Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-13 / 10. szám

IV Családi magazin 1998. január 13., kedd ________________Cicmicek: „jó tett helyébe jót várj”________________ A MACSKA IS NEVELHETŐ TÜRELEMMEL A türelmet, szeretetet és gondoskodást meghálálják házi ked­venceink Azok, akik nem szeretik, azt vetik a macska szemére, hogy haszontalan jószág, mert nem végez munkát (el­lentétben a munkakutyák­kal például), nem idomítha­tó semmiféle cirkuszi trükk­re, ezért azt állítják, hogy a macska csak önös érdekeit kergeti, mármint az egerek mellett. Való igaz, hogy városi-környe­zetben — legalábbis remélhe­tően — kevés egér lakozik, s így a macska nem tudja feke- tén-fehéren bizonyítani, hogy bizony ő a leghasznosabb házi­állataink egyike. Falun e ké­pességét ma sem vonják két­ségbe, s minden porta körül ta­lálható néhány cicus, amelye­ket a ház gazdái igen nagy becsben tartanak. Ez utóbbiak persze más életmódot élnek, mint a városi kedvencek, ame­lyek elsődleges feladata, hogy gazdáiknak örömet okozzanak. S teszik ezt bőségesen, hiszen tudományos vizsgálatok bizo­nyították, hogy a macska a csa­ládban fontos békítő, nyugtató hatással bír, s vele — számos nagy hírű költő és művész hit­vallása szerint — otthonosabb a lakás. De vajon nevelhető-e a macska? Idomításról persze szó sem eshet, már azért sem, mert e kifejezés az állatvédők által üldöztetett módszerre utal, amelyben az állat szenvedés árán tanulja meg a tőle elvárt mutatványt. A válasz határozott igen és határozott nem. Az utóbbi a cirkuszi mutatványok­ra értendő. Nem véletlen ugyanis, hogy a macska soha nem vált a cirkuszi porond sztárjává, mert egyszerűen nem hajlandó az általa értelmetlen­nek nyilvánított feladatok vég­rehajtására. S amit megtanul, azt is akkor hajlandó bemutatni, amikor éppen arra szottyan ked­ve. Ha ez eddig nem hangzik túl bátorítónak, gyorsan leszögez­zük, nincs ok a csüggedésre. A tanulás folyamata igen érdekfe­szítő és tanulságos a gazda szá­mára is, s már csak ezért is megéri. Első szabály. Csak olyan produkciót várjunk a macská­tól, amely része természetes vi­selkedésének, s képességeire alapul. Tehát sohasem leszünk képesek megtanítani mini­biciklizni egyetlen macskát sem, születhetett akár macska­zseninek. Második szabály. Közhely, de igaz: a türelem rózsát terem. A gyakorlásra időt kell szánni, s nem szabad erőltetni, ha a macska érdeklődése lankadni kezd. Ugyanis e tiszteletremél- * tó állat egyik legőrjítőbb tulaj­donsága, hogy éppen azt nem akarja csinálni, amit elvárnak tőle. A gyakorlásnak azt a lát­szatot kell keltenie, hogy mi halálosan unjuk az egészet, s csak a macska kedvéért folytat­juk. Nem könnyű, de lehetsé­ges. Harmadik szabály. A jó tet­tért jót várj elv alkalmazásával, vagyis a jól végrehajtott feladat egyértelmű jutalmazásával kell megingathatatlanná tenni a macska előtt, hogy munkájának gyümölcse lészen. A jutalom sokféle lehet, a simogatástól és az áradóan dicsérő szavaktól a cicmicek gyönyörűségére ké­szült gyári jutalomfalatokig ter­jedhet. További lendületet adhat kísérletezésünknek az a tudo­mányos megfigyelés, hogy a macskák a bonyolult felada­tok megoldásában közvetle­nül a főemlősök után követ­keznek. Például egy kísérlet­sorozatban a macskák csak úgy jutottak a ketrecen kívül látható és szagolható élelem­hez, ha az étellel ellenkező ol­dalon lévő ketrecajtót kinyi­tották. Nem sokat teketóriáz­tak, az étel láttán körbejárták a ketrecet és addig bajlódtak a zárral, amíg ki nem nyílott. Még érdekesebb, hogy a kí­sérletben néhány macska szá­mára lehetővé tették, hogy vé­gignézze, amint társuk meg­oldja a feladatot. Amikor rá­juk került a sor, habozás nél­kül az ajtóhoz mentek és ki­nyitották. De persze a macs­kabarátok tudományos kísér­letek nélkül is tudják, hogy a macska milyen jó megfigyelő. Erre alapozhatunk, amikor ta­nításába kezdünk. A macskát kevéssé ismerők­nek sejtésük sincs arról, hogy a macska éppen olyan bravúro­san képes apportírozni, mint a kutya. Az apportírozás lényege ugyebár, hogy az állat valamely tárgyat megfogjon és a gazdá­jához vigyen. A macska persze ezt csak akkor teszi, ha rájön, hogy ehhez érdeke fűződik. Miképp érhető ez el? Ha sike­rül kihasználnunk játékos ked­vét, hamar felfogja, hogy a tárgy akkor mozog, ha a gazdi kezébe kerül. Ha ezt a felisme­rést még jutalomfalattal is meg­erősítjük, az eredmény nem marad el. Az eldobott tárgy persze akkora legyen, hogy a macska kényelmesen a szájába vehesse. Elegendő egy össze­gyúrt papír, kisebb rongydarab vagy játék. * A másik trükk, amit köny- nyen elsajátíthat a házi ked­venc, a karikán való átugrás. Ehhez álljunk összezárt láb­bal, s ültessük magunk elé a cicust. Majd ujjainkat össze­fonva, végezzünk törzshajlí- tást, karunkkal mintegy kari­kát állítva a macska elé. (A gyakorlás felér egy tv-tomá- val!) Ezután lábszárunkkal ösztönözzük a macskát az elő­rehaladásra: előbb-utóbb átlé­pi majd a kezünket. Az össze­font kéz egyre magasabbra emelésével végül elérhetjük. hogy a macska átugorja a ka­runkból készült karikát. Ha ezt már megtanulta, könnyen átválthatunk az igazi karikára, hogy szkeptikus ismerősein­ket a mutatvánnyal elkápráz­tassuk. Vannak a macska számára tiltott ajtók is. Ha kedvét akar­juk szegni, álljunk az ajtó ellen­kező oldalára, s nyissuk ki rés­re. Majd amikor az érdeklődő cicus a rés felé tart, hallassunk indiánüvöltést, rázzuk meg a ki­lincset, és csapkodjuk az ajtót összecsavart újságpapírral, lábosfedővel vagy bármivel, a lényeg az, hogy csapjunk minél rémisztőbb zajt. E gyakorlat ti­pikusan kétszemélyes, előadása a macskára és jómagunkra kor­látozva ajánlott, mert félő, hogy a kívülállóknak különös gondo­lataik támadnak elmeállapo­tunkról. De biztosíthatunk min­denkit, három-négy ilyen pro­dukció után a macska nagy ív­ben elkerüli még a hely környé­két is. Ha néhány hónap múlva feledni látszik a szörnyű él­ményt, ismételjük meg a mű­sorszámot. A lakásban tartott becses növényekről úgy lehet a macskafűre szoktatni kis ked­vencünket, hogy vízipisz­tollyal fültövön lőjük abban a pillanatban, ha fogacskáit fél­tett növényünk levelébe mé­lyeszti. Ebben az a trükk, hogy nem a gazditól kapja a büntetést, hanem isteni csa­pásként éli meg. Ugyanis a ta­nításban az a lényeg, hogy a macska ne éljen át semmiféle kedvezőtlen tapasztalatot úgy, hogy annak kiváltó okát a gazdájában lássa. Mert akkor a gazdi — aki eddig sem volt ura, s parancsolója, legfeljebb jó barátja — ellenséggé válik a szemében, ellenségnek pe­dig a macska sohasem fogad szót. Ha türelmes gyakorlásunk eredménye nem marad el, jog­gal érezhetünk büszkeséget, hiszen az egyik legbüszkébb állatot sikerült akaratunknak alávetni türelemmel és szere­tettel. Csillagképek és kórképek Az egészségünk eleve meg van írva a csillagokban. Legalábbis ezt állítja Patricia Alderton or- vos-asztrológusnő. Szerinte mind a tizenkét csillagképhez tartozik néhány sajátos beteg­ség. AÍn\ A Kos könnyen szen- * j ved sérülést a fején és ti az arcán, szenved a ' migréntől, könnyen belázasodik, fogfájós, az átlag­nál gyakrabban szemüveges. Gyakorta gyötri álmatlanság, szédülés. A Bika hajlamos a krónikus orrvérzésre, tarkótáji fájdalmakra, *■" torok- és mandula­gyulladásra, általában nem ke­rüli el a mumpsz, köhögős. Gondjai vannak a pajzsmirigyé- vel. Az Ikrek asztmás, bronchitiszre, lég­szomjra, tüdőgyulla- ■ =5S' dásra hajlamos embe­rek. Szenvedélyes dohányosok. É /A A Rák túlérzékeny, M ideges, epekőpana­szokkal és gyomorda- ganatokkal bajlódik. Hajlamos az elhízásra és májbe­tegségekre. Az Oroszlán legtipi- j kusabb baja a hátfá­jás és a hexensussz, de gyakran szenved­nek szívritmuszavartól és min­denféle szívtáji fájdalomtól. A Szüzek hipochon- derek. Emésztőrend- szerüknek nincs is olyan pontja, amelyre ne panaszkodnának. A Mérlegek életét ek­cémák, bőrkiütések, övsömör, epekő és vi­zeletürítési problémák keserítik. A Skorpió-hölgyek minden menstruációs ciklus alatt görcsöktől szenvednek, a Skor­pió-uraknál a prosztata szokott rendetlenkedni. m A Nyilasok közül ke­rül ki a legtöbb csí­pő- és combtöréses beteg. A Bakot kínozza a reu­ma, a csúz, és jó ismé­ig rőse minden elképzel­hető végtagfájdalom. A Vízöntő életét vé­gigkísérik a visszér- és általában az érpana- ' - * szók, kezük-lábuk folyton hideg. A Halak lúdtalpasak, tüdőbajosak, és na­gyon sokan szenved­nek közülük vízi bal­esetet. Patricia Alderton azonban fel­hívja mindenkinek a figyelmét arra, hogy az imént felsorolt kór­események fő kiváltója a Szatur­nusz körforgása. Mindig akkor jelentkezik valamely betegség, amikor a Szaturnusz ugyanazon a helyen van, mint az illető szü­letésekor volt. Márpedig 29 évenként ismétlődik... FEB Egy édesapa megható könyvéről Szívet tépő, felkavaró, s megren­dítő könyv született Balogh István családi drámája nyomán Gyerek- RAK, Egy apa küzdelme fia éle­téért címmel. Olyan események­ről ír a szerző, amelyek nem érin­tenek közvetlenül mindannyiun­kat, de mégis bármikor megtör­ténhetnek, akár velünk is. Amikor betegek vagyunk, ne­héz elhatározással helyezzük sorsunkat egy másik ember, akár egy szakértő orvos kezébe. S még inkább így van ez akkor, ha nem mi magunk vagy felnőtt hozzátartozónk érintett, hanem a számunkra legdrágább, legked­vesebb lény: kisgyermekünk. Hi­szen oly fájdalmas látni védtelen kiszolgáltatottságát, szenvedését. Balogh István, a szerző egyút­tal az apa is, akinek gyermeke, az akkor három és fél éves Roland rákos lett. A könyv az apa szub­jektív vallomása, kettejük pokol­járásáról szól. A küzdelemről, amelyet a helyzet tragikumát fo­kozatosan megismerő apa vívott gyermeke életéért, az elszántság­ról és a végsőkig való kitartásról, arról, hogy a Halál nem lehet erősebb az Életnél. Az apának ehhez meg kellett ismernie a szörnyű kórt, az egy­szerű ember számára különle­ges tudással kellett felvérteznie magát, szembe kellett szállnia a hétköznapok bénító előítéleté­vel, amely néha még az orvosok körében is felbukkant: hogy ugyanis a rák, a gyerekrák — gyógyíthatatlan. Meg kellett küzdenie az egészségügyi intéz­ményrendszer gyakran kevéssé emberközpontú, önmagába me­revedett rutinjával, az intéz­ményrendszer pénztelenségéből adódó kiszolgáltatottsággal. Roland mára tünetmentessé vált, újra otthon él szerettei, szü­lei, testvére körében. „Most, hogy már mindezt tudom, másként élek, s másként is goldolkodom. Hiszen azt, hogy ma már ugyan­annyiszor szólhatok rá a fiamra, ha rossz fát tesz a tűzre, mint azelőtt, csak annak köszönhetem, hogy nem hajoltam meg a közfel­fogás előtt, miszerint a rák gyó­gyíthatatlan, halálos betegség. Nem! A rák gyógyítható, csak meg kell ismernünk, és tennünk kell ellene!” — vallja a szerző. templén Szabolcs­Szatmir-Bereg 1 Jíaz­Nagymn-Szoftio» / f J V| Mpiap Veszprém Csongrad Baranya PÉNZT, IDŐT... TAKARÍT MEG, ha a Népújság Kft. hirdetésfelypteli^odájában adja fel hirdetéseit Magyarország 9 napilapjába! —, /9mA CÍM: 5600 Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. Telefon: (66) 446-552. Telefax: (66) 441-311

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom