Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08-09 / 261. szám

1997. november 8-9., szombat-vasárnap VILAGTUKOR Atlanti krónika Washingtonban is igen várható Az amerikai szenátus tavasszal ratifikálja a NATO-bóvítést Az Egyesült Államok külügyminisztériumában külön szak­értő foglalkozik a NATO-bővítés törvényhozási ratifikációjá­val. Cameron Munter - a magyar sajtóban - először video- konferencia-vonalon, „élőben” válaszolt a Ferenczy Euro- press munkatársának a témával kapcsolatos kérdéseire. Interjú műhold segítségével fotó: feb/kallus György — A Clinton-kormányzat a sza­bad piacgazdaság támogatá­sának jegyében kötelezte el magát a NATO bővítése mel­lett. Egyes vélemények szerint az USA ezzel a Kelet-Európá-- ban beruházott amerikai tőke fölé kíván védernyőt emelni. Egyetért ezzel? — Felfogásunk szerint a NATO kibővítése Európa egyesítésének egyik lépcső­foka. Az egyesített kontinen­sen a béke és a biztonság felté­telei közölt mindenféle tőke- befektetés lehetővé válik, és nemcsak az amerikaiak szá­mára. Hadd idézzem Lawrence Summers pénzügyminiszter­helyettesünket, aki szerint a stabilitás olyan, mint az oxi­gén: csak akkor jut eszünkbe, ha hiányzik. Európa teljes egyesítése ezen „oxigén” sza­bad áramlását teremti majd meg. Ami az amerikai szem­pontokat illeti, a bővítésnek ezt a körét az Egyesült Álla­mok és szövetségesei közösen kezdeményezték. — Ha Európa teljességéről van szó, akkor a kibővülő NATO határa miért nem terjed tovább Magyarországnál? — Valójában folyamatról van szó - annak a tervnek a megvalósulásáról, amelyet George Marshall és mások álmodtak meg a második vi­lágháború után. Vagyis nem a határok kitolása a cél, hanem a mesterséges választóvonalak megszüntetése Közép-Euró- pában - a nyitás azon országok számára, amelyek haladást ér­tek el a demokrácia és a piac- gazdaság építésében, s az egyesült Európa részévé vál­hatnak. De ez nem történik meg egy csapásra.- Magában az Egyesült Ál­lamokban milyen erős a NATO-bővítés ellenzéke — azoknak a hangja, akik első­sorban a költségek növekedé­sétől félnek? — Ellenzékről nem beszélhe­tünk. A kongresszusban vi­szont kétségtelenül kemény kérdések hangzanak el, hogy a bővítés milyen reakciót vált ki Oroszország részéről; miként befolyásolja az új tagok felvé­tele a NATO erejét; s végül hogy ez mibe fog kerülni.-Ami Oroszországot illeti, Jelcin elnök és tanácsadói to­vább haladnak előre a demok­ratizálódás és a leszerelés út­ján, és a helyzet viszonylag stabil. A másik kérdésre is meggyőző a válasz: az új NATO-tagok erősíteni fogják a szövetséget; ezt bizonyítja mindaz, amit a boszniai és az Öböl-háború idején tettek. Vé­gül: a bővítés költségeivel kapcsolatban a NATO tagjai megegyeztek abban, hogy a kiadások elfogadhatóak lesz­nek mind a szövetségesek, mind pedig a belépők számára.- Előfordulhat-e, hogy a washingtoni kongresszus le­szavazza a bővítést?- A Clinton-kormányzat meg van győződve arról, hogy a szenátus elfogadja a hármak felvételét: számos szenátor már elkötelezte magát, s támo­gatja a bővítést mindkét párt vezetése, továbbá a szenátus kétpárti NATO-albizottsága is. Úgy hiszem, a három ország felvételének ratifikálása egy­ben az Egyesült Államok európai elkötelezettségének megerősítése is lesz. Annak deklarálása, hogy a NATO, az Európai Unió és más szerveze­tek közösen vesznek részt az egyesült Európa megalkotásá­ban. A ratifikáció egyébként úgy történik, hogy a decem­berben aláírt csatlakozási do­kumentumot a kormány janu­árban terjeszti a törvényhozás elé; a kongresszusi vita várha­tóan februárban lezajlik, és ta­lán márciusban vagy április­ban megtörténhet a szavazás.-Mi történne ön szerint ak­kor, ha a magyarok a belépés ellen szavaznának? — Meggyőződésem, hogy a döntés „igen” lesz. Magyaror­szág Európa része; mindig az volt, és az is lesz. A magyarok tudják, hogy a NATO-tagság csak egy lépés a sok közül, amely visszavezet abba az Európába, ahonnan 50 éven át ki voltak rekesztve. Meggyő­ződésem, hogy a népszavazás támogatni fogja a belépést a NATO-ba, s a szövetség tagja­ként köszönthetjük majd önö­ket mi mindannyian, akik most Európa újraegyesítésén fára­dozunk. Csák Elemér A kisebbségekkel van gond Zdenka Kramplova szlovák külügy­miniszter pénteken Bécsben osztrák kol­légájával, Wolfgang Schüssellel tárgyalt. A pozsonyi diplomácia vezetője szerint a magyar-szlovák kapcsolatokra „sajnos rányomják bélyegüket a kisebbségek problémái”, de a kereskedelmi és ipari együttműködés jó, sem a kulturális, sem a gazdasági kapcsolatokban nincsenek problémák a két ország között. A Nimitz marad az öbölben Az iraki helyzetre való tekintettel elha­lasztották a Nimitz amerikai repülőgép­hordozó hét végére beütemezett látogatá­sát az abu-dzabi kikötőben az Egyesült Arab Emírségekben. A hajó, fedélzetén ötven harci géppel, a Perzsa-öbölben ma­rad. Amerikai vezetők, köztük AI Gore al- elnök és William Cohen védelmi minisz­Hírek röviden tér, csütörtökön ismételten figyelmeztet­ték Bagdadot: jobban teszi, ha felhagy a terméketlen kötélhúzással, és maradékta­lanul végrehajtja a Biztonsági Tanács ha­tározatait. Köztük azt, amelyik előírja az iraki tömegpusztító fegyverrendszerek megsemmisítését. Megszűnt a kamionblokád Az öt napon át sztrájkoló kamionvezetők nagy részét (61,73 százalékát) képviselő CFDT francia szakszervezet bejelentette, hogy elfogadta a munkáltatókkal az éj­szaka folytatott tárgyalásokon kialakított egyezménytervezetet. Délután aláírták a megállapodást, és ezt követően véget ve­tettek a blokádnak. Solanáék villámlátogatása A daytoni egyezmény végrehajtásáról és a boszniai szerb államon belüli válság meg­oldásáról tárgyalt pénteken Szarajevóban és Belgradban Javier Solana NATO-főtit- kár és Wesley Clark tábornok, az észak-at­lanti szövetség Európában állomásozó erőinek főparancsnoka. Közben Nagy-Bri- tannia bejelentette: kész menedéket nyúj­tani azoknak, akik tanúvallomást tesznek a délszláv háborús bűnösök törvény előtti elszámoltatására hivatott hágai bírói fó­rumon, s emiatt hazájukba visszatérve éle­tüket veszély fenyegetné. Tufo lesz az új nagykövet A washingtoni szenátus csütörtökön jóvá­hagyta az Egyesült Államok új magyaror­szági nagykövetének személyét: az ame­rikai külképviselet élén Peter Francis Tufo áll majd. Á leendő diplomata végzettsé­gére nézve jogász, s jelenleg a vállalat­egyesítési ügyekkel foglalkozó New York-i Miibank, Tweed, Hadley and McCloy jogi cégnél tölt be magas állást. Az Európai Unió támogatja a területfejlesztést Elismerés a reformoknak Berlinben megkezdődik az Európa Fórum tanácskozása, amelyen részt vesz Roman Herzog német államfő, Javier Solana NATO-főtitkár is. Ha­zánkat Kovács László kül­ügyminiszter képviseli. Magyarország volt a díszven­dég a német gazdasági élet ki­emelkedő személyiségeit is magában foglaló tekintélyes Kelet- és Közép-Európa Egye­sület idei díszközgyűlésén. A hamburgi városházán Klaus Bänger, a bonni gazdasági mi­nisztérium államtitkára elisme­réssel szólt a magyarországi re­formok eredményességéről. A magyar kormány nevében Fazakas Szabolcs ipari, keres­kedelmi és idegenforgalmi mi­niszter elmondta: Magyaror­szág immár valódi piacgazda­sággá vált, ezt tükrözi a kül­földi tőkebeáramlás változatla­nul magas szintje is. Az európai integráción belül továbbra is Németország marad hazánk legfőbb gazdasági partnere. Az Európai Unió strukturális pénzügyi alapjainak mintegy harmada 2000-2006 között a belépni szándékozó, illetve az újonnan belépett tagok terület- fejlesztési céljainak megvalósí­tását fogja szolgálni. Ez az ösz- szeg mintegy 45 milliárd ECU, amiből csaknem 7 milliárd ECU segíti majd a belépésre készülő országokat. A tagságot elnyerő nemzetek területfej­lesztési elképzeléseit az Unió kasszájából további 38 milliárd ECU-vel támogatják majd — mondta Monika Wulf-Mathies, az Európai Unió regionális po­litikáért felelős főbiztosa. Csak a jóra emlékeznek Borisz Jelcin tévébeszéde a 80. évfordulón „November 7. változatlanul a legpirosabb betűvel írott ün­nep az orosz naptárban. Az 1917. évi forradalom évfordu­lóját érdemes megőrizni kü­lönleges napként.” „Az orosz és a világtörténe­lem emlékezetes mérföldköve mindamellett ma már új értel­mezést nyert, éppen történelmi tanúsága, leckéje miatt kell em­lékeznünk rá” - jelentette ki az orosz bolsevik forradalom 80. évfordulóján elhangzott tévé­beszédében Borisz Jelcin. Az orosz államfő szerint az emberek szívesebben emlékez­nek a jóra az évfordulón: „a második világháborús győze­lemre, az iparosítás, az űrkuta­tás vívmányaira, mindarra, amit a nép teremtett meg, de amit a bolsevikok sajátítottak ki sike­rüknek. Ugyanakkor éppen a forradalom robbantotta ki a testvérgyilkos polgárháborút, a hétköznapi emberi értékeket feláldozta a politikai fanatiz­mus oltárán, és évtizedek­re madárijesztővé változtatta Oroszországot a világ népei és országai számára.” Az orosz elnök rendeletet hozott, hogy Oroszországban közös emlékművet állítsanak a polgárháború áldozatainak, akik a barikádok ellentétes ol­dalán harcoltak. Oroszország-szerte százez­rek vonultak fel az évfordulón. A rendőrség mind a bal-, mind pedig a jobboldali tüntetéseket engedélyezte. A szuperteleszkóp átmérője háromszáz méter Túllátnak az ufókon Miközben a kutatószondák a több milliárd kilométer távol­ságban lévő égitestek felé szá­guldanak, a Puerto Ricó-i óriásteleszkóp gazdái ennél sokkal messzebbre fülelnek. Nemrég harmincmillió dollá­rért felújították a világ legna­gyobb rádióteleszkópját, hogy a korábbiaknál nagyobb energiá­val kutathassák az irdatlan tá­volságokat. A szerkezet átmé­rője háromszáz méter, és egy­millió watt energiájú jeleket sugároz a világűrbe. Csupán a Tejútrendszerben 300 milliárd csillag van, ame­lyek körül bolygók keringhet­nek. Ezek között akadhat nem is egy, ahol létezik élet. Az ar­ceibói óriásteleszkóp a földön kívüli intelligencia keresésén túl távolságokat is mér, össze­hasonlít és elemez. Jelenleg 140 munkatárs dolgozik a Pu­erto Ricó-i „támaszponton”. Nemrég készítették el a Hold pontos domborzati térképét, és az ő munkájukat dicséri a 48 millió kilométerre lévő Vénusz, a 65 millió kilométerre keringő Mars, illetve a 100 millió kilo­méteres távolságban haladó Merkúr feltérképezése. S bár ezek a bolygók mind itt vannak „karnyújtásnyira”, a 300 ezer kilométeres sebességgel szá­guldó rádióhullámoknak két és fél órájukba telik, mire megjár­ják az oda-vissza utat Puerto Rico és a Szaturnusz között. Itt a tél: a pingvinek már Münchenben vannak! Pontosabban: a bajor főváros állatkertjében. A frakkos madarak igazán örülnek a hidegnek: naponta egy órát sétálva rend­szerint meglátogatják barátjukat, a jegesmedvét. fotó: feb/rf.uter Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A hét sztárja: St. Martin Fésűs Kornélia, a sikeres beugró Az új tv2 és RTL Klub műsora! Savannah „angyalai” Jockey két keréken Tordai Teri figyel a muskátlira is Nicole Kidman nem panaszkodik Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom