Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-30 / 25. szám

1998. január 30., péntek Heti gazdaság ■-'t' ­9 ________________________________Kertünk — portánk — gazdaságunk________________________________ Te rvezzük meg időben, mikor, mit és hová Nyári ízeket idéző látvány — ha jól választjuk meg a fajtát, ilyen szép borsót takaríthatunk be Kertészkedő ismerőseim már a kerti magvak nagy részét besze­rezték a tavaszi vetéshez, ké­szülnek a tavaszra. Tudom, so­kan gondolatban hetekre bont­va, ahogyan az időjárás engedi, tervezik a kora tavaszi munká­kat. Ne feledjük, a január és a február a tél hónapjai, ne akar­juk túl korán, kellő felmelege­dés nélkül elvetni a hidegtűrő kerti növényeink szaporító­anyagát. Fogadjuk el a több év­tizedes megfigyelések alapján a javasolt vetési időket. A retek, a spenót, a petrezse­lyem, s a borsó után vethetjük a márciust követően, április ele­jén a céklát és a hagymát. Utób­biak hőigénye 19 fok. Ezek a fajok akkor fejlődnek kedvező­en, ha a talaj hőmérséklete már 10 fok fölé emelkedett. Jó ha tudjuk, a hideg többféle kárt okoz a zöldségnövényekben. Lassítja a növekedést és a fejlő­dést, gátolja a széndioxid és egyéb tápanyagok felvételét. A melegigényesebb csoport tagjai (22—25 fok) a paprika, a paradicsom, a dinnyék, az ubor­ka, a zöldbab és a tojásgyü­mölcs 0 fok alatt elfagynak. A karalábé, a zeller és a dughagy- ma tartós hideg hatására mag­szárat fejlesztenek. Mindezek miatt szükséges a zöldségfélék hőmérsékleti igényeinek, vala­mint az átlagosan várható hő- mérsékleti feltételeknek isme­retében meghatározni az opti­mális vetési, illetve az ültetési időpontokat. A termőhely kiválasztása, a talaj minősége, az alkalmazott szaporítóanyag, az öntözővíz minősége és az optimális vetési időpont mint az agrotechnikai védekezés része, jól kiegészít­heti a szükség esetén alkalma­zandó vegyszeres védekezést. A jól kiválasztott típusok, fajták lehetővé teszik, hogy sa­ját kertünkből kora tavasztól késő őszig szedhetők legyenek a zöldségfélék. A korai, rövi­debb tenyészidejű fajtákat — retek, borsó, káposztafélék, kö­vesse a hosszabb tenyészidejű nyári és őszi fajta. így lehetővé válik, hogy ugyanazon a terüle­ten egy év alatt kétféle kerti nö­vényt is termeszthetünk. Ehhez viszont jól kell ismerni a hőigé­nyek mellett a növények táp­anyagigényét is. Most a téli idő­szak kiválóan alkalmas a szer­számok javítására, karbantar­tására, a telepítési terv összeál­lítására. Aki szeret olvasni, ker­ti növényeinek neveléséhez a Kertészek kézikönyvében min­dig talál hasznos olvasnivalót. Tusjak Jánosné Bűvár-kodás ' Ebzárlat Dél-Békés három városában Kutyák pórázon, MACSKÁK KARANTÉNBAN A fagy karmaiba merevedett zsenge rügyek csalogatják a TermészetBúvár magazin most meg­jelent számának ol­vasóit. A téli hóna­pokban szunnyadni látszik a természet. A fák, a bokrok, a rétek és a legelők pihennek ilyenkor —- írja Schmidt Egon a Mocorgó Tavaszt idéző cik­kében. Az óvoda- pedagógusok, a ta­nítónők és a kis­gyermekes szülők figyelmébe ajánl­juk ezt az írást. Ugyancsak haszonnal tanulmá­nyozhatják az általános iskolá­sok is. Valóban megállt volna az élet a jégpáncél alatt? A nyári mozgásnak, pezsgésnek csak­ugyan nyomát sem találjuk, de... Az ezerszer elátkozott ónos eső kialakulásáról, veszélyeiről ír egy iskolai kiselőadás témá­jául is szolgáló rövid és tartal­mas cikk. Régmúlt idők tanúi, különös erdőtársulásokban, sziklagyepek ritkaságai között az erdősztyeppet idéző tájakon, az Esztramos lankáin bandu­kolhatunk Horváth Róbert és Tóth Erika cikkét olvasva. A világsajtó „divatos” témájává vált a rejtélyes El Nino. A téma avatott ismerője segít fellibben­teni a fátylat e rejtélyről... Kulcsember a pedagógus! — tudjuk meg a Környezeti neve­lés rovatban megjelent Béka­mentő garabonciások című írásból. A TermészetBúvár magazin idei első számában is sok-sok hasznos ismeretre, jó tanácsra lelhetnek a biohobbik kedve­lői: az akvarisztika, a terrarisz- tika, a szobakertészet, a illaté­ba és a gombászkodás szerel­mesei. A virágkalendárium a gyertyánosok, a ligeterdők mélyén megbúvó virágritkasá­gokat tárja elénk. A poszter­naptár a vadon élő orchideá­inkból mutat be egy csokorra valót. A Békés Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás III. kerületi főállat­orvosa január 15-étől Mezőko- vácsházán, Mezőhegyesen és Battonyán 90 napig ebzárlatot rendelt el. Bár a határozatot az érdekelt szervezetek megkap­ták, ennek ellenére még sok kó­bor ebet látni a településeken. Mit kell tudni a lakosságnak a témáról? — kérdeztük dr. Búvár István kerületi főállatorvost. — A zárlatot a korábban be­küldött vizsgálati anyagban (ró­kák, kutya) talált veszettség megállapítása miatt rendeltük el. A veszettség végzetes lefolyású idegrendszeri tünetekkel járó ví­rusos betegség, amely iránt az ember is fogékony. Elsősorban húsevők betegsége, de vala­mennyi állatfajnál előfordulhat és a mi vidékünkön fő terjesztői a rókák. A betegség megjelené­sének egyik jellemző időszaka a január, február, amikor a párzási időben az állatok verekedésével gyorsabban terjed a vírus. — Miről ismerhető fel a ve­szett állat? — A klinikai tünet akár a házi vagy a vadon élő állatnál a visel­kedés megváltozása. A vadon élő állat szelíddé válik, a házi vi­szont kifejezetten támad. A ku­tyák a szervezett védőoltás miatt védettebbek, kevesebbet járnak a határba, vagy a település külterü­letére, mint a macskák, ezért ez utóbbiak fokozottabban terjesz­tik a kórt. Az ebeket, macskákat elzárva, illetve megkötve kell tartani. A városokból kutyát, macskát csak a hatósági állator­vos kedvező eredményű vizsgá­lata után és engedélyével szabad kivinni. Kutyák csak szájkosárral és pórázon vezethetők. Ä telepü­lési önkormányzatok a szabadon talált állatokat befogják és állami kártalanítás mellőzésével leölé­séről gondoskodnak. Felhívnám a figyelmet a természetellenesen viselkedő róka vagy más állat megjelenésére, illetve arra, hogy az ismeretlen okból elhullott, vagy gépkocsival elütött róka­hulla tényét az illetékes jegyző­nek, állatorvosnak mindenki kö­teles jelenteni. A beteg, gyanú­san viselkedő állattal történő érintkezéstől — főként harapás­tól — óvakodni kell. — Meddig tart a zárlat? — Feloldásra kerül, ha annak időtartama alatt újabb veszett­ség vagy annak gyanúját ku­tyán, macskán, vagy vadon élő állaton nem állapítják meg — mondta Búrvár doktor, majd felhívta a figyelmet a veszettség elleni eboltás közegészségügyi és állategészségügyi jelentő­ségére, külön kiemelve (mely még nem elterjedt szokás) a macskák veszettség elleni védőoltását. (Halasi) ___________Piaci hírek — Békéscsaba___________ Drágult a vöröshagyma, az uborka A karfiol ára esett, tovább emelkedett viszont a héten a petrezselyem, a vöröshagy­ma és az uborka a csabai pia­con. De vegyük sorra a zöld­ség- és gyümölcsárakat. A burgonya kilóját 60 fo­rintért mérik, a vöröshagyma 90—110 Ft/kg, a fokhagyma 350 F/kg, a zöldhagyma cso­mója 40—50 Ft, a gyöngy­hagyma kilója 200 Ft, a póré darabja 30 Ft, a lilahagyma pedig 150 Ft/kg. Negyven fo­rintért mérik a fejes káposzta kilóját, a kel 80 Ft/kg, a lila­káposzta 90 Ft/kg, a savanyú káposzta 120 Ft/kg, a karalá­bé darabja 25—40 Ft, a karfi­ol 200—250 Ft/kg, a sárgaré­pa 80 Ft/kg, a petrezselyem 280—300 Ft/kg. A zeller da­rabja 40—50 Ft, a hónapos retek csomója 40 Ft, az ubor­ka 550 Ft/kg, a paradicsom 350—400 Ft/kg, a fehér, töl­teni való paprika darabja 35—80 Ft, a zöld, hegyes 25—40 Ft, egy fej saláta 50 Ft. Egy kiló termesztett gom­ba 300—320 Ft. A gyümölcspiacon a kö­vetkező jellemző árakkal ta­lálkozik a vevő: az alma 75—140 Ft/kg, a banán 200 Ft/kg, a narancs 140—160 Ft/kg, a mandarin 180—250 Ft/kg, a citrom 220 Ft/kg. A tojás most 15—16 Ft. (t) A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon az ókukorica árai tartottak, az új termés határ­idői enyhén emelkedtek. Az étkezési búza óárai szintén tartottak. Az új termés határidői közel limit mértékkel emelkedtek. Az Euro-búza árai is nőttek. Magasan vannak a napraforgó árai. A sertés közeli ha­táridői szilárdulnak, a távoli határidők egy-két forintot nőttek. Lásd részletesebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Március 15 320 14 980-15 300 15 200-15 700 15 200-15 380 _ Május Étkezési búza Ft/t 15 900 15 500—15 700 16 300 — Március 27 500 27 100-27 500 27 500-27 900 27 500 Augusztus Euro-búza Ft/t 25 170 25 140—25 200 25 140—25 200 25 140-25 200 Augusztus 23 400- 23 150-23 400 23 600-23 700 — Takarmányárpa Ft/t Július Napraforgó Ft/t 17 300 16 900 17 500 — Október 54 530 53 800-54 530 54 530 54 530 EUROP vágósertés I., Ft/kg Február 282 276—282 282—286 282 EllROP vágósertés II., Ft/kg Február 268 268 — — Békéscsaba, 1998. január 27. Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag Környezetbarát termékek előnyben Nagydíj — nagy lehetőségek A Magyar Termék Nagydíj el­nyerésére hirdetett pályázatot a Kereskedelmi Minőség-ellenőr­ző és Szolgáltató Kft., az Indus- torg Bt, valamint a Magyar Be­fektetési és Vagyonkezelő Rt. A kezdeményezéssel segíteni kívánják a hazai termékek ver­senyképességének javítását, a kifogástalan minőségű áruk vá­lasztékának bővítését. A háztartási gépektől a ruha­ipari, a népművészeti és a háziipa­ri termékekig összesen 8 kategóri­ában lehet pályázni. Csak olyan gyártmány vehet azonban részt a versenyben, amely teljes egészé­ben Magyarországon készült. A pályázat kiírása értelmében a zsűri figyelembe veszi egyebek közt a Kermi minősítő nyilatko­zatát, megvizsgálja a tennék piac- képességét és előnyben részesíti a környezetbarát megoldásokat. Ha minden termékcsoport­ban lesz első helyezett, 8 nagy­díjat osztanak ki. A nyertes ter­mékek egy évig viselhetik a „nagydíjas” címet. A tervek szerint a díjazott termékeket áprilisban kiállítják a „Mesterek vásárán”. A pályázatokat az Industorg Bt. címére (1076 Budapest, Dó­zsa György út 66.) kell küldeni, Határidő: 1998. március 10. Cs. J. Adózás uhui —pun im1 AZ APEH ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE BÉKÉS MEGYÉBEN Békés megye adózási szem­pontból a mintegy 140 ezer élő és a 14 ezer megszűnt adóala­nyi körével a közepes megyék egyike. 1997. évben megyénk közel 25 milliárd forint adóbe­vételt realizált. Általában el­mondható, hogy az adózók döntő többsége törekszik a jog­követő magatartásra, hiszen az adóbevételek több mint 90%-a önkéntes teljesítésen alapul. Az APEH Békés Megyei Igazgató­sága 68 fő revizorral 1997-ben összesen 11 124 ellenőrzést végzett, melyből az adóellenőr­zések száma 3113, míg a célel­lenőrzések száma 8011 volt. A vizsgált adóalanyok terhére kö­zel 2 milliárd forint adókülön­bözet, javára 483 millió forint került megállapításra. A pénz­ügyileg rendezendő összeg meghaladta az 1,4 milliárd fo­rintot. A feltárt adóhiány után közel 900 millió forint adóbír­ság és késedelmi pótlék került kiszabásra. A kiemelt adónemek közül a legmagasabb összegű adóhi­ányt áfa-adónemben állapítot­tuk meg, összesen 1 milliárd fo­rint értékben. Jelentős összegű megállapítások születtek TÁNYA-ban — mintegy 211 millió forint — és szja-ban is — 137 millió forint. Az egyéb adónemek (fogyasztási adó, já­tékadó, munkavállalói és mun­kaadói járulék, útalap, jogtala­nul igénybe vett támogatások stb.) tekintetében a megállapítá­sok összege 268 millió forint. 