikai fejlesztés folyik, s ehhez nyer­tek 20 millió forintos támoga­tást az OMFB-től. — Pályázatunkkal a kiírás „települések az információs tár­sadalomban” című fejezetét cé­loztuk meg — mondja Fetser János, Orosháza város polgár- mestere. — A negyvenmilliós fejlesztés célja egyetlen mon­datba sűrítve: a helyi' életminő­séget szeretnénk javítani vele. Ha azt mondom, hogy egy regi­onális térinformatikai közmű­vet hozunk létre, ez talán túl szakmaian hangzik. Ráadásul nem is a nulláról kell indul­nunk, hiszen alapjait már ko­rábban leraktuk, amit lehet, fel is kívánunk használni belőle az 1999-ben elkészülő rendsze­rünkhöz. Persze a számítástech­nikai eszközök alig két-három évenként erkölcsileg elavulnak, így lesznek olyan meglévő szá­mítógépes egységek, melyeket eleve le kell cserélnünk. Az ed­dig létrejött és használt adatbá­zisból is minél többet át aka­runk menteni. — Milyen felhasználási terü­letekre gondolnak? — Csak példálózva: az ikta­tás, a lakosság-, ügyfél-, posta­cím- és útnyilvántartás, az in­gatlankataszter, a beruházások, pályázatok nyilvántartása, to­vábbá a gyámügyi, építésható­sági, szabálysértési, költségve­tési nyilvántartás, a vállalkozá­sok megjelenítése, a művelő­dés, a sport ügyei mellett a szo­ciális segélyezés rendszere is felkerül a rendszerbe. De helyet kap benne a vezetői informáci­ós rendszer is, illetve lesz egy kapcsolattartó modulunk, mely segítségével össze leszünk köt­ve intézményeinkkel. Amit fel­soroltam, nemzetközileg is a következő évezred közigazga­tásának eszköztárába tartozik. Nem öncélú fejlesztésről van szó, mindez a lakosság gyor­sabb, pontosabb kiszolgálását eredményezi. Nem titok, hogy a rendszer megvalósításában üz­leti lehetőségek is rejlenek az önkormányzat számára. Úgy becsüljük, hogy több tízmilliós bevételhez segíthet bennünket. A rendszer kiépítésével párhu­zamosan megindul a piackuta­tás is. — FIol tartanak a munkála­tokkal? — Az előkészítés már fo­lyik, megpályáztattuk a kivite­lezést, a napokban megszüle­tik a döntés is. Ezt követően azonnal megkezdődik a rend­szer tervezése, majd a prog­ramkészítés, illetve az év vége felé az eszözöket is beszerez­zük. Úgy határoztunk, hogy mindenből a legkorszerűbbet szerezzük be. Fontosnak tar­tom hangsúlyozni, hogy az adatvédelmet, adatbiztonságot a jelenleginél is garantáltabbá akarjuk tenni. Ha addigra meglesznek a jogszabályi fel­tételei — s ebben reményke­dünk —, akkor Orosházán ha­marosan búcsút inthetünk a hi­vatalokat ma még jellemző irattömegnek. K. A. J. (Folytatás az 1. oldalról) A nem fizetők egy része önhi­báján kívül jutott nehéz hely­zetbe, mások viszont nem is igazán akarnak fizetni. Mint­egy ezer-ezerötszázra tehető a megyében azoknak a száma, akiknél rendkívül nehéz a hite­lek visszafizetése. Nekünk vi­szont kötelességünk behajtani a tartozásokat, éppen a betéte­seink érdekében, és a jogsza­bályok is erre köteleznek ben­nünket. Felszólítást küldünk, majd fizetési meghagyást bo­csátunk ki ellenük, s ha ez is eredménytelen, akkor kérünk végrehajtást. — Ez is előfordul? — Igen. De a végrehajtások háromnegyede semmiféle ered­ményt nem hoz. Ingóságuk nincs, a lakásra pedig nem je­lentkezik vevő. Kiváltképpen a kistelepüléseken szinte lehetet­len a hitellel terhelt lakások ér­tékesítése. — Kilakoltatás is előfordul­hat? — Az OTP nem lakokat ki, nem is részese az eljárásnak, az a végrehajtó hatásköre. O sem kilakoltat, hanem értékesíteni próbálja a lakást. Ha nincs ve­vő, sikertelen marad az árverés. Több önkormányzat próbál egyébként segíteni a szociálisan rászorulóknak azzal, hogy át­vállalja a lakástulajdonosok tör­lesztőrészletét. A fizetési kész­séget mutató adósokkal mi is megoldásra törekszünk. — Mekkora a lakáshitel­adósság a megyében? — Százmilliós nagyságren­dű. “ T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom