Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-09 / 287. szám

1997. december 9., kedd Családi magazin ___________A GONDOS ÁPOLÁST MEGHÁLÁLJÁK NEKÜNK A SZÉPSÉGÜKKEL______________ A SZOBANÖVÉNYEK TÉLEN IS DÍSZÍTENEK Az amarillisz világos helyet, rendszeres öntözést kíván, Elvirágzás után vágjuk le a virágfejeket. A virágszár elszáradását követően friss földbe ültessük, a hagyma felső harmada álljon ki a földből. Kéthetente tápoldatot kíván. Szeptembertől csökkentsük az öntözést, tél elején kezdjük újra az öntözést, amikor az áj hajtás megjelenik. A száraz levegőt kedveli. A tápdüs földben legalább 8-10 hét nyugalmi időre van szüksége ahhoz, hogy a következő évben bővebben virágozzon LELKI POSTA v*. Gyógyító szavak - Angelika rovata „Sokéves munkaviszony után mentem férjhez, és mivel két-három gyereket is terveztünk, előre örültem, hogy pár évig otthon lehe­tek" —• írja M. N.-né. Hallottam unatkozó, iszogató gyeses anyukákról, el nem tudtam volna képzelni, hogy velem megtör­ténjen: nem hírom tovább a négy fal között. Szeretem a házimun­kát, szívesen kézimunkázok, csinosítom a lakásunkat, így mihelyt kevesebb volt a gyerek körüli tennivaló, elfoglaltam magam hasznosan. Öt éve vagyok itthon, azt hiszem, felrobbanok lassan, de nem az unalomtól, hanem attól, hogy a férjem tiszta zsarnok lett. A gyes első évében még tartotta magát a megállapodásunk­hoz: havonta egy estére vállalja a gyereket, mert én szeretnék kolléganőimmel találkozni, fodrászhoz menni, szétnézni az üzle­tekben. Most már abból is szörnyű veszekedés van, ha anyukám vigyáz a gyerekekre, amíg benézek a volt munkahelyemre, nem enged tanfolyamra sem, bezzeg ő vasárnaponként kimegy a ker­tünkbe, és ott piszmog, ha mi is menni akarunk, tiltakozik, mert akkor »nem tud dolgozni, zavarják a gyerekek«. Én ezt nem bí­rom tovább, visszamennék dolgozni, a kicsi másfél éves, így afér- . jem lehordott mindenféle rossz anyának, az igazat megvallva, ne­kem is van egy kis lelkiismeret-furdalásom. Mit tegyek?” A legrosszabb a gyesben az a fajta izoláltság, hogy az ember nem találkozik családon kívüli emberekkel. Nyugaton ezen úgy segítenek, hogy különböző városi civil szervezetek napközbeni klubokat működtetnek gyeses anyukák részére, ahol a gyerekek is szokják a gyerektársaságot, szem előtt vannak, de közben az anyák is tudnak tereferélni, új barátságokat szőni a korábbi mun- * kahelyi helyett. Sajnos, sok férj hamar megszokja a kényelmes­séget, ami az otthon lévő feleség révén kialakul, másrész hiúsá­gának megfelel a „végre egyedüli kereső” szerep. Következete- : sen ragaszkodnia kellett volna a megállapodásukhoz. Most már csak drasztikus lépések vezethetnek célra: ha édesanyja elvállal­ja a gyerekeket, menjen fodrászhoz, tanfolyamra, ahova éppen kedve tartja. Ami a kicsi bölcsődébe adását illeti: a kutatások azt igazolták, hogy inkább egy dolgozó, de kiegyensúlyozott anya mellett érzi jól magát egy kisgyermek, mint egy frusztrált, rossz­kedvű, gyesen lévő mellett. Próbáljon meg félnapos állást vállal­ni, az kedvezőbb lenne, ha nem sikerül, akkor arra ügyeljen, hogy bölcsődés gyermekével akár csak napi egy-két órát, de in­tenzíven eltöltsön. Vetélkedő, karácsony a megyei könyvtárban A tél beálltával a kevés fényű és hideg hónapokat gyakran