Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-09 / 287. szám
1997. december 9., kedd Családi magazin ___________A GONDOS ÁPOLÁST MEGHÁLÁLJÁK NEKÜNK A SZÉPSÉGÜKKEL______________ A SZOBANÖVÉNYEK TÉLEN IS DÍSZÍTENEK Az amarillisz világos helyet, rendszeres öntözést kíván, Elvirágzás után vágjuk le a virágfejeket. A virágszár elszáradását követően friss földbe ültessük, a hagyma felső harmada álljon ki a földből. Kéthetente tápoldatot kíván. Szeptembertől csökkentsük az öntözést, tél elején kezdjük újra az öntözést, amikor az áj hajtás megjelenik. A száraz levegőt kedveli. A tápdüs földben legalább 8-10 hét nyugalmi időre van szüksége ahhoz, hogy a következő évben bővebben virágozzon LELKI POSTA v*. Gyógyító szavak - Angelika rovata „Sokéves munkaviszony után mentem férjhez, és mivel két-három gyereket is terveztünk, előre örültem, hogy pár évig otthon lehetek" —• írja M. N.-né. Hallottam unatkozó, iszogató gyeses anyukákról, el nem tudtam volna képzelni, hogy velem megtörténjen: nem hírom tovább a négy fal között. Szeretem a házimunkát, szívesen kézimunkázok, csinosítom a lakásunkat, így mihelyt kevesebb volt a gyerek körüli tennivaló, elfoglaltam magam hasznosan. Öt éve vagyok itthon, azt hiszem, felrobbanok lassan, de nem az unalomtól, hanem attól, hogy a férjem tiszta zsarnok lett. A gyes első évében még tartotta magát a megállapodásunkhoz: havonta egy estére vállalja a gyereket, mert én szeretnék kolléganőimmel találkozni, fodrászhoz menni, szétnézni az üzletekben. Most már abból is szörnyű veszekedés van, ha anyukám vigyáz a gyerekekre, amíg benézek a volt munkahelyemre, nem enged tanfolyamra sem, bezzeg ő vasárnaponként kimegy a kertünkbe, és ott piszmog, ha mi is menni akarunk, tiltakozik, mert akkor »nem tud dolgozni, zavarják a gyerekek«. Én ezt nem bírom tovább, visszamennék dolgozni, a kicsi másfél éves, így afér- . jem lehordott mindenféle rossz anyának, az igazat megvallva, nekem is van egy kis lelkiismeret-furdalásom. Mit tegyek?” A legrosszabb a gyesben az a fajta izoláltság, hogy az ember nem találkozik családon kívüli emberekkel. Nyugaton ezen úgy segítenek, hogy különböző városi civil szervezetek napközbeni klubokat működtetnek gyeses anyukák részére, ahol a gyerekek is szokják a gyerektársaságot, szem előtt vannak, de közben az anyák is tudnak tereferélni, új barátságokat szőni a korábbi mun- * kahelyi helyett. Sajnos, sok férj hamar megszokja a kényelmességet, ami az otthon lévő feleség révén kialakul, másrész hiúságának megfelel a „végre egyedüli kereső” szerep. Következete- : sen ragaszkodnia kellett volna a megállapodásukhoz. Most már csak drasztikus lépések vezethetnek célra: ha édesanyja elvállalja a gyerekeket, menjen fodrászhoz, tanfolyamra, ahova éppen kedve tartja. Ami a kicsi bölcsődébe adását illeti: a kutatások azt igazolták, hogy inkább egy dolgozó, de kiegyensúlyozott anya mellett érzi jól magát egy kisgyermek, mint egy frusztrált, rosszkedvű, gyesen lévő mellett. Próbáljon meg félnapos állást vállalni, az kedvezőbb lenne, ha nem sikerül, akkor arra ügyeljen, hogy bölcsődés gyermekével akár csak napi egy-két órát, de intenzíven eltöltsön. Vetélkedő, karácsony a megyei könyvtárban A tél beálltával a kevés fényű és hideg hónapokat gyakran szobanövényeink is megsínylik. A békéscsabai Kossuth téren levó' virágboltnak gyakori vendége vagyok. Vásárláskor mindig kapok útmutatást is a növények gondozását illetően, s ezeket megtartva a szobanövények állandó díszeivé váltak lakásomnak, ajándékként pedig hosszan tartó örömet szerezhettem az ünnepeknek. Az üzletet vezető Lendvai Jánost és feleségét, Icát kértem meg most is, látnák el olvasóinkat jó tanácsokkal, hogy an segíthetik szobanövényeiket a tél átvészelésében. — A növények ápolása során legfontosabb teendő a fény, a víz és a hő összhangjának megteremtése, s télen ennek kiemelt figyelmet kell szentelnünk — kezdte magyarázatát Ica. — Kevés fényen és alacsony hőmérsékleten tartott növényeket csak mérsékelten öntözzünk. Amint javulnak a fényviszonyok, emeljük a hőmérsékletet és öntözzünk bővebben. A tél folyamán jól fűtött és világos helyiségben tartott növényeket pedig ugyanolyan bőven kell öntöznünk, mint nyáron. A melegebb éghajlatról származó növények, mint a fikuszok, krotonok, diffenbachiák, .flamingók stb. 20- 22 Celsius-fokon érzik jól magukat, ezeket tanácsos hetente kétszer öntöznünk kevés vízzel. A hideget kedvelő páfrányok, szobafenyők, yuccák stb. a 15-20 fokot kedvelik, ezek megelégszenek a heti egyszeri öntözéssel. A ciklámenek ezen a hőmérsékleten tartva hónapokig virágozhatnak. Ennek kapcsán említeném meg, hogy a virágzó növények mindig több vizet igényelnek, mint a levelükkel díszítő növények. — A központi fűtés köztudottan nagyon szárítja a levegőt. Nem károsodnak emiatt növényeink? — A növények zöme párás levegőn érzi jól magát. Száraz, meleg levegőn sárgulnak a levélszélek és lepotyognak. A fűtőtestekre helyezett párologtatók jó szolgálatot tehetnek, vagy a cserép alá terítsünk kavicsréteget, s ezt jól öntözzük be. Tanácsos a levélspriccelők használata is, ezekkel akár napi 1-2 alkalommal is megspriccelhetjük a leveleket. Különösen jót teszünk ezzel a yuccának, hiszen ennek törzsét több helyen is beoltják, s elégtelen páratartalom mellett a rejtett rügyek beszáradnak. Száraz levegőn köny- nyebben le is tetvesednek a növényeink, ilyenkor vizes vattával törölgessük le őket. Fontos teendő még a növények tápolda- tozása, erre télen is szükség van — kiválóan pótolhatjuk így a fényt is —, de csak 2-3 hetenkénti gyakorisággal. Folyékony tápoldatot használjunk, ezek azonnal felszívódnak. — Napjaink közkedvelt virága a mini rózsa. Több ismerősöm is panaszkodott az elmúlt hetekben, új kedvencének levelei és szárai elszáradtak, s nem tudja mitévő legyen velük? — Ijedelemre nincs ok. A mini rózsa ugyanúgy lombhullató, mint termetesebb rokonai. Mikor a száradást tapasztaljuk, az ágakat vágjuk vissza 3-4 cm magasságban és ültessük át egy kicsivel nagyobb cserépbe. Figyeljünk, a cserép aljára is kerüljön föld! Tavasszal rózsánk újra kihajt, és dús virágzással hálálja majd meg gondoskodásunkat. — A téli hónapok egyik gyönyörű dísze az amarillisz. Mi a sikeres virágoztatás titka? — Amarillist novembertől februárig hajtathatunk sok természetes fényt kapó, meleg helyen. Egészséges, 9-10 cm átmérőjű hagymát ültessünk jó érett kom- posztföldbe úgy, hogy a hagyma felső harmada a föld felett maradjon. Két-három hétig, a virágrügy megjelenéséig csak mérsékelten öntözzük. A víz 20-22 fokos legyen, jó ha felforralt és lehűtött locsolóvizet vagy esővizet használunk. A virágrügy megjelenésétől kicsit több fényt és vizet igényel, s mivel kedveli a talpmeleget, mérsékelten meleg fűtőtestre is állíthatjuk. Ügyeljünk a komposzt egyenletes nedvességtartalmára! A már virágzó növényt vigyük át egy szintén világos, de kicsit hűvösebb szobába, így hosszú hetekig örvendeztet bennünket. A virágzás elmúltával fokozatosan csökkentsük az öntözést és havonta kétszer tápoldatozzunk május elejéig, majd pihentessük. A téli hónapokra is otthonunkba a virágok és a szobanövények varázsolják az öröm és nyugalom perceit. Gondozásukhoz sok sikert kívánunk! Kovács Ildikó A Vakok Szövetsége Békés Megyei Szervezete minden évben vetélkedőt rendez a tagjainak. A vetélkedőt a minap bonyolították le Békéscsabán, a megyei könyvtárban, Lévai József megyei titkár vezetésével, a zsűrizést a könyvtár dolgozói — Timkó Istvánná, Gaika Olga és Ancsin Nóra — vállalták. Kilenc csapat indult a díjak megszerzéséért. A játékba néhány kérdés erejéig még a maroknyi közönség is bekapcsolódhatott. A vetélkedő jó hangulatban zajlott, és a szoros küzdelem végén a következő eredmény alakult ki: 1. Tóth Éva, Halász Ildikó, Tar Lajos (mindhárman Gyula), 2. Mucsi Istvánná (Békés), Csőke Éva, Adász István (mindketten Békéscsaba), 3. Dohyné Demkó Izabella, Kovács Mihály, Dohányos Mihály (mindhárom Gyula). Köszönet minden közreműködőnek és támogatónak, akik lehetővé tették e rendezvény megtartását. December 13-án, szombaton délelőtt 9 órától karácsonyi ünnepet rendez a szövetség a megyei könyvtárban. Ott a helye a megye sorstársainak, hozzátartozóinak. Vad Zsigmond Kenciapálma. A rossz körülményeket is elviseli, de akkor szép igazán, ha gondosan ápolják. Növekedéskor bőségesen, télen csak a kiszáradás elkerüléséig locsoljuk. Tavasztól őszig havonta egyszer kezeljük tápoldattal, 2-3 évente ültessük át lombföld és tőzeg keverékébe. Jól tűri a száraz levegőt, de növeljük a páratartalmat. A hideget nem viseli el, barnul a levélvég. A világos, szűrt fényt kedveli, sötétben nem nő. ______________A MAGYAR HÁZIASSZONY ÖRÖKKÖN TARTÓ FŐZÉSI DILEMMÁJA_________________ Cs ínján a sertészsírral ünnepekkor is Magyarországon illik jól fó'zni. A háziasszonyok hagyományosan nagy gondot fordítanak fó'ztjük minőségére, büszkék egy-egy apró fogásra, amivel igyekeznek egyéni ízt adni a különböző finomságoknak. A családtagok ugyanakkor hagyományosan nagyszerű közönségnek bizonyulnak mindehhez — szeretnek nemcsak nagyon finomat, de sokat is enni. A családi összejövetelek apropója az étkezés, ilyenkor a háziasszony főzőtudománya a házigazdát is büszkeséggel tölti el. Érzelmi szálakkal kötődünk egy-egy kedvenc falathoz, az gyakran az otthont vagy akár a gyermekkort idézi fel bennünk. Különösen igaz mindez ezekben a hetekben, a disznóvágások és az ünnepi készülődés idején. A hagyományos ízek újra előtérbe kerülnek. És itt jelenik meg a magyar háziasszony, nemcsak kényeztetni akarja szeretteit, hanem törődni szeretne egészségükkel is, igyekezne megóvni őket a betegségektől. A hagyományos magyar konyha, a sertészsír bőséges használata ezzel szemben veszélybe sodorhatja a féltve őrzött egészséget (mára már közismert az átlag magyar férfi alacsony várható életkora és az egészségét veszélyeztető kockázati tényezők sora). Sok háziasz- szony néz szembe a lelkiismeret- furdalással egy-egy kiadós lakoma után: vajon nem lenne-e jobb mást, máshogy főzni? De megérti-e a férj, a gyerek, ha nem kedvencei kerülnek az asztalra? A disznóvágások heteiben érdemes végiggondolni, mit is kell tudnunk a sertészsírról... Összehasonlító a világ zsírfogyasztásáról Már a ’70-es években egy hét országra kiterjedő felmérés, a Seven Countries Study bizonyította, hogy azokban az országokban, ahol magas volt — a döntően állati eredetű zsírokból származó — ún. telített zsírfogyasztás, mint például Finnországban, az USA- ban, ott voltak a legmagasabbak a koleszterinszintek, átlag 6,0—7,0 mmol/1 között, és ott fordult elő a legtöbb infarktus, 3—4-szer any- nyi, mint a kevés telített zsírt, tehát főleg növényi eredetű zsiradékokat fogyasztó mediterrán országokban. Görögországban és Jugoszláviában 4,0—5,0 mmol/1 közötti az átlagos koleszterinszint. Azóta Finnországban és az USA-ban is jelentősen csökkentették az állati zsírok bevitelét, az USA-ban például 57%-kal, miközben a növényi eredetű olajok és margarin fogyasztása 41%-kal nőtt. Ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy az infarktus okozta halálozás az utóbbi három évtizedben az USA-ban 55%-kal csökkent. Az állati eredetű zsírok közül a közelmúltig hazánkban főleg a sertészsírt használták. Ennek oka részben a hagyományos konyha- technika, valamint a sertészsír és hagyma felhasználásával létrehozható kellemes ízhatás. Ennek az igénynek is megfelelően az állattenyésztésben „sertésdominancia” alakult ki. Az ország sertésállománya jelenleg 5 millió körül van. Miközben jelentős lépések történtek annak érdekében, hogy a sertéshús kevesebb zsírt tartalmazzon, nem szabad elfelejteni, hogy a lakosság zsírfogyasztásának mintegy fele főző- és kenőzsírokból adó-- dik, és csak 1/3-át adják a húsokban, húskészítményekben lévő ún. rejtett zsírok. Mi a probléma a sertészsírral? A zsírsavak három csoportját különböztetjük meg. Az ún. telített zsírsavak főleg állati eredetű zsírokban találhatók magas arányban, a sertészsírban 40—42%, a vajban 56—67%-ban. Az olaj, a margarin is tartalmaz telített zsírsavakat, de csak 10—20%-nyi arányban. Ezek a telített zsírok felelősek táplálkozásunkban a koleszterinszint emelkedéséért: kétszer olyan mértékben növelik azt, mint a táplálék koleszterintartalma. A második a többszörösen telítetlen zsírsavak csoportja, amelyek főleg az olajokban (65%), margarinokban (14—30%, a Flóra margarinban 54%) vannak túlsúlyban. Ezek képesek aktívan csökkenteni a koleszterinszintet. Ugyanakkor a növényi eredetű zsírokban — szemben az állati eredetűekkel — nincs egyetlen mg koleszterin sem. A harmadik csoport az egyszeresen telítetlen zsírsavak csoportja. Az egyik fő forrás az olívaolaj, amelynek a mediterrán diétában jelentős szerepe van. A sertészsír „védelmében” viszont meg kell jegyezni, hogy’az a margarint megközelítő mennyiségben tartalmaz (47%) viszont ilyen hasznosnak tekinthető zsírsavat. Ha a telített zsírokat a táplálkozásban egyszeresen telítetlenekre cseréljük, az is a koleszterinszint csökkenéséhez vezethet. A magas telített, alacsony többszörösen telítetlen zsírsavtartalmú sertészsírból még a közelmúltban is, az 1993-as statisztika szerint a nyugati nagy mediterrán országokhoz képest elképesztően sokat, fejenként és évenként 23 kg-ot fogyasztottunk, a 7 kg olaj, a 4 kg margarin és a 2 kg vaj mellett. Ezek a háztartási zsiradékok, kiegészülve a húsokban, tésztákban, csokolédákban, tojásban lévő telített zsírok fogyasztásával együtt, mintegy 50 kg össz- zsírfogyasztást jelentettek. így nem véletlen, hogy a magyar lakosság koleszterinszintje átlagosan 5,7—6,1 mmol/1 között van, miközben az ideális koleszterinszint 5,2 mmol/1 lenne. Ezt a mértéket a lakosság 2/3-ának a koleszterinszintje meghaladja. Az egészségüggyel, a prevencióval foglalkozók már évek óta próbálják a lakosság táplálkozását- helyesebb irányba terelni. Mindaddig ez nem sok eredményt hozott, amíg ezt az árviszonyok lehetetlenné tették. A fáradozások azért nem voltak feleslegesek, mert amikor 1994 körül a sertészsír ára váratlanul az olaj árának magasságába emelkedett, a lakosság egy csapásra változtatott szokásain, a zsírról jelentős részben olajra, margarinra váltott, mert már eleget hallott arról, hogy a növényi zsírok egészségesebbek. A KSH 1994-es felmérése szerint már olaj-margarin-zsír, a Szonda Ipsosnak a Szívbarát Táplálkozási Program keretében történt legújabb felmérése szerint olaj-zsír- margarin a sorrend. A sertészsír tehát lekerült az élről. Közben a fejenkénti éves sertéshús-fogyasztás is 1990 óta 39-ről 29 kg- ra csökkent, amelyet részben a drágulással magyaráznak. Mit hoz a jövő? Meg lehetünk elégedve ezzel a helyzettel? A korábbihoz képest egyértelműen igen. Azonban még mindig túl magas az össz- zsírfogyasztásunk: az összkalóriabevitel több mint 40%-át teszi ki, pedig minden ajánlás szerint 30% alá kellene szón tani. Ugyanakkor a statisztikáink sem tökéletesek, mert az ún. fogyasztási adatokba nem került bele az a sok millió sertésvágás, ami a háztartásokban történik. A lakosság tápanyagfogyasztásáról történő, kikérdezéssel készülő statisztikák ezt tartalmazzák, de az adatok a válaszadók becslésén, emlékezetén alapulnak. Ugyanakkor a felmérések bizonyították, hogy az emberek jelentős része nem csak egyfajta zsiradékot használ, hanem vegyesen is. A legutóbbi felmérés szerint például a sertészsírfogyasztók fele válaszolt úgy, hogy „mindig”, a fele pedig, hogy „gyakran” használ sertészsírt. A sertészsír tehát még sokáig nem fog minimalizálódni a magyar háztartásokban, ez nem reális, de nincs is rá szükség. Az össz-zsírfogyasz- tást kellene csökkenteni és el kell terjeszteni olyan zsírmentes sütési eljárásokat, mint a teflon, alufólia, cserépedény stb. Rá kell szoknunk az' egészségesebb olaj és margarin használatára. S hogy a hagyományos magyar konyha ízei se vesszenek ki ételeinkből, sertészsír is lehet otthon. A mennyiséggel azonban csínján bánjunk, használhatunk felváltva vagy vegyesen, keverve vagy hozzáadva zsírt a növényi eredetű zsiradékokhoz. Akiknek azonban a koleszterinszintje ismerten magas, azok a zsír és vaj helyett olajat és margarint használjanak. Dr. Pados Gyula, a Táplálkozási Fórum elnöke
