Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-10-11 / 8. szám

1998. január 10-11., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Vita az egészségügyiek ügyeleti rendjéről • • Ünnepnapokra 120 százalék Ezer társulás már megalakult Az új jogszabály összefogásra serkentheti az önkormányzatokat Európa-szerte arra törekszenek a kisebb települések, hogy egy-egy nagyobb cél megvalósítására összefogjanak, egyesít­sék erejüket. Ezt szolgálja nálunk az önkormányzatok együttműködéséről idén hatályba lépett törvény. Mintha hasonló szándékból jöttek volna létre a ’70-es években a rossz emlékű közös tanácsok - vetettük fel Beké- nyi Józsefnek, a Belügyminisz­térium illetékes főosztály­vezető-helyettesének.- Nem lehet egy lapon emlí­teni azokat a társult községek intézményével - válaszolta. - Alapvető különbség, hogy a közös tanácsokat központi rendelkezések kötelezően ír­ták elő, viszont most a társulá­sok célját és módját is az ön- kormányzatok önkéntesen, maguk határozhatják meg. Ma tehát nem központi akarat, ha­nem például a célszerűség sarkallhatja összefogásra az önkormányzatokat, hiszen adott esetben két-három ki­sebb település közösen gyor­sabban és hatékonyabban tudja céljait megvalósítani. A kérdés azért is került előtérbe, mert megváltozott az önkor­mányzatok értékrendje, fel­adatuk a polgárok minél szín­vonalasabb kiszolgálása. Már 1990-ben is megjelent erről egy rendelet, aminek nyomán országszerte az épí­tési hatósági és a műszaki fel­adatok ellátására mintegy 200, iskolák, óvodák fenntartására 500, szemétszállításra, víz-, közművek fenntartására to­vábbi 300 helység társult. A hazai települések meny- nyiségéhez képest ezek a szá­mok nem magasak, mégis in­dokolt volt a törvényi szabá­lyozás. Az új paragrafusok a többi között feloldanak bizo­nyos régi korlátokat és széles jogi hátteret nyújtanak az ed­digi gyakorlat továbbfejleszté­séhez. A társulások több for­máját különbözteti meg, az egyes szolgáltatások átvállalá­sától az önálló jogi személyek létrehozásáig. Koós Tamás Építkezni csak engedéllyel érdemes Négy évig nem volt építésrendészeti bírság. Az eredmény: minden tizedik épületet engedély nélkül húzták fel. Mire számíthatnak a szabálysértők a most életbe lépett jogszabály nyomán? - kérdeztük Ungor Józsefet, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főtanácsadóját. A munkaszüneti napon vég­zett minősített ügyelet díját 20 százalékkal megemeli, és az utána járó pihenőidőt megnöveli az a kormányren­delet-tervezet, amelyet a munkaadók támogattak, a munkavállalók viszont elve­tettek a Népjóléti Érdek­egyeztető Tanács (NÉT) pén­teki ülésén. A tervezet szerint - amelyet várhatóan a jövő héten terjeszt a kormány elé a népjóléti tárca - azok az egészségügyiek, akik az év kilenc munkaszüneti nap­ján úgynevezett minősített ügyeletet látnak el, 120 száza­lékos ügyeleti díjra lennének jogosultak - mondta el Kakuszi István helyettes államtitkár. Remélhetően nem okoz na­gyobb károkat a mezőgazda­ságnak a januári tavasz, sőt az őszi gabonákra, az álla­tokra és a legelőkre kifejezet­ten jó hatással lehet a meleg. Félő azonban, hogy a kárte­vők is túlélik majd a telet, és ellepik a valódi tavasz bekö- szöntével a növényeket. Bussay Attila agrometeorológus lapunknak elmondta, hogy a december 20-a óta tartó enyhe idő rendkívüli jelenségnek számít, de már nem tart sokáig. Szerinte tíz napon belül megjön a fagy, a hó, az igazi tél. Egyelőre azonban az tapasz­talható, hogy szirmot bontott több virág, mindenekelőtt a hó­virág, a gyümölcsfák rügyei pedig elkezdtek duzzadni, de A NÉT munkavállalói olda­lát képviselő szakszervezetek nevében Gácsi Mária, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezeté­nek országos ügyvivője elve­tette a módosítást, mondván, az nem oldja meg az ügyeletekkel kapcsolatos, évek óta fennálló gondokat. Utalt arra is, hogy az egészségügyiek sok helyütt amúgy sem kapják meg ügye­leti díjukat. A Magyar Kórház- szövetség felmérése szerint 115 hazai kórház összesen csaknem 2,1 milliárd forinttal tartozik dolgozóinak. Mindezek miatt az EDDSZ és az orvosi kamara megújítja az ügyeleti díjak ügyében be­nyújtott alkotmánybírósági be­adványát - közölték az ülésen. még nem pattantak ki. Ha idő­ben visszatér a hideg, nem kell számolni rügykárosodással. A gabonaféléknek jól jött a meleg és az esőzés, mivel ősz­szel, a hideg, száraz időben nem tudtak kellően megerő­södni, felkészülni a télre. így azonban a néhány hetes kondí­ciójavulás után nem éri őket baj a következő időszakban, jobbak lesznek a terméskilátások. A kellemes időt az állatok és az állattartók is szeretik. Több a tej és a tojás, a téli átlaghoz mérten egyharmadnyi az ener­giamegtakarítás. Kedvez a lege­lőknek is: tavasszal „kövérebb” zöldtakarmány várható. A melegben a kártevők is jobban érzik magukat, tavasszal több gondot kell majd fordítani a növényvédelemre. N. Zs. 1994-ben azért szűnt meg az építésrendészeti bírság, mert az országgyűlés bocsánatos bűnnek tartotta, ha valaki elfe­lejtett építési engedélyt kérni beruházásához. Mára a helyzet tarthatatlanná vált. 1998. ja­nuár 1-jétől bevezették az új építésrendészeti bírságot, ami azokra vonatkozik, akik az idén kezdték meg az illegális vagy szabálytalan építkezést de az épületre fennmaradási engedély adható. A bírság az épület számított értékének 50 százaléka, ami akár meghaladhatja a tényle­ges építkezési költségeket is, mert a büntetést egy, a rende­letben meghatározott táblázat alapján számítják ki. Eszerint egy 100 négyzetméteres lakás esetén 8,5 millió forint a bír­ság, ami nemcsak az engedély nélküli, hanem az engedélytől eltérő építkezésre is kiróható. Egyébként a nyugati normától még messze vagyunk: ott a hat hónapos börtöntől a telek el­kobzásáig mindenre számíthat a szabálysértő, ezért nem is szegik meg a szabályokat. Az építési engedélyezésről szóló rendelet korábban azt sorolta fel, mire kell feltétle­nül engedélyt kérni. Most ab­ból indulnak ki, hogy minden­hez kell engedély, de vannak kivételek. Mostantól nem en­gedélyköteles a háztartási hul­ladékgyűjtő, tároló, hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, tűzrakóhely, lugas, 10 köbmé­ternél kisebb fürdőmedence, 4 métert meg nem haladó anten­natartó berendezés, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, komposztáló 3 négyzetméter alapterületig, síremlék, urna- sír, 1 méternél alacsonyabb támfal, állandó kiállítási terü­leten 20 négyzetméternél nem nagyobb építmény, 1 négy­zetméternél kisebb kirakat, védőtető, üzleti szerkezet, hir­detés és reklámtábla. Cs. J. Az államfő kérése. Göncz Árpád tárgyilagosságot kért a sajtótól a választási kampány idejére, valamint segítséget ah­hoz, hogy az ország népe eliga­zodhasson az ellentétes érvek kereszttüzében. A köztársasági elnök erről azon a pénteki fo­gadáson beszélt, amelyet a nyomtatott, illetve az elektroni­kus sajtó vezetői számára adott. Félszáz milliárdos hiány. A Pénzügyminisztérium szerint a társadalombiztosítási alapok 51 milliárd forintnyi hiányt, a ter­vezettnél négyszer többet hal­moztak fel a múlt évben. A központi költségvetés hiánya az előzetes adatok szerint viszont a tervezettnél 17 milliárddal kevesebb lett - közölte László Csaba, a PM helyettes államtit­kára. A hiány csökkenése a vártnál nagyobb gazdasági nö­vekedéssel és az adóigazgatás hatékonyságának javulásával magyarázható, szögezte le a tisztviselő. Torgyán káosztól tart. A Független Kisgazdapárt senki­nek nem adott mandátumot arra, hogy az MTV Rt. elnöké­nek felmentését szorgalmazza - közölte újságírókkal Torgyán József. A pártelnök szerint „káoszhelyzet alakulhat ki a te­levízióban, és tovább folytató­dik majd az FKGP kirekesztése az elektronikus médiából”. Együtt a BIT-tel. További négy évre megújította együtt­működését a Magyar Szocia­lista Párt és a Baloldali Ifjúsági Társulás. A választásokra és az azt követő időszakra vonatkozó megállapodásról szóló doku­mentumot Horn Gyula és Tó­biás József, a BIT első embere írta alá pénteken. Kisebbségi egyeztetés. Horn Gyula kormányfő pénteken megbeszélést folytatott az or­szágos nemzetiségi önkor­mányzatok képviselőivel a ki­sebbségek országgyűlési képvi­seletéről szóló törvényjavaslat­ról és a felmerült alkotmányos- sági aggályokról - közölte a Miniszterelnöki Hivatal. Balatoni stratégia. Megkez­dődött a Balaton régió fejlesz­tési stratégiájának kidolgozása. A tervhez több helyi, kisebb és nagyobb régiós koncepció csat­lakozik, a megvalósításhoz 30 millió forint áll a Balaton Re­gionális Tanács rendelkezésére - jelentette be Szegvári Péter, az országos Területfejlesztési Központ főigazgatója. Szabolcsi közös jelöltek. A MIÉP és a Kisgazda Szövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye mind a tíz országgyűlési szavazókerületében közös kép­viselőjelöltet indít, s közös lis­tát is állítanak az idei parla­menti választáson. Nem csalás: a véletlen törvénye A legtöbb országban mindössze ezer-ezerkétszáz ember megkérdezése alapján publikálják elemzéseiket a közvéle­mény-kutatók, mert a kiválasztás véletlenszerűsége miatt nagyjából az egész társadalom véleménye rögzíthető így. Az országgyűlési választások közeledtével még inkább reflek­torfénybe kerülő hazai intézetek vezetőit az eredmények esetleges manipulálhatóságáról kérdeztük. Levendel Adóm (Szonda Ipsos) elöljáróban elmondta, hogy a legismertebb intézetek kuta­tási eredményei alig térnek el egymástól. A politikusok és a sajtó mégis nemegyszer „fel­nagyítják” az apró különbsé­geket, sőt van, aki csalást em­leget. Az eltérések a kérdésfel­tevés különböző időpontjából és módjából erednek, de pár százalékos mintavételi hibale­hetőséggel is kalkulálni kell. Olykor az újságolvasó is felü­letes: összekeveri például a valamennyi választópolgár pártszimpátiáját tükröző és a biztosan voksoló, pártot vá­lasztók feleleteit rögzítő dia­gramokat. A Szonda Ipsos alanyait, alkalmanként ezer embert a népesség-nyilvántartó adatbá­zisából véletlenszerűen jelölik ki. Hogy ez mennyire tükrözi az egész társadalom vélemé­nyét, arra jó példa az 1994. évi parlamenti választások ered­ményének szinte pontos előre­jelzése. Hann Endre (Medián) inté­zete általában úgy választja ki a beszélgetésekbe bevont 1200 személyt, hogy számító­géppel köröket rajzol az or­szág térképére, majd körön­ként mondjuk minden tizen­ötödik háztartásba becsönget kezében a kérdőívvel a kérde­zőbiztos. Csalni nem érdemes, mert aki a takarosabb házakat előnyben részesíti, elbúcsúz­hat állásától. Igaz, a munkát nehezíti, hogy az utóbbi években meg­nőtt a válaszokat megtagadók száma. Takács Mariann Zászlóbontás. „Új Szövetség Magyarországért” elneve­zéssel politikai szervezet megalakulását jelentette be teg­nap Budapesten G. Nagyné Maczó Ágnes, a tömörülés el­nöke. Alelnökké a metészes Kosa Gyulát és Sárossyné Nagy Ildikót választották az alapítók. A mozgalom legfőbb célja „minden, magát nemzeti erőnek valló párt, társadalmi szer­vezet, egyesület, mozgalom” összefogása, a lengyel Szolida­ritáshoz hasonlóan. fotó: feb/kallüs györgy Több a tej és a tojás, keveseíbb energia fogy Tavasz a télben még tíz napig Itt a 2000 forintos. Tegnap mutatták be a Magyar Nemzeti Bankban és február 1-jén kerül forgalomba az új bankjegy, a 2000 forintos. Várhatóan még ez év első felében megjele­nik az új bankjegysorozat következő tagja, a 200 forintos is. fotó: feb/diósi imre Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Cameron Diaz Vészhelyzeten kívül Reszkettek a betörők Ally Walker a Pszichozsaru bőrébe bújt Michael J. Fox új sikersorozatban Joe Lando bogarat evett Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
Oldalképek
Tartalom