Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-20 / 16. szám
VIII Pályaválasztási tanácsadó 1998. január 20., kedd AZ ELIT AZ ISKOLÁK NÉHÁNY SZÁZALÉKÁBÓL JÖN Mérlegen a középiskolai oktatás A közelmúltban zárult annak a kutatásnak az első szakasza, amely objektív ismérvek alapján vizsgálta és rakta sorrendbe a hazai középiskolákat. Ehhez az elmúlt 11 év országos középiskolai tanulmányi versenyeinek (OKTV), országos szakmai tanulmányi versenyeinek (OSZTV), a középiskolások számára szervezett kb. 70 egyéb országos versenynek a helyezéseit és a felső- oktatási felvételek adatait használták fel. Elkészült az iskolák több, mint 140 mutató szerinti sorrendje, ebből számos következtetés vonható le a magyar középfokú oktatás állapotáról. A gimnáziumokban folyó elit-oktatás színvonalát jelző OKTV — évente tantárgyanként — az ország legjobb 10—20 tanulóját választja ki, s ez arra utal, hogy az elmúlt évtizedben az iskolák élmezőnyében évente 46—56 iskola ért el 1—3. helyezést. Vagyis a magyar középiskolák 6—9 százaléka. A helyezéseket, dicséreteket elért iskolák száma 157—222 között mozgott évente, ez a hazai középiskolák 20—35 százalékának felel meg. Dobogós helyezések Ebből arra következtetünk, hogy közben a középiskolák száma a tizenegy év alatt 66,84 százalékkal növekedett, az OKTV-helyezéseket elért iskolák száma pedig az 1986—1990 közötti emelkedés után némileg csökkent. Azaz a tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő középiskolák aránya jelentősen az iskolák több mint egy- harmadáról az egyötödére esett vissza. Az is tény, hogy e versenyeken „dobogós” helyezést elért iskolák csoportján belül három fővárosi gyakorló gimnázium kiemelkedett, megszerezte az elérhető „dobogós” helyezések 13 százalékát. További 19 iskola birtokában van az ilyen helyezések 46 százaléka. Egy viszonylag szűk csoport — 47 iskola — osztozott a „dobogós” helyek (pontok) több mint kétharmadán. A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók döntő többségét tehát a magyar középiskolák 5 százalékában képzik! Az elmúlt 11 év alatt a legtöbb 1—3. helyezést elért iskola (az ilyen helyezések együttes számának a sorrendjében) a következő volt: Fazekas M. Fővárosi Gyakorló Gimnázium (75 helyezés), Apáczai Csere J. Gyakorló Gimnázium (ELTE) (41 helyezés), Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium (ELTE) (29 helyezés), budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium (25 helyezés), budapesti Piarista Gimnázium (25 helyezés), Trefort Á. Gyakorlóiskola (ELTE) (25 helyezés), szegedi Radnóti Miklós Gimnázium (21 helyezés), győri Révai Miklós Gimnázium (21 helyezés), budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium (20 helyezés), Ságvári Endre Gyakorló G. (JATE) (18 helyezés). Fontos következtetésekre juthatunk a tantárgyankénti vizsgálatokkal, ezekből kitűnik, hogy hol képzik az egyes szakterületek legkiválóbb diákjait. Megállapíthatjuk, hogy a tantárgyi tanulmányi versenyeken átlagosan csupán az iskolák 10—15 százaléka ért el eredményt. Vannak kiemelkedő iskolák, amelyek a tantárgyi versenyeken szinte évente kitermelnek 1—1 „dobogós” helyre alkalmas fiatalt. Matematikából a Fazekas, spanyol nyelvből a Szilágyi E„ biológiából a Fazekas, fizikából a Fazekas és Apáczai, francia nyelvből a budapesti Piarista és a szegedi Ságvári, német nyelvből a soproni Széchenyi, olaszból a Berzsenyi. Más tantárgyak sikerkovácsainak előnye nem jelentős; ilyen az angol, a földrajz, a kémia, a latin és a magyar. Az orosz és a történelem tárgyakban szinte évenként másmás iskola viszi el a pálmát. A szakközépiskolákban folyó elit-oktatás színvonalára utaló, az országos szakmai tanulmányi versenyekből (ÓSZTV) levonható következtetések: a vizsgált 11 évben a szakközépiskolák kétharmadában értek el a tanulók helyezést vagy dicséretet. De az is tény, hogy több mint kétszázra tehető azoknak a szakközépiskoláknak a száma, amelyekben egy teljes évtizedig egyetlen tanulónak sem volt az OSZTV-n számon tartható eredménye. Dobogós helyezést az összes magyar szakközépiskola 45,5 százalékában értek el egy évtized alatt. Ezen belül három fővárosi szakközépiskola (Hunfalvy, Gundel, Vági) emelkedett ki, megszerezve az elérhető 1—3. helyezések 7,2 százalékát. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a magyar szakközépiskolák kevesebb mint 10 százalékának (61 iskolának) a birtokában van az ilyen helyezések 53,5 százaléka. A diákolimpiák sikerkovácsai A nemzetközi versenyeken a magyar középiskolások általában az élmezőnyben végeztek. A táblázatból látható, hogy a magyar csapat általában a mezőny első harmadában végzett, sőt gyakran szerepelt az 1—3. helyen. Ezeken a versenyeken 70 középiskola adta a résztvevőket, vagyis az iskolák kevesebb mint 8 százalékából kerültek ki. Legalább 5 versenyzőt adtak a következő iskolák: A középiskola neve Városa Versenyzők száma Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló G. Budapest 76 Apáczai Csere János Gyakorló G. (ELTE) Budapest 32 Földes Ferenc Gimnázium Miskolc 11 Ságvári Endre Gyakorló G. (JATE) Szeged 9 Radnóti Miklós Gyakorló G. (ELTE) Budapest Berzsenyi Dániel Gimnázium Budapest 5 A kép további mozaikra bontható, ha a három legtöbb 1—3. helyezést elért iskolát nézzük az egyes versenycsoportokon belül. Agrárversenyek: Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szk., Kaposvár, Rudnay Gyula G. és Szk., Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szk., Kiskunfélegyháza Fizikaversenyek: Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló G., Budapest, Radnóti Miklós Kísérleti G„ Szeged Révai Miklós G., Győr Kémiai—biológiai versenyek: Vörösmarty Mihály G„ Érd, Földes Ferenc G., Miskolc, Avasi G., Miskolc Magyar nyelv- és irodalom versenyek: Eötvös József G„ Tata, Radnóti Miklós Gyakorló G., (ELTE) Budapest, Kazinczy Ferenc G„ Győr Matematika versenyek: Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló G., Budapest, Ságvári Endre Gyakorló G., (JATE) Szeged, Szent István G„ Budapest Sportversenyek: Bercsényi M. G. és Közlekedési Szk., Győr, Vasvári Pál G„ Nyíregyháza, Csokonai Vitéz Mihály G., Debrecen Minthogy a gimnáziumok fő feladata a továbbtanulásra, a szak- középiskoláké a szakmára való felkészítés, a művészeti középiskolák pedig elsősorban a más felvételi feltételeket támasztó művészeti felsőoktatási intézményekre készítenek elő, nem lenne méltányos e négy iskolatípusba tartozó iskolákat a felsőoktatási felvétel szempontjából egymással összevetni. A vizsgált iskoláknak több, mint a fele szakközépiskola, közel egyharmada gimnázium. A hetede gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat egyaránt működtet. Több szempontból is vizsgálható a középiskolások felvételi vizsgán való szereplése. A legjellemzőbb mutató, hogy száz középiskolai tanulóból hányán jutottak be a felsőoktatásba. Kiderült, hogy a gimnáziumok több mint 40 százalékából (106 iskola) minden második diák az érettségi évében valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatója lesz. A vegyes középiskolák közül csak 12, a szakközépiskolák közül csak 4 mondhatja el ezt. Ezzel szemben, míg 1996-ban a gimnáziumoknak csak 12,3 százalékából jutott be a tanulók kevesebb mint ötödé az egyetemre vagy főiskolára, a vegyes középiskolák több mint harmada, a szakközépiskolák több mint 70 százaléka ér el ilyen gyenge továbbtanulási eredményeket. Egyetemi felvétel, vidéki előny A településtípusonkénti vizsgálat kiderítette, hogy mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolákban a százezernél nagyobb vidéki városok tanulóinak a legjobbak a felsőoktatásba kerülés lehetőségei. Ezt követik a többi megyeközpontok. Az iskolákat együttesen tekintve harmadik helyen vannak a kisebb települések. A legalacsonyabb a felsőoktatásba jutás aránya a fővárosi iskolákban. Ez azért is érdekes, mert Budapesten jóval nagyobb arányban vannak felsőoktatási intézmények. Ha a gimnáziumi esélyeket nézzük, a főváros a kisebb településeket ugyan megelőzi, de a szakközépiskolák és a vegyes iskolák esetében a lemaradása igen jelentős: a 82 budapesti iskola között egy sincs, amely az elmúlt 5 évben tíz tanulóból több mint hármat küldött volna a felsőoktatásba. A viszonylagos eredmény azért mutatható ki, mert a fővárosban van 10—11 iskola, amely évről évre kiemelkedik a felvételi aránnyal és ezzel ellensúlyozza a leggyengébb iskolákat. Figyelemre méltó eltéréseket tapasztaltunk a megyék szerinti helyzetet vizsgálva. Valamennyi középiskola-típust nézve, 26 százalék feletti a felső- oktatásba bekerülők aránya Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. Az elsőben a vegyes, a másodikban a szakközép- iskolák jó eredményei révén. 25 százalék felettiek Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék. Nem érik viszont el a 20 százalékot a főváros, Komárom-Esztergom és Nógrád megye iskolái. A gimnáziumok sorában Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyék iskolái kerültek az élre, Nógrád és Pest megye az utóiét textilipari szakközépiskola tanulói varrógépeknél (ARCHÍV FOTÓ) só. A szakközépiskolák tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyék vezetnek. Nógrád, Baranya, valamint Budapest iskolái a sereghajtók. A vegyes iskolák között Tolna, Heves és Bács-Kiskun megyék adatai a legjobbak és Győr-Moson-Sopron, Vas megye, valamint Budapest eredményei a legrosszabbak. A középiskolai nyelvoktatás eredményességére a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgáinak száma utal. A gimnáziumok eredményei nagyon biztatóak. Több, mint harmadukban minden második felvételre jelentkezőnek állami nyelvvizsgája van. Számos olyan iskolát ismerünk, ahol szinte minden jelentkező rendelkezik legalább egy nyelvvizsgával. A szakközépiskolák közül mindössze két iskolában (1,5 százalék) van legalább minden második jelentkezőnek nyelvvizsgája. Ám az iskolák több, mint a felében (53,2 százalék) a jelentkezőknek egyetlen nyelvvizsgája sincs! A vegyes iskolákban valamivel kedvezőbb a helyzet (három iskola 50 százalék felett, 19,1 százaléknyi iskolában nincs nyelvvizsga), de ezek is jelentősen elmaradnak a gimnáziumok mögött. Minthogy szinte minden felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgákon többletpontokkal jutalmazza a nyelvvizsgával rendelkezőket, a nyelvtudás hiánya az egyik legfontosabb oka annak, hogy a szakközépiskolákból a felsőoktatásba jutók aránya alig 40 százaléka a gimnáziumi aránynak. A fenti adatok és megállapítások csak kiragadott példának tekinthetők abból a nagy anyagból, amely a vizsgálat során összegyűlt. A közeljövőben minden középiskola és közoktatással foglalkozó szervezet, hivatal megkapja azt a kiadványt, amely részletesebb képet nyújt a vizsgálatokról és amelyben minden hazai iskola adatai fellelhetők. A kutatás eredményei az Interneten ( http://mars.elte.hu/verseny/ ) is elérhetőek az érdeklődők számára. Lapunk is rövidesen visszatér e témára, megyénk iskoláinak részletezett adataival. A diákolimpiákon a magyar csapatok az elmúlt 12 évben a következőképpen szerepeltek: Verseny Fizika 1986 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 Résztvevő csapatok sz. 21 25 27 29 32 31 37 41 47 51 55 56 Magyar csapat helyezése Kémia 4 5 3 7 8 3 12 2 13 9 11 17 Résztvevő csapatok sz. 22 26 26 26 28 30 33 38 41 42 45 47 Magyar csapat helyezése Matematika 7 10 9 6 9 3 2 6 12 12 9 1 Résztvevő csapatok sz. 37 42 49 50 54 55 64 73 69 73 75 82 Magyar csapat helyezése 8 6 1 10 6 6 8—9 8 5 5 3 2 Tanóra a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban (ARCHÍV FOTÓ) Neuwirth Gábor
