Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-08 / 286. szám

ÉLETMÓD A világbanki kölcsönből finanszíro­zott „Együtt egészségesen" prog­ram színtere Kalocsa és a mellette fek­vő Homokmégy. A pályázat alapján ki­választott program keretében azt vizs­gálják, hogy a betegségek elsődleges megelőzésére szolgáló nemzetközi gya­korlatban jól ismert módszerek hogyan és milyen hatékonysággal alkalmazha­tók ma egy magyar kisváros és falu he­lyi közösségében. A sikeresnek bizo­nyuló módszerek országos alkalmazás­ra kerülnek. A program az önkormány­zatok, a piaci szféra és a non-profit szektor bevonásával különböző tudo­mányágak eredményeinek felhasználá­sával kívánja megnyerni a lakosságot az egészséges életmódra. A kísérlet elindítói azt feltételezik, hogy az olyan helyi társadalomban, ahol az egészséggel kapcsolatos is­meretek és „beállítódottságok” ked­vezően alakulnak, az egészségügyi ellátórendszer is hatékonyabban működik. A Világbank által biztosí­tott pénzt elsősorban arra használ­ják fel, hogy a két településen mű­ködő megelőzési programokat fo­lyamatosan nyomon kövessék és értékeljék. nőiteknek, a speciális táplálkozásra szoruló betegeknek megpróbálják átadni azokat a készségeket, ame­lyekkel a meglévő alapanyagokkal és konyhatechnikával egészsége­sebb ételek állíthatók elő. A tömeg- étkeztetés megváltoztatására sza­kácsképzést szerveztek. Jelenleg Kalocsán már valamennyi menzát igénybe vevő gyermek azonos árért egészségesebben táplálkozik. A na­gyobb élelmiszerboltokban már ki­alakították az úgynevezett „egészsé­ges sarkokat”, ahol a program lógójával és „madaraival” hívják fel a vásárlók figyelmét az egészsége­sebb élelmiszer választására. Az éhség és a hiánybetegségek eltűntek, de helyette soha nem lá­tott méreteket ölt az elhízás, a ma­gas vérnyomás, a szív- és érrend­szeri betegségek, az ízületi bánta- lom, megjelentek az úgynevezett civilizációs betegségek is. Bár he­lyesebb volna ezeket a rosszul fel­használt jólét betegségeinek nevez­ni, mert nem szükségszerű és főleg nem elkerülhetetlen velejárói a fej­lődésnek. Akkor ettünk, amikor éhesek voltunk, azt, amit találtunk... Terjed a „jólétkor” Ehhez meg­szervezik a la­kosság szűrését, felkutatják a programba ön­kéntes alapon bevonható kis közösségeket. A vizsgálat ré­sze a táplálkozá­si szokások, a fi­zikai aktivitás, a dohányzás és az alkoholfogyasz­tás mértékének megismerése és egyben megpró­bálják egészsé­gesebb irányba is terelni e szokáso­kat. Külön részprogramot dolgoz­tak ki arra, hogy az úgynevezett már magas rizikójú csoportokba tartozó személyek esetében az alapellátás hatékonyan tudjon szembeszállni az egészségkárosodás veszélyével, csökkenteni tudja a kocká­zatokat. A táplálko­zási program egyik fontos eleme a Dózsa György Mező- gazdasági Szakközépis­kola tanfarmjá­val való együtt­működés, ahol mind a növény- termesztés, mind az állat- állomány átala­kításával egész­ségesebb alapanyagok előállítására törekszenek úgy, hogy az itt szerzett tapasztalatok mind a háztáji, mind a nagyüzemi mezőgazdaságban alkal­mazhatóak legyenek. E program ke­retében a tankonyhán a helyi iskolák diákjainak, a településen lakó fel­AZ OLVASOTTSÁG A MERCE... Az AS-M napilapok több mint egymillió olvasó életmódjában játszanak szerepet. csak AS-M napilapolvasó 926.000 fő 78% AS-M napilapok olvasottsága megyén belül: 1.043.000 fő AS-M napilapok olvasottsága megyén belül és kívül: 1.068.000 fő 117.000 fő 10% keresztolvasó 137.000 fő 12% csak országos napilapolvasó* AS-M Hirdetés 1122 Budapest, Városmajor u. 11. Tel: (1)202-5059 Fax: (1)202-5442 60 éve kapott Nobel-díjat a C-vitamin felfedezője A tudomány elsősorban megismerés Még ma sem tudjuk teljesen, hogy mi mindenre jó a C-vi­tamin. A kutatás újabb lehetőségeit, felhasználási terüle­teit tárja fel ennek a ma már szintetikus úton is előállítha­tó, bármelyik patikában megvásárolható szernek. Felfedezője, Szent-Györgyi Albert, 1937-ben kapott Nobel- díjat. 1986-ban bekövetkezett haláláig sokszor járt itthon, egész életében magyarnak vallotta magát. Egy csaknem 60 évvel ezelőtti interjú részletével emlékezünk rá.- Professzor úr, mivel foglalatoskodik?- Krumplit hámozok. Nincs ebben semmi meglepő. Sokszor bizony a két kezünkkel kell előkészíteni a kísérletekhez a szüksé­ges anyagot.- Az Orvosi Vegytani Intézetben vagyunk, ahol azt várnánk, hogy az emberek egész­ségén dolgoznak. De mi köze ennek a krumplihoz?- Az összefüggés az elég egyszerű. Az em­berben is, meg a krumpliban is végered­ményben ugyanaz az élet mozog. A sejtfel­építés felépítésének kémiai alapelvei a mi testünkben egyformák, a sejt életét, az élő szövet működését akarjuk megérteni és az majdnem mindegy, hogy saját sejtjeinket vagy a krumpli sejtjeit tanulmányozzuk.- A professzor úr laboratúriumában tehát nem új gyógyszerek után kutatnak?- Nem, hát persze hogy nem. A tudomány az elsősorban megismerés, tekintet nélkül arra, hogy van-e annak pillanatnyi gyakor­lati haszna vagy sincs.- Az itteni munkának tehát nincs is közvet­len haszna?- Már hogyne volna! A mi munkánk lé­nyege az, hogy az élő szervezet működé­sét akarjuk megérteni. Tanulmányozzuk ezt a szervezetet, a komplikált gépezetet, amelynek egyes csavarjai és kerekei a molekulák. Minél jobban ismerjük meg a gépezetet, annál könnyebb lesz egy-egy elkopott csavart újjal pótolni, egy-egy srófot kicserélni, vagyis egy betegséget gyógyítani. Ha az ember hozzákezd, hogy tudományos szempontból jobban megis­merje az élő sejt működését, persze aztán néha váratlanul rájön egy más olyan do­logra is, aminek mindjárt hasznát is lehet venni. így jutottam én például pár évvel ezelőtt az égési folyamatok tanulmányo­zása közben váratlanul egy vitamin felfe­dezéséhez. ami ma nagyon sok embernek menti meg az életét.- No és mi újdonság van a C-vitamin körül?- Hát tulajdonképpen nem is tudom, mert mi elfelejtettük már az egészet. Nem érünk mi rá a múlton rágódni, megyünk tovább a magunk útján, minden egyes eredmény csak egy további lépésnek a ki­indulópontja. ÉLETMÓD 3 Homeopátia a jövő század gyógyító művészete A hasonlót a hasonlóval Miért van az angol királyi háznak homeopata orvosa is? Miért gyógyítják Angliában a versenylovakat homeopátiás szerekkel? Miért részesíti előnyben a kanadai jéghokicsapat orvosa a csak természetes - növényi, állati, ásványi - eredetű homeopátiás szereket? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszolhassunk, először azt kell megnéznünk, hogy mi is az a home­opátia. E szelíd, a szervezet öngyó­gyító erőit aktiváló gyógymód elne­vezése görög eredetű szóösszetétel. Szó szerinti fordításban „hasonló szenvedést” jelent. Hazánkban a nyelvújítás korában a „hasonszen- vészet” vagy a „hasonszenvi gyógy­mód” kifejezéseket használták. A homeopátiás gyógyítás atyjának dr. Samuel Hahnemann (1755-1843) német orvost tekintjük. Bár - mint azt ő is elismerte - az ötlet nem tőle származott, ő „csak” a gyógymód rendszerbe foglalója volt. A homeo­pátiás gyógyítás alapelvét először a híres ókori orvos, Hippokratész fo­galmazta meg. Ő azt írta, hogy a gyógyítás két útját ismeri: az egyik az úgynevezett ellentétesség elvén alapul, ekkor a beteg a tüneteivel el­lentétes hatású szert kap - ez az allopátia. Ma ezt racionális orvos­lásnak, akadémikus orvoslásnak is nevezhetjük. Ezt tanítják az orvosi egyetemeken. A másik lehetőség az, amikor a beteget olyan szer kis adagjával gyógyítják, amely egész­séges embernek nagy adagban adva maga is képes olyan tüneteket kivál­tani, mint amelyekről a beteg pa­naszkodik. Ez - Hippokratész meg­fogalmazása szerint - a homeopátia, azaz a hasonlóság elvének alkalma­zása a gyógyításban. A több nyelven beszélő Hahnemann sokoldalúan képzett or­vos és gyógyszerész volt. Korának orvosi módszereivel elégedetlen, kétkedő embernek ismerték. Egy gyógyszerészeti könyvet olvasva rá­bukkant Cullennek a kínafa kérgével végzett kísérleteire és elhatározta, hogy kipróbálja, igaz-e, amit kollé­gája állít. Nevezetesen azt, hogy a kínafa kérge, a kinin az által gyó­gyítja a maláriát, hogy keserű íze miatt a gyomrot erősíti. Hahnemann úgy gondolta, hogy a gyógyulás a szer lázcsillapító hatásának a követ­kezménye. Eldöntötte, hogy ezt be is bizonyítja. Bár egészséges volt, többszöri nagy adag kinin bevételé­vel kezdte „kúrálni” magát, azt vár­va, hogy testhőmérséklete hamaro­san a normális alá süllyed. Sem ő, sem korának többi orvosa akkor még nem tudta, hogy a lázcsillapítók a normális testhőmérsékletet nem befolyásolják, kizárólag lázas álla­potban hatnak. így aztán, mivel a testhőmérséklete csak nem akart csökkenni, újabb és újabb nagy adag kinint vett be. Amit tapasztalt, az pont az ellenkezője volt annak, amit várt. Ugyanis Hahnemann lázas lett és a malária tüneteinek kialakulását kezdte magán észlelni. Úgy gondolkodott: van egy szer, aminek kis adagjával gyógyítjuk a maláriát, ha azonban nagy adagban egészséges embernek adjuk, ugyan­ezen betegség jellemző tüneteit vált­juk ki vele. Ezt az alapelvet többfé­leképpen is megfogalmazhatjuk. Mondhatjuk azt, hogy ami nagy adagban méreg, az kis adagban or­vosság. Hallhatjuk úgy is, hogy ami a betegséget kiváltja, az meg is ké­pes azt gyógyítani. Hahnemann ezt az összefüggést a homeopátia egyes számú alaptörvényeként foglalta össze és a „Hasonlósági szabály” névvel illette. Ennek a kétszáz éves gyógymód­nak több nagy előnye van: nincse­nek káros mellékhatásai, kímélete­sen gyógyít, bármely életkorban, te­hát csecsemő- és időskorban is al­kalmazható, terhesség, szoptatás alatt is nyugodtan szedhető. A szer­vezetben a homeopátiás szerrel szemben nem alakul ki hozzászokás, gyógyszerfűggőség, allergia. E módszerrel a heveny és krónikus be­tegségek egyaránt kezelhetők. A klasszikus módszer alkalmazásakor a gyógyítás nemcsak a beteg szervre irányul, hanem a testi-lelki harmó­nia teljes visszaállítására is törek­szik. Alkalmazójának azonban tisz­tában kell lennie a módszer korlá­táival is, így a homeopátiás szakmai szabályok ismerete és betartása ter­mészetesen itt is nagyon fontos. A homeopátia alkalmazásával az orvos kezében eggyel több lehető­ség van betege gyógyítására. Ne fe­lejtsük el, hogy a hippokratészi eskü minden orvost kötelez. Ha betege számára valamely gyógymód nem megfelelő, kötelessége másikat ta­lálni, hogy segíthessen rajta. S eb­ben az egyik választható út a ho­meopátia. Alacsony a vérnyomása? Akinek alacsony a vérnyomása, ugyanúgy veszélyben van, mint a magas vérnyomású, s rá is jóval gyakrabban lesel­kedik az infarktus, mint eddig hitték. Az alacsony vérnyo- másúak - azok, akiknek a vérnyomása például 100/60, te­hát jóval alatta marad a 120-130/80-90-es normálérték­nek - hajlama erre a legtöbbször örökletes - vélik a szakte­kintélyek. Önmagunk is sokat tehetünk az alacsony vér­nyomással járó káros hatások csökkentéséért. Hogyan?- Az alacsony vérnyomású ügyeljen rá, hogy aludja ki ma­gát, mert aki túl sokat dolgozik, annak a vérnyomása is többnyire leesik.- Ne végezzen hirtelen helyzetváltozással járó mozgáso­kat. Ne ugorjon fel egy mozdulattal az ágyról. Először nyúj­tózkodjon és fokozatosan öljön fel, keljen ki a puha ágyból!- Szaunázzon otthon. Zuhanyozzon váltakozva hideg-me­leg vízzel!- Igyon naponta 2-3 liter ásványvizet. Ez stabilizálja a vér­keringést.- Naponta igyon meg 1-1 csésze teát vagy kávét. Ez növe­li a vérnyomást. Ha viszont sok kávét fogyaszt, ez megint lecsökken.- Ellenőriztesse rendszeresen vérnyomását és kérjen vér­képet Ezt értékelje ki orvosával, és döntsék el, szüksége van-e külön orvosságra. Ha az ember kiadja a mérgét, az jót tesz a lelki egyensúlyá­nak. Ennek a régi egészségi szabálynak van azonban egy hátulütője, amelyet most ame­rikai szívspecialisták felfedez­tek. Azoknál az embereknél, akik gyakran szabad utat en­gednek dühüknek, kétszeres a szívinfarktus veszélye a magu­kon uralkodni tudókkal szem­ben. Ezt bizonyította az amerikai szívspecialisták Orlandóban (Florida) tartott éves kong­resszusán dr. Susan Everson szívgyógyászprofesszor leg­újabb kutatási eredményeivel: „A dühöngés nagyon veszélyes az egészségre.” Az orvosnő a michigani egyetemről hét év alatt 2100 szívinfarktusos férfit vizsgált. Átlagéletkoruk 53 év volt. A kongresszuson bejelentet­ték, hogy dr. Everson vizsgála­ta az első, amely feltűnő oko­zati összefüggést mutatott ki a dühkitörések mértéke és a szívrohamok között. Nem ma­radt említés nélkül az sem, hogy a düh elnyomása szintén veszélyes az egészségre. Aki magába záija a mérgét, annak a magas vérnyomás problémájá­val kell szembesülnie. Az orr vosok nem adtak tanácsot arra, mit tegyenek különösen a férfi­ak különböző élethelyzetekben annak érdekében, hogy mind a szívinfarktust, mind a magas vérnyomást elkerüljék. Add ki a mérged, de: Dühöngeni veszélyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom