Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-24-26 / 300. szám
1997. december 24-26., szerda-péntek KARÁCSONY l»í É A zene hullámain az ünnepen és azon is túl... Fekete korongok, hangkazetták, cd-ék, videofelvételek a zenei könyvtárban „A zenének az a kincsestára, amelyhez manapság élő előadásban, rádióközvetítés, lemezfelvétel, CD-lemez, hangkazetta vagy viedofelvétel formájában hozzájutunk, meggyőző tanúja a zene megdöbbentő népszerűségének. A zenekedvelők többségének érdeklődése — amint a zene felszentelt csarnokainak műsora mutatja — döntően még mindig az európai műzenére összpontosul. Holott aligha akad a világnak történelmi korszaka, emberfaja, amely nem dicsekedhet valamiféle zenei hagyománnyal... Időszámítás előtt 1050 tájára a zsidók meghódították Palesztinát, letelepedtek, pásztorkodtak és a földet művelték. Salamon templomában szertartásaik zenéjét a papok és leviták (a lévi törzs férfiai) szolgáltatták. A középkori Európában az egyház a hangszereket pogánynak minősítette és közülük csak az orgona használatát engedélyezte. ” (A zene könyve) Bevonulóban a legkorszerűbb technika a zenei könyvtárba, Dézsi Lajosné CD-kazettát másol Békéscsabán, a könyvek megyei házában az egyik legkedveltebb könyvtári részleg a zenei. Vezetője Dézsi Lajosné, Marika. Az ünnep kapcsán beszélgettünk a muzsikáról, a békéscsabai zenei részleg múltjáról, lehetőségeikről, az elektronika és videovilág szédületes fejlődéséről. Békéscsabán az első zenei könyvtár — Az országban elsőként Békéscsabán nyílt zenei könyvtár 1965-ben Lipták Pál Kossuth- díjas könyvtárigazgató elévülhetetlen érdemeként — emlékezik az ízig-vérig zenei ihle- tettségű könyvtáros. — Az első fekete lemez-beszerzések akkor lettek rendszeresek nálunk, majd tíz év során terjedt el a zenei könyvtármozgalom az országban. Akkoriban még igen nehéz volt a jó lemezek felkutatása, de a mai viszonyokhoz képest több volt a pénzünk és jóval olcsóbbak voltak a korongok, mint most. Ötven forintnál kezdődött a Melódia-lemezek (szovjet gyártmány) ára, amelyeken nagyszerű művészek produkciója volt hallható, csak hát a minőséget nem lehet a maival összehasonlítani. A nehezen beszerezhető nyugati lemezekért 200-250 forintot kértek. Emlékszem a kicsiny, meghitt teremre, ahová diákként oly sokan jártunk. Fejünkön a hallgatóval elmélyültünk a világtól elzáró csodában, a muzsikában, mesében, versekben. Néhány lépésre volt az átjáró ajtó a gyermekkönyvtárba, ahová legfeljebb bepillantottunk „koros, tekintélyes” középiskolásként. Ez a mai birodalom a megyei könyvtár emeletének tekintélyes részét foglalja el. Könyvek, fekete lemezek és CD-ék, hangkazetták, videofelvételek gazdag választéka, s olyan sarkok, különtermek, ahol bensőséges klubfoglalkozásokat tartanak, videofelvételeket néznek, zenét hallgatnak, olvasgatnak az idejárok. — Huszonnégyezer darab az összállományunk — mutatja be a tárat Dézsiné. — Mintegy háromezer a video-, a többi másféle hangtároló eszköz. Vannak különlegességeink, ritkaságaink, például a videoanyagunk közül sok felvétel máshol nem található kötelező olvasmány, megismételhetetlen műalkotás. Ki ne emlékeznék Victor Hugo: Nyomorultak feldolgozására Jean Gabinnal vagy Zefirelli: Rómeó és Júliájára, Tolsztoj: Háború és béke című regényfolyamára (egyedülállóan kitűnő az