Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-06-07 / 285. szám
Szombat esti Mikulás rock-party Bár a rock műfajt jelenleg egyéb divatos zenei irányzatok kissé háttérbe szorították, ennek ellenére nagyon sok követője, rajongója van megyénkben, Békéscsabán is. A rockzenét játszók és kedvelők tábora nem vesz tudomást a kisebb hullámvölgyről, inkább alkalmakat kívánnak teremteni egy-egy remek bulira, ahol ez a stílus áll a középpontban. A békéscsabai Rag Doll együttes ma estére például egy olyan rockfesztivált hozott össze, ahol a rock, az élőzene az úr. A részletekről Simon Tibort, a Rag Doll dobosát kérdeztük. — Az I. Békéscsabai Mikulás Rock-party ötletét az adta, hogy a műfaj rajongóit meglepjük egy remek hangulatú bulival, vagyis a mi Télapónk is hozzon nekik valamit a puttonyában — kezdte. — Mivel ajándékról van szó, a támogatóknak és a fellépő zenekaroknak köszönhetően a ma esti, a békéscsabai ifjúsági ház casinójában 20 órától megrendezendő, reményeink szerint fergeteges bulira díjtalan a belépés.-— A házigazda Rag Doll mellett kik lépnek még színpadra? A Mikulás rock-party házigazdája és egyik fellépője a békéscsabai Rag Doll együttes —- A hajnalig tartó mulatságon a békéscsabai Teddy Velvet kezd, ők alternatív rockot játszanak. Ezt követi a szintén békéscsabai Winnie’s Gang blues-rock feldolgozásokkal. Ezután a debreceni Bugs funk-rock zenekart hallhatja, láthatja a közönség. Éjfél körül veszi át a stafétabotot a Rag Doll, a műsort pedig a budapesti Stephenson’s Rocket zárja blues-rock feldolgozásokkal. Bízunk abban: a.rock-partyval sikerül hagyományt teremteni, és évről évre meglephetjük a rockzene rajongóit ilyen mikulási bulival. (c) DJ Bobo és a karácsonyi ajándék René Baumann, alias DJ Bobo jelen pillanatban az európai dance-mezőny kétségkívül legnagyobb sztárja. Lemezei — akár hazájáról, Svájcról, akár Németországról vagy éppen Magyar- országról legyen is szó — a megjelenés idejétől és az alkalomtól függetlenül mindenhol megkapják az arany vagy platina státuszt. Ez pedig nagy szó manapság, hiszen DJ Bobo a kilencvenes évek második felének egyetlen olyan sztárja, aki most már huzamosabb ideje a dance-élmezőnyben tudott maradni. A lelkes futballrajongó Bobo nemcsak színvonalas lemezeivel és a rádió- állomások számára könnyedén játszható slágereivel hódította meg a zenerajongó szíveket, hanem látványos videoklipjeivel, kitűnően koreografált és a közönségét maximális alázattal kiszolgáló koncertjeivel is, amelyek közül néhányat már mi magyarok is láthattunk — rendszeresen telt házak előtt. A korábban egyszerű disc-jockeyKönnyedén játszható slágereivel hódította meg a zenerajongó szíveket ként működő svájci slágergyáros alaposan kinőtte magát az elmúlt években, hiszen első sikereinek egyszerű ritmus- és dallamvilágát mára egyre inkább átveszik a komolyabb és gyakran invenciózusabb szerzeményei, amelyek kivételes tehetségét igazolják. Új lemeze, a Winter Edition nem is számít annyira újnak, hiszen a World In Motion című utolsó, többszörös arany- és platinalemeze egyféle új kiadásáról van szó, amelynek minden felvételét átírta Bobo. Egészen egyedi remixek hallhatóak ezen az albumon, igazi ínyenceknek való zeneszámok, amelyek méltán számíthatnak nagy sikerre még a karácsonyt megelőző zenei piacon. A szinte vadonatújnak is felfogható számok tökéletesen követik a kor divatos stílusait, vagyis Bobo megint ráérzett arra, követni tudta, hogy mi az, amit ma szeretnek hallgatni és amire szeretnek táncolni az emberek. Külön élmény a Winter Edition zárófelvétele, az It’s Time For Christmas, ami egy kis előleg a közelgő ünnephez, amolyan bonus-felvétel ezen a remek albumon, egy kicsit zárva a mintegy órányi dance-őrületet. T. B. I. Minden idők legnagyobb fesztiválja a BS-ben A kilencvenes évek kétségtelenül legnépszerűbb európai könnyűzenei stílusa a dance-floor, amely népszerűségét nagymértékben két tényező is növelte: az információs forradalom és az európai politikai változások. Az előbbi segítségével a világ szinte minden pontján hallhatóak és láthatóak lettek az új műfaj sztárjai, akik ezt a lehetőséget már ki is tudták használni, az európai falak ledőlése után pedig ez volt az első stílus, amely már nem ismert Európán belül határokat. E két tényező és egy bátor vállalkozó cég, a Record Express kellett ahhoz, hogy Magyar- ország is kivegye a részét a dancefloor fesztiválok sorából, melyek Európába mindenhol telt házakat vonzanak, immáron Budapesten is — ötödször. Karácsonyi ajándékképpen a BS- ben december 27-én, szombaton 18.30-kor látható és hallható majd a hazai és nemzetközi dance-élet elitje, minden idők legnagyobb TOTAL DANCE FESTIVAL-ján. Itt lesz Nana, Blümchen, a Brooklyn Bounce, Marcel Romanoff, a Flip da Scrip, a C Block, Lutricia, Dr. Alban, McNeal, a Red 5, a Down Low, a Bestiák, az Ámokfutók, a Carpe Diem, a TNT, az Emergency House, a Kozmix, Orsi, a VIP és a Happy Gang. A könnyűzenei eseménnyel kapcsolatban hamarosan rejtvény jelenik meg lapunkban. Játsszatok velünk! Börtönből vezetnek nyomra a zsiványok Lehet, hogy az évszázad egyik legnagyobb műkincsrablását bűnözők segítségével derítik föl. Két elítélt fickó ugyanis ajánlatot tett az amerikai rendőrségnek, hogy a nyomozókat elvezeti az ellopott festményekhez. Feltételeik: büntetlenség. jutalomként ötmillió dollár készpénz és védőőrizet. Éppen hét évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett, amikor rendőrruhás rablók 12 híres festményt vittek el a bostoni Isabella Steward Gardner Múzeumból. Az ellopott képek között van Rembrandt „Krisztus viharban a Genezáreti tavon”, Vermeer van Delft „Koncert” és Éduard Manet „Tortoninál” című műve. Világszerte gyakori a műkincslopás és -rablás. A művészeti alkotások fölkutatásával foglalkozó nemzetközi alapítvány (International Foundation for Art Research) becslése szerint évente 180—350 milliárd forint értékű műalkotásoknak veszik nyoma. Csak Németországban tavaly 2696 (!) műkincsrablás történt. Az utóbbi évek legemlékezetesebb . lopásait, rablásait gondosan számon tartja az Interpol. Spitzweg „Szegény költő”-jét emelték el 1989-ben a berlin-charlottenburgi kastélyból, értéke legalább 100 millió forint. Az oslói nemzeti képtárból 1994-ben lopták el Edvard Munch „A kiáltás” című művét, becsült értéke 3,4 milliárd forint. Ugyanabban az évben három képtől „szabadították meg” a majna-frankfurti Schim műcsarnokot: Caspar David Fridrich „Ködfelhő”, William Turner „Fény és szín”, illetve „Árnyék és sötétség”. A művek együttes értéke 3,4 milliárd forint. Tavaly a berlin-charlottenhofi kastélyból vitték el Caspar David Friedrich „Egy kikötő látképe” című festményét, amelyet 500 millió forintra tartanak a műértők. FEB Mit tud a tudomány? Ötszáz ősember elindult szerencsét próbálni... Úgy 140 ezer évvel ezelőtt a kenyai Turkana-tó partján élő homo sapienscsoport úgy érezte, túl kevés ott az élettér. Ebben a földi paradicsomban ugyanis annyira elszaporodtak,hogy akár félmii liónyian is élhettek a szavannán. Innen indult észak felé két- háromszáz ősember, aki aztán benépesítette gyakorlatilag az egész világot, Európát, Ázsiát, Amerikát, Ausztráliát, sőt Óceániát is. Amikor útra keltek, bizonyára nem gondolták, hogy „kirándulásuk” százezér évig is eltart majd. Mindezeket az adatokat a tudomány nem a feltárt ősembercsontok, kőszer- szám-maradványok, hanem az ember génjeinek kutatása alapján állítja. Nemrégiben Cold Spring Har- borban, New York közelében gyűltek össze a világ élvonalbeli kutatói, és összegezték, mi mindent tudnak már az emberi gének milliárdjairól, amelyek gyakorlatilag magukban hordozzák az ember teljes fejlődéstörténetét. Hogyan pillanthatnak vissza a kutatók másfél-százezer év távolába? Módszerük arra épül, hogy a géneknek csak töredéke vesz részt az ember „felépítésében”, a túlnyomó többség csak amolyan töltelékanyag. Ez a génállomány is lemásolódik a szaporodás során, de a kópiákon hellyel-közzel „másolási hibák” fordulnak elő. Ezek generációról generációra ismétlődnek és szaporodnak, és végső soron egy statisztikailag leírható valószínűséget adnak. Marx Stoneking, a pennsylvaniai egyetem tudósa öt földrész 34 népcsoportjának tanulmányozása során arra a megállapításra jutott, hogy valameny- nyiünk közös őse mintegy 137 ezer évvel ezelőtt élhetett. Gammasugarak — 7 milliárd fényévről Amerikai és szovjet hírszerző műholdak észlelték először, 30 évvel ezelőtt a rejtélyes gammasugarakat. A műszerek az ellenség atomfegyver-kísérleteit rögzítették, de közben rövid és rendkívül erős gammasugár-kitöréseket észleltek. A tudósok azóta is vizsgálják ezt a jelenséget. Két vélemény fogalmazódott meg. Az egyik szerint a sugárzásnak a (csillagászati) „szomszédságból”, a tejút körzetéből kell jönni, míg a másik tábor azt vallja, hogy kozmikus távolságból érkeznek a sugarak. Mint a legutóbbi kutatások megerősítették, az utóbbi elmélet volt a helyes. A gammasugarak vagy 7 milliárd fényévnyi távolságról érkeznek a Földre. Miután rendkívül gyorsan eltűntek, nem voltak megfelelően mérhetők. Egy új, olasz—holland űrkutatási szonda segítségével azonban sikerült olyan, a kitöréssel párhuzamos röntgensugárzást észlelni, amely egy héten át tart, s így optikai távcsövekkel észlelhető és mérhető. A vizsgálatok a sugárzás színképében vasat és magnéziumot mutattak ki és gigantikus, több milliárd fényévnyi távolságra utaltak, vagyis arra, hogy a sugarak a ma ismert világegyetemnek talán a közepéből érkeznek. A naponta többször ismétlődő sugárkitörések néhány másodpercre nagyobb fényerejűek, mint az egész naprendszer. A szakértők eddig nem ismertek olyan jelenséget, amely ilyen rövid idő alatt ennyi energiát termelne. Szigorúan szervátültetés Sertések — lehetséges donorok az emberek számára. Ez már nem utópia, hanem létező valóság. A szervátültetéssel foglalkozó kutatók kongresszusán derült fény arra, hogy Róma közelében egy titokban tartott helyen már most több mint 50 génmanipulált „emberiesített” sertés él. Ezeknek további tenyésztés útján olyan vért és olyan szerveket kell szolgáltatniuk, melyek az emberekével csaknem azonosak. A harmadik generációban a génanyagnak már annyira stabilizálódnia kell, hogy szervátültetéseket lehessen velük végezni. Raffaello Cortesini, a római egyetem professzora szellőztette meg ezt az eddig szigorúan őrzött tenyésztési titkot. Az állatokat az orvosok folyamatos megfigyelés alatt tartják. Az „emberiesített” sertések alkalmasak arra, hogy szív-, vese-, tüdő- és májátültetéseknél donorként szerepeljenek. A befogadók számára az az előny származik ebből, hogy a szervek a mindenkori szükség szerinti nagyságban állnak majd rendelkezésre. A zárt tenyésztési feltételek kizárják a tipikus vírusfertőzések lehetőségét. Emberi szerv — rendelésre Háborog a világ és vitáznak a szakemberek: óriási előrelépés az emberi tudomány történetében, avagy maga a színtiszta borzalom? Ezt mindenki döntse el maga, aki tudja, milyen elképesztő kísérletet hajtott végre Jonathan Slack brit professzor: fej nélküli békákat hozott létre, illetve — mások megfogalmazásában — tenyésztett ki. A kutatás célja úgynevezett „szervzsák” létrehozása.' Ä jobb megértés kedvéért: csak azoknak a szerveknek a tenyésztése szükséges, amelyeket az átültetések során fel lehet használni. A háborgások és viták lényege: mi jót és mi rosszat hozhatnak ilyen kísérletek az emberiség számára? Milyen élőlényeket fog gyártani a tudomány a harmadik évezredben? Lesznek-e korlátái a jó és rossz érelemben vett tudományos gépmanipulációknak? Egyszerűbben szólva: most örüljünk vagy féljünk? Az egy hétig életben tartott, fejetlen embriók a törvények szerint még állatnak sem tekintendők. Slack professzor azt mondja, hogy az általa kifejlesztett módszer segítségével emberi géneket is lehetne manipulálni. Azt azonban sietve hozzátette, hogy „emberi szervzsákokat” gyártani nem szabad. Azért nem, mert a szervezet egyéb részeit ehhez meg kellene ölni, ami egyenlő a gyilkossággal. A jogalkotók és a biológusok felelőssége annak eldöntése, vajon mindez folytatódhat-e a maga teljesen kiszámíthatatlan és ellenőrizetlen, csupán a tudományos lehetőségek szabta útján? Hova juthat a gondolkodó, fejjel rendelkező ember? üli okozza a napfoltokat és mágneses viharokat? A Nap felszíne maga a pokol: elektromosságot vezető izzó gázok törnek elő a mélyből. Egy-egy ilyen kitörés sebessége 1300 km/óra, átmérője 27 ezer kilométer — éppen elegendő ahhoz, hogy egyszerre akár két Föld méretű bolygót is elnyeljen. Ézt a friss felfedezést az 1995-ben útjára indított Soho szondának köszönhetik a kutatók. A mesterséges égitest olyan napfelszíni folyókat is regisztrált, amelyek ionizált plazmából állnak. A Nap forgása befolyásolja ezek haladási irányát, a jelenség tehát kicsit hasonlatos a passzát szelek létrejöttéhez. A napfoltokat és a mágneses viharokat a gigantikus plazmaáramlatok szélein mutatkozó sebességeltérések okozzák — feltételezik a kutatók. Ilyenkor a Nap több millió kilométer magasságba lövell az űrbe nagy energiájú részecskéket. Ez a „rtapszél” 11 éves ciklusokban különösen erős, meg-megzavarja a földi rádióadásokat, még áramkimaradásokat is okozhat. A jövőben előrejelzéseket lehet majd készíteni a Nap felszínén uralkodó időjárási viszonyokról és a Földön fel lehet majd készülni a várható elektromágneses zavarokra. Addig azonban a kutatóknak még meg .kell tenniük néhány fontos lépést. Sokkal mélyebben kell betekinteniük a Nap belsejébe. A Földtől eltérően ugyanis a meteorológiai történések a Nap belsejében játszódnak le, mintegy 20—30 kilométerrel a felszín alatt. Ezek az izzó gázgömb felszínén nem vehetők észre. A tudósok ezért hanghullámokat mérnek a Napon, amelyeket a kitörések megváltoztatnak, lassítanak vagy gyorsítanak. A Soho szonda fedélzetén van egy műszer, amely percenként egyszerre 1 millió ponton méri a hangrezgéseket. Ezzel a módszerrel be lehet pillantani a Nap katlanának gyomrába, hasonlatosan ahhoz, ahogy az orvos alkalmazza az ultrahangot a belső szervek vizsgálatakor. Ily módon még a Nap túlsó oldalán lejátszódó kitöréseket is észlelni lehet. Ferenczy Europress