szobanövényeink is megsínylik. A békéscsabai Kossuth téren levó' virágboltnak gyakori ven­dége vagyok. Vásárláskor min­dig kapok útmutatást is a növé­nyek gondozását illetően, s eze­ket megtartva a szobanövények állandó díszeivé váltak laká­somnak, ajándékként pedig hosszan tartó örömet szerezhet­tem az ünnepeknek. Az üzletet vezető Lendvai Jánost és felesé­gét, Icát kértem meg most is, látnák el olvasóinkat jó taná­csokkal, hogy an segíthetik szo­banövényeiket a tél átvészelésé­ben. — A növények ápolása során leg­fontosabb teendő a fény, a víz és a hő összhangjának megteremtése, s télen ennek kiemelt figyelmet kell szentelnünk — kezdte ma­gyarázatát Ica. — Kevés fényen és alacsony hőmérsékleten tartott növényeket csak mérsékelten ön­tözzünk. Amint javulnak a fény­viszonyok, emeljük a hőmérsék­letet és öntözzünk bővebben. A tél folyamán jól fűtött és világos helyiségben tartott növényeket pedig ugyanolyan bőven kell ön­töznünk, mint nyáron. A mele­gebb éghajlatról származó növé­nyek, mint a fikuszok, krotonok, diffenbachiák, .flamingók stb. 20- 22 Celsius-fokon érzik jól magu­kat, ezeket tanácsos hetente két­szer öntöznünk kevés vízzel. A hideget kedvelő páfrányok, szobafenyők, yuccák stb. a 15-20 fokot kedvelik, ezek megelégsze­nek a heti egyszeri öntözéssel. A ciklámenek ezen a hőmérsékleten tartva hónapokig virágozhatnak. Ennek kapcsán említeném meg, hogy a virágzó növények mindig több vizet igényelnek, mint a le­velükkel díszítő növények. — A központi fűtés köztudot­tan nagyon szárítja a levegőt. Nem károsodnak emiatt növé­nyeink? — A növények zöme párás levegőn érzi jól magát. Száraz, meleg levegőn sárgulnak a le­vélszélek és lepotyognak. A fű­tőtestekre helyezett párologta­tók jó szolgálatot tehetnek, vagy a cserép alá terítsünk kavicsréte­get, s ezt jól öntözzük be. Taná­csos a levélspriccelők használa­ta is, ezekkel akár napi 1-2 alka­lommal is megspriccelhetjük a leveleket. Különösen jót te­szünk ezzel a yuccának, hiszen ennek törzsét több helyen is be­oltják, s elégtelen páratartalom mellett a rejtett rügyek beszá­radnak. Száraz levegőn köny- nyebben le is tetvesednek a nö­vényeink, ilyenkor vizes vattá­val törölgessük le őket. Fontos teendő még a növények tápolda- tozása, erre télen is szükség van — kiválóan pótolhatjuk így a fényt is —, de csak 2-3 heten­kénti gyakorisággal. Folyékony tápoldatot használjunk, ezek azonnal felszívódnak. — Napjaink közkedvelt virá­ga a mini rózsa. Több isme­rősöm is panaszkodott az elmúlt hetekben, új kedvencének levelei és szárai elszáradtak, s nem tud­ja mitévő legyen velük? — Ijedelemre nincs ok. A mi­ni rózsa ugyanúgy lombhullató, mint termetesebb rokonai. Mi­kor a száradást tapasztaljuk, az ágakat vágjuk vissza 3-4 cm ma­gasságban és ültessük át egy ki­csivel nagyobb cserépbe. Figyel­jünk, a cserép aljára is kerüljön föld! Tavasszal rózsánk újra ki­hajt, és dús virágzással hálálja majd meg gondoskodásunkat. — A téli hónapok egyik gyö­nyörű dísze az amarillisz. Mi a sikeres virágoztatás titka? — Amarillist novembertől feb­ruárig hajtathatunk sok termé­szetes fényt kapó, meleg helyen. Egészséges, 9-10 cm átmérőjű hagymát ültessünk jó érett kom- posztföldbe úgy, hogy a hagyma felső harmada a föld felett ma­radjon. Két-három hétig, a virág­rügy megjelenéséig csak mérsé­kelten öntözzük. A víz 20-22 fo­kos legyen, jó ha felforralt és le­hűtött locsolóvizet vagy esővizet használunk. A virágrügy meg­jelenésétől kicsit több fényt és vizet igényel, s mivel kedveli a talpmeleget, mérsékelten meleg fűtőtestre is állíthatjuk. Ügyel­jünk a komposzt egyenletes ned­vességtartalmára! A már virágzó növényt vigyük át egy szintén világos, de kicsit hűvösebb szo­bába, így hosszú hetekig örven­deztet bennünket. A virágzás el­múltával fokozatosan csökkent­sük az öntözést és havonta két­szer tápoldatozzunk május elejé­ig, majd pihentessük. A téli hónapokra is otthonunk­ba a virágok és a szobanövények varázsolják az öröm és nyugalom perceit. Gondozásukhoz sok si­kert kívánunk! Kovács Ildikó A Vakok Szövetsége Békés Megyei Szervezete minden év­ben vetélkedőt rendez a tagjai­nak. A vetélkedőt a minap bonyo­lították le Békéscsabán, a me­gyei könyvtárban, Lévai József megyei titkár vezetésével, a zsű­rizést a könyvtár dolgozói — Timkó Istvánná, Gaika Olga és Ancsin Nóra — vállalták. Ki­lenc csapat indult a díjak meg­szerzéséért. A játékba néhány kérdés erejéig még a maroknyi közönség is bekapcsolódhatott. A vetélkedő jó hangulatban zaj­lott, és a szoros küzdelem végén a következő eredmény alakult ki: 1. Tóth Éva, Halász Ildikó, Tar Lajos (mindhárman Gyula), 2. Mucsi Istvánná (Békés), Csőke Éva, Adász István (mind­ketten Békéscsaba), 3. Dohyné Demkó Izabella, Kovács Mi­hály, Dohányos Mihály (mind­három Gyula). Köszönet minden közremű­ködőnek és támogatónak, akik lehetővé tették e rendezvény megtartását. December 13-án, szombaton délelőtt 9 órától karácsonyi ün­nepet rendez a szövetség a me­gyei könyvtárban. Ott a helye a megye sorstársainak, hozzátar­tozóinak. Vad Zsigmond Kenciapálma. A rossz körülményeket is elviseli, de akkor szép igazán, ha gondosan ápolják. Növekedéskor bőségesen, télen csak a kiszáradás elkerüléséig locsoljuk. Tavasztól őszig havonta egyszer kezeljük tápoldattal, 2-3 évente ültes­sük át lombföld és tőzeg keverékébe. Jól tűri a száraz levegőt, de növeljük a páratartalmat. A hideget nem viseli el, barnul a levélvég. A világos, szűrt fényt kedveli, sötétben nem nő. ______________A MAGYAR HÁZIASSZONY ÖRÖKKÖN TARTÓ FŐZÉSI DILEMMÁJA_________________ Cs ínján a sertészsírral ünnepekkor is Magyarországon illik jól fó'zni. A háziasszonyok hagyomá­nyosan nagy gondot fordíta­nak fó'ztjük minőségére, büsz­kék egy-egy apró fogásra, ami­vel igyekeznek egyéni ízt adni a különböző finomságoknak. A családtagok ugyanakkor ha­gyományosan nagyszerű kö­zönségnek bizonyulnak mind­ehhez — szeretnek nemcsak nagyon finomat, de sokat is en­ni. A családi összejövetelek ap­ropója az étkezés, ilyenkor a háziasszony főzőtudománya a házigazdát is büszkeséggel töl­ti el. Érzelmi szálakkal kötő­dünk egy-egy kedvenc falat­hoz, az gyakran az otthont vagy akár a gyermekkort idézi fel bennünk. Különösen igaz mindez ezekben a hetekben, a disznóvágások és az ünnepi készülődés idején. A hagyomá­nyos ízek újra előtérbe kerül­nek. És itt jelenik meg a magyar háziasszony, nemcsak kényeztet­ni akarja szeretteit, hanem törődni szeretne egészségükkel is, igyekezne megóvni őket a betegségektől. A hagyományos magyar konyha, a sertészsír bőséges használata ezzel szem­ben veszélybe sodorhatja a féltve őrzött egészséget (mára már köz­ismert az átlag magyar férfi ala­csony várható életkora és az egészségét veszélyeztető kocká­zati tényezők sora). Sok háziasz- szony néz szembe a lelkiismeret- furdalással egy-egy kiadós lako­ma után: vajon nem lenne-e jobb mást, máshogy főzni? De megér­ti-e a férj, a gyerek, ha nem ked­vencei kerülnek az asztalra? A disznóvágások heteiben ér­demes végiggondolni, mit is kell tudnunk a sertészsírról... Összehasonlító a világ zsírfogyasztásáról Már a ’70-es években egy hét or­szágra kiterjedő felmérés, a Seven Countries Study bizonyította, hogy azokban az országokban, ahol magas volt — a döntően ál­lati eredetű zsírokból származó — ún. telített zsírfogyasztás, mint például Finnországban, az USA- ban, ott voltak a legmagasabbak a koleszterinszintek, átlag 6,0—7,0 mmol/1 között, és ott fordult elő a legtöbb infarktus, 3—4-szer any- nyi, mint a kevés telített zsírt, te­hát főleg növényi eredetű zsiradé­kokat fogyasztó mediterrán orszá­gokban. Görögországban és Jugo­szláviában 4,0—5,0 mmol/1 kö­zötti az átlagos koleszterinszint. Azóta Finnországban és az USA-ban is jelentősen csökken­tették az állati zsírok bevitelét, az USA-ban például 57%-kal, mi­közben a növényi eredetű olajok és margarin fogyasztása 41%-kal nőtt. Ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy az infarktus okozta halálozás az utóbbi három évtizedben az USA-ban 55%-kal csökkent. Az állati eredetű zsírok közül a közelmúltig hazánkban főleg a sertészsírt használták. Ennek oka részben a hagyományos konyha- technika, valamint a sertészsír és hagyma felhasználásával létre­hozható kellemes ízhatás. Ennek az igénynek is megfelelően az ál­lattenyésztésben „sertésdominan­cia” alakult ki. Az ország sertésállománya je­lenleg 5 millió körül van. Miköz­ben jelentős lépések történtek an­nak érdekében, hogy a sertéshús kevesebb zsírt tartalmazzon, nem szabad elfelejteni, hogy a lakos­ság zsírfogyasztásának mintegy fele főző- és kenőzsírokból adó-- dik, és csak 1/3-át adják a húsok­ban, húskészítményekben lévő ún. rejtett zsírok. Mi a probléma a sertészsírral? A zsírsavak három csoportját kü­lönböztetjük meg. Az ún. telített zsírsavak főleg állati eredetű zsí­rokban találhatók magas arány­ban, a sertészsírban 40—42%, a vajban 56—67%-ban. Az olaj, a margarin is tartalmaz telített zsír­savakat, de csak 10—20%-nyi arányban. Ezek a telített zsírok felelősek táplálkozásunkban a ko­leszterinszint emelkedéséért: két­szer olyan mértékben növelik azt, mint a táplálék koleszterintartal­ma. A második a többszörösen telí­tetlen zsírsavak csoportja, ame­lyek főleg az olajokban (65%), margarinokban (14—30%, a Fló­ra margarinban 54%) vannak túl­súlyban. Ezek képesek aktívan csökkenteni a koleszterinszintet. Ugyanakkor a növényi eredetű zsírokban — szemben az állati eredetűekkel — nincs egyetlen mg koleszterin sem. A harmadik csoport az egysze­resen telítetlen zsírsavak csoport­ja. Az egyik fő forrás az olívaolaj, amelynek a mediterrán diétában jelentős szerepe van. A sertészsír „védelmében” viszont meg kell jegyezni, hogy’az a margarint megközelítő mennyiségben tar­talmaz (47%) viszont ilyen hasz­nosnak tekinthető zsírsavat. Ha a telített zsírokat a táplálkozásban egyszeresen telítetlenekre cserél­jük, az is a koleszterinszint csök­kenéséhez vezethet. A magas telített, alacsony többszörösen telítetlen zsírsavtar­talmú sertészsírból még a közel­múltban is, az 1993-as statisztika szerint a nyugati nagy mediterrán országokhoz képest elképesztően sokat, fejenként és évenként 23 kg-ot fogyasztottunk, a 7 kg olaj, a 4 kg margarin és a 2 kg vaj mel­lett. Ezek a háztartási zsiradékok, kiegészülve a húsokban, tészták­ban, csokolédákban, tojásban lévő telített zsírok fogyasztásával együtt, mintegy 50 kg össz- zsírfogyasztást jelentettek. így nem véletlen, hogy a magyar la­kosság koleszterinszintje átlago­san 5,7—6,1 mmol/1 között van, miközben az ideális koleszterin­szint 5,2 mmol/1 lenne. Ezt a mér­téket a lakosság 2/3-ának a ko­leszterinszintje meghaladja. Az egészségüggyel, a preven­cióval foglalkozók már évek óta próbálják a lakosság táplálkozását- helyesebb irányba terelni. Mind­addig ez nem sok eredményt ho­zott, amíg ezt az árviszonyok le­hetetlenné tették. A fáradozások azért nem vol­tak feleslegesek, mert amikor 1994 körül a sertészsír ára váratla­nul az olaj árának magasságába emelkedett, a lakosság egy csa­pásra változtatott szokásain, a zsírról jelentős részben olajra, margarinra váltott, mert már ele­get hallott arról, hogy a növényi zsírok egészségesebbek. A KSH 1994-es felmérése szerint már olaj-margarin-zsír, a Szonda Ipsosnak a Szívbarát Táplálkozá­si Program keretében történt leg­újabb felmérése szerint olaj-zsír- margarin a sorrend. A sertészsír tehát lekerült az élről. Közben a fejenkénti éves sertéshús-fo­gyasztás is 1990 óta 39-ről 29 kg- ra csökkent, amelyet részben a drágulással magyaráznak. Mit hoz a jövő? Meg lehetünk elégedve ezzel a helyzettel? A korábbihoz képest egyértelműen igen. Azonban még mindig túl magas az össz- zsírfogyasztásunk: az össz­kalóriabevitel több mint 40%-át teszi ki, pedig minden ajánlás sze­rint 30% alá kellene szón tani. Ugyanakkor a statisztikáink sem tökéletesek, mert az ún. fogyasz­tási adatokba nem került bele az a sok millió sertésvágás, ami a ház­tartásokban történik. A lakosság tápanyagfogyasztásáról történő, kikérdezéssel készülő statisztikák ezt tartalmazzák, de az adatok a válaszadók becslésén, emlékeze­tén alapulnak. Ugyanakkor a felmérések bi­zonyították, hogy az emberek jelentős része nem csak egyfajta zsiradékot használ, hanem vegye­sen is. A legutóbbi felmérés sze­rint például a sertészsírfogyasztók fele válaszolt úgy, hogy „min­dig”, a fele pedig, hogy „gyak­ran” használ sertészsírt. A sertés­zsír tehát még sokáig nem fog mi­nimalizálódni a magyar háztartá­sokban, ez nem reális, de nincs is rá szükség. Az össz-zsírfogyasz- tást kellene csökkenteni és el kell terjeszteni olyan zsírmentes sütési eljárásokat, mint a teflon, alufólia, cserépedény stb. Rá kell szok­nunk az' egészségesebb olaj és margarin használatára. S hogy a hagyományos ma­gyar konyha ízei se vesszenek ki ételeinkből, sertészsír is lehet ott­hon. A mennyiséggel azonban csínján bánjunk, használhatunk felváltva vagy vegyesen, keverve vagy hozzáadva zsírt a növényi eredetű zsiradékokhoz. Akiknek azonban a koleszte­rinszintje ismerten magas, azok a zsír és vaj helyett olajat és marga­rint használjanak. Dr. Pados Gyula, a Táplálkozási Fórum elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom