Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-01 / 280. szám
Ha az újság megírja... A közszerepléshez nem szokott ember hogyan éli meg, ha riportalannyá teszik, ha ír róla az újság? (5. oldal) Sportmagazin melléklet I-IV oldal Suzuki-új donságok Az idén ötéves Suzuki 1997-ben 70 ezer gépkocsit gyártott Magyarországon. (12. oldal) 1997. DECEMBER 1., HÉTFŐ ÁRA: 39 FORINT LII. ÉVFOLYAM 280. SZÁM Már cs^k 6 és itt * VASÁRNAPI j. H HÍREK Öt évig. (i) Vésztőn az ivóvíz-szolgáltatási, szennyvíz-elvezetési és szennyvíz-tisztítási feladatokkal ötéves időtartamra a Békés Megyei Vízművek Vállalatot bízta meg a nagyközség képviselő-testülete. A vállalat jogelődjei révén már több mint negyedszázada jelen van Vésztőn, s tevékenységével különösebb panasz egyszer sem merült fel. Mikulás-ünnepség, (z) A Hungarotel Rt., a HTCC leányvállalata december 8-án, a tarhosi diákotthonban jótékony- sági Mikulás-ünnepséget rendez az otthon kis lakóinak. A fél egykor kezdődő program keretében minden gyermeket megajándékoznak, a gyerekek műsorral kedveskednek a Télapónak. Az ünnepség résztvevőit az LBL Kft. készítette pizzával vendégelik meg, amit a Burek pékség süt. Év végi csúcs előtt, (gh) Battonyán és Lökösházán az,elmúlt héten 26 ezer 500 utas lépte át az államhatárt. Negyvenöt személy jelentett be vámköteles árut (zömében ruhaneműt és illatszert), ők összesen 211 ezer Ft vámot fizéttek. Egy bolgár állampolgár több mint 600 db CD-lemezt kísérelt meg illegálisan behozni az országba mintegy 350 ezer Ft értékben. A vámhivatal dolgozói már felkészültek az év végi csúcsforgalomra, az ünnepekkel összefüggő forgalomnövekedés azonban egyelőre még nem érzékelhető. Különös lőszerraktár. Gyűjtőszenvedélyére hivatkozott az a 17 éves, dunaújvárosi fiú, akinek kocsijában 9 kiló robbanószert találtak a rendőrök. A fiú lakásán további lőszerek, robbanószer gyártásához használt alkatrészek, gyújtószerkezetek kerültek elő egy aknavető gránát társaságában. Film készül Békéscsabáról, (a) Az elmúlt hétvégén bizonyára sokan kérdezgették kíváncsian, mit keres egy hatalmas daru Békéscsaba belvárosában? Nos, a Duna Televízió stábja telepedett le városunkban négy napra a békéscsabai közgyűlés legutóbbi határozata értelmében. Érkezett ugyanis egy felajánlás, miszerint a Duna TV Rt. és az Országos Műemléki Hivatal közös vállalkozásában az „Amiről a kövek mesélnek — Történelmi városok” című sorozatban Békéscsabát is bemutatnák. A film 860 ezer forintba kerül, ebből 660 ezer forintot a sorozat létrehozói állnak, Békéscsaba pedig 200 ezer forinttal, szállással és egyéb támogatással sietett a stáb segítségére. A film 1998. február 8-án vasárnap délelőtt, és február 12-én, csütörtökön délután kerül adásba és minden bizonnyal láthatjuk majd az evangélikus gimnázium impozáns épületét is fotó: such tamás Kárpótlás tumultus nélkül Mától ismét megnyitják Gyulán a Kereskedelmi Bank Hétvezér utcai irodáját Mint ismert, a törvény szerint az 1945—1951 között személyi szabadságuktól megfosztottak anyagi kárpótlásra jogosultak. Ez a külföldön, így a Romániában élő magyar nemzetiségűeket is érinti és számukat több mint tízezerre teszik. A kárpótlásra jogosultak a Kereskedelmi és Hitelbanknál kaphatnak kárpótlási jegyet, illetve válthatják azt be készpénzre. Az érintettek nagy száma miatt a Romániából érkezettek hosszú sora kígyózik a Kereskedelmi és Hitelbank némely fiókja előtt. Dr. Arpási Zoltánnét, a gyulai fiók igazgatóját kérdeztük, mi a megoldás? — Központunk több határmenti városban működő fiókot jelölt ki erre a feladatra, a megyében a miénket és az orosházit. Kezdetben még kezelhető volt a sokszorosára nőtt ügyfél- forgalom, az utóbbi időben azonban ez már a Megyeház utcai fiókunk kiegyensúlyozott működését is gátolta. — Magyarán, a törzs-ügyfélkör látta kárát a megnövekedett forgalomnak, nekik okozott ez kényelmetlenséget. — Több mint kényelmetlenséget, és ezért elnézésüket kérjük, türelmüket ezúton is köszönjük. A tehermentesítésre hétfőtől átmenetileg és kizárólagosan az említett kárpótlási jegyek kidására ismét megnyitjuk Hétvezér utcai irodánkat, ahol kulturált körülmények között tudjuk fogadni a jogosultakat. Az iroda reggel fél nyolctól tizenhárom óráig tart nyitva. — Ezzel lényegében helyreáll a Megyeház utcai fiók megszokott működési rendje? — Igen, újra megfelelő színvonalon tudjuk kiszolgálni állandó üzletfeleinket, ugyanakkor a Hétvezér utcában a kárpótlást intézők is gyorsabban jutnak jegyükhöz, illetve pénzükhöz. S. F. A helyzet mára tarthatatlanná vált Már tervezik az „új” tiszaugi hidat Évek óta egyre kritikusabb a helyzet a 44-es fó'út tiszaugi tiszai átkelési szakaszán. A régi híd már nem alkalmas a megnövekedett forgalom átengedésére, ezért mindenképpen megoldást kell találni a korszerűbb, az igényeknek megfelelő' átkelő' kialakítására. Lapunk megtudta, hogy a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság (kht.) — azonosulva a több éves Békés megyei kezdeményezéssel — indítványozta a közlekedési minisztériumnál: a tiszaugi átkeléssel járó jelenlegi tortúrát mielőbb oldják meg, mert áldatlan állapotok uralkodnak a hídon. Az évek során egyre nagyobb forgalom „zúdult” a szerkezetre, és ez lett a legkritikusabb pontja a 44-es főútnak. Időközben a hidat nem is olyan régen fel kellett újítani. Ennek következtében a szerkezet teherbírása 20 tonnáról 40 tonnára növekedett, ezzel mintegy vonzotta a nehezebb kamionokat, amelyek eddig elkerülték ezt az utat. Ennek következtében azonban a közös vasúti-közúti forgalmat áteresztő híd útburkolata állandóan feltöredezik, a kht. munkásai a legnagyobb igénybevételnek kitett sínek közötti aszfaltburkolatot gyakorta kénytelenek jávítani, ami jókora költséget emészt fel. Ezt a tarthatatlan helyzetet oldaná meg az a pályázat, amelyet a minisztérium írt ki nemrégiben. Három változat közül választottak. Ezek szerint a meglevő pillérekre helyezve — különleges megoldással — kiszélesítenék a hidat. A vasúti és a köz- úú forgalmat ezzel egymástól elkülönítenék. Az elképzelés valóra váltására az engedélyezési terven máris dolgoznak, elkészítési határideje 1998. június 30-a. Az engedélyezési terv alapján hirdethetik meg a kivitelezési pályázatot. Tóth András Csermis Tibor díszpolgár Jövőre elkészül Kondoroson a közösségi létesítmény Csernus Tibort, a Franciaországban élő világhírű festőművészt Kondoros díszpolgára címmel tüntette ki a község képviselő-testülete. Szombaton Kondoroson, a Petőfi István Általános Iskolában tartott ünnepi testületi ülésen a díszpolgári címet a kétszeres Munkácsy-díjas, Kos- suth-díjas kondorosi származású művész nevében Kratochwill Mimi művészettörténész vette át. Csemus Tibor és felesége az ugyancsak festőművész Sylvester Katalin, Bernáth Aurél tanítványai voltak. Csemus a tassiszta, szürrealista irányzat követője, alkotásait neves múzeumok és magángyűjtemények nagybecsű darabjaik között tartják számon. Á festőművész idén hetvenéves. A képviselő-testület Kondorosért emlékéremmel tüntette ki Győré Jánosné pedagógust és dr. Bartóki László orvost. A ünnepi ülés másik jeles eseménye a többfunkciós közösségi létesítmény alapkő- letétele volt. A 2066 négyzet- méteres létesítményben könyvtárat és sportcsarnokot — benne nemzetközi méretű kézilabda- pályát — alakítanak ki. Dr. Kondé Gábor polgármester az ülésen köszönetét mondott Szöltősi Istvánná és Földesi Zoltán országgyűlési képviselőknek, akik segítettek abban, hogy a község e beruházáshoz elnyerje a 129 millió forintos céltámogatást. A település a támogatás mellé 22 millió forint saját erőt vállal. A létesítmény tervezője a szarvasi Integrál Gmk, kivitelezője a békéscsabai BÁÉV Rt. Az impozáns létesítmény a tervek szerint jövő nyárra elkészül. Cs. R. Tankönyvek elsősöknek A Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerinti első osztályos tankönyv- családot mutat be december 4-én 12.30-tól a Nemzeti Tankönyv- kiadó Rt. Békéscsabán, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban. A rendezvényt Végh László alpolgármester nyitja meg, majd Hangya Imi és Tücsök Peti közreműködésével játékos vetélkedőt rendeznek gyerekeknek. A hét könyvből álló tankönyvcsomagot 1998 januárjától rendelhetik majd meg az általános iskolák. A bemutatón a pedagógusok és az érdeklődő szülők megismerkedhetnek a tankönyvek szerzőivel, a tankönyvek és a NAT helyi és tantárgyi terveinek kapcsolatával. A tankönyvcsomaggal kapcsolatban lapunkban a közeljövőben interjút olvashatnak Bánszkiné Nagy Évával, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. megyei vezető referensével. (y) A térképen változó Európa Egy-két évvel a prágai tavasz után nagyon nem szerették a magyar szót Pozsonyban. Az oroszt meg még úgy sem: annak hallatán rögtön kinyílt a bicska az államalkotók (pontosabban: a félállam-alkotók) zsebében! Elbizonytalanodván, sőt kellőképpen megszeppenvén, elhatároztam, hogy én ezektől nem kérdezek semmit, inkább lejárom a lábamat. Az egykori (magyar) királyi székvárosban való turistáskodásom alatt csak egyszer szegtem meg elhatározásomat, mégpedig egy fehér bottal közlekedő idős hölgy miatt. „Átkísérhetem?” — szólítottam meg a zebránál. Akcentus nélküli magyarsággal megköszönte segítőkészségemet, és belém karolt. Amíg átértünk a túloldalra, kifejtette abbéli meggyőződését, hogy mégiscsak van Isten, mert lám, útjába vezérelt egy fajtájabelit, aki érti őt, és akit ő is megért. „Ötven éve, hogy megszálltak, s én nem tudtam a nyelvüket megtanulni. Már azt hiszem, nem is fogom” — jelentette ki, s nem csüggedést, hanem némi dacot éreztem a hangjában. E majd három évtizedes emlék mindig felötlik bennem, ha nyelvtörvényről, helységnévtáblák körüli cirkuszokról, kétnyelvű bizonyítványok tilalmáról, anyanyelven történő oktatásról, s határon túli magyar egye- tem(ek)ről hallok. Magam elé képzelek egy atyámfiát: nevezzük Szabó Józsefnek, s lakjék 1920-ban Mikes Kelemen szülőföldjén, Háromszékben. Emberünk ötvenéves korában hallott először újlatin beszédet, az ellenséges hadak betörésekor, 1916 szeptemberében. Négy év múlva a győzők átkeresztelték Iosif Sabaura, s ráparancsoltak: „Beszéld az állam nyelvét!” S a Szabó Józsefek azóta sem tudják, hányadán állnak önmagukkal és... a világgal. De most „Az EU- csatlakozásra váró közép-európai országok” című, Brüsz- szelben kiadott térkép magyar változata kijelöli a helyüket: Bratislavában, Kosicén, Miercurea-Ciucban és S fantu -Gheorghén. Ménesi György