1997-ben a kiutalás előtti vizs­gálatok száma 3443 db volt. Személyi jövedelemadó és az ehhez kapcsolódó önrevíziós bevallás ellenőrzésére 336 eset­ben került sor, mely során közel 20 millió forint szja-t tartottunk vissza a helytelen igénylések miatt. Az általános forgalmi adó és a különböző támogatá­sok esetében a visszatartott, ki nem utalt összeg 333 millió fo­rintot tett ki. Operatív tevékenységünk so­rán 1645 vizsgálatot végeztünk, mely magában foglalja a nyug­ta, számlaadási kötelezettség el­lenőrzését, a piaci, közterületi ellenőrzéseket, a preventív el­lenőrzéseket, a közérdekű beje­lentések kivizsgálását, valamint a különböző adatgyűjtéseket is. E vizsgálataink során 21 millió forint mulasztási bírság kisza­bására került sor. Ellenőrzési tapasztalataink­ból néhány kiragadott típushi­bát említenék: Sok vállalkozásnál tapasztal­ható különböző mértékű szám­viteli és bizonylati fegyelemsér­tés. Jelentős számú vállalkozás­nál egyáltalán nem fordítanak gondot a gazdasági események valósághű rögzítésére. 1997. évben még mindig „sláger” az úgynevezett fiktív számla, azaz a gazdasági ese­mény nélkül kibocsátott bi­zonylat. Ezek a számlák szinte kivétel nélkül az áfa-vissza- igénylés és a különféle támoga­tások igénybevétele miatt ké­szültek. Vizsgálataink során ta­pasztaltuk azt is, hogy a vállal­kozások egy részénél a számla mögött van ugyan gazdasági esemény, azonban az nem a számlakibocsátókhoz kapcsoló­dik és gyakran nem is a számlá­ban feltüntetett termék vagy szolgáltatás áll mögötte. A kapcsolt vállalkozások el­lenőrzése során tapasztaltuk azt, hogy a megkötött üzleti szerződésekbe magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkal­maznak annál, mint amilyen el­lenértéket független felek ösz- szehasonlítható körülmények esetén egymás között érvénye­sítenek vagy érvényesítenének. Ilyen esetekben az adóhatóság az erre feljogosított szakértő ál­tal meghatározott piaci értéket veszi figyelembe ellenértékként és ennek megfelelően állapítja meg az adóalapot. Több adóalany figyelmen kí­vül hagyta azt az áfa-törvényi előírást, mely szerint a szolgál­tatásnyújtás teljesítési helye a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevé­kenységének székhelye, s így az igénybe vett import szolgál­tatás után is áfa-fizetési kötele­zettség keletkezik. Ellenőrzéseink során tapasz­taltuk, hogy az 1997. június 30- án hatályba lépett ún. „készpénzkorlátozási előírást” több adózó figyelmen kívül hagyta. Az áfa-törvény 33. § 3. pontja szerint nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany az ellenértéket egészben vagy részben kész­pénzben fizette ki, s az így kifi­zetett összeg túllépi a 224/1996. (XII. 26.) számú kormányren­delet 1. §-ában szereplő 1 millió forintot. A fenti jogszabály kimondja azt is, hogy egy szerződésből származónak kell tekinteni az ugyanazon felek által kötött azonos tárgyú szerződéseket, ha az egyes szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesí­tése között nem telik el legalább 15 naptári nap. 1997-ben is folytattuk az adóalanyok preventív ellenőr­zését, melynek célja az új vál­lalkozások munkájának segíté­se, a jogszabályváltozásokból eredő feladatok megismerteté­se, illetve a jogkövető magatar­tás elősegítése, az adózási mo­rál javítása. Szabóné Juhász Ilona igazgatóhelyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom