Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-22 / 298. szám
«&BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1997. december 22., hétfő Száz éve hunyt el Pálffy Albert publicista és regényíró Gyula város szülöttére emlékezünk Édesapja, Pálffy Ferenc az aradi sóhivatal alkalmazottja fia születése idején. Birtoktalan nemes, rokona az Erdődy Pállfy grófoknak. Édesanyja: Nyéky Julianna gyulai származású nemes család sarja, akinek édesapja a kisjenői ,József főherceg” uradalom igazgatója volt. A család Gyulán, az akkori Kígyó — ma Pá|ffy — utca 5. szám alatti házban élt, és itt született Albert Adám fiuk 1820. április 20-án. Elemi iskoláit Gyulán, a római katolikus népiskolában járta, majd utána elkerült a városból. Középiskoláit Debrecenben, Nagybányán és Aradon végezte. 1837-ben a szatmárnémeti püspöki szemináriumba került, és ott elvégezte a bölcsészeti tanfolyamot, sőt még a hittanit is, de a felszentelése előtt kilépett. Ekkor a nagyváradi jogakadémiára ment, és nagy kedvvel végezte a jogi pályát. 1842 augusztusában Pestre szegődött joggyakornoknak. Itt 1843-ban letette az ügyvédi vizsgát, és megkapta jogi diplomáját, de ennek semmi hasznát nem vette, mert kizárólag az irodalommal foglalkozott. Néhány novellája már 1843-ban megjelent a lapokban. 1844-ben szoros barátságot kötött Petőfi Sándorral. 1846-ban megjelenik kétkötetes regénye, a Magyar millonaire. Ezután kisebb novellái jelentek meg a Pesti Divatban és az Életképekben. 1846-ban magalakítják az „Ifjú Magyarország” kis írói társaságot, mindössze tízen, ez volt a Tízek Társasága, amely azonban hamarosan feloszlott. 1847-ben a Pesti Hírlap újdonság rovatát írta. 1848. március 19-étől a „Március tizenötödike”, a pesti forradalmi ifjúság lapjának felelős szerkesztője volt. A Szemere-kormány 1849. július 7-én betiltotta a lapot, és Pálffyt esküdtszék elé állították. A tárgyalásra azonban nem került sor a világosi katasztrófa miatt. Ezután előbb Biharba menekült, majd Arad megyébe. 1853 februárjában Pestre költözött, írói pályája folytatására, de 11 nap után haditörvényszék elé idézték és letartóztatták, majd internálták Csehországba, Budweis városába. Itt két évig és néhány hónapig lakott, ez idő alatt megnősült, Newek- lowszky Franciskát vette feleségül. 1855 őszén visszaköltöztek Pestre. Házasságukból két fiúgyermek született, akik legszebb ifjú éveikben meghaltak, örök sebet ejtve szüleik szívében. A gyermekeket követte az édesanya 63 évesen. Pálffy Albert Pesten előbb a „Hon” című lap külföldi rovatvezetője, majd az „Esti Lap” szerkesztője. A vasárnapi újságnak is adott írásokat. 1875-ben felhagyott a publikációval, és ezen túl csupán a szépirodalomnak élt. 1864- ben a Petőfi és a Kisfaludy Társaság tagja lett, majd 1864-ben az MTA levelező tagja. Irodalmi munkássága 17 kötetben összegezhető. Végkimerülésben halt meg 1897 december 22-én. A kerepesi temető 12. parcella 1-99. számú sírjába temették el. Pálffy Albert klasszicista stílusú szülőháza Gyula város első állami óvodája lett 1893- ban, és Ewoldt Eliz (1859— 1921) óvónő szolgálati lakása. A házon később domborműves, vörös márvány emléktáblát helyeztek el, amelyet Kallós Éde szobrászművész készített, a tábla versét Szász Károly költő írta. Leleplezte Gyulai Pál. Az óvoda udvarának növelése érdekében 1972-ben lebontották a házat, az emléktáblát az előtérben egy beton talapzaton helyezték el. Halálának centnáriumán emlékezzünk kegyelettel Gyula város nagy szülöttére. Sírját az évforduló alkalmából felkeressük, és megkoszorúzzuk. D. Nagy András / Észak-Békés várja az amerikai nagykövetet Takarékosabb lesz a fűtés az arborétumi épületekben December 15-től január 5-ig zárva a Szarvasi Arborétum. A háromhetes téli szünet idején éjjel-nappal fokozottan őrzik a kertet, hogy elejét vegyék a fenyőfalopásoknak. A téli szünetet nyolc éve vezették be. Az intézkedés helyesnek bizonyult, mert azóta a kertet elkerülik a fenyőfatolvajok. A téli szünet kivételével egész esztendőben nyitva tartó kertnek idén 73 ezer látogatója volt, ezeknek fele fiatalkorú. Éz a vendégszám a tavalyihoz képest valamivel kevesebb. A csökkenés okát dr. Sipos András, az arborétum igazgatója a közlekedés drágulásában látja, továbbá abban, hogy idén két szúnyoginvázió is volt, ami többeket visszatarthatott. Az igazgató arról is beszámolt, hogy december végétől vezetékes földgáz táplálja majd az arborétumi fűtési rendszer kazánjait. Két éve, amikor a széntüzeléses kazánok tönkrementek, az arborétum fűtéskorszerűsítésbe kezdett. A tartályos gázról üzemelő rendszer tavaly karácsonyra készült el. A mostani, olcsóbb üzemmódra átállást a művelődési minisztérium energiaracionalizálási pályázatán nyert pénzből tudták megvalósítani. Cs. R. Ki hűtőt, ki milliókat nyert A gyanútlan tótkomlósi vásárlók nem is sejtették, hogy legalább háromszor betérnek a Bástya áruházba, ráadásul nem jönnek ki üres kosárral, akkor minden esélyük meglesz arra, hogy a COOP Üzlethálózat országos játékán nyerjenek. Mint arról már beszámoltunk, a fődíjat, a több mint 1 millió forintot éppen Tótkomlóson nyerte meg egy szerencsés vásárló. Ehhez a játékhoz kapcsolódó 11 darab 11 ezer forintos vásárlási utalvány egyikét pedig — szintén a Bástya vásárlója — egy pitvarosi úr, Czödör László kapta. A nyertesnek az utalványt Bődi Jánosné, a Szarvasi Afész elnökasszonya adta át szombaton a tótkomlósi áruházban. Ezen a napon volt még egy nyertese a városnak: a Tisza COOP Rt. 5 éves születésnapja alkalmából hirdetett akciót. A Bástyában rendszeresen vásárolt Lachata Pálné is — nem hiába. A sorsoláson neki kedvezett a szerencse, ő nyert egy hűtőszekrényt. Csete I. — Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét hívjuk meg a februári tanácskozásunkra, — vetette fel Dudás Árpád, Zsadány polgármestere az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás kertészszigeti ülésén. A polgármester javaslatát arra alapozta, hogy a nagykövet nemrég Taszáron úgy fogalmazott: a keleti országrész felzárkóztatásáért kíván fáradozni. Pap Tibor, Dévaványa polgármestere erre reagálva elmondta: a javaslatot támogatni kell. Ám. hogy az amerikai nagykövet valóban eljöjjön, ahhoz megfelelő előkészítés szükséges. A térségfejlesztési koncepció megtárgyalása során Dudás Árpád megjegyezte: nagyon fontosnak tartja Körösnagyhar- sánynál vasúti átkelő megnyitását. Tudni kell: a térség vas- úthálózata csak akkor fejlődhet, ha ez az átkelő megvalósul. Az észak-békési társulás jövőre Turinform-irodát nyit Szeghalmon. A célra pályázat útján 1,5 millió forintot nyertek. Az irodavezetői álláshelyre tegnap pályázatot írtak ki. A pályázási határidő február 15. (Magyari) Megkérdeztük olvasóinkat Szoktak-e étteremben étkezni? Liszkai Pálné, 63 éves, magyar- bánhegyesi nyugdíjas: — Korábban előfordult, hogy alkalmilag étteremben ebédeltem. Mostanában elsősorban az egészségi állapotom miatt, másodsorban pedig anyagi okokból mondok le erről a luxusról. Fiatal korunkban sokat hallottunk arról, hogy a háziasszonyok megszabadulnak a házi munka ezernyi nyűgétől-bajától. Nos, ebből nem lett semmi. Megvallom, néha jól esne kihagynom a vasárnapi ebédfőzést, s beülni egy hangulatos étterembe. Tejes Imréné, 63 éves, kunágo- tai háztartásbeli: — Utoljára vagy négy évvel ezelőtt ettem étteremben, vendégek voltak nálunk, s ők mondták, hogy ne töltsem az időt a főzéssel, menjünk el ebédelni. Egyébként rendszeresen itthon főzök, nem is engedné meg a pénztárcánk, hogy eljárjunk a kisvendéglőbe. Erre ebből a kis nyugdíjból nem futja, hiszen mindenért egyre többet kell fizetni, ráadásul a telefont is mostanában köttettük be. Balázs Béla, 42 éves, mezőkovácsházi gázszerelő: — Mi, a feleségemmel rendszeresen étteremben ebédelünk munkanapokon. Természetesen nem pénzzel fizetünk, hanem étkezési jeggyel, amit a munkahelyünktől kapunk. Más alkalmakkor nem szoktunk étterembe menni. Egyrészt igyekszünk kímélni a pénztárcánkat, másrészt pedig sohasem árt egy kis változatosság. Hétvégén a feleségem főztjét esszük, s ez azért mégis csak más, mint az éttermi menü. Ráczné Takács Borbála, 43 éves, battonyai gyermekfelügyelő: — Jelenleg a munkahelyemen étkezem. Étteremben csak alkalmanként szoktam ebédelni, olyankor, ha születésnapot, névnapot vagy egyéb jeles családi évfordulót ünnepelünk. Tulajdonképpen időnk sem lenne arra, hogy rendszeresen vendéglőben étkezzünk. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy szeretek sütni- főzni, a gyerekek főleg a süteményeket, a pudingokat és az édességeket kedvelik. M. Gy. FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Majdnem-korzó Gyulán Az ötlettel igazából senki sem elégedett Teljes csőd, több százezer forintos kiesés az érintett üzleteknek, vagy rosszul kivitelezett, de egyébként jó ötlet? Gyulán, a Városház utca lezárásáról erősen megoszlanak a vélemények. Sokan abban sem biztosak, hogy az utcát a Harruckern tértől az Élővízcsatorna hídjáig lezárták. Az úrvezetők ugyanis, elegánsan véve az elterelő táblák jelentette akadályokat, a belváros felől minden további nélkül behajtanak a lezárt területre. A díszkivilágított utcán az üzletek bezárása után gyakorlatilag minden mozgás megszűnik. Nincs miért maradni. Sokak szerint egy kirakodóvásár felpezsdítené a korzóvá alakított utca életét, ez azonban nincs. A Városház utcai üzletek sem érzik különösebb forgalomnövelő hatását az alkalmi sétálóutcának. Az egyik üzlet tulajdonosa szerint kifejezetten hátrányos, hogy a vidékről Gyulára érkezők és a turisták, akik eddig a belvároson hajtottak keresztül, most elkerülik azt. Emiatt több százezer forint nyereség elmaradásával számol. Külön gond a parkolás. Aki nem gyulai, nem biztos, hogy egyből, és a belváráshoz közel le tudja tenni az autóját. Bár a lezárt utcán gyakorlatilag végig parkolnak, több üzletben annak örültek, nincs akkora zaj, csökkent a forgalom. Ennek ellenére a gyalogosok nem igazán használják ki a sétálóutca lehetőségeit. Biztos ami biztos, inkább a járdán közlekednek. K. A. Nyolcán ütöttek egyet Verekedés a tótkomlósi piacon Nyolc „szebeni cigány” kapta közre a komlósi piacon áruló kereskedőt, és különböző tárgyakkal ütlegelte. A nézeteltérés oka, hogy a románok szemet vetettek a helyét egy éve bérlő kereskedő területére. A minapi történet utólagos rögzítésekor jelen vannak: a sértett, a közterület-felügyelő és a jegyzőkönyv-vezető. Tárgy: a heti piacon kialakult esemény. A sértett elmondta, hogy a már 1 éve használt helyét 6 órakor foglalta el árusítás céljából. Ismeretlen román árusok arra utasították, hogy elfoglalt helyéről távozzon. Á sértett felvilágosította őket, hogy a vitatott hely az övé, és onnan nem hajlandó elmenni. A sértettre 8 román árus rontott rá, és különböző tárgyakkal ütlegelték. A sértett szerint a román árusok illegálisan árusítanak a piacon. Kéri a piacrendező szervet, hogy a további konfliktusok elkerülése érdekében a heti piacok megkezdése előtti órákban rendész jelenlétét biztosítsa. A sértett édesapja — maga is tevékeny részese a piaci adok- kapoknak — nem érti az egészet: a hazai kereskedők fizetik az adót és az egyéb közterheket, az értékesített árukról számlát adnak. A „szebeni cigányok” viszont a nagykereskedelmi beszerzési ár alatt kínálják ugyanazt a portékát. — Ebbe nekünk nincs beleszólásunk. Viszont amikor értesültünk a verekedésről, a kollégáim azonnal a helyszínre siettek. Ekkorra az ismeretlen külföldiek eltávoztak. Az illető könnyű testi sértést szenvedett, elvileg magánvádas bírósági eljárást kezdeményezhet bántalmazol ellen — mondta Náfrádi Antal őrnagy, a helyi rendőrőrs parancsnoka. Juhász Pál polgármester — lévén szó az ön- kormányzat által fenntartott piacról — a jegyzőkönyvi részlet utolsó mondatára reagált: — Első alkalommal értesültünk ilyen esetről. A jövőben a helyfoglalások időszakában a piacfelügyelő személyes jelenlétével fogja megakadályozni a hasonló összetűzéseket. Ménesi György Tisztelt Ügyfeleink! ! * 'KeMemeb áonácecncfi ünnepeket é& enednténcfek&en oty évet átvágtunk Önöknek f Köszönjük, hogy bizalmukkal megtisztelték bankunkat! Az új esztendőben is szíves rendelkezésükre állunk. Tisztelettel: OTP Bank Rt. OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága 5600 Békéscsaba, Szent István tér 3. Telefon: (66) 442-722. Telefax: (66) 441-232. Pálffy Albert