orosz feldolgozás négy kazettán). Az ünnep ihlette zene — A karácsonyi muzsikára lennénk kíváncsiak, a leghíresebb művek születésére, a hagyományok ápolására. — Az ünnep körüli zene irodalma nem különül el annyira a többitől, hogy hosszasan tudnék róla beszélni. Egyházi ünnep, ezért elsősorban az egyházi zenéhez kapcsolódik, legfőbb megszólaltatási formája a hangszerek királya, az orgona. Gondoljunk Bach Karácsonyi oratóriumára. Mozart, Corelli, Händel, Liszt és más óriások, esetleg kevésbé ismert zeneszerzők, különösen a barokk korszak muzsikájára, de a különböző templomi korálok, ve- csemyék is ebbe a körbe tartoznak. Vannak olyan könnyebb, rendkívül népszerű dalocskák, mint a Stille Nacht, amely világsiker lett. A különböző népeknek is vannak hagyományaik, például az angolszász nyelv- területeken a Jingl Bell hangjai szólalnak meg a fenyő mellett, vagy nálunk a Mennyből az angyal. A modern zeneszerzőket is megihlette az ünnep, gondolok itt Saint-Saénsra, itthon pedig Szokolay Sándor Magyar karácsonyára, a Tolcsvay testvérek műveire. Tíz éve kötődik hozzánk egy pedagógus nyugdíjasklub, akiknek már meséltem a Stille Nacht (magyar szövege Csendes éj, szentséges éj kezdetű, a szövegíró ismeretlen) keletkezéséről, ők hazajárnak hozzánk. Nagy mesterei a léleknek azok a klasszikus és modem zeneszerzők, akik ha nem is kifejezetten a karácsony tiszteletére szereztek zenét, de műveiket karácsonykor különös előszeretettel játsszák templomokban és hangversenyeken. A maiak gyakran élnek az áthangszerelés műveletével. Rendkívül nagy a választékunk, de a kölcsönzési igény is a karácsonyra megszólaltatható művekből a harangjátéktól a gitáron át, a kórusig, az orgonáig. — Kölcsönzés és hangátvétel is lehetséges Önöknél a különböző hanghordozókról, tudomásom szerint minimális térítési díjért. — Rengeteg mindent tudunk nyújtani a zenebarátoknak. Ma már hatalmas a választék a hangkazettákból, CD-kből, a fekete lemezek gyártása viszont abbamaradt. A nyugati cégek a 90-es évektől befejezték ezek készítését. Vitatják ugyan a CD-k hangzását, egyesek laboratóriumi steril tisztasága miatt kritizálják. A hangversenyek hangulatát szerintük jobban adja vissza a lemez. A CD.-k ideálisak a közgyűjtemények számára, hiszen kis helyen elférnek, kevésbé sérülékenyek. A könyvtárellátótól inkább a könyveket vásárolja a könyvtár. A zenét forgalmazó cégek, nagykereskedések, hanglemez- boltok kínálata felmérhetetlen, gyakran kedvezményt is nyújtanak nekünk. Mindennek az ára lényegesen magasabb mostanában, de a CD-ké különösen magasra kúszott. Magam is megdöbbentem, amikor láttam egy háromfelvonásos Mozart- operát 13 ezer 500 forintért három CD-kazettán. Ennek ellenére aki teheti, átvált a CD-re a zeneszerető családokban. Hang- és videofelvétel, rongálódás — A kölcsönzés a rongálódás veszélyét is magában hordja. — Kétségtelen, a törzsanyagot nem tudjuk kiadni. A fekete lemezek kölcsönzése az érdeklődés hiánya miatt drasztikusan visszaesett. Rockzenekínálatunk is nagy, ha valaki Beatlest kíván, itt hallgathatja, vagy átvehetjük neki. A népzenei anyagunk mostanában kezd gyarapodni és igen keresett. Az állományunk 60 százaléka klasszikus anyag, 40 százalék az egyéb. Kiemelt szerepe van a jazznek, a népzenének, a nyelvleckéknek, a könnyű műfaj már csak itt az új könyvtárban jelent meg. Ezek között is vannak klasszikusok, Beatles, Koncz Zsuzsa, Zorán. Minden stílust és könnyűzenei irányzatot természetesen nem tudunk követni, beszerezni. A videofelvételnél is meghatározó a színvonal —Az ismerethordozók legősibb könyvtári módja a könyv, hogyan állnak a zenei könyvek választékával? — Kicsit ellentmondásos ez a helyzet. A klasszikus zenei könyvanyag nem olyan meny- nyiségű, mint kellene és ez elsősorban a kiadás hiányossága. Lexikonjaink vannak, de a ma élő művészekről, zeneszerzőkről igen ritkán adnak ki könyveket. Talán az opera műfajáról írtak többet, a hangversenykalauz is adott. Szakfolyóirataink a Muzsika, a Zeneszó és egyebek. A nyolcvanas évek közepén jelent meg a video, nagyon szeretik a látogatók. Az állománygyarapításnál ügyelünk a minőségre, mert a kommersz- anyag elárasztotta ezt az ismerethordozót. Teszünk engedményeket a könnyű műfaj irányába, de az érték a meghatározó. A kötelező olvasmányok esetében ideális az lenne, ha előbb könyvben olvasnák el, s azután néznék meg a videót. A semminél azért jobb az irodalmi mű adaptációjának megismerése videóról, például a nehezen emészthető antik tragédiák esetében. A fogyasztók elsősorban a fiatalok, de a legjobb művészfilmeket is ők keresik, formai nyelvezetét értik. Az utóbbi 5-6 évben megjelent a zenei video is, főként a színpadhoz kapcsolódó opera elérhető, a koncerteket inkább a többi hanghordozóról hallgatják. A videofelvételeket készen vásároljuk meg. Terminátort, Cápát, abszolút ízlésromboló akciófilmet nem veszünk, de a katasztrófafilmek klasszikusa, a Pokoli torony szerepel a készletben. Érdekes, hogy a filmek klasszikus kísérőzenéje felkelti a fiatal nézők figyelmét az eredeti zene iránt. Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathusztra vagy Rahmanyinov Harmadik zongoraversenye sok fiatal tetszését megnyerte, ezeket is filmekben hallották először. 1987-től vagyunk audiovizuális osztály, kezdetben a könnyűzene hiánya miatt többen becsukták maguk mögött az ajtót. Ma már nagy eredmény a sok fiatal látogató, középiskolás, főiskolás, fiatal felnőtt. A zenehallgatás nagyon időigényes, aktív dolgozónak ritkán adatik meg, hogy itt hallgasson meg egy operát. — A CD még drága, a hangkazetta valamivel olcsóbb, elérhetőbb. — Ez a hordozó jobban kötődik a könnyű műfajhoz, hiszen magnó majdnem minden családban van, ha CD-lejátszót nem tudnak még vásárolni. Kazettán jelennek meg inkább a nyelvleckék. Az általános olvasói jeggyel rendelkezők az alapszolgáltatásokat vehetik igénybe. Hanganyag-másolást bárki kérhet, videót egyáltalán nem másolunk. A kölcsönzői réteg egyre jobban elkülönül, pártoló tag lesz, hazaviszi a lemezt, a CD-ét. A videofelvételeket a klubtagjaink vihetik haza néhány napra. Vannak slágerművek, ezért előjegyzési rendszert működtetünk. — Mi a megszállott zenei könyvtáros kedvence? — Nagy szerelmem az opera. Sok szépséget, élményt ad a zene, az ember életében nagyon fontos szerepet játszik. Minden hangulatunkhoz választhatunk zenét, feloldódhatunk a hangok hullámaiban, kiegyensúlyozottságot teremthetünk általa. Főként a romantikusokat szeretem, Mozartot, Chopint, a barokk zenét. Szeretném ha minél többen élvezhetnénk a muzsika értékeit, akár a karácsonyi ünnepen, akár azon is túl... Bede Zsóka Bőséges a választék a karácsonyi zenéből kitűnő előadókkal, a címek: Karácsony Bécsben, Karácsonyi gregorián énekek, Csordapásztorok (magyar karácsonyi népdalok) és Bach Karácsonyi oratóriuma fotó: lehoczky Péter Stille Nacht! Heilige Nacht! Salzburgtól alig félórányira, a Duna felé zabolátlanul kanyargó Salzach gátja védelmében húzódik meg a kis mezőváros, Oberndorf, a bajor városkával, Laufennal szemben. Az ékes oromzatú, festett, kétemeletes házak a régi hajós település jelentőségéről tanúskodnak. Karácsonykor, amikor a tetőket és a hegycsúcsokat befedi a porcukor simaságú és fehérségű hó, a Csipkerózsika-álmába süllyedt kis helységből a világ szinte minden pontjára egy dallam különös varázsa sugárzik szét. A Salzach hajósainak Szent Miklósról elnevezett templomában csendült fel első ízben a ,,Stille Nacht! Heilige Nacht” bűbájos zenéje. Az 1818-as esztendő szentestéje Oberndorfban békével és megelégedéssel köszöntött be. Néhány éve véget ért a napóleoni háborúk időszaka, fellendült a kereskedelem, a hajózás. A holdvilágos téli éjszakán, a csikorgó hóban a Szent Mi- klós-templom éjféli miséjére készülődtek a polgárok. Az öreg orgona azonban éppen az utolsó napokban felmondta a szolgálatot. A zenés misét mégis meg lehetett tartani, mert az ifjú segédlelkész, Joseph Mohr és bensőséges barátja, a szomszédos Arnsdorf tanítója, Franz Xaver Gruber segítettek a bajon: gitárt hoztak magukkal, és e világi hangszer kíséretével adták elő karácsonyi dalukat. A gyülekezet meghatottan hallgatta Mohr lelkész népi ihletésű versét és a szívhez szóló dallamot, amit Gruber ezen a napon komponált hozzá, de a „Stille Nacht! Heilige Nacht" későbbi világhíréről természetesen a szerzőpáros egyikének sem volt sejtelme. Karácsonyi miséjük megszépítésének szándékával, szükségmegoldásból írták közösen ezt a dalt. Örültek, hogy tetszett a hallgatóknak. Ezért is meséltek a szép sikerről Mauracher orgonaépítő mesternek, aki a következő tavasszal érkezett Oberndorfba, hogy az elromlott orgonát rendbe hozza. A zene iránt érdeklődőférfi magával vitte a dal kottáját Tirolba, ahonnan az ottani Strasser kesztyűkészítők Európát keresztülszelő kereskedelmi útjaik során Lipcsébe is eljuttatták. Tizenhárom évvel keletkezése után hangzott fel először a lipcsei katolikusok körében, akik azt hitték, hogy tiroli népdal. Alkotójáról és keletkezéséről a legkülönbözőbb híresztelések és vélemények terjedtek el. A berlini királyi udvari zenekar tagjai azt feltételezték, hogy a dal szerzője Michael Haydn. A dal egyre szélesebb körben terjedt. Kedves szövege, behízelgő dallama olyan népszerű lett, hogy mindenki népdalnak tartotta. December 24-ére virradó éjjel Mohr maga készítette el a szöveget és a dallamot, s e változatot kora reggel ki is próbálta gitáron. A mise után átment Gruberhez, hogy elénekelje neki a dalt, és megkérte barátját, hogy igazítsa át azt két énekszólamra és kíséretre, aztán kottázza le. Csupán tizenegy évig munkálkodott ez a jóságos ember Wagrainban. Szolgálati útjainak egyikén megfázott, és pár héttel később, 1848. december 4-én tüdőgyulladásban meghalt. A hívők mélyen meg gyászolták, unokáik feldíszített fenyőfával ékesítik karácsonykor a wagraini sírkert négyszáz éves hársfája alatt álló, a világtól korábban elfeledett egyszerű sírhantját... (Részlet Vértessy Sándor írásából)