Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-05 / 258. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. november 5., szerda e Megkérdeztük olvasóinkat Kit váltanának le a magyar labdarúgásban? Szűcs István, 45 éves, békéscsa­bai vízvezeték-szerelő: — Ami a jugoszlávok elleni 1—7-es meccsen történt, az nem a válogatott, hanem az or­szág szégyene. A Magyar Lab­darúgó Szövetség vezetőinek ezek után automatikusan és ön­ként fel kellene állniuk, és átad­ni a helyüket. Hasonlóan Csank János szövetségi kapitányhoz, akinek lett volna ideje összeko­vácsolni egy csapatot, de ez nem sikerült. Igaz, az is hozzá­tartozik a tiszta képhez, hogy ő is csak abból „főzhet”, ami a rendelkezésére áll. V. Kis Tamás, 30 éves, a Milla Trió Humortársulat tagja: — Elküldeném az MLSZ-ve- zérkart, a szövetségi kapitányt és a játékosokat is, a pályákat pedig beszántatnám, és muskát­lit ültetnék a földbe. így valami esztétikusát, szépet is láthatná­nak a kilátogatok — néző is lenne legalább annyi, mint egy magyar focimeccsen —, és nem is idegesítenék fel magukat. A futballisták mehetnének dol­gozni, vagy humoristának. Úgy látom, a felelősséget senki nem vállalja a kudarcért, így ez is a Milla Trióra marad. Acs Imre, 60 éves, békéscsabai postai dolgozó: — Nem váltanék le senkit egy balul sikerült mérkőzés után, ahol az ellenfélnek minden összejött, nekünk pedig semmi. Mi a biztosíték ugyanis arra, hogy az őket követők jobban csinálnák? Csankot határozott, jó szakembernek tartom, de a já­tékosok helyett gólt rúgni ő sem tud, hasonlóan az MLSZ-veze- téshez. Nem temetni kell a ma­gyar focit, hanem megadni az il­letékeseknek azt az esélyt, hogy amiben hibáztak, azt jóváte- gyék, a jövőben ne kövessék el. Turcsi Imre, 52 éves, békéscsa­bai nyugdíjas: — Hosszú évek óta megfi­gyelhető: bárki az MLSZ elnöke vagy a kapitány, semmi előrelé­pés nem történik. Nálunk túl so­kan élnek a fociból és nem a foci­ért. Amíg nincs gyökeres válto­zás, csak dagonyázunk a mocsár­ban. Az utánpótlásra szánható pénzt is a nagycsapatokra költik az egyesületek. Olyan szerződé­seket kötnek egyes labdarúgók­kal, hogy azok a kispadon ülve is megkeresik a havi egymilliót. Közben a közönség már hátat fordított a magyar focinak, (c) FOTÖ: LEHOCZKY PÉTER Wegroszta-bútorok a megyei kórházban Vágya egy terem, ahol állandó kiállítása lehetne Gyulán, a Pándy Kálmán Me­gyei Kórház igazgatási épületé­nek aulájában október 30-án újabb kiállítás nyílt az alkotótevékenység megbecsülé­sének jeleként. Ezúttal a gyulai Wegroszta Gyula népi iparmű­vész hozta el makettműveit, melyek a magyarországi, erdé­lyi néprajzi tájegységek bútora­it idézik. A tárlatot meg­nyitó dr. Kander Zoltán orvosigazgató meseországba hívta az érdeklődőket. A tanult mestersége szerint cukrász al­kotóról elmondta, 1963 óta fa­rag, fest, tagja a Gyulai Művé­szek Társaságának, több hely- történeti munkát is megírt. Nemcsak tanulmányozója, újra- alkotója is a népművészetnek. Wegroszta Gyula mintegy 30 kisbútorával szeretne a kórházi kiállításon örömöt szerezni a lá­togatóknak. Mint lapunknak el­mondta, jelenleg Kecskeméten, a Szórakaténusz házban látha­tók munkái, s a gyulai könyv­tárban is kiállítanak azokból a napokban. Cukrászként gyak­ran járt versenyekre, egyszer készített diós cukorból és mar­cipánból bölcsőben fekvő kis­babát mellette ülő nagymamá­val. Valahol sajnálta, hogy munkája elfogy, megfaragta fá­ból is. Mára mintegy 450 ma­kettet készített, 30 önálló kiállí­tása volt. Nemcsak Magyaror­szágon, több országban is lát­hatták már kisbútorait, például a Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel kiállítva. Az érdek­lődők rendre felkeresik Emi- nescu utcai lakásán, jártak már nála finnek és japánok, s iskolai osztályok. Wegroszta Gyula egy termet szeretne a várostól, ahol állandó kiállítása lehetne. Saj­nos, a megvalósulás lassan ha­lad. Ihletői a néprajzi könyvek, régi képeslapok. Megtudhatjuk november 10-ig látható tárlatán, milyen kicsiben a torockói szo­babútor, a dunántúli németek ruhásszekrénye, a XV. századi boldog, szülőasszony ágya vagy a finnek gyermeknek tejet csö- pögtető bölcsője. Sz. M. Csontsűrűségmérés a csabai kórházban Békésen szűnőben a járvány Régóta közismert, hogy a nők hamarabb lépik át a változás ka­pujának küszöbét. A 45-50 éves kor körül bekövetkező hormo­nális változások elindíthatják a csontritkulás folyamatát. Soká­ig egyértelműen a nők betegsé­gének tartották ezt a testünk vázrendszerének szilárdságát csökkentő változást. Nemzetkö­zi vizsgálatok igazolták, hogy ez a veszély a férfiakat is fenye­geti, legfeljebb későbbi életkor­ban. A csontsűrűség mérésére különböző műszerek léteznek már, megyénkben is elérhető a térítéses vizsgálat. A beutaltak sokasága azonban kénytelen a szegedi mérésekre vagy magán- klinikára menni. Békéscsabán, a Réthy Pál Kórházban ismét lehetőség adódik csontsűrűség­mérésre egy gyógyszerforgal­mazó által 10 napra idetelepített mérőműszer és a kórház rönt­genosztálya dolgozóinak segít­ségével. A korábbi hatalmas érdeklő­désen okulva most szervezett felkészüléssel fogadják a bete­geket november 11—12—13- án és november 17—18—19— 20—21—22—23-án reggel 8 és délután 4 óra közötti vizsgá­laton. Békéscsaba, Békés, Szarvas és a környék szakren­delőit, háziorvosait értesítették a lehetőségről, akik a veszélyez- tetteket felvilágosították. Igen sokan vannak, de néhány vizs­gálati hely még szabad az utol­só napokra. A kórház dolgozói vállalták, hogy a térítésmentes vizsgálaton minél többen részt vehessenek és ezért nyújtott műszakban dolgoznak novem­ber 11-én, 18-án és 20-án 16 és 20 óra között. A vizsgálatokat a kórház röntgenosztályán, az első emelet 109-es helyiségé­ben végzik. Csak előzetesen bejelentke­zett és előjegyzett betegek ke­rülnek vizsgálatra, jelentkezni november 7-ig 8 és 14 óra kö­zött lehet a 441-411-es számon a 153-as melléken. A szűrések kezdetét követően november 10. után a jelentkezés ugyan­csak 8 és 14 óra között a 441- 411-es központi szám 320-as mellékén Homok Albertné üze­mi nővérnél lehet az 50 éven fe­lüli nőknek és férfiaknak. Név szerint, az időpontegyeztetés alapján szólítják a várakozókat. A vizsgálat fájdalommentes, negyedórán át tart, a sarok­csontokból ultrahangos mód­szerrel történik. Kérik a megbe­szélt időpontok betartását, a ha­risnya és a cipő gyors levételét, hogy minél többen sorra kerül­hessenek. A csontsűrűségmérés megelőző vizsgálatnak minő­sül, akinél elváltozást észlelnek, a háziorvos gondjaira bízzák a további ellátást. A kiszűrt bete­geket a kórház oszteoporózis- centrumába irányítják, vezető­je: dr. Varga Ákos. Egy éven belül újabb csontsűrűségmérés szükségtelen. B. Zs. Szárnyas bombát találtak a pusztában Azt hihetnénk, hogy a pusztai ember élete csupa derű, nyuga­lom, a békesség érzése járja át, amikor a rónaságon végigtekint. Ám ez nem így van. Kardoskút-Pusztaközpónt ha­tárában ugyanis újabb téma ad okot a találgatásra: egy kör­nyékbeli polgár a dűlőút mentén — teljesen véletlenül — rábuk­kant egy nem mindennapi „játékszerre”. Feltehetően a II. világháborúban dobták le azt a kisméretű szárnyas bombát, amin megakadt a tekintete. (Az is feltételezhető, hogy szántás­kor került a felszínre a pusztító szerszám.) A kardoskúti jegyző gondos­kodott a bomba őrzéséről, a te­rületet oszlopokkal, szalaggal vetette körbe. Budapestről vár­ják a tűzszerészeket is, akik — miután nincs közvetlen életve­szély — 30 napon belül elvég­zik feladatukat a kardoskúti pusztában. cs. i. Pataki István, Békés város pol­gármestere havonta egyszer saj­tótájékoztatót tart, ahol a várost és a közvéleményt érintő kérdé­sekről esik szó. így volt ez teg­nap délelőtt is, amikor első té­maként került szóba a városban a hepatitis A vírus okozta jár­vány. A polgármester elmondta, s H. Kovács Eszter, a városi tisztifőorvos asszony meg is erősítette: augusztustól 31 meg­betegedést észleltek, a legutolsó beteg két napja jelentkezett. A fertőzések jól körülhatárolt te­rületen, igen rossz szociális kö­rülmények között élők körében alakultak ki. Jó hír: a betegség levonulóban van. A polgármester vázolta Bé­kés fejlesztési elképzeléseit is. Mint mondotta, bebizonyoso­dott, hogy jól döntött a képvise­lő-testület, amikor a 60 millió forint hitel felvételét mellőzte, mert ezt a pénzt jövőre, kedve­zőbb kamatok mellett a szenny­vízhálózat bővítésére fordíthat­ják. A gyermekvédelmi törvény kapcsán elhangzott: 1800-2000 békési gyermek részesül támo­gatásban, amit az érintettek ter­mészetben kapnak meg. Pataki István beszámolt arról is, hogy elkészült a város rész­letes rendezési terve, mely kü­lön foglalkozik az építészet, a zöldterület és a közlekedés összhangjával. Mindezekkel együtt sajnos, a városon átveze­tő 47-es főút teher- és nemzet­közi forgalma nem oldódik meg, egy ideig még a város szí­vében dübörögnek továbbra is a járművek. Szeretnék, ha a Ket­tős-Körösön megvalósulna a duzzasztó és a dobozi híd kö­zötti szakaszon a vízi sportokra alkalmas vízfelület kialakítása, mely idegenforgalmi központ lehetne. Végezetül a sajtó mun­katársai egy közös sétán vettek részt, mely során megtekintet­ték a volt egészségügyi központ és munkásőr-épület átalakítási munkálatait, valamint a piac rendezését. —sz— Bejegyezték az arany törzskönyvbe A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete október 28-án tartotta a bikanevelő tehe­nek idei második tenyész- szemléjét a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 11- es majori 1248 férőhelyes tehenészeti telepén. A szemlét-Mészáros Mi­hály egyesületi elnök egy ünnepélyes akfitssal nyitotta meg: 1997-ben immár má­sodszor iktattak be az arany törzskönyvbe mezőhegyesi tehenet. — Az előttünk álló 15 ezer 216-os számú Vilma 1985. január 25-én szüle­tett, s 1989 óta viseli a „bikanevelő tehén” címet. Tizenegy elléséből 6 bika- és 5 üszőborjú született. Az utolsó bikaborja a mező­hegyesi mesterséges meg­termékenyítő állomás büszkesége. Ami a tejter­melését illeti, arról el­mondhatom, hogy a közeli napokban fogja elérni a 100 ezer literes életteljesít­ményt. Gratulálunk a Ménesbirtok Rt. tenyésztő­inek, s a jövőben is hason­ló sikereket kívánunk az itt dolgozó szakembereknek — mondotta. Mészáros Mihály után dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a gratu­láció 99 egész 9 tized száza­léka az itt dolgozó állatte­nyésztési szakembereket il­leti. Ez a pillanat azért fel­emelő — mondotta —, mert Mezőhegyes egyre közelebb kerül ahhoz a színvonalhoz, amit pillanatnyilag a nagy­díjakat elnyerő hódmezővá­sárhelyi tenyésztők képvi­selnek. Ezt követően a tenyésztői egyesület elnöke koszorúval ékesítette a kiváló tehenet. Az emlékfotók elkészítése után kezdetét vette a tulaj­donképpeni tenyészszemle. A Ménesbirtok Rt. állatte­nyésztői ezúttal 60 tehenet vezettek a bírálóbizottság elé, s közülük 30 nyerte el a bikanevelő címet. így — a tavaszi 40-nel együtt— je­lenleg 70 holstein-fríz bika­nevelő tehene van a ménesbirtoknak. Ez a szám ékes bizonyítéka a nemzet­közi hírű mezőgazdasági nagyvállalatnál folyó ered­ményes tenyésztői munká­nak. Ménesi György NÁLUNK ^H Budapest VII., Madách tér 3-4. , - >■ Ti “t ■' r- m •'* eÖNfcfc'jSt». tasűéaeet -u. r~r v f NÁLUNK BÉRELHET CDi Budapest V., Szervita tér 8. IlilliSiiiil Umhunip" ......... i »iiiiBiwif:, min liliílli lilifii!«» iiiiím« NÁLUNK PARKOLHAT f f Budapest IX., Illatos út 38/a. Itt re 1® í,i IL.1v Usií ll NÁLUNK RAKTÁROZHAT Kárpótlási jegyét most a Budapesti Ingatlan Rt. részvényeire cserélheti a Daewoo Értékpapír Rt. (1052 Budapest, Apáczai Csere János u.11. tel.: 328-5400), az EMAB Rt. (1053 Bp.,Ferenciek tere 10. tel.: 118-0045) és az IBUSZ kijelölt irodái­ban. Budapest III., Kiscelli lakópark „ 1 HALUNK PIHENHET NÁLUNK OTTHONRA LEL 2000Ft összcímletértékű kárpótlási jegyért 3000 Ft „ ös$zné„vértékű „ részvény jegyezhető Részvények jegyezhetők november 6-tól Budapesti r jjjj II ■ -»V Ingatlan Rt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom